Franja

bránša bránža branch; line (of business); department

trgovska (industrijska) bránša, bránža branch of commerce (ali trade); (of industry)

brasa ženski spol žerjavica

ponerse como una brasa močno zardeti, kot kuhan rak rdeč postati
sacar la brasa con mano ajena (ali con mano de gato) koga drugega poslati po kostanje iz žerjavice
con chica brasa se enciende una casa mali vzroki, velike posledice
estar (como) en brasas kot na žerjavici biti
estar hecho unas brasas kot kuhan rak rdeč postati
salir de llamas y caer en brasas z dežja pod kap priti

brass² [bra:s] pridevnik
medeninast, bronast
figurativno predrzen, izzivalen, trmast

brass band godba na pihala
to get down to brass tacks (ali nails) jasno se izraziti
not worth a brass farthing niti počenega groša vreden
not to care a brass farthing toliko se meniti kakor za lanski sneg
to part brass rags spreti se
brass works livarna bakra

bràt frère moški spol

starejši, mlajši brat frère aîné, cadet
telesni brat frère germain
biti bratje in sestre être frères et sœurs, être liés (ali unis) intimement (ali fraternellement)
živeti kot bratje vivre en frères
samostanski brat frère moški spol lai, convers moški spol
vinski brat buveur moški spol, copain moški spol

bráti (čitati) lire ; (trgati) cueillir, vendanger

brati mašo dire (ali célébrer) la messe
brati z oči lire dans les yeux
brati z ustnic, z obraza lire sur les lèvres, sur le visage de quelqu'un
brati komu kaj lire quelque chose à quelqu'un, donner lecture de quelque chose à quelqu'un; officier

bráti (čitati) leer ; (trgati) coger ; (izbírati itd.) escoger

brati korekture corregir las pruebas
brati mašo decir (ali celebrar) (la) misa
misli brati leer el pensamiento
med vrsticami brati leer entre líneas
ta knjiga se z lahkoto bere este libro se lee con facilidad
to se bere kot roman cree uno estar leyendo una novela
brati komu levite reprender severamente a alg; fam sermonear a alg
brati iz roke leer en las rayas de la mano

brátovski brotherly; fraternal; brotherlike

brátovsko (prislov) in a brotherly way (ali manner)

brattea, slabše bractea, -ae, f kovinska ali lesena ploščica,

1. tanka kovinska, poseb. zlata pločevina, zlatolist, zlata pena (naspr. lamina debelejša zlata pločevina): brattea auri Lucr., leni crepitabat bractea vento V., tenuis bractea ligna tegat O., argenteae bratteae Plin.; pesn.: linit Hesperium brattea viva pecus Mart. zlato runo hispanskih ovac.

2. tanka deščica (naspr. lamina debelejša deščica), obklada, oplatica: ligni bratteae Plin.

bravoure [bravur] féminin pogum, hrabrost, srčnost

faire preuve de bravoure pokazati se pogumnega
air masculin, morceau masculin, scène féminin de bravoure tisti (izvrstni) del literarnega ali glasbenega dela, ki pokaže avtorjev talent

brazen¹ [bréizən] pridevnik (brazenly prislov)
bronast; medeninast
figurativno jasen; nesramen, predrzen, izzivalen

brazen face (ali front) nesramnež, -nica

brčica samostalnik
(posamezna kocina ali podoben izrastek) ▸ bajuszszál, bajusz [főleg halaknál] ▸ sörte
Ta majhna riba ima zelo veliko glavo, majhne oči, velika usta, nekaj majhnih bodic nad očmi in majhne brčice na spodnji čeljusti. ▸ Ennek a kicsi halnak nagyon nagy feje, kis szeme, nagy szája van, a szeme fölött néhány apró tüske található, az alsó állkapcsán pedig apró bajuszszálak vannak.
Krapovci nimajo zob, značilna zanje sta dva para podustnih brčic, ki jim pomagata najti hrano. ▸ A pontyféléknek nincsenek fogaik, jellemző rájuk a szájszegletben található két pár bajuszszál, amely segíti a táplálékkeresésben.
V nasprotju s krapom koreselj nima podustnih brčic. ▸ A pontyokkal ellentétben a keszegnek nincsenek bajusszálai a szája alatt.

brčice samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajuszka, bajszocska, kicsi bajuszTanke brčice ima ostro postrižene, kot da jih je potegnil s flomastrom. ▸ Élesen nyírt bajuszkát visel, mintha filctollal rajzolta volna meg.Poveljnik je bil živahen mož z majhnimi brčicami in radovednimi rjavimi očmi. ▸ A parancsnok élénk ember volt, apró bajusszal és kíváncsi barna szemekkel.
Precej starejših fantov je imelo puh na licih ali štrenaste brčice pod nosom. ▸ Az idősebb fiúk közül jó néhánynak pelyhedzett az álla, vagy fürtös bajuszka volt az orra alatt.
Sopomenke: brki

2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz
Morala sem zaigrati omedlevico, miš pa se je z brčicami dotaknila mojega obraza. ▸ Ájulást kellett színlelnem, az egér pedig bajszával hozzáért az arcomhoz.
Dihurček je zlezel izpod odeje, se postavil na zadnje tačke in opazoval pladenj z večerjo na mizici. Migal je z brčicami, kot bi hotel reči: Oh, lepo! ▸ Az apró görény kimászott a takaró alól, hátsó mancsaira állt, és a dohányzóasztalon álló vacsoratálcát nézte. bajszocskáját illegette, mintha azt akarná mondani: Ó, de szép!
Sopomenke: brki

3. (pri ženskah) ▸ bajusz, bajuszka
Debela natakarica, ženska z brčicami pod nosom in z ogromnim oprsjem, odpre pipico in rumenkasto bela tekočina cúri v stekleni vrček. ▸ A testes, bajuszos, bögyös pincérnő kinyitja a csapot, és a sárgásfehér folyadék egy üvedkorsóba folyik.
Sopomenke: brki

break in prehodni glagol & neprehodni glagol
ukrotiti; vlomiti, vdreti; vmešavati se (v pogovor), prekiniti

figurativno break in upon (ali on) prekiniti; planiti kam; motiti

breath [breɵ] samostalnik
dih, dihanje, sapa; sapica, pihljanje, pihljaj; vonj
figurativno življenje; odmor
figurativno sled; namig; šepet(anje); mrmranje

above one's breath polglasno, komaj slišno
to catch (ali bate, hold) one's breath zadržati dih
breath analysis alkotest
to gasp for breath sapo loviti
to draw breath dihati, živeti
to draw the first breath roditi se, priti na svet
to draw one's last breath izdihniti, umreti
to knock out s.o.'s breath presenetiti, osupiti koga
with bated breath napeto (poslušati)
out of breath brez sape, zasopel
pogovorno keep your breath to cool your porridge prihrani nasvete zase
that knocks the breath out of me (ali takes my breath away) nad tem mi zastane sapa
to spend one's breath in vain zaman se truditi
below (ali under) one's breath tiho, šepetaje
the breath of one's nostrils najljubši; nujno potreben
in the same breath v isti sapi, hkrati
to save one's breath ne zapravljati energije
shortness of breath težko dihanje, sopihanje

breathe [bri:ð]

1. neprehodni glagol
dihati, vdihavati; živeti, biti; dišati; zastati; pihljati

2. prehodni glagol
vdihniti, izdihniti; izhlapevati, oddajati (vonj); šepetati, blebetati, izustiti; utruditi; do sape pustiti (konja)

a better fellow does not breathe je najboljši človek na svetu
to breathe one's last (breath) izdihniti, umreti
not to breathe a word (ali syllable) ne izdati niti besede
to breathe vengeance snovati maščevanje
to breathe vein puščati kri
to breathe freely biti brez skrbi, pomirjen

Brechen, das, lomljenje; (Erbrechen) bruhanje; ➞ brechen; auf Biegen und Brechen zlepa ali zgrda

breeze² [bri:z] samostalnik
vetrič
sleng prepir, pričkanje
figurativno novica, glas

to have (ali get) the breeze up razjeziti se; prestrašiti se
ameriško to fan the breeze čas zapravljati
pogovorno it's a breeze to je igrača

brég (rečni) bank, (morski) shore, (morski, peščeni) strand, beach; (strmina) slope, hill; (nagib) incline

na breg, na bregu ashore
reka je prestopila brégove the river has overflowed ali has burst its banks
imeti nekaj za brégom (figurativno) to have an ulterior motive; to have something at the back of one's mind; to have some design, to harbour a design
ne vem, kaj imaš za brégom I don't know what you're after ali what you're driving at
kaj ima (on) za brégom? what is he up to?

brég colline ženski spol , coteau moški spol , côte ženski spol ; bord moški spol , rivage moški spol , (strm) berge ženski spol ; pente ženski spol , versant moški spol

v breg en montant, à la montée
stopiti čez bregove déborder, sortir de son lit
(figurativno) za bregom imeti avoir quelque dessein caché, tramer (ali machiner) un complot

brême carga f , cargo m ; peso m

v naše breme (trg) a nuestro cargo
v breme koga por cuenta de alg
socialna bremena cargas f pl sociales
iti v breme koga correr por cuenta (ali correr a cargo) de alg
naložiti komu breme echar la carga a alg
onemoči, pasti, zgruditi se pod bremenom (fig) dar con la carga en tierra (ali en el suelo)
pasti komu v breme ser una carga para alg
pisati v breme (trg) cargar en cuenta
znebiti se bremena echar la carga de sí