Franja

Bīthȳnī -ōrum, m (Βιϑυνοί) Bitinci, traško ljudstvo, ki se je iz Trakije preselilo čez Bospor na severno obalo Male Azije: N., T. idr.; sg. Bīthȳnus -ī, m Bitinec: Plin., Val. Fl. Od tod

I. adj.

1. Bīthȳnus 3 bitinski, iz Bitinije, v Bitiniji: carina, negotia H., campi Cat., caseus Plin., mare T., Bīth. tyrannus, equites Bĭthōnī Iuv.

2. Bīthȳnius 3 bitinski, iz Bitinije: Varr., Col.; večinoma kot subst.
a) Bīthȳnia -ae, f Bitinija, α) (sc. terra) pokrajina ob Črnem morju od Bospora proti jugu do Olimpa pri Brusi in proti vzhodu do Amastride, najprej samostojno kraljestvo, po l. 75 pa rim. provinca: Ci., N., T. idr., socii Bithyniae Ci. ep. zakupniki za Bitinijo. β) (sc. insula) otok, sicer imenovan Thȳnias: Plin.
b) Bīthȳniī -ōrum, m Bitinci: Prusiae regis Bithyniorum filius Plin.

3. Bīthȳnicus 3 (Βιϑυνικός) bitinski, iz Bitinije: societas Bith. Ci. ep. = socii Bith. (gl. spredaj), civitates Plin. iun., Volusius Bith. Iuv. — Kot častni cognomen Bīthȳnicus Bitinski, npr. Q. Pompeius Bith. Kvint Pompej Bitinski, ki je l. 75 Bitinijo naredil za rim. provinco: Ci., in njegov sin A. Pompeis Bith. Avel Pompej Bitinski: Ci. ep.

— II. subst. Bīthȳnis -idis, f (Βιϑυνίς)

1. = Bitinka: O.

2. = Bitinida, mesto
a) na otoku Bitiniadi (Bīthȳnias) v Črnem morju: Mel.
b) v Trakiji: Mel.

bíti (sem) to be; to exist; to live; to take place

je (= se nahaja) there is
so (= se nahajajo) there are; (bivati) to stay
bíti lačen, žejen to be hungry, thirsty
bíti ves iz sebe to be beside oneself, to be overwrought
3 x 5 = 15 three times five equals fifteen
kaj je, kakó je (kaj) z njim? how is he?, how is he getting on?; how are things with him?
kaj je s teboj? what is the matter with you?
toplo (mraz) mi je I am warm (cold)
ne morem bíti brez (cigaret) I cannot do without (cigarettes)
bíti brez denarja to be short of money
bíti brez premoga to be short of coal
po čem je kruh? how much is (the) bread?
koliko je do postaje? how long does it take to the station?
bodi previden! be careful!
on je iz Londona he is (ali comes) from London
kdo je? who is there?
kdo je tam? (vojak na straži) who goes there?
po meni je, z menoj je konec I am done for, pogovorno I've had it
kaj Vam je? what is the matter with you?
nič mi ni there is nothing the matter with me
slabó mi je I feel sick
jaz sem (to) it is I, pogovorno it's me
če bi jaz bil Vi (bil na Vašem mestu), bi ostal doma if I were you, I would stay at home
če je (to) takó if it is so, if that be so, if that be the case
naj bo takó! arhaično let it be so!
naj bo (to), kot hoče! be that as it may
naj bo tako ali tako in either case
to bo dovolj this will do
kar je bilo, je bilo let bygones be bygones
bíti v napoto to be in the way, to inconvenience, to hinder
ni mi za... I don't care for...
za to mu ni he does not care about it
nič mi ni zanj pogovorno I couldn't care less about him, I don't care a fig for him
ni mi do šal I am in no mood for joking
to ni (nič) zame that is not in my line
nič ni bilo iz tega nothing came of it
ni mi do poezije I have no time for poetry
mnogo mi je do tega, da... I am very anxious to...
vem, pri čem sem I know where I stand
on je proti meni he has set his face against me
hiša je v gradnji the house is being built
bilo mi je, da bi jokal I felt like crying
on bi bil dober učitelj he would make a good teacher
tu gre za bíti ali ne bíti this is a matter of life or death
šlo je za bíti ali ne bíti it was touch and go
pri tem sem ob 50.000 SIT I am fifty thousand tolars out of pocket over it

bíti (sem) être, exister, subsister, se trouver

nekoč je bilo il y avait une fois
v vodi je kisik il y a de l'oxygène dans l'eau
travnik je za gozdom le pré se trouve derrière le bois
so ljudje, ki se ne boje zaprek il est des gens qui n'ont pas peur des difficultés (ali qui ne reculent pas devant l'obstacle)
take rože so samo na jugu ces fleurs ne se rencontrent que dans le midi
bil je v gledališču il est allé au théâtre
bil je pri nas il est venu à la maison
biti tu, navzoč être là, présent
seja bo v četrtek la séance aura lieu jeudi
biti v skladu s'accorder avec, être en accord avec
hladno je il fait frais
biti lačen avoir faim
biti žejen avoir soif
biti ob službo perdre son emploi
biti istih let avoir le même âge
dvakrat dve je štiri deux fois deux font quatre
očeta še ni le père n'est pas encore arrivé
kaj bo s teboj? que vas-tu devenir?
na tebi je, da spregovoriš c'est à toi de parler
po njem je il est perdu, c'en est fait de lui
ne vemo, pri čem smo nous ne savons pas à quoi nous en tenir
dež ni in ni nehal il pleuvait sans cesse
boj za biti ali ne biti une lutte sans merci
kako ti je? comment vas-tu? comment va ta santé?
kar je, je ce qui est fait, est fait
po čem je to? combien cela coûte-t-il?

bíti (bijem) battre, frapper

biti v oči sauter aux yeux, crever les yeux
ura bije l'horloge sonne
biti plat zvona sonner le tocsin
biti po glavi frapper à la tête
biti se se battre, combattre

bíti (sém) imperf.

A) (v osebni rabi)

1. (izraža materialno ali duhovno navzočnost) essere:
so še stvari, ki jih ne poznamo vi sono ancora delle cose che non conosciamo
bil je kralj, ki je imel tri sinove c'era una volta un re che aveva tre figli

2. (navadno s prislovnim določilom, s širokim pomenskim obsegom) essere, stare:
hiša je (stoji)
sredi polja la casa sta in mezzo ai campi
za gozdom je (se razprostira)
travnik dietro il bosco c'è, si stende un prato
biti na zabavi (udeležiti se je) essere, partecipare alla festa
nesreča je bila (se je zgodila)
včeraj l'incidente è avvenuto ieri

3. (z oslabljenim pomenom, s povedkovim določilom za izražanje lastnosti ali stanja osebka)
prijatelj je učitelj l'amico fa il maestro
pšenica še ni zrela il grano non è ancora maturo
biti naprodaj essere in vendita
biti v sorodu essere imparentato
ne biti po volji non piacere, non andare
biti brez denarja essere senza quattrini, al verde
biti ob kaj perdere (lavoro, buon nome)
biti za kaj sostenere, appoggiare qcs.
biti v dvomih dubitare
biti v skrbeh, v strahu za koga temere per qcn.
(s kakovostnim rodilnikom):
biti vesele narave essere di indole allegra
biti srednje postave essere di statura media
biti kmečkega rodu essere di origine contadina
biti slabega zdravja essere di salute cagionevole
biti istih let avere la stessa età

4. (za izražanje istosti, enakosti) fare:
ena in ena je dve uno più uno fa due
kolikokrat je dve v osem? due quante volte sta in otto? quante volte fa otto diviso due?

B) (v brezosebni rabi)

1. (z zanikanim osebkom v rodilniku) essere:
jutri ne bo šole domani non c'è lezione
očeta še ni papà non c'è ancora

2. (s smiselnim osebkom v odvisnem sklonu):
žal mi je bilo mi è dispiaciuto
zelo jo je bilo groza provava un forte terrore
mater je strah la madre ha paura
vse je bilo sram tutti si vergognarono

3. (z delnim rodilnikom za izražanje količine) essere:
denarja je malo di soldi ce n'è pochi
ali je kaj novega c'è niente di nuovo
deset jih je bilo erano (in) dieci

4. (s prislovno rabljenim izrazom v povedku):
dolgčas je che noia!
otroka mu ni bilo mar del bambino non gliene importava niente
na morju je bilo lepo al mare è stato bello
slabo ji je bilo si è sentita male
škoda ga je peccato per lui

5. (z nedoločnikom za izražanje možnosti ali nujnosti) essere:
žive duše ni bilo videti non c'era, non si vedeva anima viva
tako se je spremenil, da ga skoraj ni spoznati è cambiato tanto da essere quasi irriconoscibile

6. (v osebni ali brezosebni rabi, navadno s prislovno rabljenim samostalnikom) essere, fare:
mraz je bilo faceva freddo
zunaj je bila tema fuori era buio

7. (eliptično za oživitev pripovedi) essere:
kaj bomo zdaj? e adesso cosa si fa?
še en kozarček bova beviamo un altro goccio
klop je iz kamna la panca è di pietra
fant je s Primorskega il giovanotto è del Litorale
deček ni za šolo il ragazzo non è tagliato per la scuola
hvala lepa. Ni za kaj tante grazie. Non c'è di che

C) (pomožni glagol z opisnim ali trpnim deležnikom) essere:
je delal, bo delal ha lavorato (lavorava, lavorò), lavorerà
je izdelan è fatto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
kar je, je quel che è stato è stato
dekle je lepo, da je kaj la ragazza è una vera bellezza
obleka je bila trideset tisoč tolarjev il vestito è costato trentamila talleri
ta je lepa! questa è bella!
še tega je bilo treba ci voleva pure questo
prav mu je gli sta bene
bilo mu je, da bi zavriskal avrebbe voluto gridare dalla gioia
o tem ni da bi govoril non è il caso di parlarne
biti na glasu essere noto, famoso
ali ti je znano, kaj je na stvari tu ne sai qualcosa?
na tebi je, da poveš tocca a te dirlo
otrok je po očetu il ragazzo è tutto suo padre, è suo padre sputato
po njem je è perduto, è morto
ne vem, pri čem smo non so a che punto siamo
biti pri sebi essere cosciente; essere robusto
ves dan je v knjigah sta tutto il giorno chino sui libri
pren. biti bela vrana essere raro come le mosche bianche
biti bogat z nečim abbondare di qcs.
bolje bi bilo, če bi ostali doma tanto valeva restare a casa
pren. biti brez skrbi dormire tra due guanciali
biti deležen splošne graje riscuotere il biasimo generale
koliko sem dolžan? cosa devo?
biti donosen rendere
biti drogiran žarg. avere la scimmia sulla spalla
napis je iz trinajstega stoletja l'iscrizione data dal tredicesimo secolo
biti kandidat candidarsi
biti komu v čast fare onore a qcn.
biti med Scilo in Karibdo essere tra Scilla e Cariddi
biti mlahav essere di lolla
biti na čelu capitanare, capeggiare, guidare
biti na dieti stare a dieta
kakor je navada reči come si suol dire
tvoje ravnanje ni primerno tvojim letom certi tuoi atteggiamenti si disdicono alla tua età
biti nujen urgere
biti ob pamet ammattire
pren. biti poskusni zajec fare da cavia
potreben bi bil še ščepec soli qui ci andrebbe ancora un po' di sale
ti čevlji so mi prav queste scarpe calzano benissimo
stori, kakor ti je prav fa' pure come ti piace
biti stalni odjemalec v trgovini servirsi in un negozio
biti v agoniji agonizzare
biti v cvetju fiorire
biti v devetih nebesih essere al settimo cielo
biti v modi usare
zdaj so v modi nižje pete adesso i tacchi usano meno alti
biti v nevarnosti correre pericolo
jur. biti v pristojnosti competere
biti v skrbeh (za) temere, trepidare (per)
biti v veljavi essere in vigore, vigere
biti višji, širši, težji superare qcn. in altezza, in larghezza, in peso
pren. biti ves blažen andare in visibilio
biti vreden, zelo vreden, vreden celo premoženje valere un mondo, un occhio della testa, un patrimonio, un Perú, un tesoro
ne biti vreden piškavega oreha non valere un accidente, un cavolo, un fico secco
biti zaslužen za domovino ben meritare della patria
biti zastarel essere out
biti žal dispiacere, rincrescere
žal mi je, a ti ne morem ustreči mi dispiace ma non posso accontentarti

biti koga kot mravelj frazem
(o številčnosti) ▸ nyüzsög, mint a hangya
Nekaj ur po sneženju je zimskih delavcev na naših cestah kot mravelj. ▸ Néhány órával a havazás után úgy nyüzsögnek a téli szolgálat munkatársa az utakon, mint a hangyák.

biti kot hrček frazem
(o ujetosti) ▸ olyan mint a hörcsög
Se vam ob enoličnem delu zazdi, da ste kot hrček, ki teka po svojem krožnem vrtiljaku? ▸ Az egyhangú munka során támad-e olyan érzése, hogy mókuskereket hajt?
Sopomenke: počutiti se kot hrček

biti v istem čolnu frazem
(soočati se z istimi težavami) ▸ egy csónakban eveznek
Podnebne spremembe in onesnaženje nas silijo k razmišljanju, da smo vsi v istem čolnu. ▸ Az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés azt a gondolatot erősíti bennünk, hogy mindannyian egy csónakban evezünk.
Evropa in Amerika nista več v istem čolnu, kakor sta bili pred Bushevim predsedovanjem. ▸ Európa és Amerika már nem evez ugyanabban a csónakban, mint Bush elnöksége előtt.
Vsi smo namreč po njegovem mnenju v istem čolnu in če gre dobro podjetju, gre dobro tudi zaposlenim. ▸ Szerinte mindannyian egy csónakban evezünk, és ha a vállalatnak jól megy, akkor a munkavállalóknak is.

Bitōn -ōnis, m (Βίτων) Biton, sin argoške svečenice Kidipe, Kleobijev brat, ki je slovel po ljubezni do matere: Ci., Val. Max., Serv.

bivol samostalnik
1. (govedo) ▸ bivalyPovezane iztočnice: kafrski bivol, vodni bivol, indijski bivol

2. v astrologiji (horoskopsko znamenje) ▸ bivaly
Po kitajskem horoskopu je rojen v znamenju bivola. ▸ A kínai horoszkóp szerint a bivaly jegyében született.

bivši pridevnik
1. (o nekdanjem partnerju) ▸ volt, exSem ločen, zaradi dveh otrok sem stanovanje pustil bivši ženi. ▸ Elváltam, és a két gyermekünk miatt a lakást otthagytam a volt feleségemnek.
2. (o preteklem statusu osebe) ▸ volt, korábbi Bivši predsednik ima tudi pravico do uporabe pisarne in službenega vozila z voznikom. ▸ A volt elnök egy iroda és egy sofőr vezette hivatali gépjármű használatára is jogosult.Svojih bivših sodelavcev se tudi spomnim ne več. ▸ A volt munkatársaimra már nem is emlékszem.Potem so prišle počitnice in srečal sem bivšega učenca, ki je osnovno šolo končal že pred leti. ▸ Aztán jött a vakáció, és találkoztam egy volt tanítványommal, aki már évekkel ezelőtt befejezte az általános iskolát.

3. (kar ne obstaja več) ▸ egykori, korábbi, volt, régiV bivši državi so mnogi uredniki, predvsem glavni uredniki velikih medijev, odhajali v politiko. ▸ A korábbi országban sok szerkesztő, különösen a nagy médiumok főszerkesztői mentek el politikusnak.V krajevni skupnosti so se po dolgih letih pričela obnovitvena dela v objektu bivše osnovne šole. ▸ A helyi önkormányzat hosszú idő után megkezdte a felújítási munkálatokat az egykori általános iskola épületében.

blaesus 3 (gr. βλαισός) čebljav, bebljav, jec(lj)av: balbus et blaesus Icti. jecljavec in bebljavec, madidi et blaesi Iuv. (o pijancih). — Kot priimek Blaesus -ī, m Blez: conditor tardae Blaesus cognomine Cyrrhae (= Aristaeus) O.; poseb. ime Junijevega, Pedijevega in Sempronijevega rodu, npr. Iunius Blaesus Junij Blez, legat v Panoniji, ko je ces. Tiberij nastopil vladarstvo: T. Od tod adj. Blaesiānus 3 Blezov, blezovski: facis ipse Blaesianum Mart. po Blezovo, kakor Blez.

blagrovati glagol
1. literarno (imeti za srečnega) ▸ szerencsésnek tart, áldja a szerencséjét
Po svoje se prav blagruje, da nima avtomobila. ▸ A maga módján szinte áldja a szerencséjét, hogy nincs autója.
Bolni pogosto blagrujemo zdrave, a pri tem pozabljamo, da se ti ne morejo veseliti zdravja, ker ga premalo cenijo. ▸ Betegként gyakran tartjuk szerencsésnek az egészségeseket, de megfeledkezünk arról, hogy ők nem örülnek annak, hogy egészségesek, mivel ezt nem értékelik eléggé

2. literarno (slaviti; hvaliti) ▸ áld, megáld, hálát ad
Kmalu so odpustile možem in blagrovale boga, da jim jih je vrnil žive in zdrave. ▸ Hamarosan megbocsátottak a férjüknek, és áldották az istent, amiért élve és egészségesen visszaadta őket.

3. religija (blagoslavljati) ▸ áld, megáld
V blagrih Jezus blagruje vse, ki se v življenju srečujejo s trpljenjem. ▸ Hegyi beszédében Jézus megáldja mindazokat, akik szenvedéssel találkoznak életükben.
Šele po tem srečanju je dospel do globlje vere tistih, ki jih Jezus blagruje: "Blagor tistim, ki niso videli, a so verovali" (Jn 20,29). ▸ Csak ezután a találkozó után jutott el azok mélyebb hitéhez, akiket Jézus megáld: „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek” (Jn 20,29).

blato samostalnik
1. (o zemlji) ▸ sárVse skupaj je bilo gradbišče, zato je bilo obilo blata. ▸ Az egész területen építkezés folyt, ezért volt rengeteg sár.
Že dneve in dneve je deževalo in ceste so se spreminjale v blato. ▸ Már napok óta zuhogott az eső, és az utak sártengerré váltak.
Povezane iztočnice: zdravilno blato, aktivno blato, dehidrirano blato, hiša iz blata, koliba iz blata, koča iz blata

2. (iztrebek) ▸ bélsár, székletBolnika vedno vprašamo, ali pri odvajanju blata čuti bolečine. ▸ A beteget mindig megkérdezzük, hogy vannak-e fájdalmai székelés közben.Pogosto izločanje tekočega blata je najpogostejši znak, da gre za drisko. ▸ Folyós széklet ürítése a hasmenés leggyakoribb jele.
3. izraža negativen odnos (o negativni situaciji ali stanju) ▸ mocsár, slamasztikaSrbija s predsedniškimi volitvami tone v politično blato. ▸ Szerbia az elnökválasztás során egyre mélyebbre süllyed a politikai mocsárba.
Velika pričakovanja delavske blaginje so se sfižila in potonila v blatu birokracije in prikrite korupcije. ▸ A dolgozók jólétével kapcsolatos nagy várakozások füstbe mentek és elsüllyedtek a bürokrácia és a rejtett korrupcióba mocsarában.
Nemško notranjepolitično prizorišče se čedalje bolj pogreza v blato afer. ▸ A német belpolitikai színtér egyre mélyebbre süllyed a botrányok mocsarában.
Kak odličen odvetnik bi ga morda le lahko potegnil iz blata. ▸ Egy ügyes ügyvéd talán csak ki tudná húzni a slamasztikából.

4. (o sramotenju) ▸ sárNjun zakon je bil sila razburljiv, a se je končal s polomom in obmetavanjem z blatom. ▸ A házasságuk rendkívül izgalmas volt, mégis totális csőddel és sárdobálással végződött.
Zakone bodo interpretirali sebi v prid, samo da bodo čim bolj sprali blato s svojih imen. ▸ A törvényeket a saját érdekeik szerint fogják értelmezni annak érdekében, hogy minél tisztábbra mossák nevüket.

bláto mud; (tudi figurativno); dirt; mire; filth; (rečno, jezersko) slime

človeško bláto excrement, excreta
oškropljen od bláta spattered with mud
obmetavati z blátom koga figurativno to throw (ali to fling) mud at someone
potegniti, povleči v bláto figurativno to drag through the mud
tičati v blátu to stick in the mud
(po)vleči iz bláta to pull out of the mud (ali mire)

bláto (-a) n

1. fango, limo, melma:
gaziti blato sguazzare nel fango
oškropiti z blatom spruzzare, schizzare, imbrattare di fango

2. pren. fango:
valjati se v blatu sguazzare nel fango

3. fiziol. escrementi, feci; vulg. merda:
gosto, redko blato feci dure, liquide
iti na blato defecare, andare di corpo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
med. zdravilno blato fanghi (termali)
ekspr. izvleči se iz blata togliersi dai pasticci
ekspr. brskati po tujem blatu frugare nel fango altrui
ekspr. koga obmetavati z blatom coprire qcn. di fango, gettare fango su qcn.

bláto lodo m , fango m

cestno blato barro m
člaveško blato exeremento m
izvleči, potegniti iz blata koga sacar a alg del atolladero
obtičati v blatu atascarse (ali atollarse) en el barro
očistiti od blata quitar el barro, desenlodar
oškropiti z blatom salpicar de bazro (ali de lodo)
vleči po blatu (fig) arrastrar por el fango, enfangar
zabresti v blato enfangarse

blattārius 3 (blatta1) ščurkast: balnea Sen. ph. temne kopalnice (tako so se imenovale po ščurkih, ki se bojijo svetlobe); subst. blattāria -ae, f (sc. herba) moljnik, pavolnik, volnič: Plin.

blättern listati (in po); (sich ablösen) odstopati, odpadati

blaženost samostalnik
1. (občutek sreče) ▸ üdvösségČe ste ves čas napeti, ne morete doseči stanja blaženosti in blaginje. ▸ Állandó feszültség mellett nem érhető el az üdvösség és a jólét állapota.

2. religija (o stanju po smrti) ▸ üdvösség