Franja

dîner [dine]

1. večerjati; vieilli kósiti

2. masculin večerja; vieilli kosilo

dîner aux chandelles večerja pri svečah
dîner copieux, de famille, de fiançailles, d'affaire obilna, družinska, zaročna, poslovna večerja
dîner de gala slavnostna večerja, banket
dîner de garçons večerja (le) za moške osebe
j'ai encore mon dîner sur le cœur večerja (jed) mi kot kamen leži v želodcu
dîner par cœur ne jesti za kosilo, ne kósiti
dîner légérement imeti lahko večerjo
dîner d'un potage et d'un salade večerjati juho in solato
qui dort dîne (proverbe) v spanju pozabimo na glad

Ding², das, (-/e/s, -er)

1. Kind, junges Tier: stvarca, ein junges Ding mlada stvarca

2. (Angelegenheit) zadeva; (Verbrechen) zločin, zločinsko dejanje; ein Ding drehen izpeljati vlom/rop...; krumme Dinger drehen izpeljati vlom, rop...; ein Dickes Ding huda reč/stvar/zadeva; mach keine Dinger! nemogoče!, kaj ne poveš!

dinozaver samostalnik
1. (izumrli plazilec) ▸ dinoszaurusz
2. lahko izraža negativen odnos (o nesodobnosti ali zastarelosti) ▸ dinoszaurusz, őskövületObčasno se najde kak dinozaver, ki misli, da so ženske v informacijski tehnologiji lahko le dobre tajnice, ki obvladajo pisarniške programe. ▸ Időnként akad olyan őskövület, aki azt hiszi, hogy a nők az információs technológiában csak jó titkárnők lehetnek, akik értenek az irodai szoftverekhez.
Kljub vsem tehnologijam ostajam eden redkih dinozavrov, ki je zvest papirju in navadnemu svinčniku ▸ Minden létező technológia ellenére én azok közé a ritka dinoszauruszok közé tartozok, aki hűek a papírhoz és ceruzához.
V tem trenutku so v središču pozornosti enodružinske hiše, ki so praviloma pravi dinozavri, ko gre za učinkovito izkoriščanje energije. ▸ Jelenleg azok az egycsaládos házak vannak a figyelem középpontjában, melyek általában igazi dinoszauruszoknak számítanak, ha a hatékony energiafelhasználásról van szó.
Njegovi košarkarji že vrsto let poslušajo, da so prestari in pravi dinozavri v sodobni košarki, vendar se zlepa ne dajo. ▸ A kosarasai már évek óta azt hallgatják, hogy túl öregek és a modern kosárlabdában igazi dinoszauruszoknak számítanak, bár nem adják meg magukat egykönnyen.
OZN je dinozaver, ki ga usmerja demokratični kapitalizem in njegov denar. ▸ Az ENSZ olyan őskövület, melyet a demokratikus kapitalizmus és annak pénze irányít.

dio

A) m

1. relig.
Dio (samo sing.) Bog:
credere in Dio verovati v Boga
Madre di Dio Mati božja
la mano di Dio pren. nepričakovana pomoč
bene di Dio pren. obilje
castigo di Dio pren. kazen božja, nesreča
grazie a Dio hvala bogu!
come è vero Dio Bog mi je priča
Dio sa quando bogve kdaj, morda
andarsene con Dio oditi
viene giù che Dio la manda lije kot iz škafa
lavoro fatto come Dio comanda izdelano skrbno, kot se spodobi
Dio voglia che..., voglia Dio che..., volesse Dio che... bog daj, da
come Dio volle končno, vendarle
per l'amor di Dio! za božjo voljo!
Dio ce ne guardi, Dio ce ne scampi e liberi, Dio ce la mandi buona Bog obvaruj!

2. relig. (pl. dēi) bog, božanstvo:
gli dei della mitologia slava bogovi slovanske mitologije

3. ekst. bog:
canta come un dio poje božansko
il denaro è il suo dio denar je njegov bog
PREGOVORI: l'uomo propone e Dio dispone preg. človek obrača, Bog obrne

B) inter. bog!:
Dio che disordine! moj bog, kakšen nered!
Dio buono!, sant'Iddio! o bog!

Dios, dios moški spol bog, stvarnik, božanstvo, božja podoba

(dios) malik
Dios delante, Dios mediante z božjo pomočjo
hablar con Dios moliti
a la buena de Dios odkritosrčno; na slepo
como dios popoln, dovršen
la injusticia clama a dios krivica vpije do neba
dar por dios vbogajme dati
dios dirá to je v božjih rokah
sin encomendarse a dios ni al diablo brez premisleka, smelo; meni nič tebi nič
llueve de dios močno dežuje
pedir (ir) por dios beračiti
lo sabe todo dios vsak to ve
dios le tiene de su mano bog mu pomagaj
¡dios nos libre! bog nam pomagaj! bog varuj!
¡a dios! zbogom!
¡a dios, y veámonos! skoraj na svidenje!
¡ay dios! moj bog!
¡quiera dios! bog daj!
¡vaya con dios! zbogom! bog daj! nehajte s tem! še v sanjah ne!

dipinto

A) agg. poslikan, pobarvan:
ha due occhi che paiono dipinti njegove (njene) oči so kot naslikane
in quel posto non ci starei nemmeno dipinto tam ne bi hotel biti niti naslikan!

B) m slika

diploma samostalnik
1. (vrsta izobrazbe) ▸ diploma, oklevélV Avstraliji je za slikarje, ki nimajo diplome, precej težko. ▸ Ausztráliában meglehetősen nehéz azoknak a festőknek a helyzete, akiknek nincs diplomája.
Dopoldne imamo na univerzi podelitev diplom in magistrskih diplom študentom in študentkam letošnje generacije naše fakultete. ▸ Ma délelőtt adták át a diplomát az egyetem alap- és mesterszakos végzőseinek.
V Evropi se vzpostavlja skupni trg delovne sile in končni cilj bolonjskega procesa je medsebojno priznavanje diplom, kar bi vsem diplomantom omogočilo vključitev na ta trg in torej zaposlitev kjer koli že v Evropi. ▸ Európában kialakulóban van a közös munkaerőpiac, és a bolognai folyamat végső célja a diplomák kölcsönös elismerése, ami mindenkinek, aki rendelkezik diplomával, lehetővé tenné, hogy belépjen erre a piacra, és így bárhol Európában munkát találjon.
Med slednjimi gre omeniti predvsem težave s priznavanjem diplom, ki jih učitelji pridobijo na italijanskih univerzah. ▸ Az utóbbiak között érdemes megemlíteni azoknak a diplomáknak az elismerését, amelyeket a tanárok olasz egyetemeken szereznek meg.
Po splošnih direktivah namreč potrebujete nostrifikacijo diplome, morate opraviti celo vrsto izpitov za pridobitev naziva medicinske sestre v njihovi državi. ▸ Az általános irányelvek értelmében honosítani kell a diplomáját és egy egész sor vizsgát kell letennie ahhoz, hogy ápolónő lehessen a saját országában.
V dvorani je bilo dvanajst tisoč ljudi, skoraj dva tisoč študentov, ki so jim podelili diplome. ▸ Tizenkétezer ember volt a teremben, közel kétezer diák, akiknek átadták a diplomájukat.

2. (diplomska naloga) ▸ diplomaEd je šel na zagovor diplome prepričan, da ga ne bo opravil. ▸ Ed úgy ment el megvédeni a diplomáját, hogy biztos volt benne, hogy megbukik.

3. (dokument o opravljenem študiju) ▸ diploma
4. (zaključek študija) ▸ diplomaPo diplomi na pravni fakulteti je opravil pravosodni izpit. ▸ Miután a jogi egyetemen diplomát szerzett, letette az igazságügyi vizsgát is.Za nameček mi do diplome na kemijski fakulteti manjkata le še dva izpita. ▸ Ráadásul a kémiai karon már csak két vizsgám hiányzik a diplomához.
Po diplomi iz angleščine in nemščine se je zaposlil na radiu. ▸ Az angol- és németszakos diploma után a rádiónál kezdett dolgozni.
Mlad fant z diplomo v žepu je kandidiral za službo v banki. ▸ A fiatal fiú diplomával a zsebében jelentkezett a bank álláshelyére.

5. (potrdilo ali priznanje) ▸ diploma, oklevélPodrobneje bomo o slovesni podelitvi letošnjih mojstrskih diplom poročali v prihodnji številki Obrtnika. ▸ Az idei mesterlevelek ünnepélyes átadásáról részletesebben az Obrtnik (Iparos) következő számában számolunk be.Ostali štirje nagrajenci so prejeli Župančičeve diplome. ▸ A másik négy díjazott Župančič-oklevelet kapott.Za obe vrsti vina je prejel srebrni diplomi in naziv kakovostno vino. ▸ Mindkét borért megkapta az ezüst oklevelet és a minőségi bor címet.
Prejeli so mojstrsko pismo in diplomo, ki jim daje naziv čebelarski mojster. ▸ Átvették a mesterlevelet és a méhészmesteri oklevelet.
Strokovna žirija je članom fotokluba podelila štiri nagrade in diplome. ▸ A zsűri négy díjat és oklevelet ítélt oda a fotóklub tagjainak.

dir moški spol (-a …) das Rennen
planiti v dir losrennen
mir, če ne bo dir! Ruhe, sonst setzt es Schläge!

dír (-a) m corsa (veloce); galoppo:
lahen dir trotto
jezditi v diru galoppare, correre a galoppo
pren. mir, če ne bo dir! zitti, se no le prendete!

dírati dȋrām
I.
1. dotikati se: ne diraj me; ne diraj u tuđi novac ne dotikaj se tujega denarja, pusti tuji denar pri miru
2. vtikati se, posegati: ne diraj u ono što te se ne tiče; dirati u tuđe poslove
3. žaliti: dirati u tucru čast, poštenje
4. dregati: dirati u osinjak dregati v osje gnezdo; ne diraj u obaraču ne dotikaj se petelina pri puški
5. segati do segati do: to me dira u srce
6. zbadati, dražiti: ona nas stalno dira neumjesnim primjedbama
II. dirati se
1. dotikati se
2. dražiti se

dire¹ [dir] masculin govorjenje; izjava, trditev; mnenje; juridique izpôved; poročilo

d'après, selon ses propres dires po njegovih lastnih besedah, njegovi lastni izjavi
dire d'experts strokovno mnenje
au dire des experts po mnenju strokovnjakov
leurs dires ne sont pas concordants njihove izjave se ne ujemajo
ne vous fiez pas aux dires de cet homme! ne zaupajte trditvam, izjavam tega človeka!

dire*² [dir] verbe transitif reči, praviti, povedati; govoriti; pripovedovati; brati (mašo); izraziti, trditi; imenovati; sporočiti, svetovati; ukazati; meniti; naznaniti

en dire k temu reči, meniti
à vrai dire, à dire vrai po resnici, odkrito povedano; pravzaprav
à ce qu'on dit menda
aussitôt dit, aussitôt fait rečeno storjeno
autrement dit z drugimi besedami
pour ainsi dire, (familier) comme qui dirait tako rekoč, (tako) nekako
pour tout dire kratko in malo, skratka
proprement dit natančno vzeto, pravzaprav
sans dire mot brez besede
disons (commerce) z besedami
disons-le priznajmo (si) to
dis, dites? kajnèda?
vous dites? kako, prosim?
dites donc! čujte vi!
à qui le dites-vous? komu (vendar) to pripovedujete? (= to vem dobro iz lastne izkušnje)
dit-on (tako) pravijo, baje, menda
c'est beaucoup dit to mnogo pomeni
c'est (bien) dit, voilà qui est dit! velja! soglašam!
c'est bientôt dit to je lahko reči
cela en dit long! to da soditi o ostalem, o ostalem si lahko mislimo!
cela ne me dit rien to mi nič ne pomeni
si le cœur vous en dit če bi radi, če se vam hoče ali ljubi
vous en dites (de belles, de torttes les couleurs) česa ne poveste!
vous l'avez dit tako je (to)
c'est tout, cela dit tout s tem je vse povedano, temu ni kaj dodati (reči)
tout n'est pas encore dit to še ni vse
ce qui est dit est dit pri tem ostane
il n'y a pas à dire proti temu ni kaj reči
ce n'est pas à dire (pour cela) s tem ni rečeno, to še ne pomeni, da
qu'est-ce à dire? kaj se to pravi, kaj pomeni to?
je me suis laissé dire que ... slišal sem (ne da bi preveč verjel), da
je ne vous le fais pas dire saj sami uvidite, prizna(va)te!
cela vous plait à dire vi se šalite, tega ne mislite resno
ce n'est pas pour dire mais oprostite, nočem se vtikati, toda ...
(et) dire que ... (in) če pomislimo, da ...
pour mieux dire, disons mieux bolje rečeno
c'est à dire to se pravi
cela va sans dire to se samo po sebi razume
ce sont des on dit to so prazne govorice
qu'en dira-t-on (masculin) govoričenje ljudi
dire la bonne aventure vedeževati (à quelqu'un komu)
dire l'avenir napovedati bodočnost
dire bien des choses à quelqu'un komu sporočiti prisrčne pozdrave
dire son fait, ses vérités à quelqu'un komu povedati svoje mnenje
ne dire mot ničesar ne reči, besede ne črhniti
dire un (petit) mot reči besedo
dire pis que pendre de quelqu'un zelo slabo govoriti o kom, obrekovati, obirati ga
cela veut dire to pomeni, to se pravi
cette pendule dit l'heure exacte ta ura pove točen čas
(y) avoir à dire imeti mnogo (k temu) povedati
avoir beau dire zaman govoriti
vous avez beau dire, c'est lui qui a raison zaman govorite, on ima prav
se le faire dire (dolgo) se pustiti siliti ali prositi
ne pas se le faire dire deux fois ne si tega pustiti dvakrat reči; ne se pustiti prositi
se tenir pour dit dati si dopovedati, zapomniti si kaj

dire^*

A) v. tr. (pres. dico)

1. reči, praviti, dejati:
dire delle stupidaggini neumne klatiti
dire addio a qcs. pren. odreči, odpovedati se čemu
vale a dire, sarebbe a dire to je, to se pravi
dirle grosse debele tvesti
dire qcs. chiaro e tondo kaj povedati jasno in glasno, brez dlake na jeziku
dire di no zavrniti
dire di sì pritrditi, privoliti
non dico di no pren. priznam
voler dire sempre l'ultima pren. imeti zmeraj zadnjo besedo
dire qcs. fra i denti pren. zabrusiti kaj osorno
non se l'è fatto dire due volte pren. ni se pustil prositi
non c'è che dire ni kaj reči, res je tako
per così dire tako rekoč
dire pane al pane e vino al vino reči popu pop in bobu bob

2. izjaviti, izjavljati; pojasniti, pojasnjevati; trditi; dopovedati:
te l'avevo detto io... saj sem ti rekel

3. absol. praviti, govoriti:
a dirla in confidenza med nami povedano
dire bene, male di qcn. hvaliti koga, grajati, opravljati koga
dici davvero?, sul serio? kaj res?
dire per scherzo reči za šalo, šaliti se
non faccio per dire ne da bi se hvalil
stavo per dire hotel sem reči
così, tanto per dire kar tako, mimogrede

4. deklamirati, recitirati:
dire una poesia deklamirati pesem
dire le preghiere moliti
dire la messa maševati

5. imeti (za):
tutti lo dicono un ragazzo molto dotato vsi ga imajo za zelo nadarjenega fanta

B) m govor, beseda:
hai un bel dire, ma lahko govoriš, vendar
PREGOVORI: fra il dire e il fare c'è di mezzo il mare preg. govoriti je eno, delati pa nekaj drugega

dīrigō, bolje dērigō, -ere -rēxī -rēctum (dis oz. dē in regere)

I.

1.
a) na ravno spraviti (spravljati), vzravna(va)ti, uravna(va)ti: flumina Ci., Maeander direxit aquas Lucan. = je začel teči naravnost, (navim) directam tenere Auct. b. Alx. naravnost pluti, dirigere fines Ulp. (Dig.) smer meje zaznamovati, dir. finem (predikatni acc.) veterem viam regiam L., dir. regiones (lituo) Ci. strani sveta določiti (avgursko), coronam (lunin obstret) … si direxeris, virga (erit) Sen. ph., arboribus adminicula, quibus dirigantur, applicare Sen. ph.; pren.: dirigitur (argumentatio), cum proposuit aliquid, quod probaret Ci. napreduje naravnost brez ovinkov.
b) α) arhit. izravna(va)ti = ometa(va)ti: imum caelum camerarum arenā Vitr.; alterum corium mediocre dir. Vitr. drugo plast iz srednjefine malte nametati. β) pesn. z ravnimi črtami počrtati, črtati: membrana directa plumbo Cat.

2. occ.
a) (v ravni smeri) postaviti (postavljati): Pall., ad hunc … fontem ordines diriguntur … directi (naravnost) Varr., derecti in quincuncem ordines (arborum) Ci. križema postavljene (posajene) vrste, utrimque ternost direxerant gladios Cu. so zasadili tri ravne meče, ordines paribus spatiis dir. Col.
b) na ravno postaviti (postavljati), obrniti (obračati), izpeljati, napraviti, (z)graditi: derectis operibus (proti sovražnikovemu mestu) C., vicos dir. L. ravne ceste graditi, molem in adversum ventum direxit Cu., dir. stylobatam ad libellam (vodoravno) Vitr., ascensūs scalasque Vitr., aggerem Suet., castella Fl.
c) smer (po)kazati, usmerjati: cacumen dirigat ad punctorum regiones Vitr.
č) voj. v ravno vrsto postaviti: aciem C., L., T. idr., aciem contra Plin., aciem ex adverso ali iuxta portam civitatis Vulg., suos in Veientem hostem L. obrniti proti sovražniku, naves in pugnam L. ladje v bojnem redu v bitko spustiti, dir. frontem L. ravno očelje narediti, in frontem dirigi L. (o ladjah) postaviti se na čelo, directā fronte pugnare Q. v ravni čelni postavitvi; abs. postaviti se, ustopiti se, razvrstiti se: cum legiones Rom. contra direxerint T., in frontem dirigere L. (o ladjah), dir. comminus in aspectum Ap., qui (leones) dirigere nolebant Vop. v bran se postaviti.

II.

1. ravnati, naravna(va)ti, nameriti (namerjati), obrniti (obračati), kreniti k (proti) čemu: cursum N., iter secundum eas (naves) terrā C. ladje po kopnem slediti, navis iter O., vela in medio freto O., (amor) dirigit pedes O., dir. viam Cels. pot ubrati, ex eo dirigite gressus vestros Vulg. Večinoma z označeno smerjo (prim. cursus I. 5. a): cursum eo (quo) Ci., iter ad Mutinam Plancus in Ci. ep., vela ad castra Corneliana C., equum in aliquem L., currum in hostem O., ratem in (ad) ripam Cu., huc dirige gressum V., aciem (zenico) ad aliquem Cat., oculos in domum alicuius Sen. rh., oculos in aliquem, oculos in villam Sen. ph., os atque oculos eundem in locum Gell., oculos eo, quo … Lact., oculos suos ad aliquem Vulg., oculorum aciem illuc Cassian., in me omnium diriguntur oculi Sen. rh., in te omnium oculi diriguntur Hier.; refl. se dirigere ali intr. samo dirigere z in in acc. kam napotiti se, pot ubrati, kreniti, nameniti se: dir. se in Pomponii domum Val. Max., usque ad inferos … se derigere Ap., dir. per altum ad Nesida Sen. ph.; (o stvareh) samo dirigere: qua dirigit aestus Lucr.; pren.: dir. ad duas metas Varr. meriti v dva cilja.

2. occ.
a) kako orožje idr. kam nameriti, naperiti, zadegati, zagnati, zalučati, metati, ustreliti, streljati: qui Paridis direxti (kontr. = direxisti) tela manusque corpus in Aeacidae V., d. hastam in aliquem O., hastam in os, hastam in guttur, mucrones in ora Cu., virgam in alicuius oculum Val. Max., sagittas Vulg., spicula Cl. Pesn. α) z dat. smeri: hastam Ilo V. β) z abl.: hastile certo ictu V., tela Cydonio arcu H. puščice s kretskega loka spuščati, s kretskim lokom streljati, spicula dextrā O., sagittas tantā arte, ut … Suet. γ) s proleptičnim obj.: vulnera V., T., Sil. rane zadajajoče puščice.
b) pošiljko ali osebo kam usmeriti, (od)poslati: direxi duas litteras Ci. ap. Serv., dir. indumenta regia ad aliquem per aliquem Aur., eum ad sese Iul. Val.; z dat. (komu): frumenta laborantibus Iul. Val., alicui orationem Sid., affatus non alicui ullos (namreč pismeno) Cl.

3. pren.
a) kaj ravnati, naravnati, voditi: dirige vatis opus O., si direxerit cor ad eum Vulg.; intr.: ea (divinatio) … ad veritatem saepissime derigit Ci. vodi, quorum (medicorum) cum ad unam potionem sententiae direxissent Val. Max.
b) kaj na kaj, kam usmeriti (usmerjati), obrniti (obračati): suas cogitationes ad aliquid Ci., animum ad aliquem Val. Max., animum in aliquem Sen. ph., totā mente in opus ipsum intentionem dir. Q., contemplationem suam ad aliquid Col., oculos mentemque ad mare dispositos directosque habere Auct. b. Afr.; od tod dirigere se (= animum, mentem) ad aliquid obrniti duha, usmeriti misli, podati se na kaj: dir. se ad imitationem Labeonis Sen. rh., se ad id, se ad ea effingenda Q.
c) der. (dir.) orationem, sermonem idr. = govor imeti, govor naperiti proti komu, govoriti, predavati: orationem ad aliquid Ci., orationem in aliquem Cu., ad iudicem omnem sermonem, ad Ciceronem principium (uvod), communes locos (stavke) in vitia Q., actionem adversus singulos Q. predavati.
č) kaj po čem uravna(va)ti, pass. tudi po čem ravnati se: spatium mensium ad hunc lunae modum (po teh luninih menah) Cu., ad libram opus Amm. (o gospodinji), vitam ad certam rationis normam Ci., haec omnia ad rationem civitatis Ci., nec haec sunt rythmicorum aut musicorum acerrimā normā derigenda Ci. se ne sme uravnati po najstrožjem pravilu ritmike in glasbe, cum … tibi ad voluntatis interpretationem meae dirigenda tua sententia fuerit L., dir. ad alicuius arbitrium fugam Vell., omnia ad exactam regulam Sen. rh., ut ad ea iudicium dirigatur Q., ad exemplum virtutum omnium mens dirigenda Q., dir. principia rerum ad famam T., ad utilitatem vitae omnia consilia factaque nostra T.; z abl. limitationis (po čem?): utilitate officium magis quam humanitate Ci., honestate … derigenda utilitas est Ci.; z adv.: ita dirigantur angiportorum divisiones Vitr., iudex officium suum ita diriget, ut … Ulp. (Dig.). — Od tod adj. pt. pf. dīrēctus, bolje dērēctus 3, adv. -ē

1. vzravnan, raven, ravne smeri, v ravno smer, naravnost idoč (leteč): cornu magis derectum C. bolj raven = manj zapognjen, non tuba directi, non cornua aeris flexi O., ordo Ci., iter Ci., C. in (pren.) iter ad laudem Ci., via Ci., directos via quinque per arcus O. naravnost skozi … , dir. capillus Vitr. gladki = neskodrani, cuspis Sil. naravnost leteča, derecto corpore Sil. s pokončnim telesom, limes, litus Mel., ut contigui magis directioresque ictus fiant Quadr. ap. Gell. da bi … bolj zadevali in bolj naravnost šli, cervorum cursus directior, vulpeculae flexuosior Ambr., in directo Varr. = in directum Sen. ph. ali per directum Plin. v ravno smer, ibunt directe emissiones fulgurum Vulg., directius gubernare Ci.; adv. abl. dērēctō
a) v ravno smer, naravnost: Ci.
b) naravnost = brezpogojno: Ci., Sen. ph., Icti.

2. occ.
a) vodoraven, horizontalen: trabes derectae in solo collocantur C., der. materia C. podolžno položeni hlodi, der. paries Ci. ki pravokotno seka drugo (steno).
b) navpičen, vertikalen: crates C., fossam derectis lateribus duxit C., locus … der. C. ali iugum dir. Mel. navpično strm, (Henna) ab omni aditu circumcisa atque derecta est Ci. navpično strma, directa in humum cornua Mel., derecte ad perpendiculum C.

3. pren.
a) naraven, odkritosrčen, prostodušen, preprost: percunctatio L., verba Ci. preproste, brez ovinkov, contio Iust. premi (neodvisni, direktni) govor (naspr. oratio obliqua), directe dicere Ci.
b) strog: ratio, homo Ci.

dīrumpō in disrumpō -ere -rūpī -ruptum

1. raztrga(va)ti, strga(va)ti, razlomiti (razlamljati), zlomiti (zlamljati), razbi(ja)ti: tenuissimam quamque partem (nubis) disr. Ci., homo diruptus Ci. počen, kilav, paedagogo tabulā caput disr. Pl., dir. imagines Galbae T.; med. di(s)rumpi raztrgati se, strgati se, pretrgati se, (raz)počiti se: nil metuo nisi ne medium disrumpar miser Pl., disrupta corrigia Varr. fr., dirupto solo Sen. ph., vetus funis disrumpitur Ap., lagoenae grandes … disrumpuntur Hier., disruptis ianuis Vop.

2. pren.
a) z osebnim obj.: dirupi me paene in iudicio Galli Caninii Ci. ep. skoraj bi bil grlo razkričal; med. = v jezi, nejevolji, zavisti (raz)počiti (se), razpočiti (se) hoteti: fratris tui plausu dirumpitur Ci. ep. počil bi od jeze … , dirumpi dolore Ci. ali stomacho (od jeze) Sen. ph.; abs.: disrumpor Ter., dirumpatur licet ista furia Ci., dirumpuntur ii, qui … doluerunt Ci. ep.; redk. = od smeha počiti, počiti hoteti: nemo … qui non risu dirumperetur aderat Ap.
b) z abstraktnim obj. razdreti (razdirati), razdružiti (razdruževati): amicitiam, humani generis societatem Ci.

Opomba: Star. pt. pf. disrumptum: Pl.

dis² m f, dīte n, gen. dītis, dat. dītī, acc. dītem, abl. dītī, gen. pl. dītium (kontr. iz dīves, dīvitis)

1. česa, s čim bogat, s čim obilujoč: dis quidem esses Ter., dis hostis, ditis hominis bona, in diti domo L., dite solum Val. Fl., Bruto praetore tenente ditem Asiam H., dum ne sit te ditior alter H., apud Helvetios longe nobilissimus et ditissimus fuit Orgetorix C.; z gen.: terra dis silvae H., aquae non ditior urna H., ditissimus agri Phoenicum (med Feničani) V., dis ovium Sil., mons ditior umbrae Stat.; z abl.: delubra ditia donis O., dites pecore ac finibus Mel., illa omni opulentiā ditia Cu., nulla res publica umquam bonis exemplis ditior fuit L., regio auro ditissima Iust.; kot subst. masc. bogataš, bogatin: Ter., dites et egentes Ap., CCCCLXX ditissimi L., ditissimus quisque Cu.; adv. komp. dītius: non umquam aliis habitastis in antris ditius Stat.

2. occ. plena obilen: ditia stipendia L., ditissimum bellum T. — Pooseb. Dis, Dītis, m (prevod gr. Πλούτων) Dit, Pluton, podzemeljski bog: Col., Val. Fl., domus Ditis V., fera regia Ditis O., Dis pater Varr., C. (istoveti ga s keltskih bogom noči), T., Suet., terrena vis omnis atque natura Diti patri dedicata est, qui Dives, ut apud Graecos Πλούτων Ci.; met. podzemlje: atri ianua Ditis V. — Soobl. Dītis -is, m: Q., Ditis pater Petr., Ap.

Opomba: Superl. dītissimus v heksametru vedno nam. dīvitissimus, ki ne gre v verz.

disabuse [disəbjú:z] prehodni glagol
odpreti komu oči, povedati resnico; razočarati

to disabuse one's mind of s.th. izbiti si kaj iz glave, ne misliti več na kaj
to disabuse o.s. spoznati svojo zmoto

disaccōrdo m

1. neubranost, razglašenost

2. pren. nesoglasje; razprtija:
essere in disaccordo con qcn. su qcs. ne strinjati se s kom o čem

disambientato agg. tuj, neprilagojen:
nel nuovo lavoro si sente disambientato na novem delovnem mestu se ne počuti doma

disappear [disəpíə] neprehodni glagol
izginiti, zgubiti se

to disappear from circulation ne biti več v obtoku