Franja

babura samostalnik
1. izraža negativen odnos (ženska) ▸ banya, szipirtyó
Po mojem je bil dekan sredi kakšne konference, ko je noter planila tista babura iz referata s policajem. ▸ Szerintem a dékán éppen egy konferencia kellős közepén volt, amikor berontott az a banya a tanulmányi osztályról, egy rendőr kíséretében .
Stara babura je prišla iz svoje koče in s skrivenčeno roko kazala nanj. ▸ A vén szipirtyó kijött a kunyhójából, és göcsörtös kezével rámutatott.
Sopomenke: coprnica, čarovnica

2. (vrsta paprike) ▸ bóbita [paprikafajta]

bacalūsiae -ārum, f najbrž neke vrste slaščica; od tod preg.: postquam omnes bacalusias consumpsi Petr. potem ko sem na vse načine zaman ugibal.

Bacchus ī, m (Βάκχος)

1. Bakh, Jupitrov in Semelin sin, bog vina; Rimljani so ga poistovetili z italskem bogom, imenovanim Liber pater: Ci., V., H., O. idr. Kot bog vina ima še vzdevke: Bromius, Eleleus, Evan, Lenaeus, Liber, Lyaeus, Nyctelius: O. Pogosto Bacchus = Dionysos. V star. dobi so ga upodabljali z dolgo brado in ohlapnim oblačilom, poznejši umetniki pa so ga videli kot bujnega mladeniča, ovenčanega z bršljanom ali trtnim listjem; kot bog misterijev ima včasih na glavi en ali dva roga: corniger, cornu insignis O. Potem so ga upodabljali vse bolj mehkužnega in medlega. Spričo njegovega čudovitega rojstva so mu vzdevali pridevke kakor: ignigena O. (ker ga je še nedonošenega rodila Semela, umirajoča v ognju), bis genitus, bimater, satus iterum O. (ker ga je dal Jupiter še nedonošenega všiti v svoj kolk, kjer ga je tudi donosil). Kot navdušujoči bog pesnikov: Bacchus carmina docens H., kot vinski bog: racemifer, corymbifer O.

2. met.
a) bakhovski klic = io Bacche: Baccho audito V.
b) vinska trta: Bacchus amat colles, aquilonem et frigora taxi V., iuvat Ismara Baccho conserere V.
c) vino: lacte favos et miti dilue Baccho V., mella Bacchi domitura saporem V. vino, sladko ko med.

bȁčva ž sod: bačva puna vina; govoriti kao iz -e govoriti z nizkim glasom; pijan kao bačva pijan ko krava

balinati glagol
1. (o športni igri) ▸ bocsázik, raffát játszik
Skupaj smo balinali in igrali namizni tenis. ▸ Együtt bocsáztunk és pingpongoztunk.

2. izraža negativen odnos (neskrbno odločati ali ravnati) ▸ játszadozik, pingpongozik, packázik
Medtem, ko politiki balinajo, ali naj bi se kakšna penzija zmanjšala ali ne, se vse bodoče penzije še kako manjšajo. ▸ Miközben a politikusok azon játszmáznak, hogy csökkentsék-e a nyugdíjakat vagy sem, az összes jövőbeli nyugdíjat jócskán csökkentik.
Bomo balinali z usodo naših mladih? ▸ A fiatal generáció sorsával fogunk játszadozni?
V vsem tem času, ko so balinali z mojim naročilom, jim je ohišij očitno zmanjkalo. ▸ Amíg a rendelésemmel ide-oda pinpongoztak, addig az összes készülékház elfogyott.

ballare

A) v. intr. (pres. ballo)

1. plesati:
ballate con noi zaplešite z nami

2. skakati, poskakovati:
ballare per la gioia skakati od veselja
ballare dal nervoso tresti se od živčnosti

3. pozibavati se, majati se:
la nave ha ballato durante la burrasca med viharjem se je ladja pozibavala

4.
far ballare i quattrini pren. zapravljati denar
far ballare qcn. pren. priganjati, gnati koga:
far ballare gli impiegati priganjati uslužbence

5. pren. biti preširok, prevelik (obleka), ohlapno viseti, plesati:
la giacca gli balla addosso suknjič kar pleše na njem

B) v. tr. plesati:
ballare un valzer plesati valček
PREGOVORI: quando manca la gatta i topi ballano preg. kadar mačke ni doma, miši plešejo
quando si è in ballo bisogna ballare preg. ko si na plesu, moraš plesati

band² [bænd] samostalnik
tolpa, četa, truma; drhal, sodrga; godba, kapela, orkester

ameriško that beats the band to je višek
pogovorno when the band begins to play ko postane položaj resen

bang¹ [bæŋ]

1. prehodni glagol
glasno udariti; loputati, zaloputniti; tolči; bobnati; znižati cene
sleng prekašati, presegati

2. neprehodni glagol
razpočiti se, eksplodirati; zaloputniti se

to bang something into s.o.'s head vtepsti komu v glavo
to bang s.o. on the head lopniti koga po glavi
banged up to the eyes ko žolna pijan
to bang against s.th. butniti ob kaj

barbar samostalnik
1. ponavadi v množini, zgodovina (pripadnik neciviliziranega ljudstva) ▸ barbárBoj s Perzijci je za Grke predstavljal tudi boj med civilizacijo in barbari. ▸ A perzsákkal vívott harc a görögök számára egyben a civilizáció és a barbárok közötti harcot is jelentette.
V 3. stoletju so mesto osvojili barbari, ga požgali, ostanek pa je pozneje uničil potres. ▸ A várost a 3. században a barbárok foglalták el és gyújtották fel, ami megmaradt, azt később egy földrengés pusztította el.

2. lahko izraža negativen odnos (o surovem obnašanju) ▸ barbár"Večina moških je barbarov," ji je odvrnil, medtem ko je občudoval njeno nežno in gladko kožo. ▸ „A férfiak többsége barbár” – mondta a nőnek, miközben selymes és sima bőrét csodálta.
Ne smemo poenostavljati, da gre za vojno evropskih demokracij z muslimanskimi barbari. ▸ Nem szabad leegyszerűsítenünk arra, hogy európai demokráciák és muzulmán barbárok közötti háborúról lenne szó.
Milček je bil kulinarični barbar, ljubitelj vsakršnega mesa, špeha, feferonov, popra in čebule. ▸ Milček barbár volt konyhaművészeti szempontból, imádott mindenféle húst, szalonnát, szerelmese volt a csípős paprikának, borsnak és hagymának.
Shakespeara so imeli klasicisti zaradi njegove prvinskosti in ustvarjalne svobodnosti za barbara. ▸ Shakespeare-t a klasszicisták barbárnak tartották eredetisége és alkotói szabadsága miatt.

barbatus 3 (barba) bradat,

1. o človeku
a) na splošno: quos aut imberbes aut bene barbatos videtis Ci. zelo bradate, z močno brado, dicere licebit Iovem semper barbatum, Apollinem semper imberbem Ci.; pesn. za označitev moške dobe: solet hic barbatos sectari senex Pl., equitare in arundine, si quem delectat barbatum (odraslega) H., Iove nondum barbato Iuv.
b) poseb. bradat Rimljan = Rimljan iz stare dobe (ko si še niso brili brade): aliquis mihi ab inferis excitandus est ex barbatis illis Ci., mos fuit apud antiquos illos et barbatos Ci.
c) barbatus magister bradati učenjak, filozof, ker so le ti nosili dolgo brado: Pers., Iuv., Mart.

2. o živalih: aquila barbata Plin. najbrž brkati ser ali jezerski orel, hirculus barbatus Cat.; pesn. subst. barbātus -ī, m bradač = kozel: Ph.

3. pren. kosmat, volnat: nux Plin.; kocast, cunjast: ne toga barbatos faciat libros Mart.

barvast pridevnik
1. (ki je določene barve) ▸ színesUporabili so prašek za pranje belega perila in tekoče sredstvo za barvasto perilo. ▸ A fehér ruhák mosásához mosóport, a színes ruhákéhoz pedig folyékony mosószert használtak.

2. (različnih barv; pisan) ▸ színes, tarkaKo se sonce lesketa skozi barvasto listje, vrt še enkrat resnično vzcveti. ▸ Amikor a napsugarak megcsillannak a színes faleveleken, a kert újra virágba borul.

baudet [bodɛ] masculin, familier osel; figuré bedak, tepec

être chargé comme un baudet biti težko obložen, biti natovorjen ko mula

baume [bom] masculin balzam; figuré tolažba, uteha, olajšava

baume des jardins (botanique) dišeča meta
fleurer comme baume dišati ko balzam
verser, répandre du baume sur une blessure (figuré) dati balzama na rano
cela me met du baume dans le cœur to je balzam za moje srce, to je veliko olajšanje, pomirjenje zame

bavard, e [bavar, d] adjectif klepetav, blebetav, brbljav, jezičen, nemolčeč, indiskreten; žuboreč (potok); dolgovezen; masculin klepetulja, blebetač

il est bavard comme une pie klepetav je ko sraka (raglja)

beau [bo] masculin gizdalin; kar je lepo, lepota, lepa stvar; prijetna, zanimiva plat (česa)

le culte du beau kult lepote
un vieux beau preveč koketen starec
c'est du beau! ta je pa lepa!, lepo se vedeš! (ironično)
le baromètre est au beau barometer kaže lepo
le temps se met au beau dela se lepo vreme
acheter du beau kupiti lepo, kvalitetno blago, dobro kupiti
le plus beau de l'histoire, c'est que ... najlepše pri stvari (pa) je, da ...
il s'est arrêté au plus beau du récit ustavil se je v pripovedovanju, ko je bilo najbolj zanimivo
faire le beau šopiriti se; postaviti se pokonci ali sesti na zadnje noge (o psu)

bedak samostalnik
(neumen človek) ▸ hülye, ostoba, féleszűPodatke zna zmetati na velik disk vsak bedak. ▸ Az adatokat bármelyik hülye rá tudja rakni a merevlemezre.
Bedak sem, ki je tvegal vse, da bi lahko ona živela kot grofica! ▸ Idióta vagyok, aki mindent kockára tett azért, hogy ő grófnőként élhessen!
Bil sem bedak, da sem ji verjel! ▸ Ostoba voltam, hogy hittem neki!
"Še bedak bi videl, da so umori povezani." ▸ Azt még egy féleszű is látja, hogy a gyilkosságok összefüggenek egymással.
Zdaj sem vedel, kako je, ko se počutiš kot popoln bedak. ▸ Most megtudtam, milyen az, amikor totál hülyének érzed magad.
Tako se ne moreš pogovarjati z mano, bedak. ▸ Így nem beszélhetsz velem, te idióta.

bee [bi:] samostalnik
zoologija čebela
ameriško delovni krožek

bumble bee čmrlj
as busy as a bee priden ko mravlja
bee accommodation panj
to swarm like bees rojiti kot čebele
to have bees in one's bonnet imeti čudne domisleke, biti ves nor na kaj
spelling bee krožek tekmovalcev v pravopisu
queen bee čebelja matica

bell¹ [bel] samostalnik
zvon, zvonec; udarec na zvon, zvonjenje; potapljaški zvon
botanika popek; zvočni lijak; mehurček

to answer the bell iti odpret vrata
to bear the bell nositi zvonec, voditi
to carry off the bell dobiti prvo nagrado
passing bell navček
all went merrily as a marriage bell vse je šlo kakor po maslu
diving bell potapljaški zvon
to curse by bell, book and candle prekleti do desetega kolena
it is ringing a bell with me to me na nekaj spominja
as sound as a bell zdrav ko riba
with bells on v slovesni obleki; z navdušenjem
to ring the bell pozvoniti; sleng uspešno opraviti
peal (ali chime) of bells zvončkljanje
bell push gumb (zvonca)
to ring one's own bell sam sebe hvaliti
within the sound of Bow bells v Londonu
ring of bells zvonjenje
mornarica one to eight bells štiriurna straža

Bellerophōn -ōntis, m (Βελλεροφῶν): Ci., H., Iuv., Hyg. idr., in Bellerophontēs -ae, m (Βελλεροφόντης): H. (z abl. Bellerophontē), Hyg., Aus., Serv. Belerofont, sin korint. kralja Glavka, Sizifov vnuk. Ker je umoril nekega Belera (Belleros) iz Korinta, je pobegnil v Arge h kralju Proitu, ki je na obrekovanje svoje žene Anteje poslal mladeniča k svojemu tastu, likijskemu kralju Jobatu s pismenim naročilom, naj Belerofonta usmrti. Toda Jobat ga ni hotel sam ubiti, temveč mu je velel, naj se spusti v boj s Himero (gl. Chimaera). Belerofont je Himero s pomočjo krilatega konja Pegaza premagal in ubil. Njegovo pravo ime je bilo sicer Hiponoj (Hipponoos), a ko je umoril Belera, se je imenoval Belerofont (= Beleromorec). Na omenjeno Proitovo pismeno naročilo se nanaša verz: Aha, Bellerophontem tuus me fecit filius Pl. (Bachides 810). Od tod adj. Bellerophontēus 3 (Βελλεροφόντειος) Belerofontov, belerofontski: equus (= Pegasus) Pr., habenae Cl.

bellum -ī, n (st.lat. duellum; prim. gr. δαΐ Hom. v boju, δάιος, δήιος sovražen, sovražnik, lat. indūtiae)

1. vojna, vojska (= vojskovanje): inter pacem et bellum medium nihil Ci.; z adj.: domesticum Ci., intestinum L., domesticum et intestinum Ci., bella domestica et externa Ci., bellum civile Ci., N., S. civilna, državljanska = med sodržavljani, domača, bella civilia H., Lucan., b. sociale N., L. epit. zavezniška, piraticum Varr., Ci., navale Ci. pomorska, terrestre L. kopenska, na kopnem, Peloponnesiacum, Punicum Ci., Peloponnesium N., Iugurthinum S., H. jugurtinska, z Jugurto; nam. adj. z objektnim gen.: b. Samnitium L. s Samničani, trium regum bella L. s tremi kralji, bellum Helvetiorum C.; s cum: novum cum Antiocho instabat bellum L., bellum Romanorum cum Philippo L., bella cum sociis Ci.; adv.
a) loc. belli Ter., Ci. v vojni, nav. v zvezi domi bellique (star. aliteracija domi duellique), belli domique, s premeno domi belloque, bello domique L. doma in na vojski, t.j. o miru in vojni, tako tudi vel domi vel belli Ci. ali vel belli vel domi Ap.
b) abl. z in, če je subst. osamljen: in bello Ci., in bello … in pace S., L.; redkeje, če je subst. v zvezi s kakim atrib.: in civili bello, in bello praedonum Ci. ali in eo bello, in bello Philippi L. = med … vojno, pod … vojno, sredi vojne; toda Veienti bello, Pyrrhi bello, bello Romanorum Ci. ali bello Cassiano C., eo bello, bello, quo …, bello Romano, Africo, trium regum bellis L., bello Antiochi Aur. = ob … vojni, za … vojne (vojn); bellum v reklih z glagoli: bellum gerere Ci., C., S., N., L. idr. vojno vojevati, vojevati (se), vojskovati (se), bellum ducere Ci. ep., C., L., H. ali bellum trahere Ci., S., L., Cu. idr. vojno raztezati, bellum facere C., Fl. vojno (za)snovati, bellum facere alicui N., T., Iust. v vojno zaplesti koga, zavojevati koga, bellum inferre alicui Ci. ep., N., Cu. idr. ali contra aliquem (npr. contra patriam) Ci. z vojsko dvigniti se (iti) nad koga, bellum inferre in Italiam C., N. vojno zanesti v Italijo, bellum parare, apparare, comparare Ci. pripravljati se na vojno, bellum concitare, excitare, suscitare, movere, commovere, indicere Ci. (gl. pri teh glagolih), de bello cogitare C. misliti na vojno, bellum administrare Ci., C. idr. vojno voditi (kot vrhovni poveljnik).

2. bitka, boj, spopad: S., L., Cu. idr.: ingentem pugnam, ceu cetera nusquam bella forent, … cernimus V.; met. pl. bella (velika) vojna krdela: Danubius duratus glacie ingentia tergo bella transportat Plin. iun.

3. pren. vojska, boj = prepir, kreganje, sovražnost: bellum tribunicium L. prepir s tribuni, parietibus meis bellum intulistis Ci., cum omnibus improbis aeternum bellum esse susceptum Ci., Venus bella movet H. ljubezenske spletke, bellum indicere philosophis, ventri bellum indicere H., defunctus bello barbitos H. ko je doslužila. — Pooseb. Bellum Vojna, bog vojne: Enn., mortiferum in limine Bellum V., Belli postes portaequae H. (o Janovem svetišču).