Franja

instante moški spol sekunda; trenutek

al instante hipno, takoj
cada instante vsak trenutek, zelo pogosto
en un instante zelo hitro, v hipu
por instantes neprestano, vedno bolj
a los pocos instantes kmalu nato

institucija samostalnik
1. (ustanova) ▸ intézmény
2. (družbeno razmerje) ▸ intézményŽiviva sicer kot poročena človeka, ne verjameva pa v institucijo poroke. ▸ Ugyan házasemberekként élünk, de nem hiszünk a házasság intézményében.
3. (o namestitvi) ▸ intézmény, intézet
Še bolj izključena skupina uporabnikov so ljudje, ki živijo v institucijah dolgotrajne namestitve. ▸ A felhasználók még inkább kirekesztett csoportját a tartós elhelyezést nyújtó intézményekben élők alkotják.
Ko mati umre, ostane popolnoma sam na svetu, v katerem se ne znajde, zato ga socialna služba pošlje v institucijo. ▸ Amikor az édesanyja meghal, egyedül marad egy olyan világban, amelyben nem találja fel magát, ezért a szociális szolgálat intézetben helyezi el.

in-temperāns -antis, adv. intemperanter, brezmeren, nezmeren, nebrzdan, razuzdan, prevzeten, predrzen, nespodoben: istius intemperantissimae pecudis (Pisonis) caeno et sordibus inquinavit Ci. nadvse razuzdane, intemperantissimae perpotationes Ci., fui in te intemperantior quam debui Ci. bolj neusmiljen, ne honoribus vestris elatus intemperantius suis opibus utatur Ci., i. libertas, gloria Ci., adulescentia Ci., animus L., in augendo intemperantior Ci., ferae in voluptates i. Sen. ph., in aliquā re Suet., ad vescendum Aur., ad res Venerias Suet., laudum Amm., non intemperanter concupiscere N. ne prestrastno, nimis iracunde hoc et valde intemperanter! Ci., intemperanter abuti et otio et litteris Ci., intemperantius sequi L., id apud omnes intemperantissime gloriari Ap., intemperantius haurire Cu., intemperanter adesse Suet.

intensément [-semɑ̃] adverbe močno, krepko, intenzivno

vivre, travailler intensément živeti, delati bolj aktivno kot drugi

intimno prislov
1. (o tesnem odnosu) ▸ intim módon, meghitten, bensőségesenPri pisanju za otroke je treba ostati intimno povezan s svojim otroštvom, zato niti ni nujno, da ima avtor svoje otroke. ▸ A gyermekirodalmi művek írása során a szerzőnek meghitt kapcsolatban kell maradnia a saját gyermekkorával, ezért nem feltétlenül szükséges, hogy saját gyermekei legyenek.Člani društva se med seboj skoraj intimno poznajo, si pomagajo in delijo izkušnje in materialne dobrine. ▸ Az egyesület tagjai szinte bensőségesen ismerik egymást, segítenek egymásnak és megosztják egymással a tapasztalataikat és az anyagi javaikat.

2. (o ljubezenskem razmerju) ▸ intim módon, bensőségesenIgralec istočasno intimno prijateljuje z vsaj še štirimi drugimi ženskami. ▸ A színész legalább négy nővel folytat intim viszonyt egyszerre.James mi je povedal, ko sva bila še intimno povezana. Zaljubljeni moški radi klepetajo. ▸ James mondta nekem, amikor még intim viszonyban voltunk. A szerelmes férfiak szeretnek fecsegni.Ljubosumni ste na eno izmed dvojčic, ker se je intimno zbližala s privlačnim moškim. ▸ Féltékeny az ikrek egyikére, mert intim kapcsolatba került egy vonzó férfival.

3. (o vzdušju) ▸ bensőségesen, meghittenTaka postelja bo zaradi znižanega stropa delovala tudi bolj intimno in prijetno. ▸ Az alacsonyabb mennyezetnek köszönhetően az ágy is bensőségesebbnek és barátságosabbnak hat majd.Kako ukrotiti premočno svetlobo, da bo prostor romantično, intimno razsvetljen? ▸ Hogyan szelídítsük meg a túl sok fényt, hogy a szoba romantikusan, bensőségesen legyen megvilágítva?
Tudi ambient je zelo lep, deluje zelo intimno, ker je prostor majhen in sprejme omejeno število obiskovalcev. ▸ A hangulat is nagyon kellemes, nagyon bensőségesen hat, mivel a hely kicsi és csak korlátozott számú látogatót tud befogadni.

4. (o čustvih ali mnenjih) ▸ bensőségesen, približek prevedka ▸ a lelke mélyénMorda se kot človek z dejanjem klienta intimno ne strinjam, a ga moram skladno s poklicno etiko braniti. ▸ Lehet, hogy az ügyfél cselekedetével a lelkem mélyén nem értek egyet, ugyanakkor a szakmai etika szabályai szerint védenem kell.

intrō -āre -āvī -ātum (pač k *interus, prim. inter, interior), naspr. exire.

I. intr.

1. vstopiti (vsto-pati), iti noter, iti v kaj, vniti (uhajati), vdreti (vdirati): cultos intravit in hortos O., in Capitolium intrare non debuisti Ci., in tabernaculum Cu., cum vix intrare posset ad praesepia Ph., ad munimenta L., intra limen Pl., intra praesidia C., in portūs O., in aedem Suet., per rimas Mart.; z dat.: saeptis et turribus Stat., ponto Sil., mediis montibus Val. Fl., caelo, casae Sil., silvis, puppi Sil.; pass.: quo intrari non potest C. kamor se ni mogoče … ; pren.: animus in corpus intravit Ci.

2. metaf. (duševno) vdreti, (vdirati), prodreti (prodirati), vglobiti (vglabljati) se, poglobiti (poglabljati): intrabo etiam magis Ci. še bolj se bom poglobil (v zadevo), intrandum est in rerum naturam Ci., quo ne imprudentia possit intrare Ci., in sensum indicis id non intrare potest Ci., in alicuius familiaritatem Ci. polno zaupanje si pridobiti, nihil potest intrare in affectus, quod in aure statim offendit Q.; occ. vstopiti (vstopati), nastopiti (nastopati), priti (prihajati): intravit per corpora somnus V., si certus intrarit dolor H., nox segnitia cum otio intravit T. —

II. trans.

1. stopiti (stopati) v (na) kaj, vniti (vhajati) v kaj: tu illud sanctissimum limen intrare (ausus es)? Ci., tot maria intravi V., saltūs i. L., theatrum, portum Cu., olearum ordinem Ci., regnum, pomoerium Ci., urbem O., cum curru urbem ac deinde regiam Cu., bifores fenestras O. (o mesecu), fumum et flammam Hirt., castra, domum N., agrum hostium, vallum, sacrarium L., Istrum, regionem Iust., curiam Suet., signum arietis Plin. (o soncu, ki vstopa v znamenje Kozla), terram per occulta foramina Sen. ph. (o zraku); pass.: intrata est superis domus una tribus O., intratae silvae L., hoste intratos muros Sil., templorum intrati postes Sil., urbem militibus intratam Sil., Gallia, Germania intrata Vell.

2. metaf. prodreti (prodirati) kam: nulla acies terram intrare potest Ci. pregledati, intrat subitus vatem deus Sil. prešine, navdahne; prim.: Phoebo iam intrata sacerdos Sil. navdahnjena, navdihnjena, navdušena; occ.
a) (o afektih) obiti (obhajati), navda(ja)ti, obvze(ma)ti, prevze(ma)ti, (s)prehajati, spreleteti (spreletavati): intrat animum gloriae cupido T., pavidos intrat metus T., animos intrat pavor Cu., ubi quaesitas artis de more vetustae intravit mentes superum Sil.
b) napasti (napadati): hostem Stat.
c) prebosti (prebadati): ursos, aprum Mart.

Opomba: Star. obl. intrassis = intraveris: Pl.

intuitiven pridevnik
1. (o lastnosti) ▸ intuitívOdločitev je bila čisto intuitivna in izredno pozitivna. ▸ A döntés teljesen intuitív és kivételesen pozitív volt.

2. (o sposobnosti) ▸ intuitívJe izjemno intuitiven, zato mu ne poskušajte lagati. ▸ Nagyon intuitív, ezért ne próbáljanak meg hazudni neki.
Ženske smo tudi bolj intuitivne, saj se odločamo na podlagi občutka. ▸ Mi, nők intuitívabbak vagyunk, hiszen a megérzéseink alapján döntünk.

3. v računalništvu (uporabniku prijazen) ▸ intuitívStikala in drugi sklopi za upravljanje so namreč preprosti, prijetni na otip ter zasnovani za intuitivno uporabo. ▸ A kapcsolók és egyéb kezelőegységek egyszerűek, kellemes tapintásúak és intuitív használatra tervezték őket.Program je preveč tehničen in premalo intuitiven. ▸ A szoftver túlságosan technikai és nem elég intuitív.

4. (o terapiji) ▸ intuitív

invalidni samostalnik
pogosto v množini (kdor je dolgotrajno telesno ali umsko oviran) ▸ fogyatékkal élő, fogyatékos
Vse bolj pomembni so tudi programi nudenja pomoči na domu starim, bolnim in invalidnim. ▸ Az idősek, a betegek és a fogyatékkal élők számára otthoni segítségnyújtást biztosító programok is egyre fontosabbak.

in-vīsus 3 (in [priv.], vidēre)

1. neviden, še nikoli viden, (še) nezagledan, neopažen: Fl., Eccl., cum aliquid aut invisum aut inauditum dicas Ci., sacra invisa et inaudita Ci., Helena aris invisa (neopažena) sedebat V., i. morbus Cat., cantavit invisus Ap., invisa oculis astra Lact. —

2.
a) pass. (česar človek ne mara videti) mrzek, zoprn, pristujen, neprijeten (naspr. gratus, gratiosus, carus, amabilis, commendatus, tudi miserabilis); abs.: persona illa invisa est in istius moribus Ci., quo quis versutior … est, hoc invisior Ci., accusator ac reus iuxta invisi T., quanto potentior, eodem auctu invisior T., aliquem invisum habere Ci. (naspr. alicui favere) mrziti koga, aliquem invisum, invisiorem facere Q., Val. Max. koga (še bolj) zasovražiti, duces invisissimi Amm.; o stvareh: anima O., vita L., penates, aurum O., cypressi, negotia H., invisa primo desidia postremo amatur T., ira infesta pariter invisaque Sen. ph., i. tyranni nomen Iust., res antea tam invisa quam falsa nunc ut vera ita amabilis facta est Plin. iun., aliquid invisum reddere L. ali facere Cu. zasovražiti kaj, si qua his invisior vox Sen. ph., voluptates … invisissimas habe Sen. ph., urticā quid esse invisius potest? Plin.; z dat. personae: invisus suis omnibus in iudicium vocatur Ci., invisus deo Ci., omnibus invisus S., adeo est invisus mihi, ut … Ci., quo (tyranno) neque foedius nec dis hominibusque invisius animal ullum cogitari potest Ci., cuius marito inimicissimus, ipsi invisissimus fuerat Plin. iun., homo Labieno invisissimus Sen. rh., per haec terribilis cunctis et invisus Suet., innocens Bolanus et nullis delictis invisus T., L. Flacco fratri germano cognatisque aliis ob eadem vitia invisus L., eius promissa dis hominibusque invisa sunt Ci., filix invisa aratris V., domus sibi invisa Val. Max., facies alicui invisa Q., iudicium invisum etiam iudicibus L., munera mihi invisa Ph., res mihi invisae visae sunt Ci., invisum Macedonum nomen avaritia eorum ac libido barbaris fecerat Cu.; pogosto v zvezi: alicui invisus atque infestus, invisus infestusque, infestus invisusque L. ali invisus infensusque T. mrzek komu in ga sam mrzeč; z ad ali apud: ad (z ozirom na, glede na … ) militare genus omne partemque magnam plebis invisum esse nomen Romanum L., ne eādem causā invisi apud incolas forent, caverunt Iust.; z in: quae perfidia tamen minus in eo invisa esse poterat Cu.
b) act. črteč, sovražen: gentes, decreta Lucan., fratres V., invisum quem tu tibi fingis et esse nil moror V.

ir* iti, kreniti, odpraviti se; marširati; priti; nahajati se; podati se

ir bien (de salud) zdrav biti
el vestido le va bien obleka Vam dobro pristoji
ir fuera de camino (fig) zmedeno govoriti
ir descaminado ne se spoznati
ir (muy) lejos (fig) predalečiti; preveliko vnemo pokazati
ir mal slabo se počutiti, bolan biti
va de mal en peor vedno slabše mu gre
ir y venir sem in tja hoditi
ni va ni viene (fig) ne ve, za kaj bi se odločil
sin irle ni venirle (fig) ne da bi mu bilo kaj za to
tanto se le da por lo que va como por lo que viene popolnoma vseeno mu je
de 5 a 8 van 3 5 od 8 ostane 3 (odštevanje)
va mucho de uno a otro je velika razlika med obema
lo que va del cielo a la tierra silno velika razlika
¡van cinco duros a que tú no lo sabes! stavim 25 peset, da tega ne veš
ir v vzklikih in vprašanjih:

¡voy! igram (zraven)! (pri kartanju)
¡(allá) voy! že grem! (odgovor natakarja, ki ga kličejo)
¡cómo le va! Am česa ne poveste! ta je pa dobra!
¡allá va (eso)! tu imate! pozor! previdno!
¡ahora va de veras! sedaj gre za res! stvar postaja resna!
¡asi va el mundo! tako je na tem svetu!
¡vamos! na noge! naprej!; tako! sedaj razumem!; ta je pa dobra! mislim da! bežite! to ni mogoče! (že) dovolj! stojte!; to me veseli!
¡vamos claros! govorimo jasno!
¡vamos despacio! le ne se prenagliti!
¡vamos por partes! najprej eno, potem drugo!
¡vaya! zaradi mene, prav!; ah, kaj!; seveda! rad verjamem!; no, še tega bi se manjkalo!
¡vaya por Dios! za božjo voljo
es demasiado ¡vaya! to je zares preveč!
¡vaya que sí! to rad verjamem!
¡vaya una sorpresa! lepo presenečenje!
¡vayamos! urno!
¿cómo le va? ¿cómo vamos? kako Vam gre?
¿cuánto va? koliko stavimo?
¿quién va (allá)? kdo je? kaj (pa) je?
ir + gerundij:

voy comprendiendo počasi že razumevam
cuanto más voy estudiándolo čim bolj to študiram
eso va siendo difícil to bo težko
los precios van bajando cene padajo
ir + pretekli deležnik:

ir montado jahati
ir perdido premagan biti, izgubiti
iba vestido de negro bil je črno oblečen
todo va vendido ya vse je že prodano
¡van apostados 10 duros! stava je 10 peset!
van pasados más de tres años več kot 3 leta je že od tega
ir + predlogi ali prislovna določila:
ir + a:

ir a buscar a alg. iti po koga
ir a dormir spat iti
ir a recibir a alg. komu naproti iti
ir a ver a uno obiskati koga
al ir a pagar pri plačevanju
voy a hacerlo takoj bom to naredil
iba a hacerlo bil sem na tem, da to naredim
es lo que iba a decir to sem ravno hotel reči
ibas a creerlo skoraj bi (ti) bil to verjel
¿quién lo iba a suponer? kdo bi si bil to mislil?
¡vaya V. a saber! to je težko reči! to se ne da trditi!
voy a partir mañana odpotujem jutri
¡vas a caer! padel boš!
ir a caballo jahati, jezditi
ir a pie peš iti
ir a pique potopiti se (ladja)
voy a casa grem domov
ir a la cama leči v posteljo
ir al encuentro de alg. komu naproti iti
ir a la plaza iti na (živilski) trg
ir a una isti cilj zasledovati
¡a eso voy! za to ravno gre!
ir + con:

ir con alg. koga spremljati, s kom držati
eso no va conmigo to se me ne tiče!
ir + de:

ir de intérprete iti (biti) za tolmača
ir de largo (prvikrat) nositi dolga krila (deklice)
ir + en:

ir en coche, ir en carruaje z vozom (avtom) se peljati
ir en avión leteti (v letalu)
ir en barco z ladjo se voziti
ir en bicicleta na kolesu se peljati
ir en ferrocarril z železnico se peljati
ir en contra upreti se
en eso va mi vida moje življenje je odvisno od tega
el año en que vamos tekoče leto
los números van en cada pieza vsak kos je oštevilčen

Īsis, Īsidis in Īsis, acc. Īsim, voc. Īsi, f (Ἶσις) Izida, staroegiptovska boginja. Prvotno je pooseb. Nilova dežela, ki jo namaka Oziris, bog reke Nil. Njenega soproga Ozírisa je ubil Tifon; Izida je za svojim soprogom zelo žalovala. Po tujem vplivu je postal Oziris bog sonca, Izida pa boginja lune; kot taka je postala kakor grška Hékata boginja podzemlja, pozneje pa so jo tudi istovetili z Io (Inachis O.). V aleksandrinski dobi se je njeno čaščenje razširilo po vseh helenskih deželah, pri tem pa je postajalo njeno bistvo čedalje bolj nedoločno. Častili so jo kot zakonodajalko, boginjo držav, zaščitnico zakonov, ustanoviteljico misterijev itd. Njeno bogočastje je prišlo v času Sule v Rim, kjer so jo častili s skrivnostnim očiščevanjem, pa tudi z javnimi sprevodi, ki so se kljub različnim prepovedim ohranili še v cesarski dobi. T. jo primerja z neko svebsko boginjo. Njeni svečeniki so nosili platneno obleko (linigera dea O.); imeli so tonzuro in so živeli kakor menihi: O., Varr., Ci., Lucan., Val. Max., Isidis crinis Plin. neko tuje drevo, Isidis sidus Plin. planet Venera. — Od tod adj. Īsiacus 3 (Ἰσιακός) Izidi posvečen, Izidin: focus O., coniectores Ci. (o Izidinih svečenikih), lena Iuv. služkinja v Izidinem svetišču kot zvodnica; subst. Isiacus -ī, m (sc. sacerdos) Izidin svečenik: Val. Max.

Istaevonēs (in Istvaeonēs) -um, m Istevón(c)i (Istveón(c)i), germansko pleme. Po legendi so Manovi sinovi Inguas, Ermnas, Istuas (ki so pravzaprav vzdevki bogov Frejra (Freyr), Tira (Tyr) in najbrž Odina). Od tod patronim. Ingaevonēs Ingevoni, Hermionēs Hermioni, Istaevonēs Istevonci. Ingevoni so prebivali ob obali Severnega morja med Frizijo in Jutlandijo, Hermioni so se imenovali bolj proti jugu bivajoči Hermunduri, Semnoni in Markomani, Istevonci pa so bili rodovi, ki so bivali ob Renu: T.

izkušen pridevnik
1. (v poklicu, dejavnosti ali na področju) ▸ tapasztalt, gyakorlott, jártas Izkušeni zdravniki vedo, da nekatera znamenja na jeziku napovedujejo še neodkrite nevarnosti za srce in ožilje. ▸ A tapasztalt orvosok tudják, hogy a nyelven található bizonyos jelek még nem diagnosztizált szív- és érrendszeri kockázatokat jeleznek.Imamo nekaj mladih in nadarjenih košarkarjev, ki se morajo še kaliti, zaradi česar smo naše vrste želeli okrepiti z dvema ali tremi izkušenimi igralci. ▸ Van néhány fiatal és tehetséges játékosunk, akiknek még fejlődniük kell, ezért szerettük volna két-három tapasztalt játékossal megerősíteni a sorainkat.Tura je zelo zahtevna in primerna za izkušene planince brez vrtoglavice. ▸ A túra nagyon nehéz és megfelelő tapasztalatokkal rendelkező hegymászókat igényel, akik nem szédülnek. Izkušeni jadralci lahko plovilo najamejo brez posadke. ▸ A tapasztalt vitorlázók legénység nélkül is bérelhetik a hajót.Imajo zelo izkušeno ekipo, saj so vsi ključni igralci starejši od 25 let. ▸ Nagyon tapasztalt csapatuk van, minden kulcsjátékosuk 25 évnél idősebb.

2. (ki je veliko doživel in se naučil) ▸ tapasztaltDuhovnik, star izkušen mož, se je le dobrohotno smehljal njenemu navdušenju. ▸ A pap, egy tapasztalt férfi, jóindulatúan mosolygott a lelkesedésén.
Nikoli ne reci nikoli, pravijo izkušeni možje. ▸ Soha ne mondd, hogy soha, mondják a tapasztalt emberek. Izkušeni ljudje pravijo, samo da bosta vladala mir in zdrava pamet in da bo zdravje, vse drugo bo prišlo samo po sebi. ▸ A tapasztalt emberek azt mondják, hogy legyen csak béke, uralkodjon a józan ész és meglegyen az egészség, minden más magától jön.Vprašajte za nasvet bolj izkušenega človeka. ▸ Kérjen tanácsot egy tapasztaltabb személytől.

3. (o ljubezenskem odnosu ali spolnosti) ▸ tapasztalt
Bil je izkušen moški, deset let starejši od nje in znal jo je ljubiti kot nihče drug. ▸ Tapasztalt férfi volt, a nőnél tíz évvel idősebb, és úgy tudta szeretni, mint senki más.
Izkušeni ženskarji trdijo, da so vse ženske enake, vendar jim tega nihče ne verjame, vsi hočejo preveriti. ▸ A sokat tapasztalt nőcsábászok azt állítják, hogy minden nő egyforma, de senki sem hisz nekik, mindenki ellenőrizni akarja.
Bil je zelo izkušen moški, a še nikoli v življenju ni spoznal tako strastne in nenasitne ženske. ▸ Sokat tapasztalt férfi volt, de ilyen szenvedélyes és kielégíthetetlen nővel még életében nem találkozott.
Obdržati moža v svoji postelji ni enostavno, zato je vsaka beseda izkušenih žena še kako dobrodošla. ▸ Nem egyszerű megtartani a férjet az ágyunkban, ezért a tapasztalt nők minden szava sokat ér.

izkušenost samostalnik
1. (v poklicu, dejavnosti ali na področju) ▸ jártasság, tapasztaltság, tapasztalatPrav izkušenosti nam manjka, zato smo tudi izgubili uvodno tekmo. ▸ Éppen a tapasztaltság hiányzik, ezért is veszítettük el az első mérkőzést.
Bo na koncu slavila zmago želja po spremembah ali politična izkušenost? ▸ A változások iránti vágy vagy a politikai jártasság győz a végén?

2. (o življenjskih izkušnjah) ▸ tapasztaltságPrebivalci se zanašajo na izkušenost svojih prednikov, ki so dobro vedeli, kje je varno zidati. ▸ A lakosok az őseik tapasztaltságára támaszkodnak, akik tudták, hol lehet biztonságosan építkezni.

3. (o ljubezenskem odnosu ali spolnosti) ▸ tapasztaltságDekleta imajo namreč tudi v spolnosti vse bolj aktivno vlogo in po izkušenosti ponekod že presegajo moške. ▸ A lányoknak ugyanis egyre aktívabb szerepük van a szexualitás terén is, és tapasztaltság szempontjából egyes esetekben már megelőzik a férfiakat.

izobraženi samostalnik
ponavadi v množini (izobražena oseba) ▸ értelmiségi, művelt ember
Mladi in izobraženi so tisti kader, ki težko najde redno prvo zaposlitev. ▸ A fiatalok és az értelmiségiek olyan munkaerőnek számítanak, amely nehezen talál állandó első munkahelyet.
K igranju iger na srečo so bolj nagnjeni moški in manj izobraženi. ▸ A szerencsejátékra a férfiak és a kevésbé művelt emberek hajlamosabbak.

izrazoslovje samostalnik
1. (strokovni izrazi) ▸ terminológia, szakszókincsSopomenke: terminologija

2. (veda) ▸ terminológia
Sopomenke: terminologija

3. (o izražanju) ▸ szóhasználatVeste, papiga je živela v bordelu in ima malo bolj sočno izrazoslovje. ▸ Tudja, a papagáj egy bordélyban élt, és egy kissé szaftosabb a szóhasználata.

jâko prisl. zelo: ona ga jako voli; komp. jȁče močneje, bolj: jako su stradali u miru, još jače u ratu

jamais [žamɛ] adverbe (sploh) kdaj; nikoli

ne ... jamais nikoli, nikdar
jamais plus nikdar več
à (tout) jamais, pour jamais za vedno
au grand jamais prav nikoli (več)
jamais de la vie prav nikoli
si jamais vous venez če (sploh) kdaj pridete
plus que jamais bolj (več) kot kdajkoli
c'est pire que jamais to je hujše kot kdajkoli (prej)
il n' en fait jamais d'autres tako (on) vedno dela
cela ne s'est jamais vu kaj takega svet še ni videl
fais-le maintenant ou jamais stôri to zdaj ali pa nikoli
mieux vaut tard que jamais bolje pozno kot nikoli

jasniti se povratni glagol
1. (o vremenu) ▸ kiderül, kitisztul, derül, tisztulV sredo čez dan bo dež od zahoda ponehal in popoldne se bo pričelo jasniti. ▸ Szerdán nap közben megszűnik a nyugat felől érkező csapadék és délután tisztulni kezd az ég.

2. (postajati razločen) ▸ tisztázódik, kirajzolódik
Sporna vprašanja se počasi jasnijo. ▸ A vitás kérdések lassan tisztázódnak.
Obrisi hiš so se vse bolj jasnili. ▸ A házak körvonalai egyre jobban kirajzolódtak.

3. (o mišljenju ali razumevanju) ▸ összeáll a kép, kitisztul a képZačelo se mi je jasniti. Če ostanem tukaj še urico ali dve, pa bom prišel reči do dna. ▸ Kezdett összeállni a kép előttem. Ha még egy-két órát itt maradok, a végére járok a dolognak.

4. (o izboljševanju situacije) kontrastivno zanimivo ▸ elvonulnak a viharfelhők, jobbra fordul, egyenesbe jönOdnos med Korejama ima svoje svetle in temne trenutke. Recimo, da se je zdaj začelo jasniti. ▸ A két Korea közötti kapcsolatnak vannak világos és sötét pillanatai. Fogalmazhatunk úgy, hogy most kezdenek elvonulni a viharfelhők.
Potem ko se je Fiat ubadal s precejšnjim usihanjem prodaje, se mu je lani nebo začelo jasniti. ▸ Azt követően, hogy a Fiat az értékesítés jelentős visszaesésével küzdött, tavaly kezdett egyenesbe jönni.
Jasni se tudi nebo nad to življenjsko štorijo. ▸ Lassacskán az életének története is jobbra fordul.

5. (o izboljševanju volje ali počutja) ▸ felderül, jókedvre derül, jókedve lesz"Najbolj smo se bale Branka, ampak tudi on je bil navdušen nad nami! Njegov obraz se je med našim petjem začel jasniti!" ▸ „Leginkább Brankótól féltünk, de őt is lenyűgöztük. Földerült az arca, amikor énekeltünk.”

je¹

1. sploh (kdaj)

2. (od) nekdaj, seit je, seit eh und je od nekdaj

3. je ... je/je ... desto/je ... um so čim ... tem, bolj ko ... bolj

4. je nach glede na (kaj); je nachdem kot nanese

5. je zwei po dva; für je 10 na vsakih 10 mehr denn je bolj kot sploh kdaj