Franja

ir* iti, kreniti, odpraviti se; marširati; priti; nahajati se; podati se

ir bien (de salud) zdrav biti
el vestido le va bien obleka Vam dobro pristoji
ir fuera de camino (fig) zmedeno govoriti
ir descaminado ne se spoznati
ir (muy) lejos (fig) predalečiti; preveliko vnemo pokazati
ir mal slabo se počutiti, bolan biti
va de mal en peor vedno slabše mu gre
ir y venir sem in tja hoditi
ni va ni viene (fig) ne ve, za kaj bi se odločil
sin irle ni venirle (fig) ne da bi mu bilo kaj za to
tanto se le da por lo que va como por lo que viene popolnoma vseeno mu je
de 5 a 8 van 3 5 od 8 ostane 3 (odštevanje)
va mucho de uno a otro je velika razlika med obema
lo que va del cielo a la tierra silno velika razlika
¡van cinco duros a que tú no lo sabes! stavim 25 peset, da tega ne veš
ir v vzklikih in vprašanjih:

¡voy! igram (zraven)! (pri kartanju)
¡(allá) voy! že grem! (odgovor natakarja, ki ga kličejo)
¡cómo le va! Am česa ne poveste! ta je pa dobra!
¡allá va (eso)! tu imate! pozor! previdno!
¡ahora va de veras! sedaj gre za res! stvar postaja resna!
¡asi va el mundo! tako je na tem svetu!
¡vamos! na noge! naprej!; tako! sedaj razumem!; ta je pa dobra! mislim da! bežite! to ni mogoče! (že) dovolj! stojte!; to me veseli!
¡vamos claros! govorimo jasno!
¡vamos despacio! le ne se prenagliti!
¡vamos por partes! najprej eno, potem drugo!
¡vaya! zaradi mene, prav!; ah, kaj!; seveda! rad verjamem!; no, še tega bi se manjkalo!
¡vaya por Dios! za božjo voljo
es demasiado ¡vaya! to je zares preveč!
¡vaya que sí! to rad verjamem!
¡vaya una sorpresa! lepo presenečenje!
¡vayamos! urno!
¿cómo le va? ¿cómo vamos? kako Vam gre?
¿cuánto va? koliko stavimo?
¿quién va (allá)? kdo je? kaj (pa) je?
ir + gerundij:

voy comprendiendo počasi že razumevam
cuanto más voy estudiándolo čim bolj to študiram
eso va siendo difícil to bo težko
los precios van bajando cene padajo
ir + pretekli deležnik:

ir montado jahati
ir perdido premagan biti, izgubiti
iba vestido de negro bil je črno oblečen
todo va vendido ya vse je že prodano
¡van apostados 10 duros! stava je 10 peset!
van pasados más de tres años več kot 3 leta je že od tega
ir + predlogi ali prislovna določila:
ir + a:

ir a buscar a alg. iti po koga
ir a dormir spat iti
ir a recibir a alg. komu naproti iti
ir a ver a uno obiskati koga
al ir a pagar pri plačevanju
voy a hacerlo takoj bom to naredil
iba a hacerlo bil sem na tem, da to naredim
es lo que iba a decir to sem ravno hotel reči
ibas a creerlo skoraj bi (ti) bil to verjel
¿quién lo iba a suponer? kdo bi si bil to mislil?
¡vaya V. a saber! to je težko reči! to se ne da trditi!
voy a partir mañana odpotujem jutri
¡vas a caer! padel boš!
ir a caballo jahati, jezditi
ir a pie peš iti
ir a pique potopiti se (ladja)
voy a casa grem domov
ir a la cama leči v posteljo
ir al encuentro de alg. komu naproti iti
ir a la plaza iti na (živilski) trg
ir a una isti cilj zasledovati
¡a eso voy! za to ravno gre!
ir + con:

ir con alg. koga spremljati, s kom držati
eso no va conmigo to se me ne tiče!
ir + de:

ir de intérprete iti (biti) za tolmača
ir de largo (prvikrat) nositi dolga krila (deklice)
ir + en:

ir en coche, ir en carruaje z vozom (avtom) se peljati
ir en avión leteti (v letalu)
ir en barco z ladjo se voziti
ir en bicicleta na kolesu se peljati
ir en ferrocarril z železnico se peljati
ir en contra upreti se
en eso va mi vida moje življenje je odvisno od tega
el año en que vamos tekoče leto
los números van en cada pieza vsak kos je oštevilčen

Īsis, Īsidis in Īsis, acc. Īsim, voc. Īsi, f (Ἶσις) Izida, staroegiptovska boginja. Prvotno je pooseb. Nilova dežela, ki jo namaka Oziris, bog reke Nil. Njenega soproga Ozírisa je ubil Tifon; Izida je za svojim soprogom zelo žalovala. Po tujem vplivu je postal Oziris bog sonca, Izida pa boginja lune; kot taka je postala kakor grška Hékata boginja podzemlja, pozneje pa so jo tudi istovetili z Io (Inachis O.). V aleksandrinski dobi se je njeno čaščenje razširilo po vseh helenskih deželah, pri tem pa je postajalo njeno bistvo čedalje bolj nedoločno. Častili so jo kot zakonodajalko, boginjo držav, zaščitnico zakonov, ustanoviteljico misterijev itd. Njeno bogočastje je prišlo v času Sule v Rim, kjer so jo častili s skrivnostnim očiščevanjem, pa tudi z javnimi sprevodi, ki so se kljub različnim prepovedim ohranili še v cesarski dobi. T. jo primerja z neko svebsko boginjo. Njeni svečeniki so nosili platneno obleko (linigera dea O.); imeli so tonzuro in so živeli kakor menihi: O., Varr., Ci., Lucan., Val. Max., Isidis crinis Plin. neko tuje drevo, Isidis sidus Plin. planet Venera. — Od tod adj. Īsiacus 3 (Ἰσιακός) Izidi posvečen, Izidin: focus O., coniectores Ci. (o Izidinih svečenikih), lena Iuv. služkinja v Izidinem svetišču kot zvodnica; subst. Isiacus -ī, m (sc. sacerdos) Izidin svečenik: Val. Max.

Istaevonēs (in Istvaeonēs) -um, m Istevón(c)i (Istveón(c)i), germansko pleme. Po legendi so Manovi sinovi Inguas, Ermnas, Istuas (ki so pravzaprav vzdevki bogov Frejra (Freyr), Tira (Tyr) in najbrž Odina). Od tod patronim. Ingaevonēs Ingevoni, Hermionēs Hermioni, Istaevonēs Istevonci. Ingevoni so prebivali ob obali Severnega morja med Frizijo in Jutlandijo, Hermioni so se imenovali bolj proti jugu bivajoči Hermunduri, Semnoni in Markomani, Istevonci pa so bili rodovi, ki so bivali ob Renu: T.

izkušen pridevnik
1. (v poklicu, dejavnosti ali na področju) ▸ tapasztalt, gyakorlott, jártas Izkušeni zdravniki vedo, da nekatera znamenja na jeziku napovedujejo še neodkrite nevarnosti za srce in ožilje. ▸ A tapasztalt orvosok tudják, hogy a nyelven található bizonyos jelek még nem diagnosztizált szív- és érrendszeri kockázatokat jeleznek.Imamo nekaj mladih in nadarjenih košarkarjev, ki se morajo še kaliti, zaradi česar smo naše vrste želeli okrepiti z dvema ali tremi izkušenimi igralci. ▸ Van néhány fiatal és tehetséges játékosunk, akiknek még fejlődniük kell, ezért szerettük volna két-három tapasztalt játékossal megerősíteni a sorainkat.Tura je zelo zahtevna in primerna za izkušene planince brez vrtoglavice. ▸ A túra nagyon nehéz és megfelelő tapasztalatokkal rendelkező hegymászókat igényel, akik nem szédülnek. Izkušeni jadralci lahko plovilo najamejo brez posadke. ▸ A tapasztalt vitorlázók legénység nélkül is bérelhetik a hajót.Imajo zelo izkušeno ekipo, saj so vsi ključni igralci starejši od 25 let. ▸ Nagyon tapasztalt csapatuk van, minden kulcsjátékosuk 25 évnél idősebb.

2. (ki je veliko doživel in se naučil) ▸ tapasztaltDuhovnik, star izkušen mož, se je le dobrohotno smehljal njenemu navdušenju. ▸ A pap, egy tapasztalt férfi, jóindulatúan mosolygott a lelkesedésén.
Nikoli ne reci nikoli, pravijo izkušeni možje. ▸ Soha ne mondd, hogy soha, mondják a tapasztalt emberek. Izkušeni ljudje pravijo, samo da bosta vladala mir in zdrava pamet in da bo zdravje, vse drugo bo prišlo samo po sebi. ▸ A tapasztalt emberek azt mondják, hogy legyen csak béke, uralkodjon a józan ész és meglegyen az egészség, minden más magától jön.Vprašajte za nasvet bolj izkušenega človeka. ▸ Kérjen tanácsot egy tapasztaltabb személytől.

3. (o ljubezenskem odnosu ali spolnosti) ▸ tapasztalt
Bil je izkušen moški, deset let starejši od nje in znal jo je ljubiti kot nihče drug. ▸ Tapasztalt férfi volt, a nőnél tíz évvel idősebb, és úgy tudta szeretni, mint senki más.
Izkušeni ženskarji trdijo, da so vse ženske enake, vendar jim tega nihče ne verjame, vsi hočejo preveriti. ▸ A sokat tapasztalt nőcsábászok azt állítják, hogy minden nő egyforma, de senki sem hisz nekik, mindenki ellenőrizni akarja.
Bil je zelo izkušen moški, a še nikoli v življenju ni spoznal tako strastne in nenasitne ženske. ▸ Sokat tapasztalt férfi volt, de ilyen szenvedélyes és kielégíthetetlen nővel még életében nem találkozott.
Obdržati moža v svoji postelji ni enostavno, zato je vsaka beseda izkušenih žena še kako dobrodošla. ▸ Nem egyszerű megtartani a férjet az ágyunkban, ezért a tapasztalt nők minden szava sokat ér.

izkušenost samostalnik
1. (v poklicu, dejavnosti ali na področju) ▸ jártasság, tapasztaltság, tapasztalatPrav izkušenosti nam manjka, zato smo tudi izgubili uvodno tekmo. ▸ Éppen a tapasztaltság hiányzik, ezért is veszítettük el az első mérkőzést.
Bo na koncu slavila zmago želja po spremembah ali politična izkušenost? ▸ A változások iránti vágy vagy a politikai jártasság győz a végén?

2. (o življenjskih izkušnjah) ▸ tapasztaltságPrebivalci se zanašajo na izkušenost svojih prednikov, ki so dobro vedeli, kje je varno zidati. ▸ A lakosok az őseik tapasztaltságára támaszkodnak, akik tudták, hol lehet biztonságosan építkezni.

3. (o ljubezenskem odnosu ali spolnosti) ▸ tapasztaltságDekleta imajo namreč tudi v spolnosti vse bolj aktivno vlogo in po izkušenosti ponekod že presegajo moške. ▸ A lányoknak ugyanis egyre aktívabb szerepük van a szexualitás terén is, és tapasztaltság szempontjából egyes esetekben már megelőzik a férfiakat.

izobraženi samostalnik
ponavadi v množini (izobražena oseba) ▸ értelmiségi, művelt ember
Mladi in izobraženi so tisti kader, ki težko najde redno prvo zaposlitev. ▸ A fiatalok és az értelmiségiek olyan munkaerőnek számítanak, amely nehezen talál állandó első munkahelyet.
K igranju iger na srečo so bolj nagnjeni moški in manj izobraženi. ▸ A szerencsejátékra a férfiak és a kevésbé művelt emberek hajlamosabbak.

izrazoslovje samostalnik
1. (strokovni izrazi) ▸ terminológia, szakszókincsSopomenke: terminologija

2. (veda) ▸ terminológia
Sopomenke: terminologija

3. (o izražanju) ▸ szóhasználatVeste, papiga je živela v bordelu in ima malo bolj sočno izrazoslovje. ▸ Tudja, a papagáj egy bordélyban élt, és egy kissé szaftosabb a szóhasználata.

jâko prisl. zelo: ona ga jako voli; komp. jȁče močneje, bolj: jako su stradali u miru, još jače u ratu

jamais [žamɛ] adverbe (sploh) kdaj; nikoli

ne ... jamais nikoli, nikdar
jamais plus nikdar več
à (tout) jamais, pour jamais za vedno
au grand jamais prav nikoli (več)
jamais de la vie prav nikoli
si jamais vous venez če (sploh) kdaj pridete
plus que jamais bolj (več) kot kdajkoli
c'est pire que jamais to je hujše kot kdajkoli (prej)
il n' en fait jamais d'autres tako (on) vedno dela
cela ne s'est jamais vu kaj takega svet še ni videl
fais-le maintenant ou jamais stôri to zdaj ali pa nikoli
mieux vaut tard que jamais bolje pozno kot nikoli

jasniti se povratni glagol
1. (o vremenu) ▸ kiderül, kitisztul, derül, tisztulV sredo čez dan bo dež od zahoda ponehal in popoldne se bo pričelo jasniti. ▸ Szerdán nap közben megszűnik a nyugat felől érkező csapadék és délután tisztulni kezd az ég.

2. (postajati razločen) ▸ tisztázódik, kirajzolódik
Sporna vprašanja se počasi jasnijo. ▸ A vitás kérdések lassan tisztázódnak.
Obrisi hiš so se vse bolj jasnili. ▸ A házak körvonalai egyre jobban kirajzolódtak.

3. (o mišljenju ali razumevanju) ▸ összeáll a kép, kitisztul a képZačelo se mi je jasniti. Če ostanem tukaj še urico ali dve, pa bom prišel reči do dna. ▸ Kezdett összeállni a kép előttem. Ha még egy-két órát itt maradok, a végére járok a dolognak.

4. (o izboljševanju situacije) kontrastivno zanimivo ▸ elvonulnak a viharfelhők, jobbra fordul, egyenesbe jönOdnos med Korejama ima svoje svetle in temne trenutke. Recimo, da se je zdaj začelo jasniti. ▸ A két Korea közötti kapcsolatnak vannak világos és sötét pillanatai. Fogalmazhatunk úgy, hogy most kezdenek elvonulni a viharfelhők.
Potem ko se je Fiat ubadal s precejšnjim usihanjem prodaje, se mu je lani nebo začelo jasniti. ▸ Azt követően, hogy a Fiat az értékesítés jelentős visszaesésével küzdött, tavaly kezdett egyenesbe jönni.
Jasni se tudi nebo nad to življenjsko štorijo. ▸ Lassacskán az életének története is jobbra fordul.

5. (o izboljševanju volje ali počutja) ▸ felderül, jókedvre derül, jókedve lesz"Najbolj smo se bale Branka, ampak tudi on je bil navdušen nad nami! Njegov obraz se je med našim petjem začel jasniti!" ▸ „Leginkább Brankótól féltünk, de őt is lenyűgöztük. Földerült az arca, amikor énekeltünk.”

je¹

1. sploh (kdaj)

2. (od) nekdaj, seit je, seit eh und je od nekdaj

3. je ... je/je ... desto/je ... um so čim ... tem, bolj ko ... bolj

4. je nach glede na (kaj); je nachdem kot nanese

5. je zwei po dva; für je 10 na vsakih 10 mehr denn je bolj kot sploh kdaj

jugovzhoden pridevnik
1. (o legi) ▸ délkeleti
2. (o smeri) ▸ délkeletiV višinah doteka z jugovzhodnimi vetrovi nad naše kraje hladnejši in bolj vlažen zrak. ▸ A magasban a délkeleti széllel hűvösebb és nedvesebb levegő érkezik térségünkbe.
Lava se razliva po jugovzhodnem pobočju vulkana. ▸ A láva a vulkán délkeleti lejtőjén folyik szét.

kajakaštvo samostalnik
(šport) ▸ kajakozás
Kajakaštvo in raftanje postajata vse bolj priljubljena športa. ▸ A kajakozás és a rafting egyre népszerűbb sportokká váltak.
Povezane iztočnice: turno kajakaštvo

kakor¹

1. (enako kot) wie, so wie; (bolj/manj kot) als; (kot bi bil/bila …) wie

2. (drug/drugače, kot) anderer/anders als

3.
tako … kakor wie (tako pri kritiki kakor pri bralcih bei der Kritik wie beim Leser)
kakor tudi (in) sowie (kakor tudi beletristika sowie schöne Literatur)

4.
kakor da bi als ob (delati se, kakor da bi … tun als ob)

5. v sporočanju tujega govora: soll heißen (rekel je, naj vpraša strica - kakor mene er sagte, [daß] dass er den Onkel fragen soll - soll heißen: mich)

6.
kakor kdaj je nachdem
kakor kane wie es gerade kommt
kakor si boš postlal, tako boš ležal wie man sich bettet, so liegt man
| ➞ → kot

kakóvost quality; property, nature

po kakóvosti in quality
slaba kakóvost bad quality
kakóvost je bolj važna kot količina quality matters more than quantity
prekajena slanina prve kakóvosti prime smoked bacon
blago slabe kakóvosti goods pl of inferior quality

kàr (čésar)

A) pron. (v oziralnim odvisnikih) (ciò, quello) che, cui:
naredi, kar hočeš fa ciò che vuoi
to je edino, s čimer se ne strinjam è l'unica cosa con cui non sono d'accordo
pren. kar je, (to) je è quello che è
bo, kar bo sarà quel che sarà

2. (za uvajanje stavka, ki dopolnjuje vsebino nadrednega stavka) il che:
tudi minister je odstopil, s čimer se je položaj še bolj zapletel si è dimesso pure il ministro, il che ha complicato ulteriormente la situazione

3. (s členkom izraža poljubnost pojava) qualsiasi cosa:
zadovoljen bo s čimer koli si contenterà di qualsiasi cosa
PREGOVORI:
ni vse zlato, kar se sveti non è tutto oro quel che riluce

B) adv.

1. (poudarja intenzivnost dejanja):
kar sijal je od ponosa era tutto raggiante di orgoglio

2. (krepi pomen prislovnega izraza), così, proprio:
spi kar oblečen dorme (così) vestito
čakati je moral kar pet ur dovette aspettare persino cinque ore, la bellezza di cinque ore
kar vsega mu ne moreš verjeti non devi credergli proprio tutto

3. (s presežnikom izraža najvišjo možno mero) il più, il meno possibile; quanto più, quanto meno possibile:
v tipkopisu naj bo kar najmanj napak nel dattiloscritto devono esserci quanto meno possibile errori

4. (izraža rahlo omejitev) piuttosto, abbastanza:
dekle je kar prikupno la ragazza è piuttosto carina
kako pa kaj tvoj oče? — Še kar e tuo padre come sta? — Abbastanza bene

5. (izraža nepričakovanost, neutemeljenost dejanja) d'un tratto, ed ecco:
kar vstal je in šel e lui d'un tratto si alza e se ne va

6. kar tako (izraža, da se dejanje zgodi brez določenega vzroka) così:
kar tako so ga vrgli iz službe l'hanno licenzato così (senza preavviso, inaspettatamente)

7. (izraža spodbudo, poziv) su, forza, via:
kar naprej, prosim avanti, prego
(izraža močno zavrnitev) kar misli si, da te bom zastonj redil stai fresco se credi che ti manterrò gratis
kar po njem su, dagli
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. pren. mož ni kar tako l'uomo non è chicchessia, è una persona importante
ne maram denarja, dam ti kar tako non voglio soldi, ti do gratis
pren. to ne bo šlo kar tako la cosa non andrà così facilmente

C) konj.

1. (v primerjalnih odvisnikih) (kolikor) quanto, che:
denar, kar ga je treba za knjige, ti posodim i soldi che ti occorrono per i libri te li presto
izgubil je še tisto malo upanja, kar ga je imel perse anche quel poco di speranza che gli era rimasta
naj stane, kar hoče costi quel che costi

2. (v časovnih odvisnikih) che, dacché, da quando:
kar je oženjen, ne zahaja več v družbo da quando si è sposato non si fa più vedere in compagnia

kavč samostalnik
1. (kos pohištva) ▸ dívány, szófaPovezane iztočnice: raztegljivi kavč

2. (pri psihiatru) ▸ díványUra teka v naravi je nedvomno bolj prijetna in koristna od ure na psihiatrovem kavču. ▸ Egy óra futás a természetben kétségkívül kellemesebb és hasznosabb, mint egy óra a pszichiáter díványán.

kdaj³ prislov - časovno (enkrat) irgendwann
kdaj pa kdaj wann und dann, dann und wann, ab und zu
spet kdaj wieder einmal
že kdaj schon einmal
(že) sploh kdaj je, jemals
bolj kot sploh kdaj mehr denn je
omejujoče: kakor kdaj je nachdem
kdaj že! schon längst!

kdajkóli adv. knjiž. quanto mai:
bil je najboljši prijatelj, kar jih je kdajkoli imel era il migliore amico di quanti avesse mai avuto
sloga je potrebna bolj kot kdajkoli prej bisogna essere concordi più di quanto mai prima

ker [ê] weil, da, nachdem
ker ni mangels
toliko bolj, ker … um so mehr, als …