Franja

Zadetki iskanja

  • oeno-phorum -ī, n (gr. οἰνο-φόρον sc. σκεῦος vās) vinska posoda, košara za (vinske) steklenice: Luc., H., Pers., Iuv., Mart. Soobl. oenophoria -ōrum, n: Paul.
  • ógenj fire; (plamen) flame, blaze; (požar) conflagration; (na prostem, kres) bonfire; vojska fire, firing; (za cigareto) light; figurativno (navdušenje) enthusiasm; (vnema) ardour, zeal, passion, heat

    pri ógnju at the fire
    óg! vojska fire!
    z ógnjem in mečem with fire and sword
    bengalični ógenj Bengal lights pl
    med dvema ógnjema (figurativno) between the devil and the deep blue sea, between the hammer and the anvil
    v ógnju (v plamenih) ablaze
    pri počasnem, slabem ógnju on a slow fire
    božja sodba z ógnjem zgodovina ordeal by fire
    odporen proti ógnju fireproof, fire-resistant
    križni ógenj vojska cross fire
    umetni ógenj (display of) fireworks pl
    varen pred ógnjem fire-resistant, fire-resisting, fireproof
    nepretrgan ógenj vojska sustained fire
    uničevalen ógenj withering fire
    metalec ógnja vojska flamethrower
    osvetljen od ógnja firelit
    ustavitev ógnja vojska cessation of fire
    oboževalec ógnja fire worshipper
    bil je ves v ógnju (figurativno) he was glowing with enthusiasm
    biti pod težkim ógnjem vojska to be under (ali exposed to) heavy fire
    biti ves v ógnju za (figurativno) to be fired (ali to be ablaze) with enthusiasm for; to be enthusiastic about
    kjer je dim, je tudi ógenj there is no smoke without fire
    opečen otrok se boji ógnja a burnt child dreads the fire
    dajte mi malo ógnja, prosim may (ali can) I have a light, please?
    imate ógenj? have you got a light?, do you have a light?
    vas smem prositi za ógenj? may I ask you for a light?, (pogovorno) got a match, please?
    óg slabo gori the fire is going out
    koncentrirati óg vojska to concentrate one's fire
    iti skozi óg za koga (figurativno) to go through fire and water for someone, to go through a great deal for someone
    iti po kostanje v óg za koga to pull someone's chestnuts out of the fire
    igrati se z ógnjem to play with fire, (figurativno) to play with sharp (ali edged) tools
    ógenj je izbruhnil a fire broke out
    kuhati na ógnju to cook on a (ali on an open) fire
    naložiti premog na ógenj to put coal on the fire
    biti izpostavljen težkemu ógnju vojska to be exposed to heavy fire
    odpreti (začeti) ógenj vojska to open fire
    podpihati ógenj to fan the flame
    ógenj poide (je pošel) the fire goes out (has gone out, is out)
    izkresati ógenj to strike fire
    pogasiti ógenj to put out (ali to extinguish) a fire
    napraviti (prižgati) ógenj to make (to light, to kindle) a fire, ZDA to fix a fire
    podrezati ógenj to make up the fire, to poke (ali to stir) the fire, to stoke up the fire
    prili(va)ti olje na ógenj (figurativno) to add fuel to the fire, to pour oil on the fire
    še naložiti na ógenj to replenish the fire
    kot ógenj (hitro) se razširiti to spread like wildfire
    ógenj je uničil tovarno the factory has been destroyed by fire
    ustaviti ógenj vojska to cease fire
    ustavi ógenj! (vojaško povelje) hold your fire!, cease firing!
    vzdrževati ógenj to keep the fire going
    vzeti pod ógenj vojska to fire at
    zajeziti ógenj to bank up the fire
    zavarovati proti ógnju to insure against fire
  • oír* slišati, poslušati, zaslišati

    oír en justicia zaslišati pred sodiščem
    como quien oye llover meni nič tebi nič
    ¡oye! ¡oiga(n)! čujte! oho!
    ¡oiga! halo! (pri telefonu)
    ¿oyes? slišiš? si razumel?
    ¡Dios te (ali le) oiga! daj bog! bog te (Vas) usliši!
  • okrepčáti remonter, réconforter, revigorer, remettre ; familiarno retaper, requinquer, ravigoter, ragaillardir

    okrepčati se se remonter, se réconforter, se revigorer, se remettre, se restaurer, se retaper, se requinquer, se fortifier, familiarno se retaper; manger un morceau, casser une (ali la) croûte; boire un coup, se rafraîchir, prendre un rafraîchissement
    na hitro se okrepčati manger sur le pouce
    juha ga je okrepčala in pogrela le bouillon l'a réconforté (ali remis, revigoré, ravigoté) et réchauffé
    okrepčati se z dobrim kosilom se réconforter (ali se restaurer, se retaper) en prenant un bon repas
    popijte malo vina, to vas bo okrepčalo buvez un peu de vin, cela va vous revigorer (ali remonter, ravigoter, regaillardir, requinquer)
  • oksidacija samostalnik
    kemija (kemijska reakcija) ▸ oxidáció
    celična oksidacija ▸ sejtoxidáció
    oksidacija maščob ▸ zsíroxidáció
    oksidacija železa ▸ vas oxidálódása
    preprečevati oksidacijo ▸ oxidációt meggátol
    Pri sestavljanju zdravju koristnega jedilnika moramo upoštevati tudi snovi, ki preprečujejo oksidacijo, t. i. antioksidante. ▸ Az egészséges étrend kialakításakor az úgynevezett antioxidánsokat, az oxidációt gátló anyagokat is figyelembe kell venni.
    pospeševati oksidacijo ▸ oxidációt katalizál
    Gnilo grozdje ne pomeni samo zmanjšanje pridelka, gniloba namreč razvije encime, ki pospešujejo oksidacijo mošta. ▸ A rothadt szőlő nemcsak a terméshozamot csökkenti, a rothadás ugyanis olyan enzimeket is fejleszt, amelyek felgyorsítják a must oxidációját.
    proces oksidacije ▸ oxidáció folyamata
    oksidacija in redukcija ▸ oxidáció és redukció
    ščititi pred oksidacijo ▸ oxidáció ellen véd
    produkt oksidacije ▸ oxidáció terméke
    oksidacija aldehidov ▸ aldehid oxidációja
    oksidacija alkoholov ▸ alkoholok oxidációja
    Povezane iztočnice: oksidacija vina
  • okupirati glagol
    1. (zavzeti z vojaško silo) ▸ megszáll, okkupál
    vojska okupira ▸ hadsereg megszáll
    armada okupira državo ▸ a hadsereg megszállja az országot
    okupirati ozemlje ▸ területet megszáll
    okupirati deželo ▸ országot megszáll
    Ne bi se mogel sprijazniti s tem, da bi deželo okupirala tuja vojska. ▸ Nem tudnék belenyugodni abba, ha egy idegen hadsereg megszállná az országot.
    okupirati državo ▸ országot megszáll
    Med drugo svetovno vojno je nemška armada okupirala celotno ukrajinsko ozemlje. ▸ A második világháború alatt a német hadsereg Ukrajna teljes területét megszállta.

    2. izraža neodobravanje (množično zasesti) ▸ ellep, megszáll
    turisti okupirajo ▸ turisták megszállják
    Otok Phuket je bil med prvimi, ki so ga okupirali turisti. ▸ Phuket volt az egyik első sziget, amelyet elleptek a turisták.
    navijači okupirajo ▸ szurkolók megszállják
    avtomobili okupirajo ▸ autók ellepik
    V zadnjih desetih letih so Ljubljano okupirali avtomobili. ▸ Az elmúlt tíz évben az autók ellepték Ljubljanát.
    okupirati ulice ▸ utcákat megszáll
    dobesedno okupirati ▸ szó szerint ellep, szó szerint megszáll
    Še danes zbiram plišaste igrače, ki so dobesedno okupirale mojo sobo. ▸ Még mindig gyűjtöm a plüssjátékokat, amelyek szó szerint ellepték a szobámat.
    Skoraj nepopisna gneča je v dopoldanskih urah dobesedno okupirala razstavišče. ▸ A délelőtti órákban szinte leírhatatlan tömeg lepte el a kiállítóteret.
    množično okupirati ▸ tömegesen megszáll, tömegesen ellep

    3. (zahtevati veliko pozornosti) ▸ leköt, lefoglal
    popolnoma okupirati ▸ teljesen lefoglal
    okupirati misli ▸ gondolatokat leköt
    Družinske težave bodo popolnoma okupirale vaše misli. ▸ A családi problémák teljesen lekötik a gondolatait.
    Prijatelji vas bodo okupirali, preveč časa boste preživeli z njimi, zato se jih boste seveda naveličali. ▸ A barátok lekötik majd önt, túl sok időt tölt velük, és természetesen megunja őket.
    Jaz sem se potem kmalu odselila od doma in služba me je okupirala. ▸ Aztán hamarosan elköltöztem otthonról, és a munka teljesen lefoglalt.
  • oleāris -e (oleum) óljen, óljnat: talea, vas Col., unguen Ven.
  • olímpijski olympique; olympien, d'Olympe

    olimpijske igre Jeux moški spol množine olympiques
    olimpijski stadion stade moški spol olympique
    olimpijska vas village moški spol olympique
    zimske olimpijske igre Jeux olympiques d'hiver
    olimpijski zmagovalec champion moški spol olympique
    Mednarodni olimpijski komite Comité olympique international
    olimpijski mir calme moški spol olympien
  • olímpijski (-a -o) adj.

    1. šport. olimpico; olimpiaco; olimpionico:
    olimpijski odbor, stadion comitato, stadio olimpico
    olimpijska vas villaggio olimpico
    olimpijski krogi anelli olimpici
    olimpijske igre giochi olimpici
    olimpijski zmagovalec (campione) olimpionico
    olimpijsko moštvo squadra olimpionica

    2. geogr. di Olimpia, olimpio
  • olímpijski olímpico

    olimpijske igre juegos m pl olímpicos
    olimpijsko moštvo (stadion) equipo m (estadio m) olímpico
    olimpijska vas villa f olímpica
    olimpijski zmagovalec, -lka campeón m olímpico, campeona f olímpica
    Mednarodni Olimpijski Komité el Comité Olímpico Internacional
  • opozárjati ➞ opozoriti

    opozarjam vas na dejstvo, da... I call your attention to the fact that...
  • opozoríti to warn

    opozoríti koga na kaj to call (ali to direct), to drawl someone's attention to something, to point something out to someone
    opozarjam vas, da... I give you warning that...
    opozorili so ga, da je v nevarnosti he was warned that he was in danger
    on te je bil lepo opozoril he had given you fair warning
  • oprostíti (-ím) | opróščati (-am)

    A) perf., imperf.

    1. esonerare, esentare:
    oprostiti koga davkov esentare qcn. dal pagamento delle tasse

    2. jur. assolvere, prosciogliere; condonare:
    oprostiti obtožbe prosciogliere dall'accusa
    oprostiti del kazni condonare parte della pena

    3. scusare; perdonare:
    oprostiti komu žalitev perdonare a uno l'offesa
    oprostite, da vas motim scusi se la disturbo

    4. star. liberare:
    oprostiti talce liberare gli ostaggi

    B) oprostíti se (-ím se) | opróščati se (-am se) perf., imperf. refl.

    1. scusarsi

    2. star. liberarsi, sciogliersi:
    oprostiti se objema sciogliersi dall'abbraccio
  • Ort1, der, (-/e/s, -e) kraj, (Siedlung) kraj, naselbina, (Stelle) mesto; am rechten Ort na pravem mestu; Ort und Zeit kraj in čas; an Ort und Stelle na mestu samem; na mestu; von Ort zu Ort iz kraja v kraj; vor Ort na licu mesta; der stille/gewisse Ort stranišče; höheren Ortes na višjem mestu; der ganze Ort spricht usw. vsa vas/vse mesto (govori ipd.)
  • ōs, ōris, n (indoev. *ōu̯s- >*ōu̯st-, *əu̯st; prim. skr. āsyám usta, jon. παρήϊον = at. παρηιά = lezboško παραύα lice (= „kar je pri (ob) ustih“), lat. ōrā, cōram, ōreae (aureae), ōscēdo, ōscitō, ōscillum, ōstium, lit. uostà, úostas ustje reke, zaliv, let. uosts, uõsta pristanišče, zaliv, sl. usta, ustje, ustnica, hr. ústa)

    I.

    1. usta, gobec: Enn. ap. Non., Ca., Lucr., Sen. ph. idr., nihil ex ore eius exit N., animalia cibum oris hiatu capessant Ci.; occ. žrelo, kljun: Plin. idr., ora canum O., ora cornicis O.; od tod ora navium rostrata H. ladijski nosovi (kljuni, rilci). Poseb. usta kot govorilo, govorilni organ: linguae centum oraque centum V., ora mille linguaeque totidem Ap., aperire ora fatis futuris V., uno ore v en glas, soglasno, npr.: consentiunt uno ore omnes Ci., uno ore fremebant V., uno ore omnes omnia bona dicunt Ter., poscebatur ore volgi T. glas ljudstva. Rekla: in ore (sc. hominum) esse Ci., L. ali omnibus in ore esse Ci. ali in ore volgi esse Ci., T. ali in ore hominum agere T. ali ire per ora Sil. ali volitare per ora virum Enn. ap. Ci. biti (vsem) ljudem (vsemu ljudstvu) med zobmi (v zobeh), alicui semper (valde) in ore esse Ci. biti komu vedno (zelo) na jeziku, in ora hominum venire H. ali abire L. ali pervenire in ora vulgi Cat. priti ljudem v zobe (na jezike), veliko se govoriti o kom, aliquem semper in ore habere Ci. na jeziku (v ustih) imeti, in ore atque in linguā habere verba haec Gell. na jeziku in ustih imeti; pren.: ex totius belli ore ac faucibus Ci. iz odprtega žrela cele vojne.

    2. metaf.
    a) ustje, odprtina, luknja, vhod: Pl., Iuv., Col., Q., Sen. tr. idr., in aditu atque ore portūs Ci., o. ulceris V., o. specūs L., Cu., T., fornacis Plin. ustje, lato dedit ore fenestram V. široko odprto luknjo; o rekah izliv, ustje: in ore Tiberis Ostia condita est L.; pesn. (iz)vir, žrelo: Cl., fons Timavi per ora novem it V.
    b) ora leonis Col. poet. bot. odolin.

    3. meton.
    a) jezik, govor(jenje), izreka, izgovor, izgovarjanje, glas, grlo: tanta erat commendatio oris atque orationis N. glasu in govora, faciam uno ore Latinos V. govoriti en (isti) jezik, ora sono discordia V. tuje zveneč jezik, os promptum Q. dober (gladko tekoč, okreten) jezik, os planum, confusum Plin. iun., os (lajava usta, nesramno jezikalo) habeat, linguam (dolg, prešeren, „podmazan“ jezik) Pl.
    b) govorica, narečje: os Latinum Plin. iun., Hispanum Gell.
    c) jezik kot sredstvo poučevanja: philosophorum ingenia Socratico ore defluentia Vell. zgovornosti; pren.: os Pindari Vell. pesniški jezik, petje, ruit profundo Pindarus ore H. globokoumen jezik.

    II.

    1. sinekdoha lice, obličje, obraz: Pl., O., Q., Sen. ph. idr., nihilne te horum ora vultusque moverunt? Ci., in os adversum C. naravnost v obraz, os humerosque deo similis V., ora oculosque in aliquem convertere Ci., alicui os praebere Ter. dati se (pustiti se) komu biti v obraz, os praebere ad contumeliam L. dati se (pustiti se) v obraz zasramovati, aliquem coram in os laudare Ter. v obraz (v oči), tot sese vertit in ora V. v toliko podob; tudi o živalih: O., insignis ore (sc. rex apium) V., ore rubicundo (sc. gallina) Plin.; occ. lice = oči = prisotnost, navzočnost, priča (v zvezah vpričo z gen.): Ter., incedunt per ora vestra magnifici S. pred vašimi očmi, vpričo vas = in ore vestro S. fr., per ora cedere H., ante oculos et ora parentium V., in ore parentum filios iugulare Sen. ph. ali in ore eius iugulari T. ali in ore omnium versari Ci. očitno (javno) se (po)kazati, med ljudmi živeti, quae in ore atque in oculis provinciae gesta sunt Ci. pred obrazom in očmi.

    2. metaf. lice = sprednja stran glave, krinka, maska: Gorgonis os pulcherrimum … revellit atque abstulit Ci., truncis arborum antefixa ora T., ora corticibus sumunt horrenda cavatis V.

    3. meton. lice glede na značaj, (pre)drznost, nesramnost: Pl., Ter., L., Sen. ph., Suet. idr., duri puer oris O. nesramen in drzen, os hominis insignemque impudentiam cognoscite Ci., si Apii os haberem Ci., os Academiae Ci., quod habent os! Ci. kako so predrzni! Ci.

    Opomba: Gen. pl. ōrium redek in poznolat., dat. in abl. pl. ōribus Varr., V. in poznolat.
  • ouïe [wi] féminin sluh

    à perte d'ouïe na slišaju
    avoir l'ouïe fine dobro slišati, imeti dober sluh
    je suis tout ouïe pazljivo vas poslušam
  • oven samostalnik
    1. (žival) ▸ kos
    plemenski oven ▸ tenyészkos
    Rejci so razkrili svoje težave, med katere spada pomanjkanje centrov za vzrejo ovnov. ▸ A tenyésztők feltárták a nehézségeiket, amelyek között szerepel a kostenyésztő központok hiánya.

    2. tudi z veliko začetnico, v astrologiji (znamenje v horoskopu) ▸ Kos
    oven po horoskopu ▸ horoszkóp szerint Kos
    samski oven ▸ egyedülálló Kos
    rojen v znamenju ovna ▸ a Kos jegyében született
    Luna v Ovnu ▸ Hold a Kosban
    Luna v Ovnu prinaša ogromno nove energije in navdušenja. ▸ A Hold a Kosban rengeteg új energiát és lelkesedést hoz.
    Sonce v Ovnu ▸ Nap a Kosban
    planeti v Ovnu ▸ bolygók a Kosban
    Planeti v Ovnu vas bodo napolnili z navdušenjem in veseljem. ▸ A Kosban járó bolygók lelkesedéssel és örömmel fogják eltölteni.
    v znamenju Ovna ▸ Kos jegyében
    Ovni so duhoviti in dobri partnerji, a le za krajše obdobje. ▸ A Kosok szellemesek és jó partnerek, de csak rövidebb időszakra.
    Sonce, Merkur in Venera v znamenju Ovna skrbijo za dotok novih življenjskih moči. ▸ A Kos jegyében járó Nap, Merkúr és Vénusz gondoskodnak az új életerő beáramlásáról.

    3. nekdaj (vojaška naprava) ▸ kos
    rušilni oven ▸ faltörő kos
    oblegovalni oven ▸ faltörő kos
    Zaslišal se je neznanski trušč in velik del obzidja se je pod udarci ovna porušil. ▸ Bődületes csattanás hallatszott, és a faltörő kos ütései alatt a fal nagyrésze leomlott.
    Od drugega desetletja 15. stoletja so katapulte in ovne začeli zamenjevati težki topovi. ▸ A 15. század második évtizedétől a parittyákat és a faltörő kosokat nehézágyúk kezdték felváltani.

    4. (naprava za zabijanje) ▸ kos [cölöpverő]
    Lesene kole zabijamo z ovnom preko škripca. ▸ A fából készült cölöpöket egy csigán átvezetett kossal verjük be.

    5. (vodna črpalka) ▸ kos [vízszivattyú]
    Po približno pol ure hoje pridemo do izvira, speljanega v oven, kjer lahko pri pipi natočimo vodo. ▸ Körülbelül félórás sétát követően eljutunk a kosba vezetett forrásig, ahol a csapnál tölthetünk vizet.
    Povezane iztočnice: hidravlični oven
  • Oven samostalnik
    1. astronomija (ozvezdje) ▸ Kos
    ozvezdje Ovna ▸ Kos csillagképe
    ozvezdje Oven ▸ Kos csillagkép
    Danes zvečer stopa Sonce v ozvezdje Ovna in začenja se astronomska oziroma koledarska pomlad. ▸ A Nap ma este lép be a Kos csillagképébe, és megkezdődik a csillagászati, illetve a naptári tavasz.
    Ozvezdje Oven - Aries je pri nas zvečer vidno od septembra do februarja. ▸ A Kos–Aries csillagkép nálunk szeptembertől februárig látható esténként az égbolton.

    2. v astrologiji (o horoskopu) ▸ Kos
    Luna v Ovnu ▸ Hold a Kosban
    Sonce v Ovnu ▸ Nap a Kosban
    planeti v Ovnu ▸ bolygók a Kosban
    v znamenju Ovna ▸ Kos jegyében
    Luna v Ovnu prinaša ogromno nove energije in navdušenja. ▸ A Hold a Kosban rengeteg új energiát és lelkesedést hoz.
    Planeti v Ovnu vas bodo napolnili z navdušenjem in veseljem. ▸ A Kosban járó bolygók lelkesedéssel és örömmel fogják eltölteni.
    Sonce, Merkur in Venera v znamenju Ovna skrbijo za dotok novih življenjskih moči. ▸ A Kos jegyében járó Nap, Merkúr és Vénusz gondoskodnak az új életerő beáramlásáról.
  • ožina samostalnik
    1. (pas kopnega ali morja) ▸ szoros
    prepluti ožino ▸ szoroson áthajózik
    prečkati ožino ▸ szoroson átkel
    pluti skozi ožino ▸ szorosban hajózik
    ožina med otoki ▸ szigetek közötti szoros
    plovba skozi ožino ▸ hajózás a szoroson keresztül
    Ožino prepluje vsak dan na stotine tovornih ladij, med njimi pa se smukajo še majhne ribiške ladje. ▸ A szoroson naponta több száz teherhajó halad át, köztük pedig kis halászhajók is cikáznak.
    Povezane iztočnice: Magellanova ožina, Gibraltarska ožina, Bosporska ožina

    2. (zožen predel) ▸ szűk járat, szűk hely, szűkület
    neprehodna ožina ▸ átjárhatatlan szűk járat
    skalna ožina ▸ sziklaszűkület, szűk sziklajárat
    razširiti ožino ▸ szűk járatot kiszélesít
    Vhodno ožino so nekoliko razširili in zaprli z rešetko. ▸ A szűk bejáratot kissé kiszélesítették és ráccsal zárták le.
    Ob robu je manjši ozek rov, ki pa se po 10 metrih zoži v trenutno neprehodno ožino. ▸ A szélén egy kisebb szűk járat található, amely azonban 10 méter után egy jelenleg átjárhatatlan részbe szűkül be.
    Voznik poganja svojo rikšo skozi neverjetne ožine med avtomobili in ostalimi vozili na kolesih. ▸ A sofőr hihetetlenül szűk helyeken tolja át a riksát az autók és más kerekes járművek között.
    Zabojnikov v to vas zaradi ožin na cesti niso mogli pripeljati. ▸ Az útszűkületek miatt a konténereket nem tudtuk elhozni ebbe a faluba.

    3. (lastnost ozkega) ▸ szűkösség
    Ožina ali širina rezila je odvisna od tega, ali z motiko okopavamo, ogrebamo ali kopljemo. ▸ A kapaél szélessége attól függ, hogy a kapával gyomot írtunk-e, vagy talajt lazítunk, illetve forgatunk.
    Pri postavljanju pohištva sem poleg ožine prostora prav tako morala upoštevati, da vanj vodi dvoje stopnic. ▸ A bútorok elhelyezése során figyelembe kellett venni, mennyire szűk a hely, és hogy két lépcső vezet a helyiségbe.
    Dušila me je ožina cest in meje vsepovsod. ▸ Fojtogattak a szűk utak és a mindenütt jelenlévő határok.

    4. (o ozkoglednosti ali omejenosti) ▸ beszűkültség, szűkösség
    Kar človek čuti, zaznava, vidi in sliši je odvisno od njegove percepcije, njene širine ali ožine. ▸ Amit az ember érez, érzékel, lát és hall, az a saját percepciójától, látókörének szélességétől vagy beszűkültségétől függ.
    Omejenost interesov in ožino miselnega dosega je še najlaže prikrivati z velikimi besedami. ▸ Az érdekek korlátozottságát és a gondolati skála szűkösségét a legkönnyebb nagy szavakkal leplezni.

    5. jezikoslovje (o izgovoru samoglasnikov) približek prevedkazárt képzés
    Tako se npr. raba širokega e in o v slovenščini širi, stari pravopis pa je poln besed, ki imajo na teh mestih zapisano izreko z ožino. ▸ Például a szlovén nyelvben a nyílt képzésű e és o használata terjedőben van, és a régi helyesírás tele van olyan szavakkal, amelyek e helyeken a zárt képzésű magánhangzót rögzítenek.
  • palačinka samostalnik
    1. ponavadi v množini (jed) ▸ palacsinta
    speči palačinke ▸ palacsintát megsüt
    peči palačinke ▸ palacsintát süt
    namazati palačinke ▸ palacsintát megken
    nadevati palačinke ▸ palacsintát tölt
    posladkati se s palačinkami ▸ palacsintát majszol
    palačinke s skuto ▸ túrós palacsinta
    palačinke z marmelado ▸ lekváros palacsinta
    palačinke s čokolado ▸ csokoládés palacsinta
    testo za palačinke ▸ palacsintatészta
    nadev za palačinke ▸ palacsintatöltelék
    ponev za palačinke ▸ palacsintasütő
    recept za palačinke ▸ palacsintarecept
    nadevane palačinke ▸ töltött palacsinta
    skutne palačinke ▸ túrós palacsinta
    tanke palačinke ▸ vékony palacsinta
    peka palačink ▸ palacsintasütés
    priprava palačink ▸ palacsintakészítés
    Povezane iztočnice: ameriške palačinke

    2. (o posledici fizičnega kontakta) ▸ palacsinta
    Če je promet gost, vsekakor ostanite v vozilu, saj če skočite ven, vas lahko v palačinko spremeni mimoidoči tovornjak. ▸ Ha sűrű a forgalom, mindenképpen maradjon a járműben, hiszen ha hirtelen kiszáll, egy arra járó teherautó palacsintát csinálhat önből.
    Stojiš na ozki polici, pod tabo je kakšnih deset metrov praznine, ravno dovolj, da se spremeniš v palačinko, če padeš. ▸ Egy keskeny párkányon állsz, alattad közel tízméteres mélység, ami éppen elegendő, hogy palacsintává válj, ha leesel.
    Zamahne z mečem in s ploskim delom rezila s strani useka grofa po glavi; z udarcem splošči njegove možgane v palačinko. ▸ Suhint a kardjával és a kardél lapos részével oldalról fejbe vágja a grófot; az ütéssel palacsintává lapítva az agyát.