Franja

blato samostalnik
1. (o zemlji) ▸ sárVse skupaj je bilo gradbišče, zato je bilo obilo blata. ▸ Az egész területen építkezés folyt, ezért volt rengeteg sár.
Že dneve in dneve je deževalo in ceste so se spreminjale v blato. ▸ Már napok óta zuhogott az eső, és az utak sártengerré váltak.
Povezane iztočnice: zdravilno blato, aktivno blato, dehidrirano blato, hiša iz blata, koliba iz blata, koča iz blata

2. (iztrebek) ▸ bélsár, székletBolnika vedno vprašamo, ali pri odvajanju blata čuti bolečine. ▸ A beteget mindig megkérdezzük, hogy vannak-e fájdalmai székelés közben.Pogosto izločanje tekočega blata je najpogostejši znak, da gre za drisko. ▸ Folyós széklet ürítése a hasmenés leggyakoribb jele.
3. izraža negativen odnos (o negativni situaciji ali stanju) ▸ mocsár, slamasztikaSrbija s predsedniškimi volitvami tone v politično blato. ▸ Szerbia az elnökválasztás során egyre mélyebbre süllyed a politikai mocsárba.
Velika pričakovanja delavske blaginje so se sfižila in potonila v blatu birokracije in prikrite korupcije. ▸ A dolgozók jólétével kapcsolatos nagy várakozások füstbe mentek és elsüllyedtek a bürokrácia és a rejtett korrupcióba mocsarában.
Nemško notranjepolitično prizorišče se čedalje bolj pogreza v blato afer. ▸ A német belpolitikai színtér egyre mélyebbre süllyed a botrányok mocsarában.
Kak odličen odvetnik bi ga morda le lahko potegnil iz blata. ▸ Egy ügyes ügyvéd talán csak ki tudná húzni a slamasztikából.

4. (o sramotenju) ▸ sárNjun zakon je bil sila razburljiv, a se je končal s polomom in obmetavanjem z blatom. ▸ A házasságuk rendkívül izgalmas volt, mégis totális csőddel és sárdobálással végződött.
Zakone bodo interpretirali sebi v prid, samo da bodo čim bolj sprali blato s svojih imen. ▸ A törvényeket a saját érdekeik szerint fogják értelmezni annak érdekében, hogy minél tisztábbra mossák nevüket.

bláto mud; (tudi figurativno); dirt; mire; filth; (rečno, jezersko) slime

človeško bláto excrement, excreta
oškropljen od bláta spattered with mud
obmetavati z blátom koga figurativno to throw (ali to fling) mud at someone
potegniti, povleči v bláto figurativno to drag through the mud
tičati v blátu to stick in the mud
(po)vleči iz bláta to pull out of the mud (ali mire)

bláto lodo m , fango m

cestno blato barro m
člaveško blato exeremento m
izvleči, potegniti iz blata koga sacar a alg del atolladero
obtičati v blatu atascarse (ali atollarse) en el barro
očistiti od blata quitar el barro, desenlodar
oškropiti z blatom salpicar de bazro (ali de lodo)
vleči po blatu (fig) arrastrar por el fango, enfangar
zabresti v blato enfangarse

blatta¹ -ae, f (vulg. iz *blacta) neka smrdljiva žuželka, ki je škodljiva čebelam in se izogiba svetlobi, neke vrste ščurek ali žohar, molj, stenica: Col., Plin., Mart., lucigugis congesta cubilia blattis V., stragula vestis, blattarum... epulae H.

blaze⁴ [bleiz] prehodni glagol
zarezati drevesno skorjo; označiti pot, markirati

to blaze a path (ali trail) zarisati, utreti pot; opravljati pionirsko delo

blaze about (ali abroad) neprehodni glagol
razglasiti, raztrobiti

blázen insane, lunatic; deranged; mad, crazy

blázna sreča sheer (good ali bad) luck, blind hazard, mere chance

blazína coussin moški spol , oreiller moški spol

grelna blazina coussin moški spol électrique (ali chauffant)
strojništvo ležajna blazina coquille ženski spol de coussinet
prevleka za blazino taie ženski spol d'oreiller, enveloppe ženski spol, trousse ženski spol de coussin
zračna blazina coussin moški spol d'air

blazínica coussinet moški spol

blazinica za igle pelote ženski spol (à épingles, à aiguilles)
pudrna blazinica houpette ženski spol (ali houpe ženski spol) à poudre

blazínica cojinete m

blazinica za igle, šivanke acerico m acerillo m; (za štampiljko) cojín m (ali almohadilla f) de tinta

blazon² [bléizn] prehodni glagol
opisati, orisati; krasiti
figurativno poveličevati

to blazon forth (ali out, abroad) raztrobiti
blazoned window z grbi okrašeno okno

bléd pale; medicina pallid; wan; sallow(-faced); (barva) light, pale

bléd kot zid, ko smrt as white as a sheet, as pale as death, a pale as a ghost; (luna) pale, wan
ob blédi svetlobi zvezd in the pale (ali faint) light of the stars
bléda barva watery colour
bléda lica pale (ali wan) cheeks
bléde ustnice bloodless (ali colourless) lips
bléd nasmešek a wan smile, the ghost of a smile
bléd od strahu pale with fright
blédo moder pale (ali light) blue
blédo rdeč pink
blédo zelen pale ali light green

bléd pâle, blême, blafard

mrtvaško bled pâle comme un mort, d'une pâleur mortelle (ali blême, livide)
bled kakor stena, kot zid blanc comme un linge (ali un linceul)
bled od strahu pâle (ali blême, vert) de peur
bleda svetloba lueur ženski spol pâle (ali blafarde)
bledo moder bleu pâle

bledíca palidez f ; med anemia f , clorosis f

mrtvaška bledica palidez mortal (ali cadavérica)

bleeding [blí:diŋ]

1. samostalnik
krvavitev, puščanje krvi; odtekanje drevesnega soka

2. pridevnik
krvaveč, krvav
figurativno izmozgan; sočuten

bleeding at (ali from) the nose krvavitev iz nosu

bless [bles] prehodni glagol
blagosloviti; častiti, za blaženega proglasiti; osrečiti; hvaliti, poveličevati
olepševalno kleti, preklinjati
ironično pogubiti

bless me, bless my soul, bless my (ali your) heart glej glej!, ali je mogoče!, kdo bi si mislil!
not to have a penny to bless o.s. with ne imeti prebite pare
to bless o.s. srečnega se počutiti
to bless one's stars biti hvaležen svoji srečni zvezdi

blesser [blɛse] verbe transitif raniti; ožuliti, odrgniti; tiščati; poškodovati; figuré neprijetno prizadeti, zaboleti, žaliti

se blesser raniti se, poškodovati se; figuré biti užaljen
blesser légèrement, grièvement, mortellement (ali: à mort) lahko, težko, smrtno raniti
blesser l'oreille, la vue raniti, žaliti uho, oko
il se blesse pour un rien takoj, za prazen nič je užaljen
ces souliers me blessent ti čevlji me žulijo
je sais où le soulier le blesse vem, kje ga čevelj žuli
j'ai été blessé au vif par ses reproches njegovi očitki so me živo, hudo prizadeli

blêsti (blêdem) imperf.

1. vaneggiare, delirare, farneticare:
bolnik blede il malato delira
ekst. ali se ti blede! tu stai vaneggiando! ma che sei matto!

2. pejor. sproloquiare

blind¹ [blaind] pridevnik (blindly prislov) (to za)
slep, zaslepljen; neviden, neopazen; skrit, tajen; jalov; nepremišljen, prenagljen; topoglav, nepoučen
sleng pijan
botanika brez cveta

blind alley slepa ulica; figurativno zagata; mrtvi tir
blind-alley occupation poklic, ki nima bodočnosti
blind coal antracit
anatomija blind gut slepič
blind (drunk), blind to the world pijan ko žolna
figurativno to have (ali apply) the blind eye zatisniti oko
to go at s.th. blind na slepo srečo se česa lotiti
blind leaders of the blind tisti, ki dajejo nasvet v stvareh, ki jih sami ne razumejo
blind letter pismo brez naslova
a blind man may perchance hit the mark slepa kura zrno najde
blind man's holiday somrak
as blind as a mole (ali a beetle, an owl) čisto slep
to get on s.o.'s blind side izrabiti slabo stran koga
blind pig, blind tiger nedovoljena točilnica
blind shell slepi naboj
blind spot mrtva točka
to strike blind oslepiti
to turn a blind eye to s.th. delati se slepega za kaj
there's none so blind ne da si dopovedati
it will happen when the devil is blind to se ne bo nikdar zgodilo
blind window (door) zazidano okno (zazidana vrata)
blind side nezavarovana, slaba stran
blind corner nepregleden ulični vogal
blind in an eye na eno oko slep
blind to one's defects zaslepljen

blindíran armoured

blindíran vlak armoured train
blindírana ladja armoured ship
blindírane čete armoured troops
blindírana križarka battle cruiser, pocket battleship
blindíran (oklopen) voz armoured car
blindíran polk tank (ali armoured) regiment
blindírana enota armoured unit