Franja

fīdus¹ 3, adv. -ē (fīdere)

1. zvest, zanesljiv (o osebah): amici Ci., ea urbs est fidissimorum sociorum Ci., fidissima coniuge carere Ci., adiutorem se Bruto fidissimum praebuit Ci., rebus male fidus acerbis O. nezanesljiv; z dat.: servus domino fidissimus L., tu tantum fida sorori esse velis O., eos sibi fidiores Iust.; z objektnim gen.: regina tui fidissima V. tebi tako zvesta; enalaga: o fidam dexteram Antonii! Ci., f. pectora O., f. aures V. zvestega sluge, fidissima corpora O. zvestih, f. sententia O., f. oratio T. pošteno mišljen, fida canum custodia Ci. zvesta straža psov (= straža zvestih psov), f. inter eos amicitia N., hinc fida silentia sacris V. neprelomljiva molčečnost, f. responsa V., f. vis, dextra, manus Val. Fl.

2. metaf. (o stvareh) zanesljiv, varen: ensis, galea, litora V. nec ubi consisteret nec quid fidum respiceret habenti L. varnega kraja, kamor bi se mogel umakniti, validus et f. pons T., oppidum … fidissimum adpulsu T. varno pristanišče, speculationes Amm., obices Sil.; z dat.: statio male fida carinis V. za ladje nevaren pristan, nox arcanis fidissima O. najzvestejša ohranjevalka (čuvajka), Libanus f. nivibus T. ki se na njem drži sneg, z večnim snegom, fluvius pediti f. Sil., Cynosura fidissima nautis Sil.

fidžijski pridevnik
(o Fidžiju in Fidžijcih) ▸ fidzsi, Fidzsi-szigeteki

fíga (-e) f

1. (južno drevo, njegov sad) fico (Ficus carica):
suhe fige fichi secchi

2. (konjski iztrebek) sterco di cavallo

3. pog. (kar je malo vredno) nonnulla, inezia; ekst. (nepomemben človek) nullità;
jokati se za vsako figo frignare per ogni nonnulla
prepirati se za prazno figo litigare per robe da nulla

4. pog.
a) (v prislovni rabi izraža zanikanje)
figo mi je mar non me ne importa un fico (secco), me ne frego
to je eno figo vredno non vale un fico secco
b) (v povedni rabi izraža omalovaževanje)
figa je vse skupaj è tutt'una porcheria
c) (v medmetni rabi izraža močno zanikanje)
Saj se trudimo. — Figo se trudite! Ma se ce la mettiamo tutta. — Ce la mettete un corno!
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. narediti, pokazati, pomoliti komu figo fare le fica a qcn.
pren. ista figa, če grem ali ne se vado o no, fa lo stesso
pren. držati figo za koga fare gli scongiuri per qcn.
kaj obljubiti, v žepu pa držati figo promettere in malafede
biti zmeraj na cesti ko konjska figa essere sempre in giro

fīgō -ere, fīxī, fīxum (prim. gr. θήγω brusim, ostrim).

I.

1. pribiti, zabiti, pripeti, pritrditi, obesiti, v pass. tudi = tičati, sprijeti se, držati se česa: imbrices elavulis f. Ca., f. arma V., spoliis decorata est regia fixis O., piscis … nullos nisi fixus sentiat hamos O. če ne visi (ob trnku); pren.: illud maneat atque fixum sit Ci. bodi „pribito“ = naj drži kot pribito, malum se fixit Sen. ph. se je ukoreninilo. Kje? z abl. loci: saxis fixus asperis Enn., f. humo plantas V., arma thalamo fixa V., (naris) medio fixa palato O., arbor fixa cacumine montis O. ukoreninjeno; s praep.: aliquem in cruce Ci. (poklas. aliquem ali corpus alicuius cruci Plin., Q., Suet. ali in crucem Iust.) cuspidem in terra L., ramum in limine V., mentum ad guttura V., linguā ad mentum fixā O. ker se je jezik prijel brade, figitur in prato ancora O. tiči, alto sub aethere fixae stellae O., f. nummum in luto Pers.; pesn.: f. palum in parietem Pl. zabiti; metaf.: vestigia f. V. trdno korakati, stopati, toda: (Io) primo vestigia visu figit Val. Fl. obstane, fixus manebat V. obstal je (kakor pribit, kakor vkopan), ni se ganil z mesta, oscula f. poljube pritiskati na, poljubljati: Val. Fl., oscula dulcia figet V., gelidis in vultibus oscula figens O.; pesn. z dat.: peregrinae oscula terrae figit O., pedibus oscula f. Sil.; (o očeh) upreti v kaj: foculos (vultūs) in virgine zagledati se V., O., oculos in corpore Sil., lumen in humo O., lumina fixa tenere in vultu O.; s samim abl.: f. oculos solo V., lumina terrā O.; pesn. z dat.: prim.: fixus in silentium T. v molk zatopljen; pupulas cibo f. H.; poklas.: oculos in terram f. L., Sen. ph.; (o duhu)
a) vtisniti si (v srce), zapomniti si: f. aliquid perpetuo (adv.) animo Ci., illud fixum in animis vestris tenetote, vos … iudicaturos esse Ci. memoria vestris fixa mentibus Ci., mea dicta figite animis V., aliquid penitus animo f. T.;
b) svoje misli idr. obrniti na kaj: mentem … omnem in Milonis consulatu fixi Ci. ep.

2. occ.
a) javno pribiti, nabiti: f. tabulam immunitatis, tabulas, decretum, leges in Capitolio, caput legis in poste curiae, tabula fixa in Thermis Ci., fixum est in publicis monumentis testimonium dignitatis (meae) Ci., nec verba minacia fixo aere legebantur O., senatus consultum aere publico f. T.
b) (kot posvetilo ali znamenje zmage) obesiti, natakniti: arma in parietibus Ci., arma V., arma ad postem Herculis H., clipeum postibus adversis, sacra ad fastigia dona, dona Laurenti divo V., spolia O., spolia in postibus L., qui spolia ex hoste fixa domi haberent L.
c) (po)staviti, (z)graditi, (se)zidati, ustanoviti: alicui crucem, crucem in illo loco Ci., moenia O., sedem Cumis Iuv. ali domos T. trdno naseliti se, , revolubile saxum Sil., tropaca Fl., munimenta, praesidia Amm.; metaf.: nequitiae fige modum tuae H. = nekaj od …

II.

1. zabiti: dictator clavi figendi causā L. (najvišji oblastnik je vsako leto dne 13. 9. zabil letni žebelj v Jupitrovo kapelo (Iovis cella) na Kapitolu), f. in acumine dentes, ungues cervicibus, robora rostro O. aquilam humo T. caligas auro Iust. z zlatimi žeblji okovati.

2. zabosti, vbosti: mucrones in cive an in hoste figantur Ci. f. sub pectore taedas V. spiculum inter aures equi L. hoc (plumbum) dens in nympha Peneide fixit O. f. sagittam in medio crure Cu.; v pass.: harundo fixa sub aure O. tiči, lamina in gutture fixa est O. rezilo se je zabodlo v … , fixa sagitta, fixum telum V.; s samim abl.: figere mucronem tempore, iaculum tellure O.

3. prebosti, zadeti, ustreliti, streljati, raniti, pobiti, ubiti: viscera veribus, aliquem telo; cuspide, iaculo, cervam telis V. pectora telo O. hostes telis Auct. b. Alx. aliquem sagitta O., T. figar a sagitta O. capita ferarum sagittis Suet.; brez abl. instrumenti: f. cervas V. streljati, sub nube columbam, aliquem latus inter et ilia V. arcus figit omnia O. Gryneus figitur in lumina O. f. suem Mart.; occ.: f. mortem Sen. tr. ali vulnera Mart. zadati; pren. α) koga s čim zadeti, — zbosti: aliquem f. maledictis Ci. adversarios f. Ci. β) kaj z očmi prebosti, oči upreti v kaj: lumine terram Pers. torvo lumine domum Stat.

4. metaf. pridejati, vzdeti: nomen titulis Sil.

figov pridevnik
1. (v kulinariki) ▸ füge, fügés
2. (o drevesu ali delu drevesa) ▸ fügeOmenjajo tudi, da so se pojavile kobilice, ki so pojedle vse, kar ni uničila suša, celo figove liste. ▸ Emlegették azt is, hogy amit nem tett tönkre az aszály, azt a sáskák zabálták fel, még a fügefaleveleket is.

figov list frazem
(o maskiranju realnosti) ▸ fügefalevél
Ne mislim postati figov list legitimnosti tega sodišča. ▸ Nem akarom ennek a bíróságnak a legitimitását illetően fügefalevél szerepét betölteni.

figov list stalna zveza
(za zakrivanje osramja) ▸ fügefalevél
In, da, to je bil še en papež, ki je na nespodobne dele klasičnih kiparskih del natikal pločevinaste figove liste. ▸ Azok közé a pápák közé tartozott ő is, akik a klasszikus szobrászművek illetlen részeire bádog fügefaleveleket akasztatott.
Figov list zakriva gole dele telesa tudi na več umetniških delih. ▸ Fügefalevél takarja a csupasz testrészeket több művészi alkotáson is.
Legel je na posteljo in iz rjuhe naredil figov list. ▸ Lefeküdt az ágyra, és a lepedőből fügefalevelet csinált.
Z eno dlanjo se milijo po laseh in telesu, druga pa jim služi za figov list. ▸ Egyik tenyerükkel a hajukat és a testüket samponozzák, a másikat fügefalevélként tartják maguk előtt.

figūrātiō -ōnis, f (figūrāre)

I.

1. tvorba, upodobitev, podoba, zunanjost, vnanjost: Hyg., Plin., naturalis f, f. eius (corporis) Vitr., humani corporis Aug., Apollinis Ap.

2. occ.
a) slovnična tvorba: nominum Arn.; meton. besedna oblika: Gell.
b) kot ret. t. t α) podoba, figura: his figurationibus uti, quas Graeci schemata vocant Fr. β) = figūrālitās: Lact. —

II. metaf. domislek, zamisel: spei Ps.-Q.; v pl.: Arn. o vanae figurationes! Ps.-Q.

fiktiven pridevnik
1. (neobstoječ; izmišljen) ▸ fiktív, képzeletbeli, kitaláltRazkritje, da so bile reporterjeve zgodbe dejansko fiktivne, je ameriško javnost šokiralo. ▸ Sokkolta az amerikai közvéleményt az a felismerés, hogy a riporter történetei valójában kitaláltak voltak.
Z vlogo šerifa v fiktivnem mestecu Mayberry pa je postal eden izmed najbolj priljubljenih igralcev tistega časa. ▸ Egy fiktív város, Mayberry seriffjeként eljátszott szerepe a kor egyik legnépszerűbb színészévé tette.
Denar v tej hiši je bolj fiktivna zadeva. ▸ A pénz ennél a háznál inkább fiktív dolog.

2. (o goljufanju) ▸ fiktív, kamuSklepal je razne fiktivne posle in navidezne pogodbe ter jih celo overjal pri notarju. ▸ Különböző fiktív ügyleteket és látszatszerződéseket kötött, amelyeket még közjegyzővel is hitelesíttetett.Mafijci so ustanavljali fiktivna podjetja in izigravali davčne predpise. ▸ A maffiózók fiktív vállalatokat hoztak létre és kijátszották az adószabályokat.Marsikateri fiktivni študent bi bil prijavljen na zavodu za zaposlovanje, če si ne bi s pridobitvijo statusa omogočil dela prek študentske napotnice. ▸ Jó néhány fiktív hallgató a munkaügyi központban lenne bejelentve, ha a hallgatói státusz megszerzésével nem lett volna lehetősége dolgozni diákstátuszban.Dodajajo, da so leta dobivali fiktivne račune za dimnikarske preglede, saj dimnikarjev k njim ni bilo. ▸ Hozzáteszik, hogy évek óta fiktív számlákat kapnak kéményellenőrzésről, hiszen kéményseprőknek nyomát sem látták.

fīlia -ae, f (fīlius) hči: Cluentius reliquit grandem et nubilem filiam Ci., o matre pulcra filia pulcrior H. fratris f. L. nečakinja, stričnica, f. familiās Sen. ph., Icti., (gl. familia); pri pesnikih v opis lastnih imen: Cereris f. (= Proserpina) O., Caei f. (= Latona) O., Solis f. (= Pasiphaë, Circe) O.; metaf.: pinus silvae f. nobilis H., fit equo sua filia coniux O., memoriae filia Afr. ap. Gell.

Opomba: V dat. in abl. pl. fīliābus (z ozirom na filius, da se prepreči dvoumje); skoraj samo v zvezi: filiis et filiabus; toda tudi: cum duabus filiabus virginibus L.

fīliālis -ōnis, f (fīlius) sinovstvo (o razmerju Kristusa do Boga Očeta): Cass.

filigranski pridevnik
1. (o tehniki izdelovanja okraskov) ▸ filigrán
2. (zelo natančen in premišljen) ▸ filigránOdločil se je za strel in s filigransko natančnostjo zadel desni spodnji kot celjskih vrat. ▸ kontrastivno zanimivo Lövésre szánta el magát, és hajszálpontosan eltalálta a celjei kapu jobb alsó sarkát.

fīliola -ae, f (demin. fīlia) hčerka, ljuba (draga) hči: Pl., Ci., Iuv., Suet.; pren.: mihi videris scientiam iuris tamquam filiolam osculari tuam Ci.; sarkast. (o mehkužnem, babjem Kurionu): duce filiolā Curionis (= duce [effeminato] Curione) Ci. ep.; pesn. o Kadmovih črkah: Aus.

filipinski pridevnik
(o Filipinih in Filipincih) ▸ Fülöp-szigeteki, filippínóPovezane iztočnice: filipinski peso

filirati glagol
kulinarika (o pripravi ribe) ▸ filéz

filistejski pridevnik
v zgodovinskem kontekstu (o Filistejcih) ▸ filiszteus

fīlius -iī, voc. fīlī m (fēlāre sesati; prim. stlat. feilius, umbr. fēliuf, fīliu = lactantes, umbr. ous fēlius odojek) sin: patremne adpellem an filium? Ci., materculae suae festivus filius Ci., f. infans, parvus, parvulus, adultus, praetextatus Ci., f. sororis Ter., Ci., N., Q., Iust. stričnik, nečak, f. regis Ci. kraljevič, principis T. kraljevič, princ, f. familias (gl. familia), f. terrae Ci. človek neznanega rodu, f. fortunae H. = srečnik; v pl. tudi = otroci: Q., Gell., prohibentur parentes adire ad filios Ci., Antiochi regis filii pueri Ci. otroci princi; v opisu lastnega imena: Veneris filius (= Amor) O.; o živalih = mladič: Col., Iuv., P. Veg.

film¹ moški spol (-a …)

1. trak: der Film, -film (barvni Farbfilm, črno-beli Schwarzweißfilm, negativni Negativfilm, negativni barvni Umkehrfilm, normalni Normalfilm, ozki Schmalfilm, pozitivni Positivfilm)

2. avtorsko delo: der Film, der Kinofilm, -film (nemi Stummfilm, zvočni Tonfilm, dokumentarni Dokumentarfilm, eksperimentalni Studiofilm, erotični Sexfilm, gangstrski Gangsterfilm, igrani Spielfilm, kratki Kurzfilm, kultni Kultfilm, ljubezenski Liebesfilm, lutkovni Puppenfilm, Puppentrickfilm, mladinski Jugendfilm, normalni Normalfilm, o naravi Naturfilm, operetni Operettenfilm, pornografski Pornofilm, poučni Lehrfilm, reklamni Werbefilm, revijski Revuefilm, risani Trickfilm, Zeichentrickfilm, televizijski Fernsehfilm, underground Undergroundfilm, Untergrundfilm, vojni Kriegsfilm, zabavni Unterhaltungsfilm, za široko platno Breitwandfilm, znanstvenofantastični Science-fiction-Film, živalski Tierfilm)
film po literarni predlogi die Verfilmung (eines Romans …)
|
… filma Film-
(avtor der Filmautor, producent der Filmproduzent, režiser der Filmregisseur, naslov der Filmtitel, kritika die Filmkritik, ocena die Filmbesprechung, premiera die Filmpremiere, režija die Filmregie)
za film Film-
(lepilo der Filmkitt, nagrada der Filmpreis)
akademija za film in televizijo die Film-und-Fernsehakademie
strokovnjak za film der Cineast
predavanje s filmom der Filmvortrag
vloga v filmu die Filmrolle
snemati film Filmaufnahmen machen
snemati film po literarni predlogi (ein literarisches Werk) verfilmen
igrati: film igra v kinu X dieser Film läuft im Kino X
film se je utrgal es kam zu einem [Filmriß] Filmriss, figurativno človeku: er hatte einen [Filmriß] Filmriss

film samostalnik
1. (posneta zgodba) ▸ filmJe lažje narediti film po literarni predlogi ali po svojem scenariju? ▸ Irodalmi alkotás vagy saját forgatókönyv alapján könnyebb filmet készíteni?
Film je bil nominiran za tri oskarje. ▸ A filmet három Oscar-díjra jelölték.
Film je posnet po resnični zgodbi. ▸ A film igaz történeten alapul.
Povezane iztočnice: celovečerni film, dokumentarni film, akcijski film, animirani film, erotični film, grozljivi film, biografski film, igrani film, risani film, pustolovski film, romantični film, gorniški film

2. neštevno (ustvarjalna dejavnost) ▸ filmOba igralca sta zvezdniški ikoni evropskega filma. ▸ Mindkét színész az európai film ikonikus sztárja.Že leta 1965 se je kot študent začel ukvarjati s filmom. ▸ Már 1965-ben diákként elkezdett filmmel foglalkozni.

3. (trak za snemanje) ▸ filmKaj storiti s praznimi škatlicami za film v dobi digitalne fotografije? ▸ Mihez kezdjünk az üres filmdobozokkal a digitális fényképezés korában?Povsod se je trudil in znal ujeti na film lepote in znamenitosti dotične dežele. ▸ Mindenhol keményen dolgozott, és sikerült is filmre vinnie az adott ország szépségeit és látnivalóit.
Čakam, da bodo razvili film in izdelali slike. ▸ Várom, hogy előhívják a filmet és elkészítsék a képeket.

4. (tanek sloj) ▸ film, filmrétegZaščitni sprej, ki naredi neviden zaščitni film, za barvane lase. ▸ Védőspré festett hajra, amely láthatatlan védőfilmréteget képez.
Kdor si mastno kožo preveč redno umiva, ji odvzame njen naravni zaščitni film. ▸ Aki túl gyakran mossa a zsíros bőrét, az megfosztja annak természetes védőrétegétől.Na stekleno ploščo so nanesli tanek film iz posebne umetne smole. ▸ Az üveglapra egy különleges műgyanta filmet vittek fel vékony rétegben.

5. (miselna predstava) ▸ filmPred očmi se mi je odvrtel film mojega življenja. ▸ A szemem előtt lepergett életem filmje.
Nepremično zrem v strop in v glavi se mi vrti film. ▸ Mozdulatlanul bámulom a mennyezetet, és forog a film a fejemben.
Še vedno se mi vsako jutro zelo na hitro odvrti film mojega otroštva. ▸ Még mindig minden reggel gyorsan lepereg előttem gyerekkorom filmje.

filmski pridevnik
1. (o filmu) ▸ film-, filmes, filmbéliBlestel je v gledaliških in filmskih vlogah. ▸ Színházi és filmszerepekben brillírozott.
Njena doživetja imajo res filmsko-domišljijski prizvok. ▸ Az élményeinek valóban filmbéli, meseszerű hangulata van.
Rojeni v tem znaku so zelo strastni, hkrati pa sanjajo o filmski ljubezni, v kateri bodo našli vse, kar si želijo. ▸ Az ebben a jegyben születettek nagyon szenvedélyesek, ugyanakkor filmbéli szerelemről álmodoznak, melyben megkapnak mindent, amire csak vágynak.
Povezane iztočnice: filmski producent, filmska producentka, filmsko platno, filmski kritik, filmska kritičarka, filmska industrija, filmska zvezda, filmski trak, filmski ustvarjalec, filmska ustvarjalka, filmski režiser, filmska režiserka

2. (zelo lep) ▸ filmbéli, filmbe illő
Taverna pričara romantično vzdušje ob sončnem zahodu, saj ima terasa filmski razgled. ▸ A taverna romantikus hangulatot varázsol a naplementében, hiszen a teraszáról filmbe illő kilátás nyílik.

3. (nerealen) ▸ filmbéli
Njena doživetja imajo res filmsko-domišljijski prizvok. ▸ Az élményeinek valóban filmbéli, meseszerű hangulata van.
Rojeni v tem znaku so zelo strastni, hkrati pa sanjajo o filmski ljubezni, v kateri bodo našli vse, kar si želijo. ▸ Az ebben a jegyben születettek nagyon szenvedélyesek, ugyanakkor egy filmbéli szerelmről álmodoznak, melyben megkapnak mindent, amire csak vágynak.