Franja

clavo moški spol žebelj; kurje oko; glodajoča žalost; ameriška španščina nekurantno blago; ameriška španščina neznosen (bedast) človek

clavo de especia, clavo de olor, clavo aromático nageljnova žbica
clavo calamón tapetniški žebelj
clavo de chilla, clavo chillón skodelnik
clavo histérico zbadanje v glavi
clavo de madera cvek za čevlje
clavo de remachar zakovnik
clavo de rosca vijak
clavo de roseta okrasni žebelj
clavo tachuela cvek, žebelj
de clavo pasado očiten, nesporen; lahko izvedljiv
arrimar el clavo koga za norca imeti
clavar un clavo con la cabeza z glavo v zid riniti
dar en el clavo pravo pogoditi
no dejar clavo ni estaca en la pared odnesti s seboj vse, kar ni pribito
un clavo saca otro clavo en žebelj drugega spodriva
por un clavo se pierde una herradura mali vzroki, veliki učinki
clavos de especia nageljnove žbice
hacer clavo vezati se (malta)
sacar un clavo con otro clavo vraga z Belcebubom izganjati

clos, e [klo, z] adjectif zaprt; ograjen; zaključen (zadeva)

à huis clos (juridique) z izključitvijo javnosti
à la nuit close ob popolni znočitvi
en vase clos (figuré) brez stika z zunanjim svetom
lettre féminin close knjiga s sedmimi pečati
maison féminin close bordel
Pâques féminin pluriel closes bela nedelja (prva po veliki noči)
avoir la bouche close molčati, jezik za zobmi držati
agir les yeux clos (figuré) ravnati v slepem zaupanju
l'incident est clos (figuré) ne govorimo večo tem, končajmo spor o tem
trouver porte close naleteti na zaprta vrata, nikogar ne dobiti doma

coniectūra -ae, f (conicere)

1. domneva, domnevanje, dozdevek, dozdevanje, domneven sklep (zaključek): Pl., Ter., Varr., C., Corn., Q. idr., neque id coniecturā prospiciebamus, sed iam experti videbamus Ci., cum res non coniecturā, sed oculis ac manibus teneretur Ci., aliquid coniecturā adsequi Ci. ali consequi Ci. ep. kaj uganiti, si qua coniectura sit mentis divinae L. če se sme izreči kaka domneva o …; poseb.: ex quibus coniecturam facere de omnibus rebus potestis Ci. o vsem sklepati, ex lucri magnitudine coniecturam capio furti atque praedae Ci. po veliki razsipnosti lahko sklepam o tatvini; z ACI: ex diei tempore coniecturam capere in castra perventum C.; pogosto z odvisnim vprašanjem: coniecturam facere, quantum quisque animi … habere videatur Ci.

2.
a) razlaganje sanj, tolmačenje sanj ali znamenj, uganjevanje, vedeževanje; absol.: coniecturam (sc. somnii) postulans Enn. fr., numquam hodie quivi ad coniecturam (sc. somnii) evadere Pl., haec ostentorum genera ad coniecturam aliquā interpretatione revocantur Ci.; z objektnim gen.: facilis c. huius somnii Ci., si iam fieri possit vera c. somniorum Ci., fiunt certae divinationum coniecturae a peritis Ci., augurium ratio est et coniectura futuri O.; s subjektnim gen.: non fefellit c. eorum, qui … Suet.
b) ret. tisti del dokazovanja, ki sloni na domnevanju, domneva, dozdeva, pridomislek: Q., in his omnibus coniecturam inducere Ci. obliko domneve.

Cōnstantīnus -ī, m Konstantin, rimsko moško ime, poseb. C. Flavius Valerius Claudius Constantinus Gaj Flavij Valerij Klavdij Konstantin, rimski cesar s pridevkom Veliki, rojen l. 274, umrl l. 323: Lact., Eutr., Amm. — Od tod adj. Cōnstantīniānus 3 Konstantinov: genus Amm., praetura Cod. Th.

Corduēna -ae, f (Γορδυηνή) Korduena (Kordvena), pokrajina v Veliki Armeniji (zdaj Kurdistan): Amm. Od tod preb. Corduēnī -ōrum, m (Γορδυηνοί) Korduenci (Kordvenci) (današnji Kurdi): S. fr., Plin.; tudi Gordyaeī -ōrum, m (Γορδυαῖοι) Gordiejci: Cu., in gorovje v njihovi pokrajini Gordyaeī montēs (τὰ Γορδυαῖα ὄρη) Gordiejsko gorovje: Cu.

couture [kutür] féminin šivanje, krojenje; (damsko) krojaštvo; šivalnica; pouk ročnih del; šiv; brazgotina

sans couture brezšiven
bas masculin pluriel sans coutures brezšivne nogavice
magasin masculin de couture damska konfekcijska trgovina
la haute couture parisienne veliki pariški kreatorji
battre quelqu'un à plate couture (familier) popolnoma koga poraziti
examiner sur toutes les coutures (figuré) temeljito pregledati

crier [krie] verbe intransitif kričati, vpiti; klicati; vreščati, cviliti, škripati; kruliti (želodec); cvrkutati (cvrček); lajati (lovski pes); robantiti (contre, après proti, na); v nebo vpiti; verbe transitif vpiti (quelque chose po čem, nad čem); razkričati, raztrobiti; zaklicati (quelque chose à quelqu'un komu kaj); na javni dražbi prodati (pohištvo)

crier de toutes ses forces na vso moč vpiti
crier à tue-tête, comme un sourd, comme un perdu, comme un brûlé, comme un damné, comme un putois, comme un veau na ves glas vpiti, se dreti
crier famine, la faim, misère tóžiti, tarnati o svoji lakoti, gladu, bedi
crier grâce priznati svoj poraz in prositi nasprotnika za prenehanje boja
crier au feu, au secours vpiti, da gori, vpiti na pomoč
crier de peur kričati, vpiti od strahu
crier gare, casse-cou opozoriti na nevarnost
crier des journaux glasno prodajati časopise
crier son mépris à quelqu'un glasno kazati svoj prezir do koga
crier son innocence glasno zatrjevati svojo nedolžnost
crier au scandale, à la trahison javno, glasno vpiti o škandalu, o izdaji
crier vengeance klicati po maščevanju
crier sur les toits à son de trompe na veliki zvon obesiti
cela se crie sur les toits to že vrabci na strehah čivkajo

croix [krwa] féminin križ; figuré trpljenje; križ(ec) (odlikovanje)

en croix križem, navzkriž, v obliki križa
croix d'atterrissage (aéronautique) pristajalni križ
croix de fer, de guerre železni, vojni križec
croix gammée kljukasti križ
la grand-croix de la Légion d'honneur veliki križec častne legije
Grand-croix masculin imetnik velikega križca
la Croix-Rouge Rdeči križ
(religion) chemin masculin de la Croix križev pot
supplice masculin de la croix smrt na križu
chacun a, porte sa croix (figuré) vsakdo ima, nosi svoj križ
mettre, attacher, clouer quelqu'un sur, en croix koga na križ pribiti, križati
faire le signe de la croix prekrižati se
faire, mettre une croix sur quelque chose (figuré) napraviti križ čez kaj
il faut faire une croix (à la cheminée) (figuré) z rdečimi, zlatimi črkami je treba zapisati
croix de Lorraine križ z dvojnim prečnikom
croix grecque grški križ (z enakimi kraki)
croix de Saint-André križ v obliki črke X
croix latine latinski križ (spodnji krak je večji kot ostali)
croix funéraire nagrobni križ

cuarto četrti

en cuarto lugar četrtič
cuarta parte četrtina
las tres cuartas partes tri četrtine
cuarto m četrt(ina); lunin krajec; četrt ure; kvadrant; nadstropje; stanovanje, soba; straža, straže
cuarto para (por) alquilar soba za najem
cuarto para alojados (huéspedes) soba za goste, gostinska soba
cuarto bajo soba v pritličju, pritličje
cuarto creciente prvi lunin krajec
cuarto delantero, exterior sprednja soba (na ulico)
cuarto de luna lunin krajec
cuarto menguante zadnji lunin krajec
cuarto de onza kovanec za 20 peset
cuarto oscuro temnica
cuarto redondo (Am) soba z enim samim vhodom
cuarto trasero, cuarto interior zadnja soba (ki ne gleda na ulico)
las diez y cuarto četrt na enajst
las diez menos cuarto tri četrt na deset
dar un cuarto al pregonero na veliki zvon obesiti
poner cuarto a alg. komu stanovanje opremiti
no tener un cuarto, estar sin un cuarto biti zelo reven
valer de tres al cuarto nič vreden ne biti
cuarto sobre cuarto do zadnje pare
cuartos pl denar
los cuartos traseros zadnje noge (mul itd.)
hacer cuartos razčetrtiti; denar si narediti, obogateti
hacer cuartos Ku na akord delati
tener cuatro cuartos imeti denar
valer cuatro cuartos smešno poceni biti
tener buenos cuartos biti krepak (postaven)

cuerno moški spol rog; lovski rog; rogljiček (pecivo)

cuerno de abundancia rog izobilja
cuerno de caza lovski rog
poner a uno hasta los cuernos de la Luna koga v nebo povzdigovati; čezmerno hvaliti
no valer un cuerno počenega groša ne vreden biti
¡cuerno! raca na vodi!
¡un cuerno! nikakor ne!
¡que se vaya al cuerno! vrag naj ga vzame!
cuernos pl rogovje
llevar (los) cuernos biti rogonosec (mož nezveste žene)
ponerse de cuernos spreti se, hud biti na
saber a cuerno quemado imeti grenak okus, greniti, boleti
verse (andar) en los cuernos de toro biti v veliki nevarnosti

čarovnik samostalnik
1. (pravljično bitje) ▸ boszorkány, varázsló, boszorkánymesterV bližnjem gozdu pa je živel zloben čarovnik, ki je sovražil srečne ljudi. ▸ A közeli erdőben élő gonosz varázsló gyűlölte a boldog embereket.
Sopomenke: vrač

2. (umetniški poklic) ▸ bűvész, varázsló, mágusNa razkošni ladji je bil zaposlen čarovnik in na dolgih križarjenjih zabaval potnike. ▸ A hosszú hajóutakon a luxushajón alkalmazott bűvész szórakoztatta az utasokat.

3. (sposoben človek) ▸ bűvész, varázslóChris je bil pravi računalniški čarovnik. ▸ Chris valódi komputermágus volt.

4. računalništvo (program) ▸ varázslóOb prvem zagonu nas pozdravi namestitveni čarovnik, ki nam ponudi izbiro jezika menija. ▸ Az első indításkor telepítővarázsló köszönt bennünket, és felkínálja a menü nyelvének kiválasztását.

část honour, ZDA honor; (sloves) reputation, prestige, (slava) fame, renown, praise; (spoštovanje) esteem, respect

pri moji části! upon my honour!, on my word of honour!, pogovorno honour bright!
madež na části stain on one's honour
njemu v (na) část in his honour
izkazovati část to pay homage, to pay one's respects
žalitev části affront, defamation, (pismena) libel, (ustna) slander, insult; injury to reputation
část mi je... I have the honour (to)
část mi je sporočiti Vam... I beg to inform you...
to Vam dela část this does you honour
je pod mojo částjo that is beneath (ali below) my dignity
to mu ne dela části this does not do honour to him
smatram pod svojo částjo I think it below me
on je v veliki části he is in great esteem
biti ljubosumen za svojo část to be jealous of one's honour
gre za našo část our honour is involved (ali concerned), our honour is at stake
izkazati část to honour, to do (ali to pay honour ali respect ali homage)
izkazati komu poslednjo část to pay one's last respects to someone
kratiti komu část to slander someone
smatrati za část to consider it an honour
část komur část honour to whom honour is due
pod částjo mi je to storiti I am above doing it

čeden pridevnik
1. (privlačen) ▸ csinos, jóképű
2. (o veliki količini) ▸ szép, tekintélyesBolj boleče je, da plačujemo ljudi, ki so zlorabili položaj in pokradli čedne vsote denarja. ▸ A legfájóbb, hogy olyanoknak fizetünk, akik visszaéltek a helyzetükkel, és szép kis összegeket loptak össze.

četrt|ek moški spol (-ka …) der Donnerstag (kratica : Do)
ob četrtkih, vsak četrtek donnerstags
v četrtek am Donnerstag
Veliki četrtek Gründonnerstag

četrtek samostalnik
(dan v tednu) ▸ csütörtökPovezane iztočnice: debeli četrtek, veliki četrtek

četŕtek Thursday

veliki četŕtek religija Holy Thursday, Maundy Thursday

četŕtek jeudi moški spol

v četrtek le jeudi
(religija) veliki četrtek jeudi saint

četŕtek (-tka) m giovedì:
etn. debeli četrtek giovedì grasso
rel. veliki četrtek giovedì santo

četŕtek jueves m

ob četrtkih los jueves; cada jueves
debeli četrtek jueves lardero (ali gordo)
véliki četrtek (rel) Jueves Santo

čudodelnik samostalnik
1. pogosto v verskem kontekstu (o nadnaravni sposobnosti) ▸ csodatévő
Frančiška se je prijel sloves čudodelnika, saj naj bi ozdravil številne bolezni. ▸ Franciškára ráragadt a hírnév, hogy csodatevő, mivel állítólag számos betegséget gyógyított meg.
Cerkev je tega svetnika častila kot čudodelnika in okrog njega se je spletla vrsta legend. ▸ Az egyház ezt a szentet csodatevőként tisztelte, és számos legenda szövődött körülötte.
Zatrjuje, da nima nadnaravnih sposobnosti, čeprav ga imajo ozdravljeni za čudodelnika. ▸ Állítása szerint nincs természetfeletti képessége, bár a meggyógyult emberek csodatevőnek tartják.
Trenerji niso čudodelniki in njihova uspešnost ni odvisna samo od načina dela, temveč tudi od kvalitete in potenciala ekipe oziroma igralcev. ▸ kontrastivno zanimivo Az edzők nem tudnak csodákat tenni, és sikereik nem csak a munkamódtól függenek, hanem a csapat vagy a játékosok minőségétől és lehetőségeitől is.

2. (o veliki spretnosti) ▸ bűvész, guru
Za vodjo trženja je izbral finančnega čudodelnika Javierja Sancheza. ▸ Marketingvezetőnek Javier Sanchezt, pénzügyi gurut választotta.
V Barceloni so raje kupili enega zvezdniškega igralca – čudodelnika, ki sliši na ime Ronaldinho. ▸ Barcelona inkább egy sztárjátékost vett meg – egy bűvészt, akit Ronaldinhonak hívtak.