Franja

ljubiti se (ljubi se mi) komu: (jemandem) belieben (ne ljubi se mi es beliebt mir nicht)
ki se mu ne ljubi odpreti ust sprechfaul, mundfaul

ljubljenček samostalnik
1. (domača žival) ▸ kedvenc, házi kedvenc, háziállatVaš domači ljubljenček vas je vedno iz srca vesel, ko pridete domov in ga malo pocrkljate in pobožate. ▸ A házi kedvence mindig szívből örül, amikor ön hazaérkezik, egy kicsit megcirógatja és megsimogatja.
2. (o osebi) ▸ kedvencNi hotel, da fantek postane razvajen družinski ljubljenček. ▸ Nem akarta, hogy a fiú elkényeztetett családi kedvenc legyen.
V razredu je imel svoje ljubljenčke. ▸ Megvoltak a maga kedvencei az osztályban.
Najbolj ponosen sem na to, da mi je vse to uspelo samemu, nikdar nisem bil od nekoga sin, brat, prijatelj, ljubljenček. ▸ A legbüszkébb arra vagyok, hogy mindezt egyedül értem el, nem voltam senkinek a fia, testvére, barátja, kedvence.

3. (o stvari) ▸ kedvenc
Zelo nerad posodi svoje vozilo, saj se boji, da bi se njegovemu ljubljenčku kaj pripetilo. ▸ Nagyon vonakodik kölcsönadni a járművét, mert fél, hogy a kedvencének baja esik.
Včasih raje ostane doma in klepeta, kot da bi šla na žur, ker se sicer ne bi mogla nenehno pogovarjati po svojem mobilnem ljubljenčku. ▸ Néha inkább otthon marad csevegni, minthogy elmenjen egy buliba, mert ott nem tudna állandóan az imádott mobilján beszélgetni.

ljúbo adv.

1. amorevolmente; ekst. lievemente:
vetrič ljubo pihlja spira una lieve brezza

2. (v povedni rabi)
biti (komu) ljubo aver caro, gradire, piacere
ljubo mi bo, če me boste obiskali avrò caro se viene a trovarmi
ni ji bilo ljubo, da so se sprli le dispiacque di aver litigato
stori, kakor ti je ljubo fa' come ti pare e piace

ljúdje gente f ; gentes f pl ; (občinstvo) público m

vsi ljudje toda la gente
vsi pošteni ljudje todas las personas decentes (ali honradas)
vsi stari ljudje todos los viejos
bogati ljudje la gente rica, los ricos
moji ljudje mi gente; mis hombres; mi familia
iti med (= videti) ljudi ver gente
ljudje pravijo (govorijo) to la gente lo dice
kaj bodo rekli ljudje k temu? ¿qué dirá la gente?

lomíti (lómim)

A) imperf. ➞ zlomiti

1. spezzare, spaccare, frangere (le onde)

2. contorcersi:
spet ga lomi božjast si contorce in convulsioni epilettiche
impers. gledalce je kar lomilo od smeha gli spettatori si sbellicavano dalle risa

3. essere sconvolto:
jeza, togota ga lomi è sconvolto dall'ira, dalla rabbia

4. tisk. impaginare
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
lomiti kruh spezzare, sbocconcellare il pane
lomiti prste, roke (od nestrpnosti) torcersi le mani
lomiti si zobe pri rompersi i denti in
lomiti lan granulare il lino
fiz. lomiti svetlobo rifrangere la luce
lomiti usnje irruvidire il cuoio

B) lomíti se (-ím se) imperf. refl.

1. spezzarsi

2. pren. piegarsi, chinarsi:
lomiti se od smeha sbellicarsi dalle risa

3. (biti ostro ukrivljen) curvarsi, girare (bruscamente)

4. fiz. rifrangersi:
svetloba se lomi la luce si rifrange
ob tujem izrazu se mi je lomil jezik alle prese col forestierismo farfugliavo
lomiti se po kamenju arrancare sui sassi

lúč light; (svetilka) lamp

električna lúč electric light(ing)
prometna lúč traffic light, stop-go sign
plinska lúč gaslight
pri lúči by (artificial) light
v pravi lúči in its true aspect
pokazati kaj v pravi lúči to show something in its true colours
rudarska lúč miner's lamp
lúč gori the light is on
lúč ne gori the light is out
lúč je ugasnjena the light is off
držati proti, k lúči to hold up to the light
iti komu z lúči to stand out of someone's light
on ni nobena lúč (figurativno) he is no great light
prižgati lúč to put (ali to switch, to turn) the light on
ugasniti lúč to put the light out, to turn (ali to switch) the light off
postaviti kaj v pravo lúč to put something in the true light
postaviti kaj v nepravi, v napačni lúči to present something in the wrong light, to misrepresent
to prikazuje stvar v drugi, v novi lúči that puts the matter in a new light
ne stoj mi na lúči! don't stand in my light!
to meče novo lúč na to vprašanje this throws a new light on the question
metati slabo lúč na... to reflect (unfavourably) on...
njegovo vedenje meče slabo luč na njegovo vzgojo his behaviour reflects (unfavourably) upon his upbringing
zagledati lúč sveta to come into the world, to be born, to be brought into the world, to be born, to be brought into the world, to see the light
če to gledamo v lúči najnovejših odkritij if we view it in the light of the most recent discoveries
tisoči luči na ulicah thousands of lights in the streets

lúč lumière ženski spol ; (dnevna) (lumière du) jour moški spol ; (svetilka) lampe ženski spol ; (avto) phare moški spol ; (parkirna) feu(x) moški spol, (množina) de stationnement (ali de position) ; (nočna) veilleuse ženski spol ; (sveča) bougie ženski spol , chandelle ženski spol

luč življenja flambeau moški spol de la vie
prižgati luč allumer (la lumière), faire de la lumière
ugasniti luč éteindre la lumière
pri luči delati travailler à la lumière (ali à la lampe)
z lučjo varčevati économiser la lumière
na luči biti komu empêcher quelqu'un de voir, masquer (ali boucher) la vue (ali la lumière, le jour) à quelqu'un
pojdite mi z luči! ôtez-vous de mon jour!
proti luči à contre-jour
pokazati kaj v pravi luči faire voir quelque chose sous son vrai jour
zagledati luč sveta voir le jour, naître
kjer je luč, je tudi senca (figurativno) toute médaille a son revers

lúč luz f (tudi fig)

dnevna luč luz diurna (ali del día); (svetilka) farol m; lámpara f; (avto) faro m; (sveča) vela f, bujía f
večna luč lámpara f del Santísimo
pri luči con luz
proti luči a contraluz
bodi luč! ¡hágase la luz!
prižgati luč encender (ali hacer) la luz
pojdi mi z luči! ¡no me quites la luz!
ugasniti luč apagar la luz
pokazati kaj v pravi luči mostrar a/c tal como es en realidad
prikazati kaj v neugodni luči presentar a/c bajo un aspecto desfavorable
stati komu v luči impedir a alg ver
videti vse v rožnati (najlepši) luči verlo todo color de rosa
zagledati luč sveta venir al mundo; nacer
kjer je luč, je tudi senca (fig) no hay medalla sin reverso

lúna moon

polna lúna full moon
nova lúna new moon
pojemajoča (rastoča) lúna decreasing, decrescent, waning ali old (waxing ali crescent) moon
obraz kot polna lúna a face like the full moon
lúna je sijala the moon was shining, there was a moon
pasti z lúne (figurativno) to fall from the clouds
mi tudi nismo z lúne padli we weren't born yesterday
lúna ga trka (figurativno) he is crazy (ali žargon loony, touched), pogovorno he's off his rocker

lúna (-e) f

1. astr. luna, Luna:
luna sije, vzide, zaide la luna splende, sorge, tramonta
žarki lune i raggi della luna
polet na luno volo sulla luna
mlada luna luna nuova
polna luna luna piena

2. (mesečina) luna:
luna ga nosi è sonnambulo
pren. ali te luna trka, živiš na luni? ma che vivi nel mondo della luna?
pren. lajati v luno abbiare alla luna
pren. pog. mi tudi nismo z lune padli mica siamo scemi
astr. Jupitrove lune le lune di Giove

máčka (-e) f

1. (domača žival) gatto; (mačja samica) gatta:
mačka se grbi, ježi, piha il gatto inarca la schiena, arriccia il pelo, soffia
mačke se gonijo i gatti sono in fregola
mačka je skotila mladiče la gatta ha figliato (i gattini)
pren. biti siten kakor breja mačka essere noioso come un tafano
biti trdoživ kakor mačka avere le sette vite del gatto
prenašati kaj kakor mačka mlade trafficare, spostare continuamente qcs.
angorska, siamska mačka gatto d'Angora, siamese

2. nareč. (v prislovni rabi izraža močno zanikanje) un corno:
da so dobri ti ljudje? Mačko so dobri! questi sarebbero buona gente? Buona un corno!
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. (črna) mačka mi je prekrižala pot un gatto nero mi ha attraversato la strada (segno di malaugurio)
pren. tako je bil pijan, da je še mački botra rekel era ubriaco fradicio
pren. tadva se gledata kakor pes in mačka i due si guardano come cane e gatto
pren. hoditi kakor mačka okoli vrele kaše andare come il gatto attorno a un piatto d'orzo bollente
pren. če mački na rep stopiš, zacvili se gli pesti il callo, quello strilla
igrati se kot mačka z miško giocare con qcn. come il gatto con il topo
zool. divja mačka gatto selvatico (Felis silvestris)
zool. morska mačka gattuccio (Scylliorhinus)
morska (zamorska)
mačka cercopiteco (Cercopithecus)
PREGOVORI:
osmojena mačka se ognja boji il cane scottato dall'acqua calda ha paura della fredda
kar mačka rodi, miši lovi chi di gatta nasce convien che cacci i topi
kadar mačke ni doma, miši plešejo quando non c'è la gatta i topi ballano
še mačka se ne goni zastonj per niente non canta il cieco

mačkon samostalnik
1. (maček) ▸ kandúr, macskaOd nekod je prišel en običajen tigrast mačkon in se mi z vzdignjenim repom ovijal okoli nog. ▸ Valahonnan egy átlagos cirmos került elő, és feltartott farokkal a lábamhoz dörgölődzött.
2. (zrel in izkušen moški) ▸ kandúrKljub napovedi upamo, da to ni bil zadnji nastop ekipe glasbenih mačkonov, ki je pred dvajsetimi leti posnela enega biserov slovenske pop kulture. ▸ Az előrejelzés ellenére reméljük, hogy nem ez lesz az utolsó fellépése ennek a sokat próbált együttesnek, akik húsz évvel ezelőtt a szlovén popkultúra egyik slágerét vették fel.
Ko je bil članek na njegovi mizi, me je poklical, in si mel roke. Deloval je kot pravi uredniški mačkon. ▸ Amikor a cikk az asztalán volt, felhívott a tenyerét dörzsölve. Úgy viselkedett, mint egy igazi szerkesztőségi vén róka.

3. neformalno (postaven moški) ▸ kandúr
Ko si bo najbolj prizadeval, da bi vam dokazal, kak mačkon je, se obnašajte razumsko: pritrjujte mu in ne skoparite s pohvalami. ▸ Amikor a legjobban igyekszik bebizonyítani, hogy mekkora kandúr, viselkedjen racionálisan: erősítse meg ebben a meggyőződésében és ne spóroljon a bókokkal.
Če bi bil tudi ti dober mačkon, ne bi pri svojih štiridesetih letih iskal ženske za v posteljo in pri tem še škrtaril! ▸ Ha megbízható öreg kandúr lennél, nem keresnél negyvenesen kalandokat és nem költekeznél!

mahoma prislov
literarno (nenadoma) ▸ egyszer csak, egy csapásraPotem se mu je mahoma posvetilo: Kaj pa, če iščejo mene? ▸ Aztán egyszer csak rádöbbent: Mi van, ha engem keresnek?
Bilo je tiho kot v grobnici. Potem se mu je mahoma zazdelo, da sliši nekakšno praskljanje. ▸ Síri csend volt. Aztán egyszer csak úgy tűnt, hogy valamilyen kaparászást hall.

málo little; a little; few (pl)

po malem gradually; little by little
čisto málo a tiny bit
prav tako málo kot... no more than...
v málo dneh in a few days
počakaj málo! wait a moment!
jaz málo spim I don't sleep (ali I'm not sleeping) very much, I sleep little
še málo ne not a bit
on je málo znan he is little known
še málo ne slutiš, kaj te čaka you've no idea (ali arhaično you little dream) what is in store for you
málo vas je there aren't many of you, there are (only) a few of you, you are few
málo bolje mi je I am a little (a triffle) better
imam le málo prijateljev I've only a few friends, I have but few friends
málo je takih kot on there aren't many like him, there are few like him
málo ljudi misli tako few people think so
tistih málo ljudi, ki so bili navzoči the few people who were present
niti málo nisem zadovoljen I am far from being satisfied
málo, da tega nisem pozabil I had almost forgotten it
málo, da ni umrl he was likely to die
zelo málo next to nothing
málo za tem soon (ali shortly) after
málo prej a few moments ago, a short while ago; shortly before
za málo se mi zdi prositi za uslugo I scorn to ask a favour
málo (za las) je manjkalo it was a close shave, it was a near miss
málo je manjkalo, pa bi ga povozilo he was within an ace of being run over
málo je manjkalo, da se ni ubil he had a narrow escape (ali a close shave), he was within an ace of getting killed
bolje málo kot nič half a loaf is better than no bread

málo adv.

1. (izraža majhno stopnjo, majhno količino; v zvezi z 'manjkati' pove, da je dejanje blizu uresničenja) poco, po', (un) tantino; per poco; a momenti:
malo po domače zaplesati fare quattro salti
malo znani kraji luoghi poco conosciuti
povedati kaj z malo besedami dire qcs. in poche parole
malo govoriti, jesti parlare, mangiare poco
malo je manjkalo, pa bi ga povozilo per poco finiva sotto l'auto, c'è mancato un ette che non finisse sotto l'auto
bilo je zelo malo ljudi c'erano quattro gatti

2. pren. tisto malo (izraža prav majhno količino) quel poco:
še tisto malo nam ne privoščijo non ci concedono neanche quel poco (di cui disponiamo)

3. evf. (izraža nezadostno stopnjo)
malo premišljene besede parole sconsiderate, avventate
malo hvaležna naloga un compito ingrato

4. niti malo, še malo, tudi malo (izraža močno izmikanje) neanche, nemmeno un po':
še malo mu ni podoben non gli somiglia nemmeno un po'

5. (v nikalnih stavkih izraža veliko mero)
denarja ni bilo malo di soldi non ce n'erano pochi, i soldi erano tanti

6. (izraža nedoločeno omejitev povedanega) un po', alquanto:
malo čudno se mi zdi mi sembra un po' strano
pren. še malo, pa bomo doma ancora un po' e siamo a casa, presto siamo a casa
kratko in malo ne grem non vado: no e poi no
ne razumem ga ne malo ne dosti non lo capisco affatto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
malo norčav pazzerello
malo verjeten improbabile, inverosimile
malo znan malnoto
pog. malo pokvariti sciupacchiare
malo prodati vendicchiare
malo razumeti intendicchiare
PREGOVORI:
dosti grmenja, malo dežja molto fumo, poco arrosto
veliko kokodakanja, malo jajc assai pampini, poca uva

mándlji anatomija tonsils pl

vnetje mándljev tonsillitis
odstranili so mi mándlje I have had my tonsils taken out

manija samostalnik
1. (obsedenost; pretirana aktivnost) ▸ mániaZdrava prehrana se mi zdi pomembna, dokler ne postane manija ali, še najhuje, modna muha. ▸ Az egészséges táplálkozást addig tartom fontosnak, amíg nem fajul mániává, vagy ami a legrosszabb, divathóborttá.V začetku sedemnajstega stoletja je osrednjo Evropo zajela prava manija lova na čarovnice. ▸ A tizenhetedik század elején Közép-Európát boszorkányüldözési mánia kerítette hatalmába. Manija ustanavljanja velikih zabaviščnih parkov se v zadnjih letih širi tudi v Evropo. ▸ A nagy vidámparkok létesítése iránti mánia az elmúlt években Európára is átterjedt.

2. neštevno (duševna bolezen) ▸ mániaČe človeka z bipolarno motnjo zdravijo z antidepresivom, obstaja možnost, da bodo pospešili prehod iz depresije v manijo. ▸ Ha egy bipoláris zavarban szenvedő személyt antidepresszánssal kezelnek, fennáll annak az esélye, hogy felgyorsítják a depresszióból a mániába való átmenetet.

mánjkati to lack, to be lacking, to be wanting (in); to want; to fail; to be missing

manjka nam 5 knjig we have 5 books missing, we are missing 5 books, we are 5 books short
nekaj manjka something is missing (ali wanting)
dosti mi manjka do cilja I am far from the mark
mánjkati v šoli (zaradi bolezni) to stay away from school (ali off school)
on je manjkal he was absent, he was not present
manjka samo še 5 minut do 10ih it's still five to ten, it won't be ten o'clock for five minutes
nihče ne manjka nobody is missing
manjka mi denarja I am short of money
manjka ti zaupanja váse you are wanting in self-confidence
nič ne manjka tu there's nothing missing here
en list manjka v knjigi there's a leaf missing in that book
nič mi ne manjka I want for nothing
manjka ji eno leto do polnoletnosti she is one year short of her majority
manjka nam delovne sile we are short of staff, we are undermanned, we are shorthanded
manjka mu prave vneme he is wanting in zeal
vode vam tu ne bo nikoli manjkalo water will never fail you here, you will never lack water (ali be short of water) here
naročil ne manjka there is no lack of orders
podrobnosti še manjkajo details are lacking
prav to nam je še manjkalo! that's all we needed!, that beats everything!
malo je manjkalo, pa bi bil počil od smeha pogovorno I laughed fit to burst

mánjkati manquer, faire défaut ; (biti odsoten) être absent, ne pas être là

manjka mu denarja il est dépourvu (ali démuni) d'argent, l'argent lui manque
nič mi ne manjka je ne manque de rien, rien ne me manque
samo tega je še manjkalo il ne manquait plus que cela
za las (ali malo) je manjkalo, da il s'en est fallu de peu que, peu s'en est fallu que (+ subjunktiv)
pet minut manjka do dvanajstih il est midi moins cinq
do šestdesetih mu jih ne manjka veliko il approche de (ali frise) la soixantaine, il va bientôt avoir soixante ans

mar³ (skrb):
biti mar (brigati) angehen, kümmern (to mi je malo mar das geht mich wenig an, to ti nič mar das geht dich nichts an, kaj ti mar? was kümmert dich das?); grämen (mar mi je! das soll mich wenig grämen); (brigati se) sich kümmern um (govorice mi niso mar/za govorice mi ni mar um Gerede habe ich mich noch nie gekümmert); sich Gedanken machen um
na mar priti: to mu še na mar ne pride das fällt ihm nicht im Traum ein