Franja

navadno prislov
(običajno) ▸ általában, szokásos módonOna je poskušala biti, kar navadno imenujemo vzorna gospodinja. ▸ Igyekezett olyan lenni, amit mi általában mintaháziasszonynak nevezünk.Spat je odšel prej kot navadno. ▸ A szokásosnál korábban feküdt le.
Bolečina navadno prizadene le polovico glave. ▸ A fájdalom általában csak a fej felét érinti.
Stroški so navadno majhni, kadar je biotska pestrost gozda velika. ▸ A költségek általában alacsonyak, ha az erdő biológiai sokfélesége magas szintű.
Boleča doživetja so navadno povezana s slabo samopodobo in strahom. ▸ A fájdalmas élmények általában összefüggésben vannak az alacsony önbecsüléssel és a félelemmel.
Jabolka drugega razreda so navadno cenejša le za 30 do 35 %. ▸ A másodosztályú alma általában csak 30–35 százalékkal olcsóbb.
Sredi julija je bilo do pet stopinj hladneje kot navadno. ▸ Július közepén akár öt fokkal is hűvösebb volt a szokásosnál.
Sopomenke: običajno, ponavadi

nažúliti (-im) perf. (ožuliti) fare, provocare vesciche:
novi čevlji so ga nažulili ha le vesciche per via delle scarpe nuove

nè

A) adv.

I.

1. (zanika glagolsko dejanje) non:
nič ne pomaga tajiti negare non serve a niente
(v zanikanem stavku je predmet v rodilniku) tu ne prodajajo zelenjave qui non vendono la verdura
naj se ne prenagli (izraža omiljeno željo, prepoved) non agisca con precipitazione

2. (z drugim stavčnim členom izraža nasprotje) non:
ne meni, tebi bo žal non rincrescerà a me, ma a te

3. (poudarja nasprotni pomen) non:
ne dosti vredno blago merce di non grande valore

4. pren. (izraža popravek) non:
lahko prideš, samo ne jutri puoi venire ma non domani

5. (v vprašalnih stavkih izraža domnevo) non:
ga ne bi kozarček? (non) gradirebbe un bicchierino?
si zadovoljen? Kako, da ne sei contento? Come no

6. (izraža nejevoljo, presenečenje) non:
kaj še nisi napravil naloge? non hai ancora fatto il compito?
ravno sem hotel na sprehod, kaj ti ne pridejo obiski! stavo per andare a passeggio quand'ecco visite
pa ne, da iščeš mene? (non) è che cerchi me? è me che cerchi?

II. elipt.

1. (izraža zanikanje, zavrnitev) no, non:
si ti poklical? Ne hai chiamato tu? No
si že truden? Še ne sei stanco? Non ancora
pog. ali se kaj bojiš? Prav nič ne, nikakor ne, res ne, še malo ne hai paura? Nient'affatto, nemmeno per sogno
ne, nikakor ne! pog., žarg. signornò, nossignore (nossignori, nossignora)

2. (zanika trditev prejšnjega stavka) no:
še danes bo dež. Upam, da ne pioverà oggi stesso. Spero di no

III.

1. pog. (kot dodatna nikalnica krepi zanikanje) non... neanche:
ne popusti niti za las non cede neanche di un capello

2. (kot pleonastična nikalnica za izražanje osebne prizadetosti) non:
počakal bom, dokler ne pride attenderò finché non viene
razen če ne (izraža izvzemanje) non:
gremo na vrh, razen če se ne bojiš andiamo sulla cima, ammenocché tu non abbia paura

IV. (v vezniški rabi)

1. ne samo, ne le ... ampak tudi non solo... ma anche:
ni le svetoval, ampak je tudi pomagal non si limitò a dar consiglio ma fu anche prodigo di aiuti

2. ne da bi (izraža način, kako poteka dejanje nadrednega stavka) senza (neanche):
odšel je, ne da bi spregovoril besedo se ne andò senza (neanche) profferir parola

3. ne (drug) kakor; če ne (za izvzemanje) non... di, che; se non:
nič ni lepšega kakor zvestoba non c'è niente di più bello della fedeltà
kdo drug, če ne on, bi si to upal chi altri se non lui lo avrebbe osato

4. če ne (za izražanje grožnje) se no:
tiho, če ne ... zitti, se no...

V. (v medmetni rabi izraža začudenje) no, ma no:
ne, se je začudil ma no, disse meravigliato
lep ali ne, meni je všeč bello o no, a ma piace
fant, ne bodi len, zgrabi za palico in zamahne il giovane, senza pensarci su due volte, afferra un bastone e giù botte
pren. (izraža ogorčenje) da te ni sram! non ti vergogni!
hvala! Ni za kaj grazie! Non c'è di che
o tem ni, da bi govoril non è il caso di parlarne
(izraža prepoved) da mi ne hodiš po travi non calpestare l'erba
če se je vrnil? Ne da bi vedel mi chiedi se è tornato? No, che io sappia

B) nè konj. né:
nima ne očeta ne matere non ha né padre né madre
ne bo ga ne danes ne jutri non ci sarà né oggi né domani
ne reči ne bev ne mev non dir parola, non dir né ai né bai
pren. ne bati se ne biriča ne hudiča non aver paura né di diavoli né di verziere
ne marati za koga ne malo ne dosti non sopportare uno
ne moči ne naprej ne nazaj non potersi muovere, non avere chance alcuna
nadlog ni ne konca ne kraja le disgrazie sembrano non voler finire

nebogljen pridevnik
1. (o nemoči) ▸ gyámoltalan, magatehetetlen, tehetetlenČe ljubite svobodo in samostojnost, ne igrajte nebogljenega bitja, ki išče oporo. ▸ Ha szereti a szabadságot és az önállóságot, ne játssza meg a gyámoltalan, támaszt kereső lényt.Od zdravega šestmesečnega dojenčka mi je ostalo le nebogljeno telo sina, ki usiha pri 15 letih. ▸ Az egészséges hat hónapos csecsemőből csak a fiam magatehetetlen teste maradt, aki 15 éves korában elsorvad.Mati skrbi za nebogljenega mladička, ki ostane v brlogu do starosti treh mesecev. ▸ Az anya gondoskodik a gyámoltalan kölyökről, amely három hónapos koráig marad a barlangban.

2. (o slabi kakovosti) ▸ gyámoltalan, ügyefogyott, bárgyúPolitične floskule o nacionalnem interesu so samo nebogljena obramba duševno zmedenih ljudi, ki delujejo v oblastnih strukturah. ▸ A nemzeti érdekről szóló politikai közhelyek csak a hatalmi struktúrákban dolgozó, mentálisan zavart emberek bárgyú védekezése.Takoj je spregledala najin nebogljeni poskus in po premoru veselo nadaljevala z mučenjem. ▸ Azonnal figyelmen kívül hagyta gyámoltalan próbálkozásunkat, és egy kis szünet után vidáman folytatta a kínzást.
Toliko bolj nebogljen je bil njihov napad, ki je proti turškim gostom zmogel le 57 točk. ▸ Támadásban még ügyefogyottabbak voltak, mindössze 57 pontot tudtak szerezni a török vendégek ellen.
Majhna lučka pod pepelnikom je tako nebogljena, da je tam verjetno samo zato, ker si oblikovalci niso izmislili kaj bolj koristnega. ▸ A hamutartó feletti kis lámpácska annyira bárgyú, hogy valószínűleg csak azért van ott, mert a tervezők semmi hasznosabbat nem tudtak kitalálni.

néhati (-am) | nehávati (-am)

A) perf., imperf.

1. finire, smettere, cessare:
nehaj s tem e finiscila
(v osmrtnicah) nehalo je biti srce naše mame ha cessato di battere il cuore della nostra compianta mamma
nehati jokati, nehati se smejati finire di piangere, di ridere
nehati deževati spiovere
nehati vreti sbollire

2. (v medmetni rabi izraža začudenje) ma no, sul serio:
nehaj, da sta se ločila?! ma no, hanno divorziato?!

B) néhati se (-am se) | nehávati se (-am se) perf., imperf. refl. (končati, končavati se) finire, cessare:
vsaka stvar se kdaj neha tutto una volta finisce
tu se pa res vse neha (izraža ogorčenje) questo è poi troppo
včasih je tako surov, da se vse neha a momenti è di una brutalità incredibile
pri denarju se vse neha è sempre questione di soldi

néhati cesar; terminar

nehati teči cesar de correr
nehati delati cesar los trabajos
vihar je nehal la tormenta ha cesado
nehaj s tem! ¡basta ya!, ¡acaba ya de una vez!
tu se vse neha! fam ¡ya es el colmo!

ne hvali dneva pred večerom frazem
(pregovor) ▸ nyugtával dicsérd a napot
Toda glede na stari slovenski pregovor, ki pravi, da ne gre hvaliti dneva pred večerom, bo tudi glede denarja najbolje počakati na sprejem proračuna. ▸ De a régi szlovén közmondást figyelembe véve, miszerint nyugtával dícsérd a napot, a pénzzel kapcsolatban is a legjobb, ha megvárjuk, míg elfogadják a költségvetést.
Sopomenke: ne hvali dneva pred nočjo

neizkušen pridevnik
1. (v poklicu, dejavnosti ali področju) ▸ tapasztalatlanNa mesta strokovnjakov so prišli neizkušeni kadri, ki bodo potrebovali kar nekaj časa, da se vpeljejo. ▸ A szakemberek helyére tapasztalatlan munkatársak érkeztek, akiknek időbe telik, hogy beilleszkedjenek.Zakon je očitno usmerjen proti politično neizkušenim kandidatom. ▸ A törvény egyértelműen a politikailag tapasztalatlan jelölteket célozza.Za seboj imamo dovolj močnih tekem in nismo več neizkušeni. ▸ Elegendő erős mérkőzés van már a hátunk mögött és nem vagyunk már tapasztalatlanok.
Tudi neizkušeno oko takoj opazi razliko med prejšnjo in to pisavo. ▸ Az avatatlan szem is azonnal észreveszi az előző és a jelen kézírás közötti különbséget.
Igrala bosta ponosna, a neizkušena starša, ki jima skrb za novorojenko povzroči nemalo preglavic. ▸ Büszke, de tapasztalatlan szülőket játszanak majd, akiknek az újszülött gondozása nem kis gondot jelent.

2. (ki še ni veliko doživel in se naučil) ▸ tapasztalatlan
Podaljšalo se je tudi otroštvo, hkrati pa so se širili stereotipi, da so mladi neizkušeni, da jih je treba nadzirati, da ne vedo, kaj delajo in da jim ni mogoče zaupati. ▸ Meghosszabbodott a gyermekkor is, egyúttal pedig elterjedt az a sztereotípia, miszerint a fiatalok tapasztalatlanok, felügyetre szorulnak, nem tudják, mit tesznek és nem lehet bennük megbízni.
Prav pri tej starosti medvedi ponavadi odhajajo iz brloga in si iščejo življenjski prostor. Takrat so še neizkušeni in zmedeni. ▸ Általában éppen ebben az életkorban hagyják el a medvék a barlangot és keresnek maguknak életteret. Ekkor még tapasztalatlanok és zavarodottak.

3. (o spolnosti ali ljubezenskem odnosu) ▸ tapasztalatlanFiorenza je samska, brez fanta in neizkušena. ▸ Fiorenza egyedülálló, nincs pasija és tapasztalatlan.
Večina žensk meni, da je moški neizkušen, če je imel manj kot sedem ljubimk. ▸ A legtöbb nő úgy véli, a férfi tapasztalatlan, ha hétnél kevesebb szeretője volt.

nékaj (nečésa)

A) pron. qualcosa, qualche cosa, una cosa; alcunché; un certo, un non so che:
počakaj, da ti nekaj povem aspetta che ho da dirti una cosa
nekaj malega pojesti mangiare qualcosa, qualche cosetta
nečesa podobnega še ni videl cose così non aveva mai visto prima
pren. on pa je nekaj lui è un pezzo grosso, ha un incarico importante
nekaj je na teh govoricah in queste voci ci sarà pur qualcosa
nekaj mi pravi, da se ne bo dobro končalo qualcosa mi dice che la faccenda non finirà bene
imata nekaj med sabo i due filano; i due hanno conti in sospeso
dekle ima nekaj z njim la ragazza se la vede con lui
evf. ptič je nekaj naredil l'uccello ci ha cacato
imeti se za nekaj boljšega credersi chissà chi
ne znati spraviti skupaj nekaj besed non saper mettere insieme tre parole
v zadevi je nekaj sumljivega nella faccenda c'è un non so che di losco
PREGOVORI:
boljše nekaj kakor nič meglio qualcosa che niente

B) nékaj adv.

1. un poco, un po', alcuni (-e), vari (-e):
nekaj dni me ne bo v službo sarò assente un po' di giorni, alcuni giorni
prodam hišo z nekaj zemlje vendo la casa con un po' di terreno
poslopje je nekaj zidano, nekaj iz lesa l'edificio è parte murato, parte in legno

2. pren. un po', un tantino, alquanto:
kar nekaj potrti so videti sembrano un po' scoraggiati

3. pren. (izraža veliko mero) molto, grande:
njegova beseda nekaj zaleže la sua parola ha molto peso
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. dati nekaj nase vestirsi con cura
pren. nekaj se držati na koga essere arrabbiati con, avercela con
nekaj več ali manj suppergiù, più o meno

néki (-a -o)

A) adj. uno, qualche, tale:
na neki način se bo stvar uredila in quache modo regoleremo la faccenda
telefoniral je neki Bole ha telefonato tale Bole

B) néki adv. (poudarja ugibanje) mai:
kako neki živijo ljudje v tem zakotnem kraju?! come mai fa a vivere la gente in questa casa del diavolo?!

nemogóče adv.

1. male:
nemogoče se vesti comportarsi male

2. (v povedni rabi) impossibile, non possibile:
v takih razmerah je nemogoče delati in queste condizioni è impossibile lavorare

3. (v medmetni rabi za izražanje zanikanja, presenečenja) impossibile:
boš prišel jutri? Nemogoče domani vieni? Impossibile
za knjigo je dobil prvo nagrado. Nemogoče! il libro gli ha fruttato il primo premio. Impossibile!

nepràv adv. (narobe, napačno) male, erroneamente:
neprav ravnati agire male, erroneamente
ni ji neprav, da ji laska non le dispiace che la lusinghi
vsak ima svoj prav in neprav ognuno ha una propria ragione e un proprio torto

neseser samostalnik
(torbica ali kovček) ▸ neszesszerOb nakupu vas čaka še darilo: priročni neseser ali luščenje za telo. ▸ És ajándékot is kapsz, ha vásárolsz: egy praktikus neszesszert vagy egy testradírt.

nêsti (nêsem)

A) imperf. ➞ nositi

1. portare:
nesti kovček portare la valigia
nesti otroka k zdravniku portare il bambino dal medico
nesti denar na banko portare i soldi in banca
veter nese pesek več sto kilometrov daleč il vento porta la sabbia centinaia di chilometri lontano
nesti komu veselo novico portare a uno una buona notizia
nesti kozarec k ustom portare il bicchiere alle labbra
top nese daleč il cannone porta lontano, ha una lunga portata

2. pren. (biti boljši, sposobnejši) battere:
kot govornik nese vsakega advokata come oratore batte qualsiasi avvocato
ni več mlada, vendar nese vsako dekle non è più giovanissima eppure batte qualsiasi ragazzina

3. pog. (dajati, prinašati koristi) rendere, essere redditizio:
gostilna dobro nese l'osteria rende bene

4. (izločati jajca) fare le uova
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. moral je popustiti, sicer bi ga nasprotniki nesli dovette cedere altrimenti gli avversari l'avrebbero battuto
leseni most bo težko nesel tako težo il ponte di legno difficilmente sopporterà un peso tanto grande
noge ga več ne nesejo le gambe non lo sorreggono, non lo reggono più
šel je, kamor so ga noge nesle se ne andò dove lo portava il caso
teči, kolikor noge nesejo correre a gambe levate
kamor oči nesejo, so sama polja tutt'intorno una distesa di campi
jahali so, kot bi jih veter nesel galoppavano veloci come portati dal vento
nesti glavo, kožo naprodaj rischiare la vita, la pelle
nesti tekmece za ... točk battere gli avversari di... punti
nesti koga k večnemu počitku seppellire qcn.
nesti skrivnost s seboj v grob portare il segreto con se nella tomba
kar sliši, nese naprej ciò che sente corre a spifferarlo
pog. nesti ga dosti sopportare bene l'alcol
nesti na nosilih barellare

B) nêsti se (nêsem se) imperf. refl.

1. incedere

2. muoversi, spostarsi

3. diffondersi, spargersi

neúmen (-mna -o) adj.

1. stupido, sciocco, stolto; balordo, scimunito; gonzo, fesso, grullo; vulg. coglione:
neumen obraz faccia balorda, sciocca
neumen kot noč, kot tele sciocco come una rapa
ni tako neumen, kot se dela non è così sciocco come vuol far credere
neumen si, če ne izkoristiš priložnosti sei stupido a non approfittare dell'occasione

2. pren. matto, pazzo, ossesso; cretino:
kaj si neumen, da tako kričiš ma che sei matto a gridare così?!
učiti se kot neumen studiare come un ossesso

3. pren. (zelo razburjen) pazzo, impazzito:
neumen od veselja pazzo di gioia

4. pren. (neprimeren, neustrezen) stupido, sciocco:
neumna navada sciocca abitudine
spravi te neumne karte e metti via queste stupide carte

5. pren. (ki se pojavlja v visoki stopnji) matto:
imeti neumno srečo avere una fortuna matta
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
naredil se je neumnega in ga ni pozdravil fece finta di non vederlo per non salutarlo
pog. naredi se neumnega in vprašaj fa' finta di niente e chiediglielo
je neumen na avtomobile va pazzo per le automobili
neumen je na ženske è un incorreggibile donnaiolo
pren. še neumna žival skrbi za svoje mladiče persino l'animale irragionevole ha cura dei propri piccoli
pren. neumno vreme tempo instabile
PREGOVORI:
najbolj neumen kmet ima najdebelejši krompir fortuna fovet fatuis; la fortuna favorisce gli imbecilli

nevíhta tormenta f ; tempestad f ; temporal m

nevihta divjá hay tormenta, hay temporal
nevihta je minila ya ha pasado la tormenta
na nevihto se pripravlja, nevihta pretí está de tormenta, amenaza tormenta
nevihta se je razbesnela la tempestad se desencadenó

nezavesten pridevnik
1. (v nezavesti) ▸ eszméletlen, ájult, eszméletét vesztettČe je pomoč dovolj hitra, je treba nezavestnega ponesrečenca prenesti na svež zrak in vzpodbujati dihanje. ▸ Ha a segítség elég gyors, az eszméletlen sérültet friss levegőre kell vinni és segíteni kell a légzést.
Metoda je primerna za nezavestnega ponesrečenca, ki ne diha in nima pulza. ▸ Ez a módszer eszméletlen, pulzus nélküli, nem lélegző sérült esetében alkalmazható.Pri nezavestnem poškodovancu je treba preveriti dihanje in srčni utrip; v primeru zastoja srca ali prenehanja dihanja lahko rešimo življenje le z znanjem tehnike oživljanja. ▸ A balesetet szenvedett eszméletlen személynél meg kell vizsgálni, hogy lélegzik-e, van-e szívverése; szívmegállás esetén vagy ha leállt a légzése, csak az újraélesztési technika ismeretében tudjuk megmenteni az életét.V stabilni bočni položaj namestimo nezavestnega bolnika, ki normalno diha in nima poškodovane hrbtenice. ▸ Az eszméletlen beteget, aki normálisan lélegzik és nem sérült a gerince, stabil oldalfekvésbe helyezzük.Hudo ranjeno in nezavestno žensko je malo kasneje našel sin, ki je takoj poklical reševalce in policiste. ▸ A súlyosan sérült és eszméletlen nőre nem sokkal később a fia talált rá, aki azonnal hívta a mentőket és a rendőrséget.Nekega dne, tik po zajtrku, se je zgrudila nezavestna. ▸ Egy nap, közvetlenül reggeli után ájultan esett össze.
2. (nezaveden; nenameren) ▸ tudattalan, öntudatlan, nem tudatos
Danes velja, da je približno 75 % zdravja odvisnih od našega zavestnega ali nezavestnega ravnanja. ▸ Napjainkban a becslések szerint az egészségünk mintegy 75 százaléka a tudatos vagy tudattalan viselkedésünktől függ.

nìč

A) m inv.

1. niente, nulla:
ustvariti iz nič creare dal nulla

2. pren. (v povedni rabi izraža zelo majhno količino) niente;
dekle ne bo brez nič la ragazza avrà una bella dote
o tem se povsod šušlja, čisto brez nič ne bo se ne parla dappertutto, qualcosa sarà pur vero
pren. bahajo se, pa so prišli iz nič le arie che si danno e sono venuti dal nulla
pren. na nič priti fallire, andare in rovina
igrati na vse ali nič rischiare il tutto per tutto
pog. v nič dajati, devati (omalovaževati) disprezzare, non tenere in nessun conto
iti v nič andare in rovina
prodajati skoraj za nič svendere
prepirati se za prazen nič litigare per un nonnulla
ne prodati česa za nič na svetu non vendere per tutto l'oro del mondo

B) nìč inv. numer.

1. zero:
pog. šalj. ena nič zate uno a zero a tuo favore
lingv. pripona nič suffisso zero
voj. elevacijski kot nič alzo zero

2. (izhodiščna vrednost na merilni lestvici) zero:
temperatura nič, vidljivost nič temperatura zero (gradi), visibilità zero

C) nìč (ničésar) pron. niente, nulla:
nič ga ne spravi v zadrego niente lo mette in imbarazzo
na zahodu nič novega a Occidente niente di nuovo
zanj to ni nič per lui questo non è niente, è una bazzecola
junak se ničesar ne boji il coraggioso non ha paura di niente
ničemur več se ne čudim non mi stupisco più di niente
ali bo kaj ali ne bo nič! (izraža nestrpnost glede naročila, dela ipd. ) ci portate o no (l'ordinazione), lo fate, lo finite o non se ne fa niente!
pog. nič mu ni, samo dela se bolnega non ha niente, fa soltanto finta di star male
več potnikov je bilo ranjenih, vozniku pa ni bilo nič sono rimasti feriti vari passeggeri, mentre il conducente è rimasto illeso
z izletom ne bo nič della gita non si fa niente
to ni ničemur podobno (izraža nejevoljo) questo è poi troppo!
nič lažjega kot to niente di più facile
denarja imeti nič koliko avere soldi a palate
nič zato, če je revna non fa niente se è povera
tako govorjenje je dvakrat nič un discorso proprio insulso
pren. iz njega ne bo nikoli nič è un incapace, non combinerà mai niente
govoriti resnico, nič drugega kot resnico dire la verità, nient'altro che la verità
dvigne stokilogramsko vrečo, kot da ni nič solleva un sacco da un quintale come niente (fosse)
meni nič, tebi nič so mu odpovedali l'hanno licenziato in tronco
PREGOVORI:
kjer ni nič, tudi vojska ne vzame dove non ce n'è, non ne toglie neanche la piena

Č) nìč adv. (v nikalnih stavkih)

1. (izraža popolno zanikanje) niente, per niente, nessuno, non più (non meno):
njegova krivda ni nič manjša non è meno colpevole
nič se ne boji non ha paura di niente
nima nič upanja non ha nessuna speranza
nič ne razumeti non capire un'acca
ne delati nič, ne veljati nič non fare un cavolo, non valere un cavolo
igre nič kart (pri pokru) servito

2. (z zanikanim velelnikom krepi prepoved) non, niente:
nič ne skrbi non ti preoccupare, niente paura
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
prav nič niente di niente
ubogi otrok, saj ga ni nič povero bambino, è tanto gracile
zakaj te ni nič k nam perché non vieni a trovarci?
zanj mi pa res nič ni di lui non me ne importa proprio niente
nič ne de, če je neroden non fa niente se è goffo
pusti človeka, če ti nič noče e lascia in pace chi non ti fa niente
ne imeti nič od življenja non aver niente dalla vita
ne imeti nič proti čemu non avere niente contro qcs.
ne imeti nič s kom non aver da fare con qcn.
nič ampak, odloči se nessun però, deciditi una buona volta
povedal sem mu v obraz, kar mu gre, nič več in nič manj gli ho detto in faccia quel che si merita, né più né meno
PREGOVORI:
boljše malo kot nič meglio poco che nulla

níti

A) adv.

1. (krepi zanikanje) neanche, nemmeno, neppure:
na nebu ni niti oblačka nel cielo non c'è neppure una nuvola
niti najmanj menomamente
ne zamenjati niti besedice non cambiare una sillaba

2. niti ne pog. (izraža neodločno zanikanje) no:
utrujen si, kajne? Niti ne, sem vajen hoje sei stanco, nevvero? No, sono abituato a camminare

B) ne ... niti, niti ne ... niti ne konj. né ... né; non ... né:
nima ne brata niti sestre non ha né fratello né sorella
pomilovanja niti ne potrebujem niti ne želim non ho bisogno né desidero di essere compatito

njegóv (-a -o)

1. adj. (izraža svojino moškega ali srednjega spola) suo, di lui:
njegov avtomobil la sua macchina
njegova družina la sua famiglia
sadovi njegovega dela i frutti del suo lavoro

2. (izraža spoštovanje) suo: ➞ njen | njihov | njun
njegova ekscelenca Sua Eccellenza
njegovo kraljevo veličanstvo Sua Maestà
pog. plavolaske so njegov tip le bionde sono il suo tipo
otrok je čisto njegov il bambino è lui sputato
pog. te čenče so njegovo maslo sono chiacchiere che ha messo in giro lui
vse naj bi bilo po njegovo tutto dovrebbe essere a modo suo
vsi njegovi so pomrli tutti i suoi parenti sono morti
pog. njegova bo obveljala sarà come dice lui
spet ena (od) njegovih un'altra delle sue trovate
hiša stoji na njegovem la casa è sul terreno di sua proprietà