Franja

bicornis -e (bi in cornu) dvorog: caper, Fauni O., animal Plin., Minotaurus Tert.; pesn. pren.: luna H., Aus. polmesec (o mladem mesecu), Granicus O. ali Rhenus V. z dvema strugama ob ustju, furcae V. ali ferrum Col. dvorogljate -o, iugum (Parnassi) Stat. z dvema vrhovoma, dvogrb, figura (sc. aciei) Amm. polmesečna oblika.

bicorpor -oris (bi in corpus) dvotelesen: Pallas Acc. fr., Gigantes Naev. fr., manus (Centaurorum) Ci. poet.

bicubitālis -e (bi in cubitus) dve lakti (dva vatla) dolg: Plin. (XX, 253; tudi caule bipedali). — Pozna soobl. bicubitus 3: Ap. h.

bičati glagol
1. (udarjati z bičem) ▸ korbácsolRazgaljeni in bosi verniki se med procesijo do krvi bičajo po hrbtu, s čimer naj bi se pokorili za svoje grehe. ▸ A félmeztelen és mezítlábas hívők a körmenet során véresre korbácsolják saját hátukat, így vezekelve bűneikért.
Ljudi, ki so bili obsojeni zaradi političnih ali verskih prestopkov, so bičali z usnjenim pasom. ▸ Az elítélt politikai vagy vallási szabályszegőket bőrszíjjal korbácsolták.

2. (o naravnih pojavih) ▸ sújt, lecsap, korbácsolPeščeni viharji že milijone let bičajo Zemljo in spreminjajo obličja starih celin. ▸ A szélviharok már évmilliók óta sújtják a Földet, és alakítják az öreg kontinensek felületét.
Veje so mi bičale obraz. ▸ Az ágak az arcomat csapdosták.

3. (ostro kritizirati) ▸ korbácsoljaUmrli pisatelj je neusmiljeno bičal ameriško in tudi britansko politiko. ▸ Az elhunyt író kíméletlenül ostorozta az amerikai és a brit politikát.

bidēns -entis, abl. sg. -ī, subst. večinoma -e, gen. pl. -ium in pesn. -um (bi in dēns) dvozob,

1. obr. (o darilnih živalih) ki ima že obe vrsti zob = popolnoma odrasel, dvoleten: porcus Pomp. ap. Gell., hostia Hyg. ap. Gell. Od tod subst. fem. (sc. hostia) darilno živinče (ki ima že obe vrsti zob), odraslo ali dveletno darilno živinče, poseb. darilna ovca: Plin., mactant lectas de more bidentīs V., lanigeras mactabat rite bidentīs V., Amathusiacae bidentes O., tentare multa caede bidentium... deos H., bidenti facere (žrtvovati) Laberius ap. Non.; pren. ovca: bidens prospexit lupum Ph.

2. dvozob = dvorogljat, dvorezen: forfex V., ferrum Ps.-V., (Ciris), ancora Plin., ligones Veg. Od tod subst. masc. (sc. raster) „dvorogljača“, kopača, motika (δίκελλα): Col., Plin., duros iactare bidentes V., glaeba versis frangenda bidentibus V., versare solum bidente Tib., valido bidenti ingemere Lucr., burus bidens O.; met.: bidentis amans Iuv. prijatelj poljedelstva.

bīduum -ī, n (iz *bi in *divum = dies) rok ali doba dveh dni, dva dneva: Ca., Ter., N. idr., uno die longior mensis aut biduo Ci., biduum comitiale C. volilna dneva (3. in 4. januar), ko senat ni imel seje, in iis operibus... biduum consumitur C., certamine consulum biduum absumptum L., inter has cogitationes biduo absumpto Cu., biduum criminibus abiciendis statuitur T., biduo ante, post Ci. dva dni prej, pozneje; za izražanje prostorske razdalje: bidui iter progressus Ci. ali ab eo non longius bidui viā abesse C. ali castra, quae aberant bidui Ci. ep. dva dni hoda. Adv. (koliko časa, kako dolgo)

1. acc. biduum dva dni: Ca., Ter., S. idr., biduum in his locis morari C., aliquem biduum cibo tectoque prohibere Ci., cum biduum cibo se abstinuisset N.; prim.: per biduum Ci., C., Cels., Vell. cela dva dneva, per insequens biduum L., per continuum biduum Vulg., in biduum L., Cels., Cu. za dva dni, na dva dni, non ultra biduum T. ne nad dva dni, ne več kot dva dni.

2. abl. biduo v dveh dneh, za dva dni: Ci., Cu., T. idr., hanc (manum Germanorum) affore biduo C., biduo et duabus noctibus Hadrumetum pervenit N., eo biduo Ci. ep., C., Auct. b. Alx., hoc (illo) biduo Ci., biduo illo Cu.; biduo, quo haec gesta sunt C. ali biduo, quo senatum legerunt censores L. dva dni potem, ko...

bien¹ [bjɛ̃] adverbe dobro; (čisto) prav; saj, pač; zelo mnogo

eh bien! no! no torej!
bien que čeprav, dasi
si bien que tako da
ou bien ali pa
aussi bien que prav tako kot, kot tudi
quand bien même celó če, tudi če
bien sûr gotovo, seveda
bien autrement, bien évidemment čisto drugače, čisto jasno
bien entendu samoumevno, se razume, seveda
bien longtemps, bien souvent zelo dolgo, zelo pogosto
tant bien que mal kolikor toliko, za silo
bien meilleur, bien moins mnogo boljši, mnogo manj
les gens bien višja plast družbe, fini ljudje
bien des gens, bien d'autres mnogo ljudi, mnogi drugi
un homme bien poštenjak, vesten, resen človek
c'est bien lui to je (res) on
c'est bien simple to je čisto preprosto
il est bien de sa personne čedne zunanjosti je
elle a dû être bien dans sa jeunesse morala je biti lepa, ko je bila mlada
il est bien entendu que ... samo ob sebi se razume, da ...
on est bien ici tu se človek (kar) dobro počuti
c'est bien à vous de ... to je lepo od vas, da ...
j'ai bien téléphoné, mais tu n'étais pas rentré saj sem ti telefoniral, a tebe še ni bilo doma
aller, se porter bien dobro se počutiti
tout lui va bien vse se mu, ji dobro poda
être bien avec quelqu'un dobro se razumeti s kom
voilà qui commence bien! to se pa dobro, lepo začenja!
c'était bien la peine! (ironično) prav splačalo se je!
se donner bien de la peine zelo si prizadevati
bien fait pour lui! prav mu je!
vous feriez bien de ... dobro bi napravili, če ..., morali bi ...
vous avez bien de la chance imate veliko srečo
venir bien (botanique) uspevati
il ne se sent pas bien ne počuti se dobro
vouloir bien privoliti
je voudrais bien savoir rad bi vedel
il y a bien deux mois que ... dobra dva meseca je že, kar ...
cela vaut bien le double to je vredno najmanj dvakrat toliko
tout cela est bel et bien, mais ... vse to je lepo in dobro, toda ...
rira bien qui rira le dernier (proverbe) kdor se zadnji smeje, se najslajše smeje
tout est bien qui finit bien konec dober, vse dobro

biennis -e (bi in annus) dveleten, dve leti trajajoč: Nigidius ap. Gell. et ap. Macr., Non., Prisc., Serv.; pri Plin. (II, 82, 84, 198) in Suet. (Galba 15) je bienni spatio = biennii spatio.

biennium -iī, n (bi in annus) doba ali rok dveh let, dve leti, dveletno obdobje, dveletje: unius anni aut biennii ratio Ci., debita biennii pecunia C., biennio minor Xenophilus Val. Max., biennio maior natu Domitius T., biennio ante Ci., L., T. dve leti poprej, biennio post Ca. ap. Plin., Suet., Eutr., Aur. dve leti pozneje. Pogosto adv. (koliko časa, kako dolgo)

1. acc. biennium dve leti: Pl., Plin. iun., Aur., biennium provinciam obtinere Ci.; prim.: per biennium Ci., L., Cu. idr. = celi dve leti, per biennium continuum Vell., ultra biennium T. nad dve leti.

2. abl. biennio v dveh letih, skozi dve leti: Vell., Plin., Suet., Aur., appellare biennio Ci., biennio prope Ci., eo biennio C., biennio proximo T.; quam ego biennio, postquam hinc in Ephesum abii, conspicio lubens Pl. po dveh letih.

bifīlum -ī, n (bi in fīlum) dvojna nit, dvojnik: Serv.

biforis -e (bi in forēs)

1. dvovraten, dvokrilen: valvae, fenestrae O., cardo Prud.

2. z dvema odprtinama, z dvema luknjama: via narium Ap., tibiae Serv., cavernae, fistula Sid.; pesn. enalaga: biforem dat tibia cantum V. (frigijska dvojnata) piščal se glasi iz dveh lukenj = se glasi v dvojnih akordih (zdaj visokih, zdaj nizkih), biforis tumultus Stat. zvok (frigijske) dvoakordne piščali.

bifōrmis -e (bi in fōrma) dvolik, dvoličen, dvotelesen: Col., Iust., Ianus O., pater (= Chiron) O., monstrum (= Minotaurus) O., proles biformis Minotaurus V., Scylla V., vates biformis H. dvolični pesnik (kot labod in pesnik), biformes hominum partus T. spački.

biforus 3 (bi in forēs) dvokrilen: ostia Vitr.

bifrōns -ontis (bi in frōns) dvočelen, dvoobrazen: Aug., Cypr., Ianus V.

bifurcus 3 (bi in furca) dvoviličast, dvoroglat, razsohast: Col., Plin., ramus O. rogovila, valli L. viličasti koli; subst. bifurcum -ī, n razsoha (kjer se dve veji cepita druga od druge): Col.; viličenje (o zvezi dveh žil dovodnic na glavi vprežne živine): P. Veg.; od tod: sudor mihi per bifurcum volabat Pert. = po licih proti grlu.

bīgae -ārum, f, poklas. bīga -ae, f (iz biiugae, biiuga: bi in iugum; prim. biiugus) dvovprežna živina, dvovprega, dvovprežni voz; kot pl. tantum: Enn. fr., Sen. tr., Lucan., Val. Fl., Stat., bigae cornutae Varr. ap. Non. (o plužni dvovpregi), bigis it Turnus in albis V., Aurora in roseis fulgebat lutea bigis V., ad id sacrum bigis curru arcuato vehi L., Rhesi niveae citaeque bigae Cat.; kot pečat na denarju: nota argenti fuere bigae Plin.; v sg.: Sen. tr., Plin., Stat., Suet., biga, cui Victoria institerat T.

bigemmis -e (bi in gemma) z dvema popkoma, dvobrsten: reseces Col.

bigener -era -erum (bi in genus) iz dveh različnih rodov izvirajoč, izhajajoč, dvoroden: Varr., Isid.

biiugis -e (bi in iugum)

1. dvovprežen: Stat., Prud., equi V. dvovprega, biiugum colla lyncum O., curriculum Suet., currus Ap.

2. pesn. pren. dvojen: uno biiuges tolli de limine fasces Cl. (= dva konzula brata iz ene rodovine).

biiugus 3 (bi in iugum) dvovprežen: currus Lucr., Sil., Aur., leones V., Lucr., serpentes Val. Fl., equi Mart., temo Stat.; pesn. enalaga: biiugo certamine V. v dirki dvovpreg. t.j. dvovprežnih vozov; subst. biiugī -ōrum, m (sc. equi) dvovprega: admonuit (verbere) biiugos V.; met. bojni voz: desiluit Turnus biiugis V.