Franja

aquārius 3 (aqua) vôden, za vodo: Gell., Amm., urceus Ca., vas Varr., Icti., rota Ca., Lamp., cotes Plin., provincia Ci. nadzorstvo nad vodovodi (ki je spadalo v področje kvestorja v Ostiji). Subst.

1. aquārius -iī, m
a) vod(n)ar, vodonosec, α) ki je v Rimu nosil vodo v hiše in obenem posloval tudi kot zvodnik: Iuv. β) pri Judih eden izmed sužnjev v templju, ki je nosil vodo, potrebno pri bogoslužju: Hier.;
b) cevar, vodovodar, vzdrževalec vodovodnih cevi, eden izmed javnih slug (apparitores), ki so morali kot nižji edilovi uradniki, pozneje uradniki nadzornika vodovodov (curator aquarum), skrbeti za snažnost vodovodov in primerno razdelitev vode po cestah in hišah, pri čemer pa niso vselej pošteno ravnali: Caelius in Ci. ep., Front., Cod. I.;
c) Aquārius -iī, m ozvezdje Vodnar, Vodolij (Ὑδροχόος): Varr., Ci. (Arat.), O., Plin., Hyg.; sonce stopi v znamenje Vodnarja sredi januarja, od tod: inversum contristat Aquarius annum H. začetek deževja (v Italiji).

2. aquārium -iī, n
a) napajališče: Ca.
b) vrč za vodo: Plin. ap. Char.

aquātilis -e (aqua)

1. (po)voden, v (ob) vodi nahajajoč se, rastoč, živeč: animalia Varr. ali animantes Lact. (po)vodne živali, terrenae et aquatiles bestiae Ci. kopenske in (po)vodne živali, cochleae, musculi Plin.; subst. aquātilia -ium, n
a) vse, kar je v vodi: Plin.;
b) (po)vodne živali: Plin.

2. z vodenim okusom: humor Varr., sucus Plin.

3. vodén; subst. aquātilia -ium, n vodeni mehurji, bolezen živine: P. Veg.

aquātor -ōris, m (aquārī) vod(n)ar = ki hodi po vodo; pl. voj. vodni odred = oddelek vojakov, ki hodijo po vodo: C., L., Auct. b. Hisp.

Aquīlius (Aquīllius) 3 Akvilij(ev), rim. patricijsko in plebejsko rodbinsko ime,

1. M'. Aquilius Manij Akvilij, konz. l.129, končal je vojno z Aristonikom: Vell., Fl., Iust.

2. M'. Aquilius Manij Akvilij, sin prejšnjega, bil je Marijev legat l.103, l.101 pa je kot konz. zatrl upor sužnjev na Siciliji, ki ga je vodil Atenion (Athenio); l.88 je bil premagan v mitridatski vojni in po izdajstvu izročen kralju Mitridatu, ki ga je dal privezati na osla, zasmehovati in mu naposled v grlo vliti raztopljenega zlata: Ci., Vell., Fl.

3. C. Aquilius Gallus Gaj Akvilij Galus, Ciceronov prijatelj, govornik, pravnik; l.66 je bil skupaj s Ciceronom pretor: Ci., Plin.

4. Aquilius Regulus Akvilij Regul, polbrat govornika Vipstana Mesale, malopriden ovaduh (delator) cesarske dobe: T.

5. Aquilius Niger Akvilij Niger, rimski zgodovinopisec: Suet.; tudi kot žensko ime: Aquīlia Akvilija: Ci. ep. Adj. Akvilijev: lex (= Gaja Akvilija Galusa) Ci., G.; Od tod adj. Aquīliānus 3 Akvilijev (= Gaja Akvilija Galusa): Icti., definitio Ci.; subst. Aquīliānī -ōrum, m akvilijevci: Varr.

aquilōnālis (po drugih aquilōnāris) -e (aquilō) severen: Ci. fr., Vitr., Eccl.

Aquīnum -ī, n Akvin, mesto v Laciju (zdaj Aquino), znano po škrlatarnah, Juvenalov roj. kraj: Ci., Iuv. Od tod adj. Aquīnās -ātis akvinski: fucus H., colonia (= Aquinum) T., vicinus Sil.; subst. Aquīnātēs -ium, m Akvinci, preb. Akvina: Ci.

ar samostalnik
(ploščinska mera) ▸ ár [területmérték]
Kmetije imajo povprečno po 21 arov obdelanih njiv. ▸ A gazdaságokban átlagosan 21 ár megművelt földterület található.

ara samostalnik
1. pravo (vnaprejšnje plačilo dela kupnine) ▸ foglaló, előlegOb podpisu pogodbe se plača deset odstotkov are, preostali del kupnine pa ob primopredaji. ▸ A szerződés aláírásakor tíz százalék előleget kell megfizetni, a vételár fennmaradó részét pedig az átadáskor kell kifizetni.
Posel je bil s sklenjen s podpisom pogodbe in plačilom are. ▸ Az üzlet a szerződés aláírásával és az előleg kifizetésével köttetett meg.

2. Ara (ptica) ▸ arapapagáj, ara
Odšla je v trgovino z malimi živalmi in zagledala čudovito aro. ▸ Elment egy kisállat-kereskedésbe, és meglátott egy gyönyörű arát.
Prelepa modro-rumena ara se sprehaja po vrtu in ponosno razkazuje svoje lepo perje. ▸ Egy gyönyörű kék-sárga ara járkál a kertben, büszkén mutogatva gyönyörű tollazatát.

āra -ae, f (st.lat., osk. in umbr. āsā) vsako dvignjeno mesto iz zemlje, kamenja, ruše idr.

1. grmada: ara sepulcri V., Sil., ara sepulcralis O.

2. kamnit spomenik: ad memoriam aeternitatis (exstructa) ara virtutis Ci., erigere duodecim aras ex quadrato saxo Cu., ara Lunensis Suet. iz lunskega marmorja.

3. pl. arae skalovje, kleči, poseb. kot nom. propr. Ārae Skalovine, Kleči okrog egimurskega (Aegimūrus) otoka: Varr. ap. Serv., Plin., saxa vocant Itali Aras V.

4. daritveno ognjišče, žrtvenik, nizek žrtvenik iz zemlje, kamenja, ruše, ne le v svetiščih, v taborih in na javnih krajih, ampak tudi v zasebnih hišah: Iovis ara Pl., vidi Iovis aram sanguine turparei (= turpari) Enn., ara penatium Ci., ara maxima V., O. = ara ma-gna T. Herkulov žrtvenik na Volovskem trgu (forum boarium) v Rimu, aram condere L., aras ponere V., aram dedicare Ci., aram consecrare deo Ci., simulacra arasque consecrare N., si aram tenens iuraret Ci. = med prisego so se držali žrtvenika, od tod aram tangere V. priseči (prisegati); pl. nam. sg.: filia victima aris admota L., ibat ad antiquas Hecates Perseïdos aras O., talibus orantem dictis arasque tenentem audiit omnipotens V. Pogosta je zveza arae et (ac, atque) foci, arae focique darovališča po svetiščih in hišah, državna in domača svetišča, domovina in dom, država in rodbina: in aris et focis Ci., quos tu et aras et focos relinquere coëgisti Ci., ego pulsus aris, focis, dis penatibus Ci., de aris ac focis decernere Ci., contra aras et focos arma ferre, bellum gerere Ci., aris atque focis bellum parare S., pro aris atque focis certare S., pro aris focisque dimicare L.; tudi samo: relictis aris suis trans maria sequi colonos Sen. ph.; met. pribežališče, zavetišče, zavetje (iskaje varstva so sedali na žrtvenike): tamquam in aram confugitis ad deum Ci., hic portus, haec arx, haec ara sociorum Ci., caput urbis, templum sanctitatis, aram sociorum inflammare Ci., ara tribunatūs Ci., confugere ad aram legum Ci., dextrae firma sit ara meae O., tu citius venias portus et ara tuis O.; pren. Āra Žrtvenik, ozvezdje na južnem nebu: Hyg., Nepae cernes propter fulgentis acumen Aram Ci. poet., pressa Ara O. nizko stoječi žrtvenik. — Kot nom.propr.
a) Ara Ubiōrum Žrtvenik v Ubijcih, postavljen Avgustu na čast, pozneje mesto (zdaj Bad Godesberg pri Bonnu): T.
b) Philaenōn Arae (Φιλαίνων βωμοί) Žrtvenika bratov Filenov (gl. Philaenī), pristaniško mesto ob kartaginsko-kirenski meji: S.; tudi Philaenorum arae: Mel., Plin.

Arabēs -bum, acc. pl. -bēs in nav. (gr.) -bas, sg. Arabs -bis, m (gr. Ἄραβες, Ἄραψ) Arabci, Arabec: Ci., L., H. idr., Eoi Arabes Tib. (ker so mislili, da bivajo ob robu oceana proti vzhodu), aspice... Eoasque domos Arabum pictosque Gelonos V., Arabes Scēnītae Plin., Scēnītae Arabes Amm. (Ἄραβες Σκηνῖται), ki živijo pod šotori (v južni Mezopotamiji) in jih T. (Annal. XII, 12) imenuje samo Arabes, Arabes beati.; adj. Arabs -bis arabski: pastor Arabs Pr., messor Arabs Mart.; heterocl. pl. subst. Arabī -ōrum, m Arabci: Aur., sive Getis inferre... bellum Hyrcanisve Arabisve parant V.; met. Arabēs Arabija: palmiferos Arabas reliquit O. in Arabes molles gradietur Cat. — Od tod subst.

1. Arabia -ae, f
a) (sc. terra) polotok Arabija, nav. skupaj s sirskimi stepami, južno Mezopotamijo in severovzhodnim oz. vzhodnim Egiptom: Pl., Ci. ep., Pr., Cu., Mel., Plin.
b) (sc. urbs) Arabija, mesto v Srečni Arabiji (zdaj Aden): Mel.

2. Arabiānus -ī, m Arabec (kot cogn.): Lamp., Vop.

3. Arabissa -ae, f Arabka: Hier. Adj.

1. Arabicus 3 arabski: Pl., Cu., sinus Mel., Plin. Arabski zaliv, Rdeče morje = mare Ar. Mel., lapicidinae Plin., spina Plin.; adv. Arabicē arabsko: Pl. fr., P. F.; subst. Arabica -ae, f (sc. gemma) „arabski dragulj“, menda vrsta kalcedona ali oniksa: Plin.

2. Arabius 3 (starejša in pesn. soobl. Arabicus 3) arabski: Pl., Prisc., limen Pr. (ki piše: Ārabium) z arabskimi zavesami opravljen (po drugih iz arabskega kamna, t.j. belega alabastra).

3. Arabus 3 arabski: Pl., Luc., lapis Plin.

arabeska samostalnik
1. umetnost (okrasek; vzorec) ▸ arabeszkVsepovsod so po zidovih številne arabeske, po tleh marmor in tu in tam lončnice. ▸ A falakon számos arabeszk, a padlón márvány, itt-ott cserepes növények.
Fasado je prekril s kovinskimi naoknicami v slogu arabskih arabesk. ▸ A homlokzatot arab arabeszk stílusú fém zsalukkal díszítette.

2. glasba (skladba ali del skladbe) ▸ arabeszkSolist z arabeskami poudarja določene orkestrske barve in njihova razpoloženja. ▸ A szólista arabeszkekkel hangsúlyozza a zenekari színeket és azok hangulatát.

3. (plesna figura) ▸ arabeszk
Plesalkin gib je izrazito prežet z liričnostjo: izredno senzibilne roke, lahkotnost giba, visoke in precizne arabeske. ▸ A táncosnő mozgása kifejezetten lírai: rendkívül érzékeny kézmozdulatok, könnyed mozgás, magas és precíz arabeszkek.

4. (misel ali pripoved) ▸ tekervényes történet, cikornyás történet
Hvala lepa za človeka, ki si ne zna na hitro s priročnimi arabeskami okrasiti življenjepisa! ▸ Mire megyek olyasvalakivel, aki képtelen cikornyás elemekkel gyorsan megszépíteni az önéletrajzát!
Zavozlane rebuse tega mesta sem najprej odkrival v njegovih iskrivih pisateljskih arabeskah, zdaj pa jih odkrivam še v minimundusu njegovega puba. ▸ A város titokzatos rébuszait először sziporkázó, tekervényes történeteiben fedeztem fel, most pedig a kocsmája minimunduszában.

5. (motiv, ki spominja na arabesko) ▸ arabeszk, tekervényes motívum, cikornyás motívum
Vsak plesalec je v roki držal kratek meč, s katerim je moral izvesti zahtevno arabesko, tako da je z zaporednimi gibi rok in nog nakazoval izmenične poteze medsebojne agresivnosti in podreditve. ▸ Mindegyik táncos rövid kardot tartott a kezében, amellyel egy összetett cikornyás formagyakorlatot kellett végrehajtaniuk, a karok és lábak egymást követő mozdulataival a kölcsönös agresszió és behódolás váltakozó gesztusait sugallva.
Iz gobca se mu je cedila tenka nit sline in na tleh kabine risala arabesko. ▸ A pofájából vékony nyálcsík csordogált, és cikornyás alakzatot rajzolt a fülke padlójára.

6. (kompleksen preplet) ▸ kavalkád, egyveleg
Okusi so se prepletli v pravo arabesko in nas spodbudili k premlevanju ponudbe z jedilnega lista. ▸ Az ízek valódi kavalkádban tobzódtak, és arra sarkaltak bennünket, hogy alaposan áttanulmányozzuk az étlap kínálatát.
Čakala me je nova celina, črna kot oglje, peščena arabeska hašiša in žalostnih večerov, v katerih se vonj dima meša z laježem psov pod neskončnimi zvezdami. ▸ Várt rám az új kontinens, szénfekete, a hasis és a szomorú esték kavalkádja a homokban, ahol a füst szaga elvegyült a kutyák ugatásával a végtelen égbolt alatt.

arāneāns -antis (*arāneāre, arānea) pajčevinast, pajčevine poln: fauces Ap. ker vanjo že dolgo ni prišla nobena hrana; prim.: „lačen, da se mu dela pajčevina po trebuhu“.

arare v. tr. (pres. aro)

1. orati:
arare un campo orati njivo
arare in su e in giù pren. zastonj si prizadevati
arare diritto pren. ravnati, obnašati se pravilno

2. pren. knjižno pluti:
arare il mare pluti po morju; pren. početi kaj jalovega

arātrum -ī, n (arāre; prim. gr. ἄροτρον) oralo, plug: Ca., Varr., Lucr., V., O., Tib. idr., arator aratrum ipse atque omne instrumentum vendat Ci.; pri ustanavljanju mest so s plugom zaznamovali mestne meje: Casilinum coloniam deduxisti, ut aratrum circumduceres Ci.; čez obzidje osvojenih mest so po starem običaju potezali plug v znamenje, da je mesto razrušeno: cur perirent funditus imprimeretque muris hostile aratrum exercitus insolens S.

Arātus -ī, m (Ἄρατος) Arat,

1. Sikijonec, Klinijev sin, ki je svoje rodno mesto (Sicyōn, Σικύων) rešil Nikoklejevega tiranstva, po l.245 je bil vojskovodja ahajske zveze, l.213 pa po zaroti Filipa III. zastrupljen: Ci.

2. Arat iz Solov (Soli) v Kilikiji, Teokritov prijatelj, ki je okrog l.270 pri Antigonu Gonatu prepesnil delo slovečega knidskega zvezdoslovca Evdoksa (Φαινόμενα καὶ Διοσημεῖα) v poučno pesem v šestercu, ki sta jo polatinila Ciceron in Cezar Germanik: Ci., O. Od tod adj. Arātēus in Arātīus 3 (Ἀράτειος) Aratov, aratski: carmen Ci., Lact., carmina Ci.; abs.: nostra quaedam Aratea Ci. moj prevod Arata.

arbiter -trī, m

1. očividec, opazovalec, gledalec, sovedec, priča: sine arbitro L., T., sine arbitris L., sine testibus et arbitris Ci., remotis arbitris Ci., L., Cu., submotis arbitris L., arbitris procul amotis S., procul est, ait, arbiter omnis O., locus ab arbitris remotus Ci., secretorum omnium arbiter Cu., omnium arcanorum arbiter Cu., arbiter sermonis T.

2. jur. razsodnik, ki ni bil nameš-čen po zakonu, temveč so ga v starejši dobi izbrale stranke v sporu, pozneje pa pretor; arbiter razsoja, kakor se mu zdi prav (ex fide bona), iudex po pisanih zakonih: pro communi amico atque arbitro controversias regum componere C., nihil ad id quidem arbitro aut iudice opus est L., utrum iudicem an arbitrum dici oporteret Ci., arbiter litis, decisionis Ci., arbitrum capere Ter., arbitrum sumere Ci., aliquem arbitrum adigere, arbitrum postulare, dare arbitrum, ad arbitrum confugere, uti aliquo arbitro, esse arbitrum in aliquam rem Ci.;

3. pren.
a) sodnik: arbiter es formae (Paris) O., pugnae H. vojni razsodnik (βραβευτής): (Mars) arbiter armorum O., arb. pacis et armorum O., arb. pacis ac belli Iust., favor arb. coronae Mart., arb. irae Iunonis (Eurystheus) O.
b) vladar, voditelj, oblastnik, gospodar: arbiter imperii (Augustus) O., regni, rerum T., an praemia sub dominis, poenas sine arbitro esse? T., elegantiae arbiter (Petronius) T. odločevalec o rečeh dobrega okusa, quem Venus arbitrum dicet bibendi? H. simpoziarha (βασιλεὺς τοῦ συμποσίου): arb. Hadriae (Notus) H., locus effusi late maris arbiter H., arb. mortis (Plutus) Sen. tr., Taurus arbiter innumerarum gentium Plin., dii populorum arbitri T., arbitri funerum Suet. fr.

arbitrio m (pl. -ri)

1. svobodna odločitev, prosta presoja:
agire secondo il proprio arbitrio ravnati po lastni presoji
ad arbitrio di qcn. po volji nekoga
libero arbitrio svobodna volja

2. absolutna oblast

3. samovolja, arbitrarnost:
commettere un arbitrio ravnati samovoljno
d'arbitrio samovoljno

arbitrio moški spol svobodna (neomejena) volja, samovolja; nestalnost; razsodba; pripomoček, izhod; davek, dajatev

al arbitrio po volji, samovoljno

arbitrium -iī, n (arbiter)

1. prisotnost tuje osebe: en locus ab omni liber arbitrio (arbitro?) vacat Sen. tr.

2. razsodnikova razsodba, razsodniški izrek o čem: aliud est iudicium, aliud arbitrium (prim. iudex in arbiter) Ci., arb. rei uxoriae Ci., captare arbitria principalium armorum Vell. lastiti si razsodništvo v prepiru poglavarjev, arbitrium recipere Icti.

3. pren.
a) sodniški izrek, sodba, odredba: cum... de te... Minos fecerit arbitria H., penes usum est arbitrium loquendi H., id arbitrium sui consilii esse negavit Cu., victoris arbitrium exspectare (opperiri) Cu., victoriae arbitrium agere Cu.
b) (lastni, svoj) razsodek, izprevidek, (svobodna) odločitev, volja, mnenje: Lucr., H., O., quid enim ille unquam arbitrio suo fecit? Ci., eius (Aristidis) arbitrio N., arbitrio meo, parentum arbitrio Cu., ad arbitrium suum imperare C., ad arbitrium tuum testes dabo Ci., non vestri erit arbitrii, si... L., arb. in eligendo L., liberum arbitrium pacis ac belli L., arbitrium salis vendendi L., arbitria funeris Ci. (po stanu in imetju odmerjena) pogrebščina (pren.: nondum palam factum erat occidisse rem publicam, cum tibi arbitria funeris solvebantur Ci.), arbitrium liberum mortis Cu. svobodna izbira smrti, arbitrio auris uti Gell. po sluhu odločati.
c) gospostvo, svojevoljnost, (neo-mejena) oblast: Sen. ph., Plin., Q., Suet., ut omnia unius arbitrio gererentur N., quam (vitam) ne alieno arbitrio amitteret N., cuius (Iovis) nutu et arbitrio caelum, terra mariaque reguntur Ci., in eius arbitrium ac potestatem venire nolebant Ci., me vindices ab Romanorum arbitrio L., arbitrio volucrum raptatur equorum O., arbitrium regni (rerum Romanarum) agere T.

arbitror -ārī -ātus sum (arbiter)

1. kot priča opazovati, prežati na koga, kaj, prisluškovati čemu: quid agant, arbitrarier Pl., arb. dicta alicuius Pl., domūs attiguae fortunas Ap.; abs.: coram arbitratur Ap.

2. pretehta(va)ti, preudariti (preudarjati), ceniti: Ter., Gell.; z dat.: alicui fidem parvam Pl. komu malo vere dajati.

3. jur. kot razsodnik (prim. arbiter) razsoditi (razsojati): si arbitro paritum non esset in eo, quod utroque praesente arbitratus esset, poenam commissam Dig.; z dat. personae ali rei: si is, cuius arbitrium est, non vivat vel adesse non possit aut rei (po drugih: ei) arbitrari nolit Dig.

4. klas. le pren. (iz tehtnih razlogov in z mirno vestjo) soditi, meniti, misliti, imeti za kaj, smatrati za kaj: illud verbum... „arbitror“, quo... utimur, cum ea dicimus iurati, quae comperta habemus..., sustulit atque omnia se scire dixit Ci., hoc cum ceterae gentes sic arbitrantur, tum ipsis Siculis ita persuasum est, ut... Ci., neque id sine causa arbitrari videbantur N.; z ACI: S., L. idr., quis hoc bellum ab uno imperatore confici posse arbitraretur? Ci., angustos se fines habere arbitrabantur C.; z dvojnim acc.: scelestissimum te arbitror Pl., ego P. Clodium arbitrabar perniciosum civem Ci., alteram sententiam periculosam arbitror Ci., nihil tutum arbitrari C.; v vrinjenem stavku: ut Helvetii arbitrabantur C., ut (ego) arbitror Ci., Q., quemadmodum nonnulli arbitrabantur Ci.

Opomba: Star. imp. II. arbitramino (= arbitrator) Pl.