Franja

gréti to warm; to heat

gréti se to warm oneself
gréti se na soncu to bask
gréti (si) posteljo to warm one's bed
gréti se pri ognju to warm oneself at the fire
voda se greje the water is getting warm
on ni vreden, da ga sonce greje he is a worthless fellow, he is not worth his salt, he is a good-for-nothing

gripa samostalnik
(bolezen) ▸ influenzaZadnji dve leti se je pri nas močno zmanjšalo število cepljenih proti gripi. ▸ Az elmúlt két évben jelentősen csökkent azoknak a száma, akik influenza elleni védőoltást vettek fel.
Povezane iztočnice: ptičja gripa, trebušna gripa, pandemska gripa, nova gripa

griva samostalnik
1. (o živalski dlaki) ▸ sörény, bundaZnačilnosti islandskega konja so dolga in košata griva in rep, kratek trup, manjša pasma konj. ▸ Az izlandi ló rövid törzsű, kisebb testalkatú lófajta hosszú és bozontos sörénnyel és farokkal.Prav levja griva dokazuje, da tudi pri upodobitvah leva v srednjeveški umetnosti simbolika nadvladuje naturalizem. ▸ Éppen az oroszlánsörény bizonyítja, hogy a középkori művészetben az oroszlán ábrázolásában a szimbolizmus dominál a naturalizmus felett.Konji imajo grivo in rep. ▸ A lovaknak sörényük és farkuk van.
Največja posebnost norveških gozdnih muc je njihova griva. ▸ A norvég erdei macskák legkülönlegesebb jellemzője a bundájuk.
Leva pogosto imenujemo tudi kralj živali, predvsem zaradi njegove veličastne grive. ▸ Az oroszlánt – elsősorban a csodálatos sörénye miatt – gyakran az állatok kirányának nevezik.

2. (o laseh) ▸ sörény, hajkoronaNamesto neukrotljive grive las je imela mehke kodre, ki so ji ravno prekrivali ušesa. ▸ Zabolázhatatlan hajsörény helyett puha hullámokban omlott le a haja, melyek épp csak eltakarták a fülét.Zaradi višine, levje grive kodrastih sivih las in prodornih oči je bil njegov videz akademski. ▸ Magassága, göndör és ősz oroszlánsörénye, átható szeme miatt akadémikusnak nézett ki.Dolgolaske, ki si želijo razmršeno grivo, naj uporabijo navijalke, a las naj ne navijejo do korenin. ▸ A hosszú hajú nők, akik kócos sörényt szeretnének, használjanak hajcsavarókat, de ne tekerjék föl a hajukat egészen a hajtőig.
3. (travnata površina; pobočje) približek prevedka ▸ hegyoldal, füves rétHodili so v koloni, ubirali bližnjice čez grive, prvi in zadnji pa sta svetila bodisi s trskami ali slamo. ▸ Oszlopban haladtak toronyiránt a hegyoldalban, az első és az utolsó a sorban pedig fafáklyával vagy szalmafáklyával világított.
Po valovitem terenu morajo marsikje grabiti seno na roke, po grivah pa je treba zagrabiti tudi za koso. ▸ A hepehupás terepen sok helyen kézzel kell összenyalábolniuk a szénát, a hegyoldalban pedig akár kaszával is.
Okrog domačije so same grive! ▸ A majorságot csupa-csupa füves rét veszi körül!

4. (o vodni površini) ▸ tajtékSprehajal se je po plaži, bila je zgodnja jesen, nemirni vetrovi so gonili pred sabo valove s penastimi grivami. ▸ A plázson sétált, koraősz volt, a nyughatatlan szelek maguk előtt kergették a tajtékos hullámokat.
Bele grive ob obali kažejo lomljenje valov, ki tudi erodirajo morsko dno in splakujejo glino in mivko z obale. ▸ A part menti fehér tajték a hullámtörést jelzi, ami a tengerfeneket is erodálja, és bemossa az agyagot és a homokot a partról.
Ta ladja je na grivi cunamija jezdila iz pristanišča na celino in pristala štiri kilometre daleč od obale. ▸ Ez a hajó a cunami taraját meglovagolva lebegett ki a kikötőből a szárazföldre, és kötött ki négy kilométerre a parttól.

5. (o obliki) ▸ sörény, üstök, tarajVes zahodni del je bil prekrit z gosto grivo tropskega gozda in se je končal s strmo skalno steno v morje. ▸ Az egész nyugati oldalt a trópusi erdő sűrű sörénye borította, melynek végében meredek sziklafal zuhant alá a tengerbe.
V daljavi valovijo grive topolov. ▸ A távolban a nyárfák barkasörénye hullámzik.
Dala si je narediti tetovažo, stilizirano sonce z obrazom in grivo sončnih žarkov. ▸ Varratott magára egy tetoválást, egy stilizált Napot, amelynek arca volt, és a napsugarak sörényként ölelték körül.
Na bibavični grivi, na videz goli, najdemo poleg gruč grmičkastega členkarja nekaj zanimivih rastlin. ▸ Az árapály látszólag csupasz taraján, a rengeteg ágas-bogas sziksófű mellett néhány érdekes növényt is találunk.

6. (goba) ▸ korallgomba
Paziti moramo tudi, da ne zamenjamo užitnih griv s strupenimi. ▸ Arra is ügyelnünk kell, hogy az ehető korallgombákat ne keverjük össze a mérgezőkkel.
Povezane iztočnice: tribarvna griva, rumena griva, bleda griva, krvobetna griva

grmeti glagol
1. (ob nevihti) ▸ dörög, mennydörögKer je močno grmelo, smo imeli izključen telefon. ▸ Mivel erősen dörgött, kikapcsoltuk a telefont.Začelo se je bliskati in grmeti. ▸ Elkezdett villámlani és dörögni.

2. (o napravah ali pojavih) ▸ bömböl, dörög, dübörögNa ruski fronti dan za dnem grmijo topovi. ▸ Az orosz fronton nap mint nap dörögnek az ágyúk.Iz zvočnikov je grmela glasba. ▸ A hangszórókból dübörgött a zene.Vsakdo ve: samo še nekaj ur, pa bodo začele grmeti granate. ▸ Mindenki tudja: még néhány óra, és elkezdenek ropogni a gránátok.

3. (o naravnih pojavih) ▸ zúdul, morajlik, zuhogZ gora in hribov so na ceste grmeli zemeljski plazovi. ▸ A hegyekről és dombokról földcsuszamlások zúdultak az utakra.Ledenik se razteza in pri tem strašansko poka in grmi. ▸ A gleccser ereszkedik lefelé, és közben félelmetesen ropog és morajlik.
Med Zambijo in Zimbabvejem grmi reka Zambezi. ▸ Zambia és Zimbabwe között a Zambézi folyó morajlik.

4. lahko izraža negativen odnos (razburjeno govoriti) ▸ dörög, mennydörög, dübörögOtok je grmel od vročih polemičnih debat. ▸ A sziget a heves, ellentmondásos vitáktól volt hangos.
Ker je šlo za čezatlantske prelete, za drago letalo, so novinarji in javnost začeli grmeti. ▸ Mivel ez egy transzatlanti járat volt, a drága repülőgép miatt a sajtó és a közvélemény felzúdult.
"Kje je pa kakšen zdravnik?" je grmel po hodnikih. ▸ „Van itt valahol orvos?” – dübörgött végig a folyosókon.

5. (o vznemirjenju) ▸ dübörög
Ko mi v osamljenosti grmi v duši, se ne sliši. ▸ Amikor magányomban dübörög a lelkem, nem hallják meg.
V meni je ves čas grmela in besnela jeza. ▸ Állandóan forrt és tombolt bennem a düh.

6. (o hitrem padanju) ▸ zuhan
Ob nastopu recesije in čiščenja finančnega trga so cene nafte zgrmele in grmijo navzdol še naprej. ▸ A recesszió kezdetével és a pénzügyi piac megtisztulásával az olajárak összeomlottak, és még mindig zuhannak.

gros, se [gro, s] adjectif debel, korpulenten; velik, težak; grob, surov; važen; adverbe veliko, debelo

gros bagage masculin težka prtljaga
grose artillerie težko topništvo
grose affaire velika, važna kupčija
grose besogne glavno delo
gros bonnet, gros légume masculin (figuré, familier) velika, visoka živina
gros buveur, fumeur, mangeur velik pivec, kadilec, jedec
une grose femme debela ženska
une femme grose noseča ženska
elle est grose de cinq mois (ona) je v petem mesec nosečnosti
gros gibier velika divjad
gros industriel veleindustrijec
gros commerçant veletrgovec
Gros-Jean ubožec, revček, trpin; pavliha
grose fièvre huda vročica
gros lot glavni dobitek
la mer est grose morje je razburkano
gros rire bučen smeh
gros rhume hud nahod, hud prehlad
gros pain domač kruh
gros mots masculin pluriel, groses paroles féminin pluriel hude žaljivke, psovke
grose rivière narasla reka
grose plaisanterie groba, surova šala
gros temps viharno vreme (na morju)
de gros soucis masculin pluriel hude skrbi
les gros travaux masculin pluriel surova, glavna dela (pri stavbi)
yeux masculin pluriel gros de larmes, de sommeil objokane oči, od spanca zabuhle oči
gros de conséquence težkih posledic
j'ai le cœur gros težko mi je pri srcu, žalosten sem
il a les yeux gros na jok mu gre
avoir un gros nez imeti nos ko kumaro
en avoir gros sur le cœur imeti mnogo jeze, skrbi itd.
battre de la grose caisse tolči, razbijati po veliki pavki
coûter gros drago stati
devenir gros rediti se
dire à quelqu'un des groses vérités komu odkrito svoje povedati
écrire gros pisati z debelimi, velikimi črkami
être Gros-Jean comme avant nič se ne spametovati
faire le gros dos hrbet ukriviti (mačka), figuré prsiti se, bahati se, postavljati se
gagner, parier, risquer gros veliko zaslužiti, staviti, tvegati
faire les gros yeux preteče gledati
jouer gros jeu igrati veliko igro, figuré mnogo tvegati
il y a gros à parier que ... stavim 100 proti l, da ...

groteska samostalnik
1. književnost (literarno delo) ▸ groteszkNovela ima elemente groteske, ponekod je grozljivo smešna. ▸ A novella groteszk elemeket tartalmaz, és néha borzasztóan vicces.
2. umetnost (vrsta likovne upodobitve) ▸ groteszk

3. (absurdno stanje) ▸ groteszkKako v zdravstvu, pri investicijah in pri organizaciji tekočega dela, ravnajo z denarjem, že meji na grotesko. ▸ A pénz kezelése az egészségügyben, a beruházásoknál és a mindennapi munka megszervezésében a groteszk határát súrolja.
Dirka se je namreč kmalu po startu spremenila v grotesko. ▸ Röviddel a rajt után a verseny groteszk fordulatot vett.

ground² [graund] samostalnik
dno, globina; zemlja, tla; zemljišče, igrišče, lovišče, gradbišče (for)
osnova (for, of)
vzrok, povod; osnovna barva; ozadje
množina park, vrt
množina naselbina
množina gošča, usedlina; uzemljitev

above ground živ
below ground mrtev, pokopan
to break new (ali fresh) ground orati ledino
to cover ground potovati, opraviti določeno delo
ground clearance razdalja med šasijo in zemljo
common ground stična točka
to cut the ground under s.o.'s feet spodnesti komu tla, vzeti mu oporo
to be dashed to the ground propasti
pogovorno down to the ground popolnoma
to fall to the ground propasti
on firm ground na trdnem položaju
figurativno forbidden ground nedovoljeno področje, prepovedana tema
to gain ground napredovati, širiti se
to give ground popustiti
to hold one's ground vztrajati na svojem mestu, ne popustiti; ostati pri močeh
to meet s.o. on his own ground razpravljati o predmetu, ki ga nasprotnik sam določi
on the ground of zaradi
pogovorno to run into the ground pretiravati
ground staff letališko tehniško osebje
to stand one's ground vztrajati
to strike to the ground vreči na tla
to suit one down to the ground popolnoma se strinjati
to take ground nasesti
to touch ground dotakniti se dna; figurativno preiti na predmet pogovora
on the ground that češ da

groziti glagol
1. (o ljudeh ali nasprotnikih) ▸ megfenyegetV banko so vdrli z maskami na obrazu in z orožjem grozili uslužbencem. ▸ Maszkot viselő emberek törtek be a bankba, és megfenyegették az alkalmazottakat.

2. v 3. osebi (o nesrečah ali katastrofah) ▸ fenyegetPolovici ptičjih vrst, ki živijo pri nas, grozi izumrtje. ▸ A nálunk élő madárfajok felét kihalás fenyegeti.
Poleg nesreče same ladje torej grozi še ekološka katastrofa. ▸ A hajószerencsétlenség mellett ökológiai katasztrófa is fenyeget.

grôzno adv.

1. terribilmente, orrendamente

2. pren. (v povedni rabi izraža mučnost)
grozno je poslušati take neumnosti (mi) ripugna, scoccia ascoltare certe bestialità
pri duši mu je bilo grozno dentro di sé provava una gran pena

3. (v medmetni rabi izraža grozo) Dio mio, mamma mia

Gryllus -ī, m (Γρύλλος) Gril,

1. gr. nom. propr., poseb. Ksenofontov sin, ki je padel v bitki pri Mantineji; njemu v spomin je Aristotel objavil spis Γρύλλος, od tod: Aristoteles in Gryllo Q.

2. rim. nom. propr.: balnea Grylli, Grylli tenebrae MART.

GSM samostalnik
1. (sistem komuniciranja) ▸ GSMSopomenke: gsm

2. neformalno (mobilni telefon) ▸ GSM, mobiltelefonSte eden redkih vplivnih politikov, ki ne uporablja GSM. ▸ Ön azon ritka, befolyásos politikusok közé tartozik, akik nem használnak GSM-et.
Gre pa zato, da ste pri vseh GSM-ih, ki jih ponuja Mobitel, podali tudi njihovo ceno. ▸ Arról van szó, hogy a Mobitel által kínált összes GSM-készüléknél feltüntették az árat is.
Sopomenke: gsm

3. neformalno (mobilna številka) ▸ mobilszám
Pokličite jih lahko na GSM 041-000-000. ▸ A 041-000-000-s mobilszámon hívhatók.
Sopomenke: gsm

guardia f

1. straža, čuvanje:
fare la guardia (a), montare la guardia, montare di guardia stražiti, biti na straži
cane da guardia pes čuvaj
rimanere alla guardia di qcs. varovati kaj
lasciare a guardia pustiti v varstvu
fare la guardia a un morto bedeti pri mrliču
guardia medica postaja prve pomoči
medico di guardia dežurni zdravnik (v bolnišnici)

2. voj. straža, stražarjenje:
corpo di guardia stražarska izmena
posto, corpo di guardia stražnica
cambio della guardia izmenjava straže; pren. zamenjava na vrhu, na vodilnih položajih
guardia d'onore častna straža

3. voj. stražar

4. straža; stražar, čuvaj:
guardia carceraria ječar, paznik
guardia frontiera graničar
guardia di finanza finančna straža, finančna policija
guardia nazionale, civica hist. narodna garda, narodna straža
guardia campestre poljski čuvaj
guardia del corpo telesni stražar
la vecchia guardia pren. stara garda
guardia notturna nočni čuvaj
guardie rosse hist. rdeča garda

5. šport garda, preža:
guardia alta, bassa nizka, visoka garda, preža
stare in guardia biti v obrambnem položaju, stati v preži; pren. paziti, biti oprezen
mettere in guardia qcn. contro qcs. koga opozoriti na kako nevarnost
abbassare la guardia opustiti obrambno držo, pren. izpostaviti se udarcu
in guardia! pozor!, pazi!

6.
guardie e ladri igre ravbarji in žandarji

7. hidravl.
livello di guardia kritična točka (gladine reke) ( tudi pren.)

gub|a² ženski spol (-e …) na obleki: die Falte, -falte (dvojna Kellerfalte, na krilu Rockfalte, za širino pri hoji Gehfalte, vzdolžna Längsfalte, zalikana Bügelfalte)
všita guba der Untertritt
nabirati v gube fälteln
stroj za nabiranje v gube die Fältelmaschine

gubernius -iī, m (gubernāre) krmar: LAB. AP. GELL. (pri drugih gubernus, kar je pravilneje).

gúdjeti gúdīm (ijek.), gúdeti gúdīm (ek.)
1. gosti: guslari su gudjeli i pjevali na posijelima
2. žuboreti: kroz varoš gudi rijeka
3. grmeti, bobneti: po cio dan gudi artiljerija na Romaniji
4. ni gudi ni gudalo vadi ne govori, pusti stvar pri miru; gudjeti istinu govoriti resnico

guerre [gɛr] féminin vojna, vojskovanje; figuré boj, prepir

guerre aérienne, atomique, civile, sainte zračna, atomska, državljanska, sveta vojna
guerre froide, des nerfs, totale, éclair, économique hladna, živčna, totalna, bliskovita, gospodarska vojna
guerre au couteau, à mort, à outrance vojna na nož, do smrti, do zadnjega
guerre d'épuisement, d'usure vojna do omaganja
guerre des classes razredni boj
guerre douanière, fratricide, de partisans carinska, bratomorna, partizanska vojna
guerre d'extermination vojna do iztrebljenja
guerre des gaz, sous-marine, de position plinska, podmorniška, pozicijska vojna
guerre d'indépendance osvobodilna vojna
guerre des ondes vojna v etru
guerres pluriel de Religion verske vojne
armé en guerre oborožen za vojno
cimetière masculin de guerre vojaško pokopališče
criminel masculin, conseil masculin, prisonnier masculin de guerre vojni zločinec, svet, ujetnik
danger masculin, pied masculin de guerre vojna nevarnost, pripravljeljenost
dommage masculin, sinistre masculin de guerre vojna škoda
déclaration féminin de la guerre napoved vojne
entrée féminin en guerre vstop v vojno
école (supérieure) féminin de guerre (višja) vojna akademija
emprunt masculin, état masculin de guerre vojno posojilo, stanje
gens masculin pluriel de guerre vojaki
foudre masculin de guerre velik, strah zbujajoč vojskovodja
la (Première, Seconde) Grande Guerre (prva, druga) svetovna vojna
honneurs masculin pluriel de la guerre častni pogoji pri predaji
indemnités féminin pluriel de guerre vojna odškodnina
industrie féminin (du matériel) de guerre vojna industrija
mutilé masculin de guerre vojni invalid
théâtre masculin de la bojišče
profîteur masculin de guerre vojni dobičkar
ruse féminin, victime féminin de guerre vojna zvijača, žrtev
bonne guerre fair vojna, borba
de bonne guerre zakonito uporabljen(o sredstvo)
de guerre lasse naveličan, sit (vojskovanja, prepiranja, pregovaranja itd.)
(familier) à la guerre comme à la guerre (figuré) treba je prenašati težave, se zadovoljiti s tem, kar imamo
petite guerre mala, navidezna vojna, vojaške vaje; otroška igra
s'en aller en guerre iti v vojno
déclencher la guerre sprožiti, začeti vojno
déclarer la guerre napovedati vojno
entrer en guerre, dans la guerre stopiti v vojno
la guerre éclate vojna izbruhne
être en guerre biti v vojni, figuré biti v prepiru (avec quelqu'un s kom)
faire la guerre à quelqu'un vojskovati se s kom, proti komu, figuré pobijati koga
faire la guerre aux abus skušati uničiti, pobijati zlorabe
faire bonne guerre vojskovati se s poštenimi sredstvi
faire la guerre sur quelque chose vojskovati se zaradi česa
faire la guerre avec quelqu'un vojskovati se skupaj s kom
gagner, perdre la guerre dobiti, izgubiti vojno
partir en guerre contre iti na vojno proti
traduire en conseil de guerre postaviti pred vojno sodišče
vivre, être sur le pied de guerre živeti, biti v vojnem stanju, v vojni
vivre en guerre avec des voisins (figuré) živeti v vojni s sosedi

gueule [gœl] féminin gobec, žrelo; usta, (velika, široka) odprtina; vhod; luknja; populaire gobec; figuré, familier videz, zunanjost, oblika, postava

ta gueule! (populaire) jezik za zobe!
gueule d'un canon, d'un four žrelo, odprtina pri topu, pri peči
gueule cassée (populaire) oseba s poškodbo v obrazu (zlasti vojaki iz prve svetovne vojne)
gueule fraîche (populaire) požeruh
gueule de raie, d'empeigne (populaire) spaka, obraz, ki kliče po klofuti
fine gueule (familier) sladkosnedež, gurman
aller se faire casser la gueule iti v smrtno nevarnost
il n'a que la gueule (familier) samo gobec ga je
avoir la gueule de bois imeti suho grlo, imeti »mačka«
avoir une bonne (sale) gueule (familier) imeti simpatičen (antipatičen) obraz
se casser la gueule pasti (na obraz)
casser la gueule à quelqu'un udariti, tepsti koga (po obrazu)
donner sur la gueule à quelqu'un (populaire) komu usta (gobec) zamašiti, po obrazu ga lopniti
être fort en gueule, avoir la gueule ouverte (populaire) imeti velik gobec, dolg jezik
faire une gueule (familier) (na)šobiti se, (na)kremžiti se, obraze delati
se jeter dans la gueule du loup neprevidno se izpostaviti gotovi nevarnosti

gúgati (se) balancear(se) ; (na gugalnici) columpiar(se) , A hamaquear(se) ; (zibati se) mecerse

gugati se pri hoji contonearse; fam columpiarse al andar

guichet [gišɛ] masculin (blagajniško ipd.) okence; blagajna; okence v vratih

guichet pour télégrammes okence za brzojavke
guichet d'une cellule okence v vratih ječe
les guichets du Louvre obokani prehodi, ki vodijo iz dvorišča Louvra
faire la queue au guichet čakati v vrsti (repu) pri okencu
heure féminin de la fermeture des guichets čas zapiranja (blagajniških ipd.) okenc

guingois, (de) [gɛ̃gwa] adverbe poševno, po strani; figuré čudaški

posé de guingois poševno postavljen
avoir l'esprit guingois ne biti pri pravi pameti