Franja

plastični denar stalna zveza
(plačilne kartice) ▸ plasztik bankkártya
Plačilo je bilo možno tako z gotovino kot s plastičnim denarjem. ▸ Készpénzzel és kártyával is lehetett fizetni.

plašč samostalnik
1. (oblačilo) ▸ kabát, palástPrevidno si je slekla plašč in ga naravnala na obešalnik. ▸ Óvatosan levette és a fogasra igazította a kabátját.
Delajo v belih delovnih plaščih. ▸ Fehér munkaköpenyben dolgoznak.
Povezane iztočnice: dežni plašč

2. (prekrivna plast) ▸ köpenyMilo ima visoko pH vrednost, ki načenja zaščitni kislinski plašč na koži. ▸ A szappan magas pH-értékkel rendelkezik, amely kikezdi a bőr savköpenyét.Korito tenko premažemo z raztopljenim kravjekom, tako se bo hitreje obdalo s plaščem iz alg in mahu. ▸ Vékonyan kenje be a vályút feloldott tehéntrágyával, hogy gyorsabban bevonja az alga- és moharéteg.Peč obdaja jeklen plašč. ▸ A kemencét acélköpeny borítja.
Povezane iztočnice: zaščitni plašč, fasadni plašč, varovalni plašč

3. (pri kolesu) ▸ abroncsČe je plašč gume izrabljen, ga zamenjajte. ▸ Ha a gumiabroncs kopott, cserélje le.
Ko sedemo na kolo, se smeta plašča le malo podati. ▸ Amikor felülünk a kerékpárra, az abroncsoknak csak egy kicsit szabad ellaposodniuk.
Vsem svetujem, da preverijo zračnice in plašče ter zavorni in pogonski mehanizem. ▸ Mindenkinek azt tanácsolom, hogy ellenőrizze a belsőket és a gumiabroncsokat, valamint a fékeket és a meghajtásokat.
Povezane iztočnice: avtomobilski plašč

4. geometrija (ploskev) ▸ palástPravokotnik, ki ima stranici dolgi 18 cm in 8 cm, je plašč valja. ▸ A 18 és 8 cm hosszú oldalú négyszög a henger palástja.
5. (o krinki) ▸ lepelLe nekajkrat na leto mirni in tihi Norvežani odvržejo plašč severnjaške zadržanosti. ▸ A nyugodt és csendes norvégok évente csak néhányszor dobják le magukról az északi visszafogottság leplét.Jasno je, da se vsa manipulacija okrog orožja skriva pod plaščem embarga. ▸ Világos, hogy a teljes fegyvermanipuláció az embargó leple alatt rejtőzik.
Izvor Majev je še vedno odet v plašč skrivnosti. ▸ A maják eredetét még mindig a titok leple lengi be.
Izvajali so narodno politiko pod plaščem ideologije liberalizma in razsvetljenstva. ▸ A nemzetpolitikát a liberalizmus és a felvilágosodás leple alatt alakították ki.

6. (o zavetju) ▸ lepelNeznani cenzor je še vedno varno zavit v plašč anonimnosti. ▸ Az ismeretlen cenzor még mindig a névtelenség leple mögött rejtőzik.Lahko se zavijete v dušeč plašč samopomilovanja. ▸ Az önsajnálat fojtogató köpenyébe burkolózhat.
Že naše babice so vedele, da ima noč svojo moč, in so določene stvari najraje počele pod plaščem noči. ▸ Már nagyanyáink is tudták, hogy az éjszakának hatalma van, és voltak bizonyos dolgok, amelyeket a legszívesebben az éjszaka leple alatt tettek.
Pomlad je razgrnila svoj mehki zeleni plašč čez hribe in doline. ▸ A tavasz felfedte lágy zöld leplét a dombokon és a völgyekben.

7. geologija (plast v notranjosti planeta) ▸ földköpeny
Plašč sega do globine okoli 2900 km in predstavlja največji del Zemlje. ▸ A földköpeny közel 2.900 kilométeres mélységig nyúlik, és a Föld legnagyobb részét teszi ki.
Povezane iztočnice: Zemljin plašč

8. zoologija (pri mehkužcih) ▸ köpeny, redőzet
Glavonožcem sem meril dolžino plašča, ribam pa celotno telesno dolžino. ▸ A fejlábúak esetében a köpenyhosszt, míg a halak esetében a teljes testhosszt mértem.
Vsakič, ko polž prileze iz hišice, se obe gubi plašča raztegneta in pokrijeta vso hišico. ▸ Ahányszor a csiga kibújik a házából, a köpeny két redője úgy nyúlik meg, hogy az egész házat befedi.

plaža samostalnik
1. (pas zemlje ob vodi) ▸ strand, partV poletnih dneh je na številnih mestnih plažah in kopališčih ob Donavi množica kopalcev. ▸ Nyári napokon a számos Duna-menti strand és fürdő zsúfolásig megtelik fürdőzőkkel.
Ob obali se raztezajo brezkončne plaže. ▸ A part mentén végeláthatatlan strandok húzódnak.
Ko sem na morju, ležim na plaži, berem knjigo in ne razmišljam o službi. ▸ Amikor tengeren vagyok, fekszem a strandon, könyvet olvasok, és nem gondolok a munkámra.
Povezane iztočnice: divja plaža, peščena plaža

2. (kot plaža urejen prostor) ▸ strand
Na Kongresnem trgu bo oživela plaža, na kateri se bodo z mednarodno konkurenco soočili najboljši slovenski igralci. ▸ A Kongresszusi téren strand nyílik, ahol a legjobb szlovén versenyzők nemzetközi mezőnyben mérkőznek meg.
Izvrstna smuka je bila mogoča na osmih urejenih progah, posebno presenečenje pa so pripravili na "plaži" ob smučišču, saj so prav vsem, ki so prismučali mimo, ponudili brezplačno okrepčilo. ▸ A csodás síeléshez nyolc rendezett pálya állt rendelkezésre, különleges meglepetésként pedig a pálya mentén „strandot” alakítottak ki, hiszen mindenkinek, aki elhaladt mellettük, ingyenes harapnivalót kínáltak.

3. neštevno, neformalno, izraža negativen odnos (o literaturi) ▸ ponyva [irodalom] ▸ ponyvaolvasmány
Trgovine kar tekmujejo, kdo bo prodajal večjo "plažo" in tako otrokom uničil prirojeni okus za estetiko. ▸ A boltok szinte versenyeznek, melyik ad el több ponyvát, ezzel tönkretéve a gyermekek veleszületett esztétikai érzékét.
Na splošno velja prepričanje, da se ob pljuskanju morskih valov in petju škržatov najbolje bere "plaža" oziroma šund. ▸ Az az általános felfogás, hogy a tenger hullámzása és a kabócák éneke mellé a ponyvaolvasmányok illenek.

plésati (pléšem) imperf. ➞ zaplesati

1. danzare, ballare:
plesati kolo ballare la carola
plesati polko, valček ballare un liscio, ballare una polka, un valzer

2. pren. muoversi (con grazia), correre, danzare:
prsti plešejo po tipkah le dita corrono per la tastatura
sence plešejo po stenah ombre danzano sulla parete

3. pren. traballare; sbandare, slittare:
avtomobil je začel plesati po cesti l'auto prese a sbandare per la strada

4. pog. pren. (biti ohlapen) ballare:
obleka kar pleše na njem, tako je shujšal il vestito gli balla addosso, tanto è dimagrito
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
črke mu plešejo pred očmi le lettere gli ballano davanti agli occhi
moški plešejo okrog nje kakor vešče okoli luči i maschi le girano attorno come falene attorno alla luce
plesati, kakor nekdo gode fare secondo la volontà di qcn.
PREGOVORI:
kadar mačke ni doma, miši plešejo quando non c'è la gatta i topi ballano

plešast pridevnik
1. (brez las) ▸ kopasz, tarLani jeseni so mi začeli tako izpadati lasje, da sem postala skoraj plešasta. ▸ Tavaly ősszel annyira elkezdett hullani a hajam, hogy majdnem megkopaszodtam.
2. (o površini) ▸ kopasz, kopárNa Trgu revolucije je ubogo staro živo mejo in "plešasto" zelenico nadomestila urejena cvetlična greda. ▸ A Forradalom téren a szegényes régi sövényeket és a „kopasz” gyepet takaros virágágyás váltotta fel.
Brocken je gosto poraščen z mešanim gozdom, proti vrhu se gostijo smreke, čisto na vrhu pa je kamnito plešast. ▸ A Brockent sűrű vegyes erdő fedi, a teteje felé haladva lucfenyőkkel, a hegycsúcs pedig sziklás és kopár.

pljúskati (-am) | pljúskniti (-em) imperf., perf. spruzzare, scrosciare; sciabordare; sbattere lievemente; spandersi a fiotti:
dež pljuska že ves dan la pioggia scroscia tutto il giorno
morje je pljuskalo ob ladjo il mare sciabordava contro la chiglia della nave
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
vsa kri mu je pljusknila (udarila)
v glavo tutto il sangue gli andò alla testa
tako ga je pljusknil, da se je zvrnil gli dette uno schiaffo così forte da stenderlo a terra

pobírati (-am) | pobráti (-bêrem)

A) imperf., perf.

1. raccogliere, cogliere; prendere, togliere:
pobirati krompir raccogliere le patate
pobrati s tal raccogliere da terra
pren. pobirati kostanj iz žerjavice togliere le castagne dal fuoco
pobirati kmetom živino prendere il bestiame ai contadini
pren. pobirati plodove svojega truda cogliere il frutto dei propri sforzi

2. raccogliere; fare incetta, raccolta; riscuotere:
pobirati papir fare raccolta della carta (straccia)
pobirati prostovoljne prispevke fare una colletta
pobirati davke riscuotere le tasse

3. pren. mietere, far deperire, uccidere, stroncare, distruggere, divorare:
epidemija, ki je pobrala tudi najkrepkejše ljudi un'epidemia che mietè anche i più forti
jetika jo pobira va deperendo per la tisi

4. žarg. (dosegati, doseči) conquistare:
pobirati uspeh za uspehom conquistare un successo dopo l'altro

5.
pobirati jo andare, camminare veloce, andarsene
pobrati jo andarsene, battersela

6. pog. (porabiti, zasesti) occupare:
omare poberejo preveč prostora gli armadi occupano troppo spazio

7. pren. (vzeti za moža, ženo) prendere:
zakaj bi morala pobrati prav njega? e perché dovrei prendere proprio lui?
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
misliš, da denar na cesti pobiram credi che i soldi mi caschino dal cielo?
pren. pobirati drobtine raccogliere le briciole
pren. pobirati ostanke za drugim contentarsi dei rimasugli altrui
pren. pobirati samo smetano vivere come un pascià, passarsela bene
sonce pobira sneg il sole scioglie la neve
pren. pobirati svoje ude in kosti alzarsi a fatica
pren. taki možje se ne pobirajo za vsakim plotom di uomini così ce n'è ormai pochi
obrt. pobirati, pobrati petlje raccogliere le maglie
med. pobrati šive po operaciji togliere i punti dopo l'operazione
pren. če boš še tako pil, te bo kmalu hudič pobral se non la smetti di bere, creperai presto
pren. vse bo vrag pobral andrà tutto in malora
pren. gora je spet pobrala dvoje življenj la montagna ha mietuto due nuove vittime
umakni se, drugače boš še katero pobral togliti dai piedi, se no rischi di buscarle
pren. besede je pobral s tvojih ust le parole le ha sentite da te
pren. noč ga je pobrala sparì nella notte
pren. pobrati k vojakom arruolare
pren. pobrati melodijo ricordare la melodia
pren. pobrati rokavico raccogliere il guanto di sfida
pren. pobrati pete battersela, alzare i tacchi
pren. pobrati šila in kopita far fagotto e andarsene
pobirati klasje spigolare
pobirati kokone sbozzolare
pobirati kokone z vej sfrascare
pobirati prispevke questuare

B) pobírati se (-am se) | pobráti se (-bérem se) imperf., perf. refl.

1. alzarsi, rizzarsi

2. (oditi) andarsene, togliersi di torno

3. pog. riprendersi

počásen slow (v, pri of, in); tardy; (len) sluggish; (bolezen) lingering

počásen in siguren slow but sure
počásen in vztrajen slow and steady
počásen delavec slow worker
počásen tok slow current
počásna rast slow growth
ne bodi (tako) počásen! don't dawdle!, don't be such a slowcoach!
biti počásne pameti to be slow on the uptake

počénjati (-am) | počéti (-čnèm) imperf.

1. fare; combinare:
kaj počenja tako dolgo cosa mai combina così a lungo
počenjati neumnosti, otročarije combinare guai, ragazzate

2. fare:
kaj počenjaš z živino, da je vsa izmučena cosa fai alle bestie da sfinirle in tal modo?
početi kaj jalovega sfondare una porta aperta

póčiti (-im) | pókati (-am)

A) perf., imperf.

1. scoppiare, esplodere; schioccare; sparare:
puška poči il fucile spara
pog. počiti nekoga sparare a uno

2. spaccarsi, fendersi, rompersi:
led poči il ghiaccio si spacca
struna je počila la corda si è rotta

3. (udariti, udarjati) picchiare, battere

4. pren.
pokati od jeze scoppiare, schiattare dalla rabbia
pokati od smeha sbellicarsi, crepare, scompisciarsi dalle risa
počiti v smeh scoppiare a ridere
od žalosti ji je počilo srce è morta di crepacuore
tako sem sit, da bom počil sono sazio da scoppiare

5. impers. pren. scoppiare (guerre e sim.):
na Kosovu je počilo nel Cossovo sono scoppiati scontri armati

B) póčiti se (-im se) perf. refl. (spopasti se) azzuffarsi, litigare; venire alle mani

podájati (-am) | podáti (-dám)

A) imperf., perf.

1. dare, porgere

2. šport. passare, centrare; smistare:
podati z glavo passare di testa
podati žogo servire, allungare la palla
podati žogo na center traversare al centro, crossare

3. pren. presentare, rappresentare; raffigurare; interpretare:
podajati učno snov presentare la materia
podati pesem recitare la poesia
podajati vlogo recitare, interpretare la parte
podajati glasbeno delo interpretare, suonare un brano musicale

4. nareč. sgridare, rimproverare

B) podájati se (-am se) | podáti se (-dám se) imperf., perf. refl.

1. pog. stare bene, donare:
temna obleka se ji lepo poda l'abito nero le sta bene, le dona
tako govorjenje se mu ne podaja il suo è un discorso sconveniente

2. (odhajati, oditi) andarsene, partire per, intraprendere un viaggio:
podati se na dolgo pot fare un lungo viaggio; mettersi in lungo viaggio
podajati se nevarnosti andare incontro a un pericolo, correre un pericolo

3. (vdati, vdajati se) arrendersi

4. (upogibati se, udirati se) cedere;
zemljišče se podaja il terreno sta cedendo

C) podájati si (-am si) | podáti si (-dám si) imperf., perf. refl. darsi:
podati si roke darsi la mano
veselje in žalost si podajata roke allegria e dolore si susseguono
pren. obiskovalci so si kar kljuko podajali i visitatori affluivano in gran numero

podóben (-bna -o)

A) adj. simile, somigliante, gemello, consimile, identico, analogo, affine:
sin je podoben očetu, hči pa materi il figlio somiglia al padre, la figlia alla madre
na las sta si podobna si somigliano come due gocce d'acqua
podoben maslu burroso
to ni ničemur, nobeni stvari podobno ma che porcheria è questa
tako dejanje je čisto njemu podobno un'azione da pari suo
človeku podobne opice scimmie antropomorfe

B) podóbni (-a -o) m, f, n simile; pari:
mojster, da mu ni podobnega un maestro, un artefice senza pari

poglédati (-am) | pogledováti (-újem) perf., imperf.

1. gettare uno sguardo, un'occhiata; guardare, sbirciare:
pogledati skozi okno guardare dalla finestra
pogledati v slovar guardare nel dizionario, consultare il dizionario
grdo, jezno, veselo pogledati guardare bieco, con aria arrabbiata, allegra
pozorno pogledati guardare attentamente

2. pren. sporgere, venir fuori:
krilo ji je pogledalo izpod plašča la gonna sporgeva di sotto il mantello

3. pren. guardare dietro, interessarsi a

4. ekst.
ne pogledati non toccare, non guardare
cigaret več ne pogleda non accende più una sigaretta

5. pren. (preveriti, upoštevati) constatare, conoscere, considerare, guardare, vedere:
če natančno pogledamo, njegov predlog ni tako slab a un esame più attento, la proposta non è poi così male

6. poglej(te) (v medmetni rabi) guarda(te), senti(te):
poglej, kako zna, če hoče ma guarda com'è bravo, se vuole
poglej, prijatelj, tako se ne dela senti, amico, così non si fa
pogledovati zaljubljeno occhieggiare
debelo pogledati essere stupiti, arrabbiati
pren. knjige še pogledati ne non aprire il libro, non studiare
pren. pogledati stvari do dna guardare, considerare le cose a fondo
pren. pogledati na koga badare a qcn.
pren. pogledati na svet nascere
pren. pogledati komu pod kožo imparare a conoscere qcn.
pog. pogledati komu skozi prste essere indulgente con qcn.
pren. globoko pogledati v kozarec ubriacarsi, alzare il gomito
pren. lahko pogledati komurkoli v oči poter guardare in faccia a chicchessia
pren. pogledati smrti v oči essere in pericolo mortale, guardare la morte in faccia
pren. pogledati dejstvom v oči accettare i fatti, la realtà
pren. pogledati komu v srce guardare nel profondo del cuore di qcn.
pren. pogledati za kulise guardare dietro le quinte di qcs.
pren. pogledati po svetu girare il mondo
pren. bilo ga je veselje pogledati era un pezzo di ragazzo
pren. pisano koga pogledati guardare qcn. bieco, di traverso

pojáhati (-am) perf.

1. partire a cavallo

2. vulg. fottere, montare:
pog. če bo šlo tako naprej, nas bo vse skupaj hudič pojahal se continua così, siamo tutti fottuti

pójem notion; idea; conception; filozofija concept; (čuden, muhast) conceit

meglen pójem vague idea, hazy notion
napačen pójem misconception
nenavaden, čuden pójem queer notion
osnovni pójmi pl the first rudiments pl
imeti čudne pójme o... to have queer notions about...
nimam pójma I have no idea
nimam niti najmanjšega pójma o tem I haven't the slightest (ali the haziest) idea of it
nisem imel pójma, da je tako pozno I didn't realize it was so late

poje|sti [é] (-m) jesti aufessen, eine Mahlzeit zu sich nehmen
pojesti vse, kar je na krožniku den Teller leeressen
z žlico: auslöffeln
figurativno pojesti, kar si si skuhal die Suppe auslöffeln
pojesti kako malenkost einen Bissen essen
pogovorno: vse, nekaj: verputzen, verdrücken, auffuttern, za malico: vernaschen
figurativno Nobena juha se ne poje tako vroča, kot se skuha Es wird nicht so heiß gegessen, wie es gekocht wird

pójmiti (-im) | pojmováti (-újem) perf., imperf.

1. capire, intendere:
z navadno pametjo tega ni mogoče pojmiti col senso comune questo non si può capire
kaj pojmujete pod tem izrazom? cosa intende con questa espressione?

2. concepire, vedere, interpretare:
tako dejanje se pojmuje kot nasilje azioni così si interpretano come violente

polentar samostalnik
1. sovražno (Italijan) ▸ puliszkaevő, približek prevedka ▸ digó
Italijani so bili za nas makaronarji, polentarji. ▸ Az olaszok számunkra csak taljánok, digók.

2. (kuhinjski pripomoček) ▸ puliszkakészítésre szolgáló fakanál
Večkrat ko boste vihteli polentar, boljša bo vaša polenta. ▸ Minél többször megkeveri fakanállal a puliszkát, annál finomabb lesz.

3. lahko izraža negativen odnos (kdor velikokrat je polento) ▸ puliszkaevő, puliszkazabáló
Tako imajo vzdevki kruhovec, krompirjevec, makaronar, polentar, sladkosned in podobno že negativni prizvok. ▸ Így az olyan kifejezéseknek, mint a kenyérevő, krumplievő, makarónievő, puliszkaevő, édesszájú és hasonlók már negatív konnotációjuk van.

polimorfizem samostalnik
1. biologija (o genih) ▸ polimorfizmusPrimerjali smo polimorfizme 15.000 bolnikov s 26.000 zdravimi genomi. ▸ 15 000 beteg és 26 000 egészséges genom polimorfizmusait hasonlítottuk össze.

2. biologija (o živih bitjih) ▸ polimorfizmus
Portugalska ladjica je zanimiv, skrajen zgled polimorfizma. ▸ A portugál gálya a polimorfizmus szép és szélsőséges példája.

3. kemija (lastnost snovi) ▸ polimorfizmus
Najimenitnejši pojav polimorfizma srečamo pri elementarnem ogljiku (C): na eni strani diamant in na drugi grafit. ▸ A legnagyszerűbb polimorfizmus az elemi szénnél (C) található: az egyik oldalon a gyémánt, a másikon a grafit.

4. računalništvo (del programskega jezika) ▸ polimorfizmus
Polimorfizem je ravno tako zelo dobrodošla "bližnjica" pri pisanju skriptne kode. ▸ A polimorfizmus egy nagyon üdvözlendő „egérút” a szkriptkód írása során.

poljski pridevnik
1. (o Poljski in Poljakih) ▸ lengyelV zgodbi spoznamo družino poljskega rodu, ki živi v predmestju Detroita. ▸ A történetben egy lengyel származású családdal találkozunk, akik Detroit külvárosában élnek.
Samo v Ameriki živi danes več kot deset milijonov prebivalcev poljskega rodu, prav toliko jih je še v številnih državah po vsem svetu. ▸ Ma csak Amerikában több mint tízmillió lengyel származású ember él, és ugyanennyien élnek még a világ számos országában.Povezane iztočnice: poljski zlot

2. (o jeziku) ▸ lengyel
Sama pa je v restavraciji naročila jagode, dobila pa borovnice, saj poljska beseda jagoda pomeni slovensko borovnico. ▸ Ő maga epret rendelt az étteremben, és áfonyát kapott, mivel a lengyel jagoda szó szlovénul áfonyát jelent.
Povezane iztočnice: poljski jezik

3. (o obdelovalni površini) ▸ szántóföldi, mezeiV poljskih poskusih na območju Gorenjske smo preverjali pridelke različnih sort ajde. ▸ A Gorenjska régióban végzett szántóföldi kísérletekben különböző hajdinafajták terméshozamát vizsgáltuk.Nežni zeleni travniki, poljsko cvetje in cvetoča narava so zdaj najlepše. ▸ A zöldellő rétek, a mezei virágok és a virágzó természet most a legszebb.Stanje poljske divjadi je marsikje že zaskrbljujoče, tako da so storili dodatne ukrepe za zaščito in varovanje zajcev in fazanov. ▸ A mezei vadak helyzete sok helyen már most is aggasztó, ezért a nyulak és a fácánok védelme és megőrzése érdekében további intézkedéseket hoztak.V poletnem času je gospodar stopil na polje, da razgleda, kako gredo poljska dela, nato pa je že ob treh zopet razrezal hlebce za malico pomočnikom. ▸ Nyáron a gazda kiment a földekre, hogy megnézze, hogyan halad a munka, majd három órakor már vágta a kenyereket a segédek uzsonnájához.

4. v fiziki (o električnem ali magnetnem polju) ▸ tér