Franja

lipara¹ -ae, f (gr. λιπάρα) „lípara“, neki lahek obliž: Plin., Cels.

ljubosumno prislov
1. (zaščitniško) ▸ féltékenyen, féltveNa ministrstvu za promet in zveze ljubosumno skrivajo identiteto prosilcev. ▸ A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium féltékenyen titkolja a kérelmezők személyazonosságát.
Razume se, da so izdelovalci ur ljubosumno varovali svoje znanje kot poklicno skrivnost. ▸ Érthető, hogy az órakészítők szakmai titokként féltve őrizték az ismereteiket.

2. (zavistno) ▸ féltékenyen
Če le ne bi mestna tekmeca tako ljubosumno tekmovala med seboj, namesto da bi sodelovala. ▸ Bárcsak a város riválisai ne versengnének ennyire féltékenyen egymással az együttműködés helyett.
V košarko se je zaljubil, ko je kot gimnazijec na Loki ljubosumno opazoval vrstnike, kako spretno in strastno mečejo na koš. ▸ Akkor szeretett bele a kosárlabdába, amikor Lokában gimnazista korában féltékenyen figyelte a kortársait, milyen ügyesen és szenvedélyesen dobálnak kosárra.

3. (o ljubezni) ▸ féltékenyen
"Seveda, on ima svoje dekle," je ljubosumno razmišljala, "in nima časa za prijateljico." ▸ „Persze neki van csaja” – gondolta féltékenyen –, „és nincs ideje a barátnőjére.”
Kmalu se začne obešati Danielu okoli vratu, a Barbara ju le ljubosumno opazuje. ▸ Hamarosan Daniel nyakába csimpaszkodik, de Barbara csak féltékenyen figyeli őket.

long¹ [lɔŋ] pridevnik
dolg; dolgotrajen, dolgovezen
pravno časovno odmaknjen
(tudi ekonomija) dolgoročen
ekonomija čakajoč na zvišanje cen

long arm dolga roka, oblast
to make a long arm iztegniti roko po čem
at long bowls borba na daljavo
ameriško long bit kovanec za 15 centov
as broad as it is long vseeno
a long chair ležalnik
by a long chalk in že kako
not by a long chalk kje neki
long clay dolga pipa
ekonomija a long date dolg rok
long dozen 13 kosov
a long drink pijača iz visokega kozarca
long ears neumnost
little pitchers have long ears otroci vse slišijo
a long family mnogoštevilna družina
the long finger sredinec
long in the finger tatinski, dolgoprst
a long face kisel, žalosten obraz
a long figure (ali price) visoka cena
a long guess negotova domneva
long hundred 120 kosov
long hundredweight angleški cent (50,8 kg)
to have a long head biti preudaren, bister, daljnoviden
long home grob
long haul prevoz ali promet na veliko daljavo
šport long jump skok v daljino
it is a long lane that has no turning nobena stvar ne traja večno, vsaki nesreči je enkrat kraj
long measure dolžinska mera
two long miles dve dobri milji
ekonomija to be on the long side of the market; ali to be long of the market špekulirati na višje cene
to make a long nose pokazati osle
long odds neenaka stava
long in oil bogat z oljem, z mnogo olja
it is long odds that stavim l proti 100
a long purse globok žep, mnogo denarja
navtika, sleng longpig človeško meso (hrana ljudožrcev)
gentlemen of the long robe pravniki, odvetniki
in the long run končno, konec koncev
long sight daljnovidnost (tudi figurativno)
of long standing dolgoleten, star
to be (ali take) a long time in dolgo potrebovati za
Long Tom daljnosežen top
to have a long tongue imeti dolg jezik
long in the tooth starejša, kakor hoče priznati
long vacation letni oddih, poletne počitnice
to have a long wind imeti dobra pljuča, dobro teči, figurativno dolgovezno govoriti
to take long views misliti na posledice
a long way round velik ovinek

Lycō -ōnis, m Líkon,

1. filozof peripatetične šole: Ci.

2. neki Sirakužan: N.

3. ajtolski in bojotski vojskovodja v Perzejevi vojski: L.

4. mesto v Hispaniji: L.

Lycomēdēs -is, m (Λυκομήδης) Likoméd,

1. kralj na otoku Skiros (Scyros), pri katerem se je v ženski obleki skrival Ahil in imel z njegovo hčerjo Dejdamejo sina Pira (Pyrrhus) ali Neoptolema (Neoptolemus): Ci., Stat.

2. neki Bitinijec: Auct. b. Alx.

lycophthalmos -ī, m (gr. λυκόφϑαλμος) „volčje oko“, neki dragulj: Plin., Isid.

Lycormās -ae, m (Λυκόρμας) Likórmas

1. reka v Ajtoliji: O.

2. neki Kefenec: O.

Lȳsiadēs -ae, m (Λυσιάδης) Liziád, neki Atenec, sin filozofa Fajdra: Ci.

Lȳsiās¹ -ae, m (Λυσίας) Lísias, 1. Kefalov sin, Atenec, atenski govornik, Sokratov sodobnik: Ci., Q., Iust., Gell. Od tod adj. Lȳsiacus 3 (Λυσιακός) Lízijev, lízijevski: gracilitas Q..

2. neki zdravnik: Cels.

3. grški kipar: Plin.

ma členek, ki poudarja poljubnost zaimka ali prislova: mà kojī -ā -ē neki, ma kòjī kateri koli; màkoliko nekoliko, ma kȍliko kolikor koli; màkako nekako, ma kȁko kakor koli; màtko, màko nekdo, ma tkȍ, ma kȍ kdor koli; màšto nekaj, ma štȍ kdor koli

Macrīnus -ī, m Makrín

1. Plotius Macrīnus Plotij Makrin, Perzijev prijatelj, zelo učen: Pers.

2. C. Opilius Macrīnus Gaj Opilij Makrin, le nekaj mesecev rim. cesar (umrl l. 218 po Kr.): Eutr., Aur., Aus. — Od tod adj. Macrīniānus 3 Makrínov: factio Lamp.

3. neki slovničar: Aus.

4. (Caecilius) Macrīnus Cecilij Makrin, prijatelj Plinija mlajšega: Plin. iun.

Maecius 3 Mécij(ev) ime rim. plebejskega rodu. Poseb. znan je

1. Sp. Maecius Tarpa Spurij Mecij Tarpa, izvrsten poznavalec umetnosti in ocenjevalec dramskih del: Ci. ep., H. Najbrž po posestvu nekega Mecija se imenuje neki kraj pri Lanuviju v Laciju ad Maecium (ali Mēcium) L. Mecijevo.

2. Maecia, priimek neke rim. tribus: L., Ci.

malikovanje samostalnik
1. religija (čaščenje) ▸ bálványimádás
Islamska zakonodaja praviloma nasprotuje vsakemu upodabljanju ljudi in živali, ker bi to lahko vodilo v malikovanje, ki ga Koran izrecno obsoja. ▸ Az iszlám törvények rendszerint ellenzik az emberek és az állatok ábrázolását, hiszen ez bálványimádáshoz vezethetne, amit a Korán kifejezetten elítél.
Kristjanom se je uprlo malikovanje in niso hoteli cesarja častiti po božje. ▸ A keresztények fellázadtak a bálványimádás ellen és nem akarták istenként tisztelni a császárt.

2. (pretirano občudovanje) ▸ bálványozásNobene prihodnosti nimajo tisti, ki živijo v malikovanju jutrišnjega dne. ▸ Azoknak, akik csak a holnapot bálványozzák, nincsen semmilyen jövőjük.
Očitate mu malikovanje diktatorjev, a tudi pri vas je zaznati nekakšno fascinacijo z diktatorji. ▸ Felrója neki a diktátorok bálványozását, de önnél is észlelhető az irántuk érzett csodálat.

Mānia¹ -ae, f (prim. mānēs) Mánija,

1. mati larov: Varr., Macr., Arn.

2. neki hudoben duh, poseb. kot strašilo otrok, bavbav, strahomož: M., Arn., Stilo et Capito ap. Fest., P. F.

manner [mǽnə] samostalnik
način; nastop, stil
množina običaji, šege
množina obnašanje, olika, vedenje, manire, način življenja
arhaično vrsta

adverb of manner prislov načina
all manner of vsake vrste
after (ali in) this manner na tak način, tako
it is bad manners neolikano je
to the manner born kakor rojen za kaj, kakor da bi bil od rojstva tak
the grand manner staromodna dostojanstvenost
good manners lepo vedenje; olika
he has quite a manner ima dober nastop
to have no manners ne imeti manir
to have no manner of right ne imeti nikakšne pravice
to make one's manners prikloniti se
in a manner v neki meri
in a singular manner čudno, nenavadno
by all manner of means na vsak način
by no manner of means na noben način
in a manner of speaking tako rekoč
other times, other manners drugi časi; drugi običaji

Marsyās (Marsya) -ae, acc. -ān (Μαρσύας) Mársias

1. pritok reke Majandra v Veliki Frigiji: L., O.

2. ime dveh sirskih rek: Plin.

3. neki Satir (poosebljenje frig. igranja na flavto oz. piščal), izvrsten piskač, ki je Apolona pozval na glasbeno tekmo, ta pa ga je premagal in za kazen zaradi njegove predrznosti odrl. Marsijev kip je stal na rim. foru ob govorniškem odru; tam so opravljali svoje posle odvetniki in se shajali zaljubljenci: O., H., Mart., Iuv., Sen. ph., Lucan., Ap.

maškarada samostalnik
1. (dogodek) ▸ jelmezbál, álarcosbál, maszkabálTradicionalna maškarada je bila znova mednarodno obarvana, posebnost so bile beneške maske. ▸ A hagyományos álarcosbál ismét nemzetközi színezetű volt, a különlegességét a velencei maszkok adták.
2. izraža negativen odnos (o pretvarjanju) ▸ alakoskodás, szemfényvesztésOdstop predsednika vlade pomeni, da je večmesečne neokusne politične maškarade konec. ▸ A miniszterelnök lemondása azt jelenti, hogy vége a hónapok óta tartó ízléstelen politikai szemfényvesztésnek.
Protitajkunski boj je za zdaj šminka in maškarada, učinkov ni. ▸ Az oligarchaellenes harc egyelőre csak porhintés és alakoskodás, az eredménye nulla.

3. lahko izraža negativen odnos (o preobleki) ▸ álruha, maskara
Za maškarado se je menda odločil v želji, da ga kupci v trgovini ne bi prepoznali. ▸ Talán azért döntött az álruha mellett, hogy a vásárlók ne ismerjék fel az üzletben.
Najhuje je bilo, ko se je neki zabavi pojavil v uniformi s kljukastim križem na rokavu, to maškarado so mu ljudje zelo zamerili. ▸ Az volt a legrosszabb, amikor egy partin olyan egyenruhában jelent meg, aminek horogkereszt volt az ingujján, emiatt a maskara miatt az emberek nagyon nehezteltek rá.

medicāmen -inis, n (pesn. beseda; medicāre)

1. (v dobrem pomenu) zdravilna snov, tj. zdravilo glede na svojo snovno podstat, occ. zdravilo nasploh, lek, celilo, mazilo, obliž: T., Col., validum m. O., medicaminibus curari Ci., medicamina Pontica Iuv. mitridat, neki protistrup, medicaminibus corpus adversus venena firmare Aur. s protistrupi; pren. zdravilo = pripomoček, pomagalo: quasso medicamina imperio circumspectare Sil., iratae medicamina fortia praebe O.

2. (v slabem pomenu)
a) strup, strupena pijača, strupena snov: L. epit., Val. Fl., m. impura Fl., infusum delectabili cibo boletorum venenum, nec vim medicaminis statim intellectam T., tantum medicamina possunt Iuv. splavila.
b) bajilo, čarovno sredstvo, čarovna pijača, čarovnija: m. triste, incertum O., qui vestras maximus aevo est dux gregis inter oves, agnus medicamine fiet O.

3. metaf. vsak pripomoček, s katerim se doseže kak fizičen učinek
a) snov, s katero se spremeni, izboljša, izčisti kaka naravna snov (prirodnina): vitiosum Col. začimba, optimus caseus est, qui exiguum medicaminis habet Plin. sirila, vina medicamine instaurare Plin. bistriti, čistiti, fecundum fimi m. Plin. iztrebljanje pospešujoča moč, odvajalo, odvajalno sredstvo.
b) barvilo, barvína, barva: Plin., Petr., croceum Lucan.; poseb. lepotilno sredstvo, lepotilo, ličilo, šminka: Iuv., facies medicamine attrita Petr., vestrae medicamina formae O.

Medōn -ontis, m (Μέδων Skrbnik) Medónt

1. neki Kentaver: O.

2. sin atenskega kralja Kodra, prvi arhont: Vell.; njegovi potomci Medontidae -ārum, m Medontídi: Vell.

3. Trojanec, Ojlejev sin, vodja Pitijcev pred Trojo, ubit od Eneja: V.

Megara¹ -ae, f (Μέγαρα) Mégara

1. f Herkulova soproga: Sen. tr., Hyg.

2. m neki Numantinec: Fl.