Franja

German¹ [džə́:mən] pridevnik
nemški

German Ocean Severno morje
German text gotica
medicina German measles rdečke

Germānī -ōrum, m Germáni. Cezar je imenoval Germane vsa plemena, ki so prebivala na desnem Renovem bregu. V Tacitovem času so bivali germanski rodovi od Rena do Visle, od Donave do Severnega morja. Njihova najpomembnejša plemena so bili: Svebi, Heruski, Ubijci, Sugambri, Markomani in Uzipeti: CI., C., T.; sg. Germānus -ī, m German v besedni igri: Germanum Cimber occidit pri Q. – Od tod

I. adj.

1. Germānus 3 germanski: herbae O., feritas VELL., pubes PERS.

2. Germānicus 3 germanski: bellum C. vojna z Germani, saltūs L., gentes PLIN., mare PLIN. Baltiško morje, Kalendae MART. = 1. september (dan ko je Germanik premagal Germane), sermo, victoria SUET., exercitus T. Kot subst. Germānicus -ī, m
a) Germanski, Germanik, častni priimek vojskovodij, ki so premagali Germane, poseb. častni priimek sina Tiberijevega brata Druza in Antonije: T., SUET.
b) (sc. mensis) Germanikov mesec: (Caligula) in memoriam patris Septembrem mensem Germanicum appellavit SUET.
c) (sc. nummus) germanik, germanjak, zlatnik s podobo cesarja Domicijana, ki je tudi imel priimek Germanicus: IUV.

3. Germāniciānus 3 germanski = ki biva ali služi v Germaniji: exercitus (v sg. in pl.) SUET., EUTR.; kot subst. Germāniciānī -ōrum, m: SUET. –

II. subst. Germānia -ae, f

1. Germanija, dežela germanskih plemen ali desni Renov breg (kot rim. provinca): T.; pl. Germaniae T. Severna in Južna (= Zgornja in Spodnja) Germanija.

2. pesn. meton. = Germani: hinc movet Euphrates, illinc Germania bellum V.

gettare

A) v. tr. (pres. gētto)

1. vreči, metati:
gettare sassi contro qcn. metati kamenje v koga
gettare l'ancora vreči sidro, zasidrati se
gettare le armi odvreči orožje, predati se
gettare qcs. dietro le spalle kaj odvreči; pren. kaj vreči čez ramo
gettare i dadi kockati (tudi pren.);
gettare in faccia a qcn. il suo passato pren. vreči komu v obraz njegovo preteklost, očitati komu preteklost
gettare la polvere negli occhi a qcn. pren. metati komu pesek v oči
gettare il denaro pren. razmetavati denar
gettare all'aria una stanza razmetati sobo
gettare qcn. nella miseria, sul lastrico pren. koga pahniti v bedo, vreči na cesto
gettare uno sguardo su qcs. vreči pogled na kaj
gettare via vreči proč
la fontana getta vodnjak brizga vodo
il ferito getta sangue dalla bocca ranjenec bruha kri
gettare le radici pognati korenine (tudi pren.);
gettare grida, urli pren. kričati, vpiti

2. položiti, zgraditi, postaviti:
gettare le fondamenta di un edificio položiti temelje stavbe
gettare le fondamenta di un'arte, di una scienza pren. postaviti temelje neke umetnosti, znanosti
gettare un ponte zgraditi most

3. uliti (kip)

4. prinesti, prinašati, navreči:
le tasse gettano molti miliardi allo stato davki vržejo, prinesejo državi milijarde

B) ➞ gettarsi v. rifl. (pres. mi gētto)

1. vreči se, pognati se, planiti:
gettarsi dalla finestra vreči se skozi okno
gettarsi nella mischia pognati se v metež; pren. zagnati se, vreči se v kaj
gettarsi al collo di qcn. vreči se komu okrog vratu

2. izlivati se:
il Po si getta nel Mare Adriatico Pad se izliva v Jadransko morje

glace [glas] féminin led; glazura; sladkorni obliv; ogledalo; (debela) šipa; okno (pri kočiji); pega (v dragem kamnu); figuré hladnost (čustev), ledenost; sladoled, ledena krema

de glace (figuré) leden, mrzel, hladen
glaces (accumulées) led v skladih, nagrmaden led
glace artificielle umeten led
glace biseautée, taillée brušeno ogledalo
glace au chocolat, au citron, à la fraise, à la framboise, à la vanille čokoladni, citronov, jagodni, malinov, vanilijev sladoled
glaces dérivantes, flottantes plavajoče ledene plošče
glaces descendantes pogrezljivo (stransko) okno (pri limuzini)
glace incassable nerazdrobljivo zrcalo
glace à main ročno zrcalo
glace panachée mešan sladoled
glace pare-bise vetrobransko steklo
glace de poche žepno ogledalo
glaces polaires polarni led
glace quadrillée (technique) raster
glace d'une vitrine debela šipa izložbenega okna
banc masculin de glace debela plast, plošča ledu v morju
champ masculin de glace ledeno polje
couche féminin de glace plast ledu
fabrication féminin de glaces izdelovanje ogledal
fleurs féminin pluriel de glace ledene rože (na oknu)
machine féminin à glace stroj za izdelovanje ledu
mer féminin de glace ledeno morje
montagne féminin de glace ledena gora
polisseur masculin de glace brusilec ogledal
pris dans les glaces zamrznjen (v ledu)
être de glace, avoir un cœur de glace (figuré) biti brezčuten
fendre, rompre la glace (figuré) prebiti led
se regarder, se voir dans la glace pogledati se, videti se v zrcalu

glacial, e, als [glasjal, sjal] adjectif ledeno mrzel; figuré leden, mrzel, hladen

océan masculin Glacial Arctique, Antarctique Severno, Južno Ledeno morje

glacial leden

Océano Clacial Ártico (Boreal) Severno Ledeno morje
período glacial ledena doba
zona glacial mrzli pas
hace un frío glacial ledeno mraz je

glaciale agg. leden (tudi pren.):
periodo glaciale ledena doba
Oceano Glaciale Artico Severno ledeno morje
una stanza glaciale ledeno mrzla soba
accoglienza glaciale pren. leden sprejem

glaciālis -e (glaciēs) ledén, mrzel kot led, ledovit: VAL. MAX., COL., PLIN., hiems V., polus, Scythia O., frigus O. hud mraz, pontus LUCAN., Oceanus IUV. Ledeno morje.

gládek smooth; (spolzek) slippery; (pološčen) polished; (raven) even; (koža) smooth, satiny; (lasje) smooth, sleek, glossy, lank, unruffled; (blago) plain; ➞ gladko

gládka (obrita) brada smooth chin
gládka koža (lasje) smooth skin (hair)
gládko morje smooth sea
gládka vrv a slippery rope
kot zrcalo gládek as smooth as glass

gládek liso; bruñido; alisado; llano

gladki lasje pelo m (ali cabello m) liso
gladko morje mar f llana
gladka zmaga victoria f neta
gladka odklonitev negativa f rotunda
gladko odkloniti rechazar de plano

Glaucus -ī, m (Γλαῦκος) Glávk,

1. Sizifov sin, ki so ga raztrgali njegovi lastni konji: V.

2. pravnuk prejšnjega, Hipolohov sin, vodja likijskih čet, ki je prišel na pomoč Trojancem, Diomedov prijatelj: H.

3. ribič v Antendonu, ki je zaužil neko zel in zamaknjen skočil v morje, kjer sta ga Ocean in Tetija spremenila v morskega boga; odtlej je kot Nerejev ljubljenec vedeževal z Nereidami: O., STAT., Glauci chorus (= Nereides) V., Glaucum saltare VELL. Glavka pantomimsko prikazovati.

gléj | gléjte inter.

1. (izraža opozorilo na to, kar se opazi) ecco:
glej (glejte), morje ecco il mare

2. (izraža podkrepitev trditve) ecco, guarda (un po'):
glej, koliko sitnosti mi prizadevaš guarda quante seccature mi provochi

3. (izraža začudenje) to', ecco:
glej ga, ti si?! to' sei tu?!
'Kdo bo to delal?' 'Ti, glej ga!' 'E chi lo farà?' 'Ma guarda un po', tu lo farai!'

4. (izraža zadovoljnost) ecco, to', guarda:
glej (glejte), pa smo končali ecco, abbiamo finito

globok [ô] (-a, -o) tief (tudi figurativno) (segajoč globoko) tiefreichend; čustvo: [tiefempfunden] tief empfunden, innig; razmišljanje, agronomija in vrtnarstvo tla: tiefgründig; (nizek) tiefliegend; (korenit) spremembe: tiefgreifend
globok spanec tiefer Schlaf, der Tiefschlaf
globoki sneg der Tiefschnee
globoka jedkanica die Tiefätzung
globoka narkoza medicina die Vollnarkose
globoko morje die Tiefsee
globok en meter/čevelj/klaftro … -tief (metertief, fußtief, klaftertief)

grenlándski (-a -o) adj. geogr. groenlandese, di Groenlandia:
zool. grenlandski kit mistacoceto (Balaena misticetus)
geogr. Grenlandsko morje Mar di Groenlandia

griva samostalnik
1. (o živalski dlaki) ▸ sörény, bundaZnačilnosti islandskega konja so dolga in košata griva in rep, kratek trup, manjša pasma konj. ▸ Az izlandi ló rövid törzsű, kisebb testalkatú lófajta hosszú és bozontos sörénnyel és farokkal.Prav levja griva dokazuje, da tudi pri upodobitvah leva v srednjeveški umetnosti simbolika nadvladuje naturalizem. ▸ Éppen az oroszlánsörény bizonyítja, hogy a középkori művészetben az oroszlán ábrázolásában a szimbolizmus dominál a naturalizmus felett.Konji imajo grivo in rep. ▸ A lovaknak sörényük és farkuk van.
Največja posebnost norveških gozdnih muc je njihova griva. ▸ A norvég erdei macskák legkülönlegesebb jellemzője a bundájuk.
Leva pogosto imenujemo tudi kralj živali, predvsem zaradi njegove veličastne grive. ▸ Az oroszlánt – elsősorban a csodálatos sörénye miatt – gyakran az állatok kirányának nevezik.

2. (o laseh) ▸ sörény, hajkoronaNamesto neukrotljive grive las je imela mehke kodre, ki so ji ravno prekrivali ušesa. ▸ Zabolázhatatlan hajsörény helyett puha hullámokban omlott le a haja, melyek épp csak eltakarták a fülét.Zaradi višine, levje grive kodrastih sivih las in prodornih oči je bil njegov videz akademski. ▸ Magassága, göndör és ősz oroszlánsörénye, átható szeme miatt akadémikusnak nézett ki.Dolgolaske, ki si želijo razmršeno grivo, naj uporabijo navijalke, a las naj ne navijejo do korenin. ▸ A hosszú hajú nők, akik kócos sörényt szeretnének, használjanak hajcsavarókat, de ne tekerjék föl a hajukat egészen a hajtőig.
3. (travnata površina; pobočje) približek prevedka ▸ hegyoldal, füves rétHodili so v koloni, ubirali bližnjice čez grive, prvi in zadnji pa sta svetila bodisi s trskami ali slamo. ▸ Oszlopban haladtak toronyiránt a hegyoldalban, az első és az utolsó a sorban pedig fafáklyával vagy szalmafáklyával világított.
Po valovitem terenu morajo marsikje grabiti seno na roke, po grivah pa je treba zagrabiti tudi za koso. ▸ A hepehupás terepen sok helyen kézzel kell összenyalábolniuk a szénát, a hegyoldalban pedig akár kaszával is.
Okrog domačije so same grive! ▸ A majorságot csupa-csupa füves rét veszi körül!

4. (o vodni površini) ▸ tajtékSprehajal se je po plaži, bila je zgodnja jesen, nemirni vetrovi so gonili pred sabo valove s penastimi grivami. ▸ A plázson sétált, koraősz volt, a nyughatatlan szelek maguk előtt kergették a tajtékos hullámokat.
Bele grive ob obali kažejo lomljenje valov, ki tudi erodirajo morsko dno in splakujejo glino in mivko z obale. ▸ A part menti fehér tajték a hullámtörést jelzi, ami a tengerfeneket is erodálja, és bemossa az agyagot és a homokot a partról.
Ta ladja je na grivi cunamija jezdila iz pristanišča na celino in pristala štiri kilometre daleč od obale. ▸ Ez a hajó a cunami taraját meglovagolva lebegett ki a kikötőből a szárazföldre, és kötött ki négy kilométerre a parttól.

5. (o obliki) ▸ sörény, üstök, tarajVes zahodni del je bil prekrit z gosto grivo tropskega gozda in se je končal s strmo skalno steno v morje. ▸ Az egész nyugati oldalt a trópusi erdő sűrű sörénye borította, melynek végében meredek sziklafal zuhant alá a tengerbe.
V daljavi valovijo grive topolov. ▸ A távolban a nyárfák barkasörénye hullámzik.
Dala si je narediti tetovažo, stilizirano sonce z obrazom in grivo sončnih žarkov. ▸ Varratott magára egy tetoválást, egy stilizált Napot, amelynek arca volt, és a napsugarak sörényként ölelték körül.
Na bibavični grivi, na videz goli, najdemo poleg gruč grmičkastega členkarja nekaj zanimivih rastlin. ▸ Az árapály látszólag csupasz taraján, a rengeteg ágas-bogas sziksófű mellett néhány érdekes növényt is találunk.

6. (goba) ▸ korallgomba
Paziti moramo tudi, da ne zamenjamo užitnih griv s strupenimi. ▸ Arra is ügyelnünk kell, hogy az ehető korallgombákat ne keverjük össze a mérgezőkkel.
Povezane iztočnice: tribarvna griva, rumena griva, bleda griva, krvobetna griva

grobnica samostalnik
1. (o pokopavanju mrtvih) ▸ sírbolt, sírkamra, kriptaObe krsti so tako prenesli v novo grobnico, kjer sta še danes. ▸ Mindkét koporsót áthelyezték az új sírboltba, itt nyugszanak mindmáig.

2. (kraj smrti ali konca) ▸ temető, vesztőhely, sír
Žal je v nedeljo zvečer stavba postala tudi grobnica mladega odvisnika. ▸ Sajnos vasárnap este az épület egy fiatal kábítószerfüggő vesztőhelyévé is vált.
Neka šola na jugu je postala grobnica za 350 šolarjev, ki so se pripravljali na petkovo parado v počastitev dneva neodvisnosti Indije. ▸ Az ország déli részén egy iskola 350 tanuló vesztőhelye lett, akik az India függetlenségének napja tiszteletére rendezett pénteki ünnepi felvonulásra készültek.
Pozornost javnosti je hotel preusmeriti na trpljenje beguncev, za katere morje pogosto postane grobnica. ▸ A közvélemény figyelmét rá akarta irányítani a menekültek szenvedéseire, akik gyakran a hullámsírban végzik.
Lahko Moldavija, postane grobnica evropskih ambicij nogometašev Maribora? ▸ Moldova lehet a maribori labdarúgók európai ambícióinak temetője?

gros, se [gro, s] adjectif debel, korpulenten; velik, težak; grob, surov; važen; adverbe veliko, debelo

gros bagage masculin težka prtljaga
grose artillerie težko topništvo
grose affaire velika, važna kupčija
grose besogne glavno delo
gros bonnet, gros légume masculin (figuré, familier) velika, visoka živina
gros buveur, fumeur, mangeur velik pivec, kadilec, jedec
une grose femme debela ženska
une femme grose noseča ženska
elle est grose de cinq mois (ona) je v petem mesec nosečnosti
gros gibier velika divjad
gros industriel veleindustrijec
gros commerçant veletrgovec
Gros-Jean ubožec, revček, trpin; pavliha
grose fièvre huda vročica
gros lot glavni dobitek
la mer est grose morje je razburkano
gros rire bučen smeh
gros rhume hud nahod, hud prehlad
gros pain domač kruh
gros mots masculin pluriel, groses paroles féminin pluriel hude žaljivke, psovke
grose rivière narasla reka
grose plaisanterie groba, surova šala
gros temps viharno vreme (na morju)
de gros soucis masculin pluriel hude skrbi
les gros travaux masculin pluriel surova, glavna dela (pri stavbi)
yeux masculin pluriel gros de larmes, de sommeil objokane oči, od spanca zabuhle oči
gros de conséquence težkih posledic
j'ai le cœur gros težko mi je pri srcu, žalosten sem
il a les yeux gros na jok mu gre
avoir un gros nez imeti nos ko kumaro
en avoir gros sur le cœur imeti mnogo jeze, skrbi itd.
battre de la grose caisse tolči, razbijati po veliki pavki
coûter gros drago stati
devenir gros rediti se
dire à quelqu'un des groses vérités komu odkrito svoje povedati
écrire gros pisati z debelimi, velikimi črkami
être Gros-Jean comme avant nič se ne spametovati
faire le gros dos hrbet ukriviti (mačka), figuré prsiti se, bahati se, postavljati se
gagner, parier, risquer gros veliko zaslužiti, staviti, tvegati
faire les gros yeux preteče gledati
jouer gros jeu igrati veliko igro, figuré mnogo tvegati
il y a gros à parier que ... stavim 100 proti l, da ...

grossir [grosir] verbe transitif odebeliti, okrepiti, povečati; pretiravati; verbe intransitif (z)rediti se, odebeliti se; naraščati, narasti

grossir sa voix povzdigniti svoj glas
la fonte des neiges grossit les fleuves topljenje snega povzroča naraščanje rek
les fleuves grossissent reke naraščajo
la mer grossit morje postaja razburkano
vous avez grossi zredili ste se
mes économies ont grossi moji prihranki so se povečali
le microscope grossit 500 fois mikroskop poveča 500-krat
les journaux grossissent l'affaire časniki napihujejo zadevo
son imagination a grossi le danger, les difficultés njegova domišljija je povečala, pretiravala nevarnost, težave
se grossir narasti
se grossir quelque chose nekaj si večje predstavljati

grōsso

A) agg.

1. velik, debel:
stabile grosso velika stavba
fiume grosso narasla reka
mare grosso razburkano morje
dirige un grosso complesso industriale vodi velik industrijski kompleks
mettere insieme una grossa fortuna pridobiti veliko premoženje
caccia grossa visoki, veliki lov
libro grosso debela knjiga
intestino grosso debelo črevo
dito grosso palec

2. gost:
vino grosso gosto vino
acqua grossa motna, blatna voda
tempo grosso kujavo vreme
fiato grosso zasoplost, (neprijeten) zadah

3. krepek, zajeten:
un uomo grande e grosso velik in krepek mož
donna grossa noseča žena

4. pomemben, važen, sposoben:
grosso affare velik posel
pezzo grosso velika živina

5. hud, težak, težaven:
correre grossi rischi veliko tvegati
dire, pronunciare parole grosse izreči hude besede, grožnje
dirle grosse lagati, čenčati, kvasiti
questa è poi grossa! ta je pa debela!
farla grossa kozla ustreliti

6. pren. grob, neotesan:
gente grossa neotesanci
uomo di pasta grossa človek počasne pameti, trda buča
grosso modo približno
ti sbagli di grosso hudo se motiš

B) m

1. najdebelejši del:
il grosso della coscia najdebelejši del stegna
il grosso del corpo prsni koš

2. največji del, glavni del, glavnina, večina:
il grosso del pubblico non è ancora entrato večina občinstva še ni vstopila
il grosso della fanteria glavnina pehote

3. važna oseba, velika živina:
fare il grande e il grosso postavljati se

4. groš
PREGOVORI: il pesce grosso mangia il piccolo preg. velika riba požre majhno

grueso debel, velik; številen; okoren; viharen, razburkan (morje)

grueso de cuello debelovraten
artillería gruesa težka artilerija
mar gruesa razburkanlo morje
en grueso en gros, na veliko