Franja

klasificira|ti (-m) klassifizieren
kar je mogoče klasificirati klassifizierbar

koledar samostalnik
1. (o merjenju časa) ▸ naptárFrancoski kralj v svoji deželi določil spremembo koledarja, s čimer je bil začetek leta prestavljen na 1. januar. ▸ A francia király megváltoztatta az országában használt naptárt, ezért január 1. lett az év kezdőnapja.Pri starih ljudstvih se je astronomija razvila kot znanost, ki je ljudem pomagala računati čas in izdelati koledar. ▸ Az ősi népeknél a csillagászat olyan tudományként fejlődött ki, amely segített az embereknek az idő mérésében és a naptárkészítésben.Povezane iztočnice: astronomski koledar, lunin koledar, kitajski koledar, judovski koledar, islamski koledar, muslimanski koledar, julijanski koledar, gregorijanski koledar

2. (publikacija) ▸ naptárIzdelavo koledarjev omogočajo tudi boljši izdelovalci fotografij. ▸ Naptárkészítésre a jobb fényképészeknél is van lehetőség.Vzemite v roke svinčnik in si ta datum označite na koledarju. ▸ Vegyetek a kezetekbe egy ceruzát és jelöljétek meg ezt a napot a naptárban.Spomnite se svoje preteklosti, kot da je zapisana na koledarju, ki visi na steni in ki ga vsak dan pogledate. ▸ Úgy emlékezzetek a múltatokra, mintha a falon lógó naptárban szerepelne, amire minden nap rápillantotok.
Povezane iztočnice: stenski koledar, namizni koledar, adventni koledar

3. (računalniška aplikacija) ▸ naptárPoleg običajnih Microsoftovih programov ima Casio priložena še dva programa za vodenje koledarja in imenika kontaktov. ▸ A szokásos Microsoft-programok mellett a Casio két másik naptárkezelő, illetve címjegyzékkezelő programot is tartalmaz.Spletišče omogoča tudi izdelavo koledarja za poljuben mesec v navedenem obdobju. ▸ A weboldal azt is lehetővé teszi, hogy naptárt hozzon létre az adott időszak bármely hónapjára.Uporabniki lahko dodajajo in spreminjajo podatke v koledarju, imeniku in seznamu opravil, mogoče pa je tudi ustvariti krajše zapiske. ▸ A felhasználók hozzáadhatnak és módosíthatnak információkat a naptárban, a címjegyzékben és a teendők listájában, valamint rövidebb jegyzeteket készíthetnek.

4. (razpored dejavnosti) ▸ naptárVodstvo košarkarske Lige NLB je zaradi sprememb koledarja Evrolige skrčilo število tekem. ▸ Az NLB kosárlabdaliga vezetősége az Euroliga naptárának megváltozása miatt csökkentette a mérkőzések számát.Potrebno je izdelati koledar dirk in določiti dirke, na katerih sodelujejo konji slovenskega porekla. ▸ El kell készíteni a versenynaptárt és kiválasztani azokat a futamokat, amelyeken szlovéniai származású lovak versenyeznek.Sodišče v Cincinnatiju naj bi božič čim prej črtalo s koledarja državnih praznikov. ▸ A cincinnati bíróság állítólag a karácsonyt minél előbb törölni szeretné az állami ünnepek naptárából.

kóličkaj un (petit) peu, quelque peu, tant soit peu, si peu que ce soit

če je količkaj mogoče pour peu que ce soit possible, si la moindre possibilité existe

kólikor

kólikor vem as far as I know; from what I know; arhaično for aught I know
kólikor mogoče kmalu as soon as possible
to ni res(nično), kólikor morem ugotoviti this isn't true, as far as I can discover (ali ascertain)
v kólikor in so far as, as far as, inasmuch as, provided
toliko... as (ali so) much... as
kólikor toliko pretty, rather, somewhat, to a certain extent

kolos samostalnik
1. (velikanski objekt ali predmet) ▸ kolosszusOgromen betonski kolos (v gradnji), ki ga je mogoče videti daleč naokoli, bo muzej prve svetovne vojne. ▸ A már messziről látható (épülőfélben lévő) hatalmas betonkolosszus az első világháború múzeuma lesz.
Leta 1973 je začela dozorevati ideja o najvišjem betonskem dimniku v Evropi, 360 metrov visokem kolosu iz betona in železa. ▸ 1973-ban kezdett formát ölteni Európa legmagasabb betonkéményének, egy 360 méter magas vasbeton kolosszusnak az ötlete.
Na varnost je mislil, ko je kupoval avto, saj je verjetno zato kupil tak kolos na kolesih. ▸ Autóvásárláskor a biztonságot tartotta szem előtt, hiszen valószínűleg ezért vásárolt ilyen guruló kolosszust.

2. (ogromna organizacija) ▸ kolosszusAmerika je gospodarski kolos, ki mu na svetu ni para. ▸ Amerika a világon egyedülálló gazdasági kolosszus.
Evropski parlament šteje 732 poslancev, vsak ima dva do tri asistente, sicer pa ta ogromni kolos zaposluje okoli pet tisoč ljudi, od strokovnjakov do ostalega osebja. ▸ Az Európai Parlamentnek 732 képviselője van, mindegyiküknek két-három asszisztense, de ez a hatalmas kolosszus a szakértőktől alkalmazottakig mintegy 5 000 embert foglalkoztat.

3. (velik kip) ▸ kolosszusJužno od tega kamna sta v pesku napol zakopana dva sarkofaga iz grško-rimske dobe ter nedokončan kolos. ▸ Ettől a kőtől délre két görög-római szarkofág és egy befejezetlen kolosszus van félig a homokba temetve.

4. (velikan; orjak) ▸ kolosszus, óriás
Prišli so trije gestapovci, pravi kolosi. ▸ Három gestapós érkezett, igazi óriások.
Za kolosa, težkega 150 kilogramov, sem trepetal, da se mu bo pod zadnjico sesedel nežni stolček. ▸ Rettegtem, hogy a 150 kilogrammos kolosszus feneke alatt összeroskad a finom kis szék.

5. (pomembna oseba) ▸ kolosszus
Z vsakim tekstom nas zmeraj znova in zmeraj drugače preseneča ta kolos, ki se imenuje Shakespeare. ▸ Minden szöveggel újra és újra és mindig máshogy kápráztat el bennünket ez a Shakespeare nevű óriás.

können (konnte, gekonnt) znati (singen, deutsch, tanzen, ein Gedicht, nichts usw., peti, nemško, plesati, pesmico, nič itd.); lahko (kann ich kommen, singen usw. ali lahko pridem, zapojem itd.; negativ : ne morem); moči (morem, besonders verneint: ich kann nicht kommen, sagen usw. ne morem priti, reči itd.), was kann ich dafür kaj morem (za to); (möglich sein) etwas kann/kann nicht gelesen, gefunden usw. werden je/ni mogoče prebrati, najti itd.; nicht umhin können ne moči se zadržati; bei Vermutungen : lahko da je, utegne biti (sie kann krank sein lahko, da je bolna, utegne biti bolna, das kann wahr sein utegne biti res) ; (die Gelegenheit haben) imeti priliko (ich konnte mit ihm sprechen, ein gutes Wort einlegen imel sem priliko govoriti z njim/reči dobro besedo itd.) ; nichtvollendete Handlung: X kann ... vorweisen X izkazuje... man kann nie wissen nikoli se ne ve; gut können mit jemandem dobro se ujeti s (kom), dobro se razumeti s (kom); du kannst mich gern haben! pojdi se solit!; du kannst mich mal! pojdi v rit!

konservira|ti (-m) konservieren; doma: einlegen, einmachen
kar je mogoče konservirati konservierbar

kontrolira|ti (-m) kontrollieren, überwachen, (preverjati) prüfen, überprüfen; dodatno: nachkontrollieren, nachprüfen; (nadzirati) beaufsichtigen; (registrirati) erfassen
kar je/ni mogoče kontrolirati kontrollierbar, beherrschbar/unkontrollierbar, unbeherrschbar
tega ni mogoče kontrolirati das entzieht sich der Kontrolle

košat pridevnik
1. (o laseh in dlakah) ▸ bozontos, dúsVčasih je mogoče opaziti tudi veverico, ki se baha s svojim košatim repom. ▸ Néha egy mókus is megjelenik, bozontos farkát illegtetve.

2. (o rastlinah) ▸ dús, terebélyesVelike smreke imajo košate krošnje, ki ponekod segajo vse do tal. ▸ A magas fenyőfáknak terebélyes a lombkoronája, amely néha leér a földig.

3. (o oblačilih) ▸ bő

krìvičnōst ž kaznivost: krivičnost ovoga djela ne može se poricati kaznivosti tega dejanja ni mogoče zanikati

krup samostalnik
medicina (bolezen dihal) ▸ krupp
Običajno morajo otroci s krupom, kolikor je to mogoče, mirovati. ▸ A kruppos gyerekeket általában a lehető legnagyobb nyugalomban tartják.
Otroci, pri katerih nasičenost s kisikom znaša manj kot 92 %, morajo dobiti kisik, bolnike s hudim krupom pa je treba sprejeti v bolnišnico na opazovanje. ▸ Azoknak a gyermekeknek, akiknél az oxigénszaturáció 92 százalék alatt van, oxigént kell kapniuk, a súlyosabb kruppban szenvedők pedig megfigyelési célból kórházba kerülhetnek.
Adrenalin običajno v 10–30 minutah zniža silovitost krupa, učinek pa traja zgolj približno dve uri. ▸ Míg az epinefrin többnyire 10–30 percen belül csökkenti a krupp súlyosságát, az előnyös hatások körülbelül csupán 2 órán át tartanak.
Sopomenke: laringotraheobronhitis

Lacō (pesn. Lacōn) -ōnis, m (Λάκων) Lakónec, prebivalec peloponeške pokrajine Lakonije, Lakedajmónec: Leonides Laco Ca. ap. Gell., Laconis illa vox Ci., regnata petam Laconi rura Phalanto H.; Laco predvsem o Lizandru in Agezilaju: N.; o lakonskih psih plemenite pasme, ki so sloveli po svoji moči, čuječnosti in rdeči dlaki: fulvus Lacon H., praevalidus Lacon; pl. Lacōnes -um, acc. -as, m (Λάκωνες) Lakónci, Lakónca (du.), Lakedajmónci, Lakedajmónca (du.): Pl., Varr. fr., L. idr.; poseb. Ledaei Lacones ali pii Lacones ali sidus Laconum Mart. (o Kastorju in Poluksu). — Od tod subst. Lacōnia -ae, f = Lacōnica (gl. spodaj) Lakónija: Plin.; adj.

1. Lacōnicus 3 (Λακωνικός) lakónski, lakedajmónski: clavis Pl. (poseben ključ, s katerim je bilo mogoče vrata od zunaj odpirati in zaklepati, navadni ključi so vrata odpirali le od znotraj), purpura H., ager, ora (obala) L., classis, sinus Mel., canes Plin. (prim. zgoraj fulvus Lacon); subst.
a) Lacōnica -ae, f (sc. terra): Vell., Plin. ali Lacōnicē -ēs, f (Λακωνική sc. γῆ): N., Mel. Lakónika, Lakónija, peloponeška pokrajina z glavnim mestom Lakedajmon (Šparta, Sparta).
b) Lacōnicum -ī, n α) (sc. balneum) lakónska dvorana, lakónik = suha (znojna) kopel, del tople kopeli (caldarium) v kopališču: Ci. ep., Vitr., Cels., Col. β) (sc. vestimentum) neko lakónsko oblačilo, lakónik: Pl.

2. Lacōnis -idis, f (Λακωνίς) lakónska, lakedajmónska: matre Laconide nati O.; kot subst. = Lacōnica: Mel. — Kot rim. nom. propr. Lacō -ōnis, m Lákon

1. Laco (Anagnīnus) Lakon (Anagnijec), pristaš Marka Antonija: Ci.

2. Laco (Achaeus) Lakon (Ahajec): T.

3. Cornelius Laco Kornelij Lakon, praefectus praetorii pod cesarjem Galbo: T.

lahkó lightly; easily

lahkó prebavljiv easily digestible
lahkó pokvarljivo blago perishables pl
lahkó to čitaš? can you read this?
lahkó je mogoče, da... it is likely that...
lahkó, da je zbolel he may have been taken ill
on se lahkó uči he is a quick learner
lahkó ranjen slightly wounded, slightly injured
na lahkó kaj vzeti to make light of something, not to take it (too) seriously
ti lahkó govoriš, tebi je lahkó reči it's all very well for you to say (da... that...)
on se lahkó smeje he can afford to laugh

lajna samostalnik
1. (glasbilo) ▸ verkli, kintorna, sípládaLjudje imajo radi melodije, ki jih z vrtenjem ročice izvabljamo iz lajne. ▸ Az emberek szeretik azokat a dallamokat, amelyeket a kurbli forgatásával kicsalogatunk a verkliből.

2. lahko izraža negativen odnos (ponavljanje že znanega) ▸ lemezMogoče se komu zdi, da v medijih kot stara lajna vsako leto znova ponavljamo in opozarjamo na varnost otrok, a včasih je še stokrat ponovljena beseda premalo. ▸ Némelyeknek úgy tűnhet, hogy a médiában minden évben ugyanazt hajtogatva hívjuk fel a figyelmet a gyerekek biztonságára, de néha a százszor megismételt szó is kevés.
Naj kot lajna še enkrat ponovimo policijske nasvete! ▸ Kántáljuk el még egyszer a rendőrségi tanácsokat!
Kot na stari lajni iz dneva v dan poslušamo, da je kriza tudi priložnost in da bo Slovenija iz te krize izšla močnejša, kot je bila pred njo. ▸ Nap mint nap azt halljuk, mint egy régi lemezen, hogy a válság egyben lehetőség is, és hogy Szlovénia erősebben kerül ki a válságból, mint amilyen előtte volt.
Lajni o prometnih zagatah v Ljubljani ni konca. ▸ A ljubljanai közlekedési problémákról szóló lemeznek nincs vége.

lassen (ließ, gelassen)

1. pustiti; schlafen lassen pustiti spati; warten lassen pustiti čakati; kochen lassen pustiti vreti; laufen lassen pustiti teči; seinen eigenen Weg gehen lassen pustiti, naj gre svojo pot; weit hinter sich lassen pustiti daleč za seboj; liegen lassen etwas pustiti ležati, (vergessen) pozabiti; ausströmen lassen izpuščati; verdampfen lassen uparjati; Flüssigkeiten: fließen lassen točiti, izpuščati

2. (machen lassen) dati (si), schneiden lassen dati ostriči, porezati; nähen lassen dati sešiti, šivati

3. (bestellen, anordnen) kommen lassen jemanden poklicati, etwas naročiti; bringen lassen naročiti, pustiti si prinesti

4. (auslassen, irgendwohin lassen) spustiti; hinein, hinaus, hinauf usw.: spustiti (noter, ven, gor itd.); fallen lassen spustiti na tla; aus den Händen: spustiti iz rok

5. dati/pustiti: [laß] lass mich dein Freund sein daj, da bova prijatelja, [laß] lass mich das machen daj, da jaz naredim, pusti meni; [laß] lass mich lesen daj, da jaz preberem; als Bitte: Lassen Sie mich erklären Naj vam razložim; als Aufforderung: [laß] lass uns gehen pojdimo/pojdiva, [laß] lass uns singen zapojmo itd.

6. es [läßt] lässt sich... (finden, sagen, erklären) mogoče je (najti, reči, razložiti), da se (najti, reči, razložiti); es [läßt] lässt sich vermuten da se sklepati, nach X: po Xu je mogoče domnevati

7. (aufhören) pustiti/nehati: [laß] lass das pusti to/nehaj s tem; das Trinken lassen opustiti pitje, pustiti pijačo; von etwas lassen opustiti kaj geschehen lassen dopustiti; sich anmerken lassen pokazati; von sich hören lassen javiti se; sich sehen lassen pokazati se; sich hören lassen biti prijeten za uho; sich trinken lassen biti piten; sich etwas merken lassen pokazati

lateō -ēre -uī (—) (indoev. kor. *lā- (lāi-) skri(va)ti se, skrit biti; prim. skr. rā-trī noč, gr. λανϑάνω in λήϑω, dor. λάϑω, lat. lateō, gr. λήϑη pozaba, Λητώ, dor. Λατώ (in od tod lat. Lātōna) = noč (mati obeh glavnih nebesnih svetil, Apolona in Artemide, tj. sonca in lune), λάϑρα skrivaj)

1. skrit biti, skrivati se, na tihem osta(ja)ti, kje tičati: l. inter labra Pl., sub arcis, sub tectis Pl., in occulto Ci., quis locus tam fuit abditus, ut lateret? Ci. da bi bil neviden, qui in silvis abditi latebant C., telum, quod latebat, protulit N., latet arbore opaca aureus et foliis et lento vimine ramus V., latet anguis in herba V. (preg. o skriti nevarnosti), latet herbā coluber O., bene qui latuit, bene vixit O. kdor živi na skrivnem (skrivaj, tiho, brez (častne) službe), cetera opera velut sub ipsā (sc. mole) latentia tuebatur Cu., l. domi Q., non latet hostis Sil., latentem miles agnovit Suet.; latere s kakim pt. = skrivaj kaj delati: ne lateret adfectans Amm., ne lateant id tentantes Amm.; pesn.: latet sub classibus aequor V. je pokrito z ladjami, ga zaradi ladij ni mogoče videti; pren.: tute pone te latebis facile Pl. boš lahko sam sebi v napoto, sam sebi škodoval, virtutem latere in tenebris Ci., sub nomine pacis bellum latebat Ci., ibi scelus quoque latere inter illa tot flagitia putatote Ci., cur paupertas aliarum sub hac legis specie latet? L., morum vitia sub umbra eloquentiae latebant Iust., in obscuro l. (o resnici) Lact.; pozneje z acc. = skri(va)ti se pred kom: conscientiam, stationarios milites Amm.

2. occ. skri(va)ti se (da kdo ne pride pred sodišče): quis est, qui fraudationis causā latuisse dicat … Quinctium? Ci., cur enim lateas Tert.

3. zavarovan, zaklonjen, na varnem, spravljen, shranjen biti: latebat (sc. Atticus) apud P. Volumnium N., portu latent puppes H., portus latet H. je zavarovan pred vetrovi; pren.: omnes urbanae res … latent in tutela ac praesidio bellicae virtutis Ci., quod sub umbra Romanae amicitiae latebant L., sub illius umbra Philotas latebam Cu., plebes facili praesidio latet Ph.

4. metaf. skrit, neznan, tajen, spregledan, neopažen, prezrt biti ali osta(ja)ti; abs.: plurimarum rerum latet utilitas Ci., earum causarum aliae sunt perspicuae, aliae latent Ci., cum laterent hae partes (sc. Galliae) ut barbarae Amm.; z odvisnim vprašalnim stavkom: sed „temo“ unde et cur dicatur, latet Varr., neque, id qua ratione consecutus sit, latet H., quae tantum accenderit ignem, causa latet V., neque diu latuit aut quid non impetrando passuri fuissemus aut quid impetrando profecti essemus Vell.; z ACI: latet plerosque … superiorum trium siderum ignes esse, qui … Plin.; z acc. (pesn. in neklas. po gr. τοῦτό με λανϑάνει): semen duplex, unum, quod latet nostrum sensum, alterum, quod apertum (sc. est) Varr., nec latuere doli fratrem Iunonis V., res latuit patrem O., nil illum, toto quod fit in orbe latet O., nec latuere diu saevum spolia illa Syenen Val. Fl., sed res Annibalem non diu latuit Iust., non enim hominem doctissimum latuit Aug.; z dat.: quae (sc. vis et potestas) et oculis et auribus latere soleant Varr., ubi nobis haec auctoritas tam diu tanta latuit? Ci., at mihi semper tu … late Lucan., visu carenti magna pars veri latet Sen. tr., hostique propinquo Roma latet Sil. — Od tod adj. pt. pr. latēns -entis, skrit, prikrit, tajen, pritajen, skriven, neviden: res Ci., causas penitus temptare latentīs V., saxa (kleči) latentia V., mandata latentia nati O. tajno poročilo, periculum, nodi Cu., latens et operta calliditas Sen. ph., iunctura Plin., l. conscii Suet., postica, notitia Amm., iudicium nec obscurum nec latens Amm., latentior causa, origo Aug.; subst.: in latenti Icti. na skrivnem, skrivaj, skrivoma: Gell., Amm., Serv., V., Vulg., eventus obscurā causā et latenter efficitur Ci., quem poteras vel aperte tutus amare … latenter ama O.

lausen obirati uši (komu); figurativ telesno preiskati; mich laust der Affe ali je to mogoče! ne me basat!

le¹ [è]

1. (samo) nur, allein
ne le nicht nur
ne le …, temveč/ampak tudi nicht nur …, sondern auch
le … ne nur … nicht, bloß … nicht

2. spodbujevalno: (kar) nur (le pogum ! nur Mut!, le naprej! nur voran, nur weitermachen)
le daj immer zu
grozilno: le počakaj! na warte!

3. (neki) bloß, nur, immer (kdo/kaj/kdaj/kje le wer/was/wann/wo … bloß/ nur/immer); denn (le kdo/kaj/kdaj/kje wer/was/ wann/wo … denn)

4. (sploh) immer, nur
kadar le (moreš) wann immer (du kannst)
če le mogoče womöglich
kolikor le mogoče [soviel] so viel wie/als möglich
kot le kdo/kateri wie nur einer

5.
pa le immerhin
torej le also doch

le, lé seulement, uniquement, simplement

le, le fais (ali faites) toujours!, va (ali allez) toujours!, continue(z)!
če le, le pourvu que, pour peu que
ne le, le, ampak tudi non seulement …, mais aussi (ali encore)
ne le, le da il ne suffit pas que, non content de, non seulement…
le, le on lui seul
le, le on ne (tous) excepté (ali sauf) lui
le, le to ne tout sauf ça, mais pas ça!
le, le iz ničemernosti par pure vanité
le, le kako je mogel priti sem? mais comment donc a-t-il pu venir ici?
pa je le, le res mais c'est vrai quand même
imam le, le še 100 dinarjev je n'ai plus que 100 dinars
kolikor je le, le mogoče autant qu'il est possible

leugnen zanikati, tajiti; das ist nicht zu leugnen tega ni mogoče zanikati