Franja

ovijati koga okrog mezinca frazem
(manipulirati s kom) ▸ ujja köré csavar
William je rekel, da je vedno dobila, kar je hotela, in da ga je že od prvega dne ovijala okrog mezinca. ▸ William azt mondta, hogy a nő mindig mindent megkapott, amit csak akart, és már az első naptól fogva az ujja köré csavarta.
Sopomenke: ovijati koga okoli mezinca, oviti koga okoli mezinca, oviti koga okrog mezinca

pahnjen pridevnik
1. (o nastopu ali spremembi situacije) ▸ taszított, döntöttGovedorejci smo pahnjeni v položaj, iz katerega ne vidimo izhoda. ▸ Minket, szarvasmarha-tenyésztőket kilátástalan helyzetbe taszítottak.
Malokdo pa pomisli, da je dekle že od rane mladosti pahnjeno v svet šovbiznisa. ▸ Csak kevesen gondolnak arra, hogy a lányt már fiatalkorában a showbiznisz világába taszították.
Pripovedovalca zgodbe sta otroka, pahnjena v vrtinec vojne. ▸ kontrastivno zanimivo A két elbeszélő a háború forgatagába sodródott gyermek.
Takrat ko zamenjamo bivalno okolje, je naš prebavni sistem pogosto pahnjen iz ustaljenega ritma. ▸ Amikor lakókörnyezetet változtatunk, az emésztőrendszerünk gyakran kizökken a megszokott ritmusból.
Veliki Stalin je bil pahnjen s prestola slave. ▸ A nagy Sztálint letaszították a dicsőség trónjáról.

2. (o fizičnem premiku) ▸ letaszított, lelökött
Pahnjena na oblazinjeni sedež se je zastrmela v presenečenega starca. ▸ kontrastivno zanimivo Párnázott ülésbe huppanva a meglepődött öregemberre bámult.
Zanesljivo vem, da je bil Kenneth pahnjen s terase! ▸ Biztosan tudom, hogy Kenneth-t lelökték az erkélyről.

pamtivek samostalnik
izraža poudarek, lahko izraža negativen odnos (o časovni oddaljenosti) ▸ emberemlékezet, ősidő, őskorKamen kot gradbeni element se že od pamtiveka uporablja v gradbeništvu. ▸ Az építészetben a követ már emberemlékezet óta használják építőanyagként.
Domačini so tukaj od pamtiveka živeli bolj za sproti, od riža in rib. ▸ Itt a helyiek ősidők óta rizsből és halból éltek.
Pa ne moreš nositi za vratom mrtve lisice, saj nismo v pamtiveku in se ne pobijamo z gorjačami. ▸ De nem hordhatsz döglött rókát a nyakadban, mert nem az őskorban élünk, és nem öljük egymást bunkókkal.

parkrat prislov
neformalno (nekajkrat) ▸ párszor, egypárszorMed vsem tem časom sem šel parkrat v vodo, ona pa nobenkrat. ▸ Ezalatt párszor bementem a vízbe, de ő egyszer sem.
Kot sem že parkrat omenil, sem v mladosti rad risal. ▸ Ahogy már párszor említettem, fiatal koromban szerettem festeni.

pas² [pɑ] adverbe

ne ... pas, (familier) pas ne
ne ... pas non plus tudi ne
non pas res ne
pas vrai? (familier) pas? mar ne?
pas grand-chose masculin pridanič
pas du tout nikakor ne
pas libre (téléphonie, télégraphie, télévision) zasedeno
pas de chance! smola!
pas mal veliko, precéj, interjection ne slabo!
pas possible! nemogoče!
(ne ...) pas un, e niti eden, ena, noben, nobena
il n'y a pas que lui ni samo on
l'homme ne vit pas que des miracles človek ne živi samo od čudežev
ce n'est pas que l'opération lui fît peur ... ne da bi se (morda) bal operacije ...

pelillo moški spol lasek, dlačica

a pelillo zelo natančno
¡pelillos a la mar! brišimo (pozabimo) to!
reparar en pelillos zadrževati se pri malenkostih
no tener pelillos (pelos) en la lengua odkrito (naravnost) povedati

péna espuma f ; (slina) espumarajo m

milna (morska) pena espuma de jabón (de mar)
zlata pena oropel m
posneti peno (d)espumar

pendō -ere, pependī, pēnsum

I.

1. obesiti (obešati), vesiti (osnovni pomen najdemo le v sestavljenkah; prim. suspendō); occ. na tehtnico obesiti (obešati), da(ja)ti = tehtati, odtehta(va)ti: Varr., Plin., Eccl. idr., huius domi pendebatur aurum Ci., pensas exanimat herbas O.

2. metaf.
a) pretehta(va)ti, preudariti (preudarjati), presoditi (presojati), preceniti (precenjevati), oceniti (ocenjevati): Icti. idr., rem vobis proponam: vos eam suo non nominis pondere penditote Ci., ubi res spectatur, non verba penduntur Ci., p. consilium ex opibus Ci., aliquem non ex fortunā, sed ex virtute Ci.
b) z gen. pretii ceniti = čislati, v čislih imeti, spoštovati, šteti koga za kaj: parvi Ter., minoris, pluris Aug., quanti, flocci Ter., nihili Pl., Ter., quem tu vidisse non magni pendis H. šteješ prav za malo.

3. occ. plač(ev)ati, poplač(ev)ati: Enn. ap. Varr., Iuv., Plin., prisci aere gravi penso, non numerato debitum solvebant Fest.; od tod p. alicui pecuniam Ci. ali usuram pecuniae Ci. ep., quid vectigalis Britannia penderet, constituit C., stipendium bina milia aeris L., pretium T.; pren.: grates pendere Stat. hvalo da(ja)ti, zahvaliti (zahvaljevati) se.

4. metaf. plač(ev)ati za kaj (z življenjem, s kožo), (pre)trpeti kazen: Iust., Val. Fl., Icti. idr., poenam pendere proprie dicitur de eo, qui ob delictum pecuniam solvit Fest., exsilio poenam pendat vel nece O., Syrus mihi tergo poenas pendet Ter., capitis poenas O., has poenas pendens Ci., supplicium, ignominiam L., poenas pro scelere Lucr., maximas poenas pendo temeritatis meae Ci. ep.; redko pesn. abs.: tuis pendit in arvis Delius Val. Fl. se pokori, trpi. —

II. tehtati, têžek (težák) biti: Lucr., Plin., talentum ne minus pondo LXXX Romanis ponderibus pendat L.; pren. tehtati = vreden biti, veljati: bona vera idem pendunt Sen. ph. — Od tod

1. adj. pt. pf. pēnsus 3 tehten, važen: pensior condicio Pl., ut nihil quidquam esset carius pensiusque nobis Gell.; poseb. v reklih: nihil pensi habeo S. nič mi ni važno, za nič se ne menim (brigam), non (nec, neque, nec quicquam, nihil) pensi habeo ali duco nič mi ni do česa, zame nima nobene vrednosti, nič se ne (z)menim (brigam) za kaj, vest me ne peče zaradi česa, ne bojim se (npr. kaj storiti): neque fas neque fidem pensi habere T., neque in deexandā (sc. matre) quicquam pensi habere Suet., nihil pensi habuit, quin … Suet.; z inf.: neque dicere neque facere quicquam pensi habere Suet., nec pensi duxerat iisdem imaginibus ascribi Val. Max.; z odvisnim vprašalnim stavkom: neque id quibus modis assequeretur quisquam pensi habebat S., v enakem pomenu tudi alicui nec … quicquam pensi est: sed illis, nec quid dicerent, nec quid facerent, quicquam pensi fuisse L. niso preudarili niti svojih besed niti svojih dejanj, quibus si quicquam pensi fuisset S.; tako tudi: nec mihi adest tantillum pensi iam, quos capiam calceos Pl. niti toliko mi ni mar tega, kako naj nastopim.

2. subst. pt. pf. pēnsum -ī, n
a) sužnjam za en dan za predenje odtehtana volna, enodnevno delo z volno, dnevno delo: Pl., Pr., Iust., Ambr. idr., famulae tuae data pensa trahemus O., nocturna carpentes pensa puellae V., fusis mollia pensa devolvunt V.; pesn. preja (nit) Park: Sen. tr., Stat.
b) metaf. naloga, obveznost, dolžnost: Pl., Col., pensum absolvere Varr., p. operis sui peragere L., p. nominis familiaeque L., me ad meum munus pensumque revocabo Ci.

pescado moški spol (užitna, pripravljena) riba, ribje meso, ribja jed

pescado de río (de mar) sladkovodna (morska) riba
pescado frito pečena riba
pescado hervido kuhana riba
pescado en jalea riba v hladetini
pescado a la marinera, pescado en escabeche marinirana riba
pescado rebozado panirana, ocvrta riba
conservas de pescado ribje konserve

peticija samostalnik
(pisna pobuda) ▸ petícióJezni kmetje so vladi izročili peticijo s 100.000 podpisi. ▸ A dühös gazdák 100 000 aláírást tartalmazó petíciót adtak át a kormánynak.Po spletu krožijo tudi številne peticije za prepoved festivala, pri čemer imajo nekatere več milijonov podpisnikov. ▸ Számos petíció is kering az interneten a fesztivál betiltása érdekében, néhányat már több millióan aláírtak.

petošolec samostalnik
1. (učenec) ▸ ötödikes
2. nekdaj (dijak) ▸ ötödikes
Oton Župančič se je s Krekom seznanil kot petošolec ljubljanske gimnazije morda že jeseni 1892. ▸ Oton Župančič a ljubljanai gimnázium ötödikes diákjaként talán már 1892 őszén ismeretséget kötött Krekkel.

petrolejka samostalnik
(svetilka na petrolej) ▸ petróleumlámpaOb koncu 19. stoletja so si na kmetijah na splošno že svetili s petrolejkami. ▸ A XIX. század végén a gazdaságokban már általában petróleumlámpával világítottak.

peu [pö] adverbe malo; kratek čas, ne dolgo; masculin nekoliko, malce

le peu de bonheur nekoliko, malce sreče, skromna sreča
le peu de gens maloštevilni ljudje
un peu (de) nekoliko
un petit peu čisto malo
homme masculin de peu človek nizkega porekla
à peu près približno
peu à peu po malem, polagoma
peu après malo za tem, kmalu nato
un peu bien, beaucoup (familier) mnogo, precéj; preveč
peu de chose ne mnogo, malenkost; nič posebnega
comme il y en a peu kot jih je malo
dans peu (de temps), sous peu, avant (qu'il soit) peu v kratkem, kmalu
depuis peu od nedavna
en peu de mots v malo besedah, skratka
c'est du peu (familier) kmalu bo konec
c'est peu (que) ne zadostuje (da)
peu s'en faut, il s'en faut de peu que ... malo manjka, skoraj, da ...
peu s'en faut qu'il n'ait tout perdu dans cette spéculation malo je manjkalo, da ni vsega izgubil pri tej špekulaciji
peu ou point, ni peu ni point malo ali nič, prav nič
pour, si peu que (subj) če le količkaj, samo če
si peu que ce soit naj bo še tako malo
pour un peu kmalu, samo malo (il eût dit pa bi bil rekel)
à peu (de chose) près približno, skoraj
peu ou prou, ni peu ni prou malo ali veliko, ne malo in ne veliko
quelque peu nekaj, nekoliko
si peu que rien toliko kot nič
(un) tant soit peu čisto malo
(familier) très peu pour moi! (odklonitev) brez mene! me ni zraven! ne bo nič, to ni nič zame!
cela arrive trop peu souvent premalokrat se to zgodi
il est mon aîné de peu on je malo starejši od mene
peu me chaut malo mi je mar
je l'ai manqué de peu za malo sem bil prepozen, da bi ga srečal, skoraj sem ga srečal
il ne s'amuse pas qu'un peu on se mnogo zabava
être peu pour quelqu'un malo pomeniti komu
Tu ferais ça? - Un peu! (v vzklikih) Bi (ti) naredil to? - Seveda! Gotovo! Pa da!

piaculāris -e (piāculum) greha očiščujoč, očiščevalen, spraven: hostia Varr., sacrificia L. spravne daritve, spravine = piāculāria -ium, n: piacularia Iunoni fient L.; metaf. žrtev, spravina: Plin. iun., men piacularem oportet fieri ob stultitam tuam? Pl. naj bom mar jaz žrtev tvoje neumnosti? naj jaz trpim zaradi tvoje neumnosti?; adv. piāculāriter grešno: Tert.

picado preluknjan; pičen; sesekljan; nagnit, objeden, črviv; kozav; razburkan; razdražen, jezen

picado de viruelas kozav
picado del mosquito pičen od komarja
mar picada razburkano morje
carne picada, picado de carne razsekano, sesekljano meso
sentirse picado čutiti se (pri)zadetega
picado m moljavina; predloga (za vezenje)

piflar samostalnik
1. izraža posmeh (marljiv šolar) ▸ stréber
Pridne dijake nekateri sovrstniki zelo radi zmerjajo s piflarji. ▸ A szorgalmas tanulókat egyes évfolyamtársaik szeretik strébernek gúnyolni.
Če bo sredi septembra prosil sošolce za zvezke, ga bodo imeli za piflarja. ▸ Ha szeptember közepén elkéri az osztálytársai füzeteit, strébernek fogják tartani.

2. lahko izraža negativen odnos (kdor se rad uči in raziskuje) ▸ okostojás, približek prevedka ▸ kocka
Računalniki že zdavnaj niso več samo za dolgočasne znanstvenike in piflarje. ▸ A számítógépek már réges-rég nem csak az unalmas tudósoknak és az okostojásoknak valók.

3. lahko izraža kritiko (kdor se uči na pamet) ▸ biflázó, magoló
Piflar je nekdo, ki se goro podatkov nauči na pamet, potem pa to zelo hitro tudi pozabi. ▸ A biflázó olyasvalaki, aki egy halom adatot bemagol, majd nagyon gyorsan el is felejti.

pin¹ [pin]
bucika, igla, zaponka
tehnično količ, klinček, moznik, žebljiček, zatič, zagozda; šilo, osnik, lunek; strelica, kazalec (kompasa), krak (šestila); vijak pri violini
figurativno malenkost, mrvica; kuhinjski valjar
množina, pogovorno noge
šport kegelj

to be weak on one's pins imeti šibke noge
not to care a pin ne jemati v mar, ne upoštevati
there's no pin to choose between them nobene razlike ni med njima, podobna sta si kot jajce jajcu
to knock s.o. off his pins podreti koga na tla
in a merry pin vesel, razpoložen
on a merry pin okajen, opit
you might have heard a pin fall lahko bi bil slišal iglo pasti na tla
as neat as a new pin kakor iz škatlice
pins and needles mravljinci
on pins and needles kakor na trnih
pogovorno on one's pins na nogah, čil in zdrav
clothes-pin kljukica za perilo
drawing-pin risalni žebljiček
hair-pin lasna igla
nine pin kegelj
rolling pin kuhinjski valjar
safety-pin varnostna zaponka
tie-pin kravatna igla

plámen llama f ; fuego m

bíti v plamenih estar en llamas; arder
sikajoč plamen llama silbante
morje plamenov mar m de llamas

plašč samostalnik
1. (oblačilo) ▸ kabát, palástPrevidno si je slekla plašč in ga naravnala na obešalnik. ▸ Óvatosan levette és a fogasra igazította a kabátját.
Delajo v belih delovnih plaščih. ▸ Fehér munkaköpenyben dolgoznak.
Povezane iztočnice: dežni plašč

2. (prekrivna plast) ▸ köpenyMilo ima visoko pH vrednost, ki načenja zaščitni kislinski plašč na koži. ▸ A szappan magas pH-értékkel rendelkezik, amely kikezdi a bőr savköpenyét.Korito tenko premažemo z raztopljenim kravjekom, tako se bo hitreje obdalo s plaščem iz alg in mahu. ▸ Vékonyan kenje be a vályút feloldott tehéntrágyával, hogy gyorsabban bevonja az alga- és moharéteg.Peč obdaja jeklen plašč. ▸ A kemencét acélköpeny borítja.
Povezane iztočnice: zaščitni plašč, fasadni plašč, varovalni plašč

3. (pri kolesu) ▸ abroncsČe je plašč gume izrabljen, ga zamenjajte. ▸ Ha a gumiabroncs kopott, cserélje le.
Ko sedemo na kolo, se smeta plašča le malo podati. ▸ Amikor felülünk a kerékpárra, az abroncsoknak csak egy kicsit szabad ellaposodniuk.
Vsem svetujem, da preverijo zračnice in plašče ter zavorni in pogonski mehanizem. ▸ Mindenkinek azt tanácsolom, hogy ellenőrizze a belsőket és a gumiabroncsokat, valamint a fékeket és a meghajtásokat.
Povezane iztočnice: avtomobilski plašč

4. geometrija (ploskev) ▸ palástPravokotnik, ki ima stranici dolgi 18 cm in 8 cm, je plašč valja. ▸ A 18 és 8 cm hosszú oldalú négyszög a henger palástja.
5. (o krinki) ▸ lepelLe nekajkrat na leto mirni in tihi Norvežani odvržejo plašč severnjaške zadržanosti. ▸ A nyugodt és csendes norvégok évente csak néhányszor dobják le magukról az északi visszafogottság leplét.Jasno je, da se vsa manipulacija okrog orožja skriva pod plaščem embarga. ▸ Világos, hogy a teljes fegyvermanipuláció az embargó leple alatt rejtőzik.
Izvor Majev je še vedno odet v plašč skrivnosti. ▸ A maják eredetét még mindig a titok leple lengi be.
Izvajali so narodno politiko pod plaščem ideologije liberalizma in razsvetljenstva. ▸ A nemzetpolitikát a liberalizmus és a felvilágosodás leple alatt alakították ki.

6. (o zavetju) ▸ lepelNeznani cenzor je še vedno varno zavit v plašč anonimnosti. ▸ Az ismeretlen cenzor még mindig a névtelenség leple mögött rejtőzik.Lahko se zavijete v dušeč plašč samopomilovanja. ▸ Az önsajnálat fojtogató köpenyébe burkolózhat.
Že naše babice so vedele, da ima noč svojo moč, in so določene stvari najraje počele pod plaščem noči. ▸ Már nagyanyáink is tudták, hogy az éjszakának hatalma van, és voltak bizonyos dolgok, amelyeket a legszívesebben az éjszaka leple alatt tettek.
Pomlad je razgrnila svoj mehki zeleni plašč čez hribe in doline. ▸ A tavasz felfedte lágy zöld leplét a dombokon és a völgyekben.

7. geologija (plast v notranjosti planeta) ▸ földköpeny
Plašč sega do globine okoli 2900 km in predstavlja največji del Zemlje. ▸ A földköpeny közel 2.900 kilométeres mélységig nyúlik, és a Föld legnagyobb részét teszi ki.
Povezane iztočnice: Zemljin plašč

8. zoologija (pri mehkužcih) ▸ köpeny, redőzet
Glavonožcem sem meril dolžino plašča, ribam pa celotno telesno dolžino. ▸ A fejlábúak esetében a köpenyhosszt, míg a halak esetében a teljes testhosszt mértem.
Vsakič, ko polž prileze iz hišice, se obe gubi plašča raztegneta in pokrijeta vso hišico. ▸ Ahányszor a csiga kibújik a házából, a köpeny két redője úgy nyúlik meg, hogy az egész házat befedi.

počitnice vacaciones f pl

šolske (sodne, visokošolske, velikonočne) počitnice vacaciones escolares (judiciales, académicas, de Pascuas)
poletne počitnice veraneo m, vacaciones de canícula
imeti šest tednov počitnic tener seis semanas de vacaciones
biti na počitnicah estar de vacaciones
iti na počitnice ir de vacaciones, ir a veranear, ir de veraneo
preživeti počitnice na morju (v planinah) pasar las vacaciones a la orilla del mar (en las montañas)