Franja

kámor

A) adv. ovunque

B) konj.

1. (izraža kraj, proti kateremu je dejanje usmerjeno) dove:
šel sem, kamor je kazal kažipot sono andato dove indicava il segnale stradale

2. (izraža poljubnost kraja, proti kateremu je usmerjeno dejanje) dovunque:
povsod, kamor je prišel, so ga lepo sprejeli dovunque andasse fu cordialmente accolto

kana samostalnik
1. (o barvi) ▸ hennaLičenje s šminkami, barvanje las s kano in mazanje z eteričnimi olji je bilo za tisti čas precej običajno. ▸ A rúzsozás, a hajfestés hennával és az illóolajok használata meglehetősen gyakori volt abban az időben.
Lepo me pozdravi in takoj opazim, da ima s kano tetovirane roke. ▸ Kedvesen üdvözöl, és azonnal észreveszem, hogy hennatetoválás van a kezén.

2. botanika Canna indica (rastlina) ▸ rózsanád

kàpūt -úta m (it. cappotto) suknja, suknjič: muški, ženski, dječji kaput; nije bio kaput nikada prijatelj gunju meščan in kmet se ne gledata lepo; isprašiti komu kaput pretepsti koga; okretati kaput prema vjetru; skinuti komu kaput s leda; svaki kaput nositi naopačke vsako zadevo presojati narobe

kariêra career; figurativno success in life, advancement in service

napraviti dobro, lepo kariêro to have a good career, to work one's way up
škodovati kariêri to prejudice the career (koga of someone)
uničiti si kariêro to ruin one's career, to mar one's career
začeti kariêro to enter upon a career
začeti kariêro čisto od spodaj, od kraja to start on the lowest rung (of the ladder)

káša groats pl; pap; gruel; grits pl; mash

prosena káša porridge made from boiled millet
ovsena káša VB porridge; (papirna) pulp
celulozna káša cellulose pulp
naj si sami pojejo kášo, ki so si jo skuhali let them stew in their own juice (ali grease)
biti v lepi káši (figurativno) to be in a pretty predicament
hoditi kot mačka okoli vrele káše to beat about the bush
lepo kášo (si) si skuhal a fine mess you've made of it
lepa káša! (figurativno) a pretty kettle of fish!

káša (-e) f purè, purea (di patate)

1. gastr. pappa; passato:
(prosena) kaša pappa di miglio
redko krompirjeva kaša (krompirjev pire) purè
jabolčna kaša passato di mele

2. ekst. poltiglia

3. pren. (neprijeten položaj) pasticcio:
spraviti koga v kašo mettere qcn. nei pasticci; pog. inguaiare qcn
pren. skuhati komu lepo kašo inguaiare qcn.
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. hoditi kakor mačka okrog vrele kaše menare il can per l'aia
pren. pihati komu kašo piantar grane
meteor. babja kaša (babje pšeno) gragnola
med. barijeva kaša solfato di bario
les. lesna kaša pasta di legno
papirna kaša pasta, massa di carta
fiziol. želodčna kaša chimo

kič samostalnik
1. lahko izraža neodobravanje (cenen izdelek) ▸ giccsNa bazarju dobiš vse od kiča do lepih ročno izdelanih spominkov. ▸ A bazárban a giccstől a szép kézműves emléktárgyakig minden kapható.
Spominki, povezani s svetovnim prvenstvom v nogometu, so prava parada kiča na eni strani in zelo dragih izdelkov na drugi strani. ▸ A labdarúgó-világbajnoksággal kapcsolatos emkléktárgyak egyrészt igazi giccsparádét jelentenek, vagy pedig nagyon drága termékek sokaságát.
Ne maram kiča, se pravi neestetskih stvari, narejenih iz cenenih materialov ... ▸ Nem szeretem a giccset, szóval a nem esztétikus, olcsó anyagokból készült dolgokat...
Razni viteški portreti, ceneni kič, ki je bil všeč cesarju, niso mogli pregnati močnega slikarstva impresionistov. ▸ A különböző lovagi portrék, az olcsó, császárnak tetsző giccs nem tudta kiszorítani az impresszionisták erős festészetét.

2. lahko izraža neodobravanje (o izumetničenosti nečesa) ▸ giccsVedno sva imeli radi estetiko kiča, prenasičenost s podobami. ▸ Mindig is szerettük a giccs esztétikáját, a képekkel való túltelítettséget.
Njen okus ima dve skrajnosti – minimalizem oziroma zelo očiščena oblika ali pa popoln kič. ▸ Az ízlésének két véglete van – a minimalizmus, illetve a nagyon letisztult forma vagy a tiszta giccs.
Bahavih ameriških filmov, ki mejijo na kič, ne maram. ▸ A giccsel határos, harsány amerikai filmeket nem szeretem.
Kadar je na Blegošu lepo vreme, okolica postane tako lepa, da skoraj meji na kič. ▸ Amikor Blegošban szép az idő, a táj úgy megszépül, hogy az már szinte a giccsel határos.
Čudovit film, čudoviti igralci, ki so vse prizore odigrali iz srca, realno, brez pretiravanja, brez kiča in olepšav. ▸ Csodálatos film, csodálatos színészek, akik minden jelenetet szívvel, életszerűen játszanak el – giccs és szépítés nélkül.
Dekorativna umetnost, most med visoko umetnostjo in cenenim kičem, je v pol stoletja pri nas skoraj popolnoma izginila. ▸ A magas művészet és az olcsó giccs között hidat képező dekoratív művészet fél évszázadon belük szinte teljesen eltűnt nálunk.
Kritika je dolgo odklanjala Puccinijeva dela ter mu celo očitala, da piše sentimentalen kič. ▸ A kritikusok sokáig elutasították Puccini műveit, és még azt is felrótták neki, hogy érzelgős giccseket ír.
Ta rešitev je še posebej priporočljiva za manj zmogljive računalnike in vse tiste, ki ne marajo softverskega kiča. ▸ kontrastivno zanimivo Ez a megoldás különösen ajánlott a kisebb teljesítményű számítógépekre, továbbá mindazoknak, akik nem szeretik a giccses szoftvereket.

kimono samostalnik
1. (tradicionalno oblačilo) ▸ kimonóNa koncertu so se najprej predstavile gostje, ki so v tradicionalnih japonskih kimonih zapele pet japonskih ljudskih pesmi. ▸ A hangversenyen először a vendégek mutatkoztak be, akik hagyományos japán kimonókban énekeltek el öt népdalt.
Nekatere matere nosijo ta kimono ob obredih, na katerih sprejemajo otroke v šolo. ▸ Néhány anyuka ezt a kimonót azokon a szertartásokon hordja, amelyeken a gyerekeket felveszik az iskolába.
Kimono se ji je zdel udobnejši kot zahodnjaška oblačila. ▸ A kimonó kényelmesebbnek tűnt neki, mint a nyugati öltözékek.

2. (v športu) ▸ kimonóSte si vedno želeli obleči kimono in odkriti svoje sposobnosti v karateju? ▸ Szeretett volna mindig kimonóba öltözni, és felfedezni karate tudását?
Ko na treningu oblečejo kimono, se spoštljivo priklonijo, pozdravijo in tako nevede umirjajo telo, um in duha. ▸ Amikor edzésen felveszik a kimonót, tisztelettudóan meghajolnak, köszönnek, és így tudat alatt megnyugtatják a testüket, az elméjüket és a szellemüket.
Tekmovanje v judu poteka v obliki dvobojev, tekmovalci so razdeljeni v kategorije po teži in nosijo obvezen kimono. ▸ A cselgáncsverseny párviadalok formájában zajlik, a versenyzőket a testsúlyuk alapján kategóriákba sorolják, kötelező viseletük a kimonó.

3. (jutranja halja) ▸ kimonóVi v usnjenem spodnjem perilu in črnih škornjih, ona v svojem najljubšem svilenem kimonu, z masažnim oljem v roki. ▸ Ön bőralsóneműben és fekete csizmában, ő a kedvenc selyemkimonójában, masszázsolajjal a kezében.
Imeti denar pomeni, da pri petinpetdesetih na plaži lahko slečeš svoj svileni kimono in pokažeš svojo lepo izdelano zadnjico. ▸ Sok pénzt birtokolni annyit tesz, hogy ötvenöt éves korban a strandon levetheted a selyemkimonódat, és megmutathatod formás hátsódat.
Tisti kopalni plašč me je spominjal na Seana Conneryja: ko je bil agent z dovoljenjem za ubijanje, je bil pogosto v brisači ali v haljici ali v kimonu. ▸ Az a fürdőköpeny Sean Conneryre emlékeztetett: amikor olyan ügynököt játszott, akinek engedélye volt a gyilkolásra, gyakran törölközőben, köpenyben vagy kimonóban volt.

king¹ [kiŋ] samostalnik
kralj; kralj (karte, šah); dama (igra)
figurativno kralj, magnat

King; ali king of kings bog
king of beasts kralj živali, lev
king of birds orel
King of Terrors smrt
king's peg pijača, mešanica šampanjca in žganja
britanska angleščina King's English literarna angleščina
britanska angleščina, pravno king's evidence človek, ki priča proti svojim sokrivcem
britanska angleščina king sends his carriage marica pride po osumljenca
britanska angleščina King's Bench sodišče
britanska angleščina King's Bounty dar materi trojčkov
britanska angleščina King's colours angleška zastava
britanska angleščina King's Councel (K. C.) vrhovni državni odvetnik
britanska angleščina king's highway glavna prometna žila
britanska angleščina king's weather lepo vreme med uradno svečanostjo
britanska angleščina King's Roll obvezna zaposlitev vojnih veteranov
King Baby otrok, okoli katerega se vrti vsa hiša

kleidsam pristojajoč; das ist kleidsam lepo pristoji

križarski pridevnik
1. v zgodovinskem kontekstu (o verski odpravi) ▸ keresztesSredišče parka je lepo ohranjeni križarski grad iz dvanajstega stoletja. ▸ A park közepén egy szépen fennmaradt 12. századi keresztes vár áll.

2. lahko izraža negativen odnos (goreč; zagrizen) ▸ kardcsörtető, elvakult, fanatikusV Seulu je Bushev križarski govor naletel na ostro odklonitev. ▸ Bush kardcsörtető beszédét Szöulban élesen elítélték.
Te pobude se s strani nekaterih predstavljajo s pravo križarsko gorečnostjo in sovraštvom. ▸ E kezdeményezéseket egyesek igazi fanatikus vakbuzgósággal és gyűlölettel telve terjesztik elő.

3. (o križarjenju) ▸ tengerjáróTudi velike križarske ladje, ki plovejo po Karibskem morju, pogosto obiščejo otok. ▸ A Karib-tengeren közlekedő nagy tengerjáró hajók is gyakran megállnak a szigeteknél.

kviz samostalnik
1. (tekmovanje v znanju) ▸ vetélkedő, kvíz Kviz Lepo je biti milijonar se v drugi polovici septembra spet vrača na male zaslone. ▸ A Legyen Ön is milliomos vetélkedő szeptember második felében újból visszatér a képernyőkre.

2. (vprašalnik) ▸ kvízPrvim desetim med vami, ki boste poslali v celoti pravilno rešen kviz, bomo poslali katalog letošnjega festivala. ▸ Az első tíz beküldőnek, akik teljes egészében helyesen tölti ki a kvízt, elküldjük az idei fesztivál katalógusát.

landfein: sich landfein machen obleči se (lepo) za obisk na kopnem

Latium -iī, n Lácij, italska pokrajina med Tibero in Kampanijo z glavnim mestom Rim (danes Campagna di Roma in del pokrajine, imenovane Terra di Lavoro: Varr., Ci., H., Mel., Plin. idr. Prvotno (tj. pred razdružitvijo Latinske zveze) je obsegala le bivališče Latincev: deželo med Tibero in Pontinskim močvirjem (Latium antiquum V. ali vetus T.), pozneje (po latinski vojni, končani l. 338) pa še novopridobljena ozemlja Rimljanov na vzhodu in jugu: ozemlje Ekvov, Hernikov, Volskov in Avrunkov (Latium novum ali adiectum Plin.); meton. = Latín(c)i: ius Latii T. ali samo Latium (sc. ius) latinsko pravo, pravo Latincev: Latio dato Plin., Latio donati incolae Plin., Latium externis dilargiri T. (prim. Latīnitās 1.). Od tod adj.

1. Latius 3 latínski, lácijski: gens, montes, herba O.; occ. = rímski: annus, duces O., forum (= forum Romanum, kjer so v Rimu potekale sodne obravnave) O., vulnera O. Rimljanov, Latiae facundia linguae O., Latiae Musae Col.

2. Latīnus 3 latínski, lácijski, rímski: verbum Varr. fr., verba Q., lingua Ci., sermo Ci., N., Q., Suet., vertere in Latinum sermonem L. (po)latiniti, prevesti (prevajati) v latinščino, via Latina L., Suet. Latinska cesta (ki se je začela pri Latinskih vratih (porta Latīna) blizu Kapenskih vrat (porta Capēna), L. coloniae Suet. (= ki so imele latinsko pravo, ius Latii), feriae Latinae C., L., tudi (subst.) samo Latinae (sc. feriae) L., idr. praznik Latinske zveze, ob katerem so zavezniki na Alb(an)ski gori žrtvovali lacijskemu ali latinskemu Jupitru (Iuppiter Latiāris); po razdružitvi Latinske zveze so Rimljani prevzeli ta praznik in ga obhajali vsako leto; tibicen Latinus, Latini auctores, praeceptores, orationes Latinae Q., Lat. consuetudo Col., Flavia … Latinae condicionis Suet. ki je imela pravice Latinke, ne Rimljanke, pugiles Lat., Lat. rhetores Suet., verbum (glagol) minus Latinum Hier.; komp.: nihil conditius, nihil Latinius legi Marcus Aurelius ap. Fr., nihil dulcius nihilque Latinius haberemus tuis voluminibus Hier.; superl.: homo latinissimus et facundissimus Hier. Subst.
a) Latīnī -ōrum, m α) Latín(c)i, Lácijci, preb. Lacija: V., L., Iust., Aur. β) imetniki latinskega prava, upravičenci po latinskem pravu (ius Latii, Latinitas): nihil acerbius socii et Latini ferre soliti sunt quam … Ci.; pozneje tudi take občine zunaj Italije, ki so imele latinskemu podobno pravo (prim. Latīnitās 1.): Latini (sc. magistratus) post plebeios, ceterarum Italiae gentium post Latinos T. γ) latinsko govoreči: Q. in pozni pisci. δ) Latini Iuniani osvobojenci po Junijevem zakonu (lex Iunia Norbana iz l. 28 po Kr.): G.
b) Latīnum -ī, n latinščina, latinski jezik, latinsko: convertere in Latinum Ci. ali vertere in Latinum Q. ali vertere ex Graeco in Latinum Plin. iun. ali transferre ex Graeco in Latinum Q. prevesti (prevajati) v latinščino, (po)latiniti.

3. Adv. Latīnē latinsko: id nos Latine gloriosum dicimus Pl., Latine loqui L. govoriti latinsko, Lat. dicere ali loqui (pregnantno) Ci. pravilno (okusno, uglajeno, lepo) latinsko govoriti, Latine dicendi copia Ci. bogastvo latinske zgovornosti, Lat. reddere Ci. ali transferre Q. v latinski jezik prevesti (prevajati), (po)latiniti, Lat. scire Ci. znati latinsko, razumeti latinščino, biti vešč latinščine, naspr. Lat. nescire Tit. fr., Ci., Lat. pronuntiare N., L., Q., aliquem Lat. docere Plin. iun., aliquid Lat. componere Suet., si quid res exigeret, Lat. formabat vertendumque alii dabat Suet., verbum Graecum Lat. enuntiabo Ap., occisum ab se Marium Lat. clamare coepit Front.; komp.: Latinius appellare Hier.; metaf.
a) = jasno: qui plane et Latine loquuntur Ci.
b) = odkritosrčno, pošteno, naravnost, na vsa usta: Latine me scitote, non accusatorie loqui Ci.

4. Latīniēnsis -e latínski: ager Ci., populus, vina Plin.; subst. Latīniēnsēs -ium, m Latín(c)i: Ci. Kot rim. priimek, npr.: Q. Caelius Latiniensis Ci. Kvint Celij Latinienzij (= Latinski).

5. Latiālis -e lácijski, latínski: populus O., Iuppiter Latialis Lucan. lacijski (latinski) Jupiter, predstojnik in zavetnik Latinske zveze (gl. zgoraj feriae Latinae), sermo Plin.; pesn.: Lat. caput Lucan. = aedes Iovis Latialis.

6. Latiāris -e (starejša obl. za Latiālis, e) lácijski, latínski: collis Varr., Iuppiter Latiaris (= Iuppiter Latialis) Ci., L., Plin., Lact., quidam eum (Caligulam) Latiarem Iovem consalutarunt Suet., regnum Aug., doctrina Macr. Od tod
a) adv. Latiāriter (po) latinsko: peplo circa umeros involuto Latiariter tegebatur M., Latiariter effari M., te Latiariter sonantem Sid.
b) subst. Latiar -āris, n lacijar, praznik lacijskega (latinskega) Jupitra: Ci. ep., Macr.

lè² konj. (v adversativnem priredju izraža omejevanje) però, ma:
govori lepo, le malo potiho per parlare parla bene, ma un po' troppo sottovoce

lēggere^* v. tr. (pres. lēggo)

1. brati:
leggere ad alta voce brati na glas
un'opera che si fa leggere lepo berljivo delo
si legge che pravijo, pripovedujejo, da...

2. brati, doumeti, uganiti:
leggere nel pensiero (di) brati misli (nekoga)

lep¹ [é] (-a, -o; lepši)

1. na pogled, za uho: schön, -schön (čudovito wunderschön, oblikovno formschön, barvno farbenschön, zvočno klangschön); (čeden) hübsch; (mičen) reizend; (prelep) ženska, mladenič: bildschön
lepi spol das schöne Geschlecht
lep pogled ein schöner Anblick (biti lep pogled einen schönen Ablick bieten, lustig anzusehen sein)
Lepa Marija schöne Madonna

2. (ugoden) vreme: schön, gut, ob žetvi: gutes Erntewetter; Schön- (obdobje lepega vremena die Schönwetterperiode, die Schönwetterlage); dan, dopust, spomin, časi, smrt: schön
imeti lepo življenje ein schönes Leben haben, gut dran sein

3. (primeren) vedenje: gut
lepo vedenje po pravilih: der Benimm

4. (pohvalen) schön, gut (gesta eine schöne Geste, poteza ein schöner Zug); moralno: (imeti)
v lepem spominu in gutem Angedenken (haben)
filozofija lepa duša schöne Seele

5.
lepe umetnosti množina die schönen Künste

6.
lepa hvala Vielen Dank!, danke schön, danke sehr, danke vielmals
lepi pozdravi množina beste/herzliche Grüße

7. ironično schön
lep red (nered) eine schöne Wirtschaft!
lepa reč! eine schöne/heitere Geschichte!, (neprijetno presenečenje) eine schöne Bescherung!
no, lepa reč! na, dann prost!
ta je pa lepa! das ist aber köstlich!
| ➞ → zlepa

lép -a, -o beautiful, fine; pretty, nice, handsome; sweet; (obraz) good-looking; pesniško beauteous; (vreme) fair, fine, favourable; (rast, stas) wellmade, well-proportioned, well-formed, wellshaped, shapely; (ljubek) lovely, graceful, charming

lép, -a, -o kot slika as pretty as a picture
lép, -a, -oo darilo (premoženje, kompliment) a handsome present (fortune, compliment)
lép, -a, -oa godlja, zmeda a nice mess
lép, -a, -oa pot good road
lép, -a, -oi spol the fair sex
lép, -a, -oa priložnost (znesek) a fair chance (amount)
lép, -a, -oa vsota a round (ali respectable) sum
lép, -a, -oe goré beautiful mountains pl
lép, -a, -oo vreme fine weather
lép, -a, -oe umetnosti fine (ali liberal) arts pl
lép, -a, -o začetek a nice beginning
lép, -a, -oe pozdrave tvoji sestri! best regards to your sister!
lép, -a, -oega dne one fine day
lép, -a, -oa pisava a fair hand
imeti lép, -a, -oo pisavo to write a fair hand
od lép, -a, -oih besed se ne da živeti fine words butter no parsnips
lép, -a, -oo mnenje boste imeli o meni you will have a fine opinion of me, what are you going to think of me?
barometer kaže "lepo" the barometer stands at fair
to ni lepó od tebe that's not nice of you
ta je pa lép, -a, -oa! a fine (ali story), this is!
to je vse lép, -a, -oo, toda... that's all very well (ali fine), but...
kar praviš, je vse prav lép, -a, -oo, toda... what you say is all very fine, but...
to bi bilo še lepše! that would beat everything!, that would cap it all!

lép beau , (čeden, zal) joli , familiarno chouette ; (človek) de belle apparence, qui a de la prestance

lepo slovstvo les belles-lettres ženski spol množine
lepi spol le beau sexe
lepe umetnosti les beaux-arts
lepo vreme beau temps
lepa vsota (familiarno) une jolie somme
lepa hvata! merci bien!, merci beaucoup!
na lepem inopinément, à l'improviste
z lepim à l'amiable
lepo dišati sentir bon
to je lepo od tebe c'est bien (ali beau) de ta part
to je vse prav lepo tout cela est bel et bon
lepe reči smo slišali o tebi on en a entendu de belles sur ton compte (ali à ton sujet)
ti si mi lep prijatelj! (ironično) tu es vraiment un bon ami!

lép (-a -o)

A) adj.

1. bello:
lep obraz bel viso, visino
lepe noge belle gambe
lepa kot sonce bella come il sole

2. pren. (čist, snažen) pulito, ordinato:
lepi zvezki quaderni ordinati

3. (ki zbuja ugodje, prinaša zadovoljstvo) bello, incantevole, piacevole, ameno:
lepi kraji bei posti
odnesli so najlepše vtise ne riportarono i più bei ricordi
čaka ga lepa prihodnost lo attende un bell'avvenire, è un giovane di belle speranze

4. (ki ima zaželene lastnosti glede na zunanjost) bello:
piše lep jezik scrive in bella lingua
naredil se je lep dan la giornata s'è fatta bella

5. (ki presega povprečje; precejšen) bello:
ima kar lepe dohodke ha bei redditi
spremil ga je lep kos poti lo accompagnò un bel pezzo di strada

6. (zelo pozitiven) bello; ottimo; tanto:
doseči lepe rezultate conseguire ottimi risultati
hvala lepa!, najlepša hvala! mille grazie!, tante grazie!

7. iron. (za izražanje negativnosti, zanikanja) bello:
v lepo družbo zahajaš bei compagni ti sei trovato
lepo presenečenje si mi pripravil m'hai fatto una bella sorpresa

8. pren. (poudarja pomen samostalnika) bello:
imeti lepo priložnost avere una bella opportunità
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
lep čas koga čakati aspettare qcn. un bel po' di tempo
to so bili lepi časi bei tempi!
lepega dne un bel giorno
pren. lepi spol il bel, il gentil sesso
za koga ne imeti lepe besede essere scortese con qcn.
z lepo (dobro)
besedo pri kom nič ne opraviti non combinare niente con le belle
lepo godljo komu skuhati combinare un bel pasticcio
iron. hvala lepa za tako pomoč bell'aiuto il tuo (il vostro) !
na lepe oči posojati denar prestare soldi sulla parola
lepa reč, kaj naj storim?! (izraža zadrego) mo' che faccio?!
ta je lepa! quest'è bella!
biti v najlepših (najboljših)
letih essere nel fiore degli anni
bot. lepa kislica romice (Rumex pulcher)
lepi čeveljc ciripedio, pianella della Madonna (Cyripedium calceolus)
lepi jeglič primula (Primula auricula)

B) lépi (-a -o) m, f, n
ne z lepo ne z grdo né con le belle né con le brutte
delati se lepega farsi bello
(kaj storiti) zaradi lepšega per far colpo, per fare bella figura
iti na lepše andarsene, andare in vacanza, andare a spassarsela
na vsem lepem d'un tratto, improvvisamente
iti na sprehod v lepem andare a passeggio col bel tempo
iskanje lepega v umetnosti la ricerca del bello nell'arte