Franja

Zadetki iskanja

  • grandinare

    A) v. intr. impers. (pres. grandina) padati (toča)
    è (ha) grandinato tutto il giorno ves dan je padala toča

    B) v. intr. pren. padati, usuti se kot toča, deževati:
    le bombe grandinavano tutt'intorno bombe so kot toča padale vsenaokrog
    dopo tanti incidenti le multe grandineranno po tolikih prometnih nesrečah bodo globe kar deževale
  • gŕd (-a -o) adj.

    A)

    1. brutto; stonato, stridulo (voce); cattivo, sgradevole (odore); ripugnante, schifoso; sporco:
    grd kot smrtni greh, kot strašilo brutto come il peccato, come il demonio

    2. (ki ima negativne lastnosti v moralnem pogledu) cattivo, brutto, sconcio:
    grdi naklepi cattive intenzioni
    grde navade brutte, cattive abitudini
    grde besede parole sconce, sgarbate
    imeti grd jezik esere una malalingua
    evf. imeti grdo bolezen avere una malattia venerea

    3. (slab) brutto, cattivo:
    grda cesta una cattiva strada
    grdo vreme brutto, cattivo tempo
    grda pomlad primavera piovosa

    4. (ki vzbuja neprijeten občutek) brutto:
    grdi spomini brutti ricordi

    5. pren. (hud) brutto, forte, acuto; madornale:
    grda bolečina forte dolore
    grda napaka errore madornale
    grda rana brutta ferita

    6. (poudarja pomen samostalnika, na katerega se veže)
    grd lenuh un fannullone della più bell'acqua
    grd skopuh spilorcio, avaraccio
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    grd jezik linguaccia
    grd padec cascata, capitombolo
    grda beseda parolaccia
    grda navada andazzo, malvezzo
    grda šala bidone, tiro
    grda ženska megera

    B) gŕdi (-a -o) m, f, n
    grdi, grda brutto, brutta
    grdo il brutto
    tudi grdo ima v umetnosti svoje mesto anche il brutto ha un suo posto nell'arte
    spreti se do grdega avere un forte diverbio
    hoditi ven v grdem uscire (di casa) col brutto tempo
  • grebatorka samostalnik
    izraža negativen odnos (ženska, ki si močno prizadeva za kaj) ▸ törtető, v jeziku mladihstréber [iskolában]
    O njej je ustvarjen vtis, da je največja "grebatorka" za denar in da šteje samo privilegij plače. ▸ Az a benyomás alakult ki róla, hogy a legnagyobb „törtető”, ha pénzről van szó, és csak a fizetés számít neki.
    Posmehovali so se mi in me zmerjali z grebatorko, ampak zapiske so si pa sposojali pri meni. ▸ Kigúnyoltak és strébernek neveztek, de a jegyzeteket tőlem kérték kölcsön.
  • grebén (-a) m

    1. cresta; sommità, cima (di monte, onda):
    gorski greben cresta (della montagna)
    koralni greben banco corallino, madreporico

    2. cresta (del gallo):
    pren. greben se mu je povesil ha abbassato la cresta
    greben mu je zrasel ha alzato, messo su la cresta

    3. vet. (viher) garrese (cane, cavallo)

    4. voj., hist. (ojačani del oglavja čelade) cresta

    5. grad. colmo

    6. meteor. zona

    7. teh. arresto

    8. tekst. pettine, cardo
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    zool. grodnični greben (pri pticah) cresta sternale
    anat. lopatični greben cresta (della scapola)
    anat. nosni greben dorso del naso
    žel. vtirjevalni greben bordino
  • grebénček (-čka) m dem. od greben crestella, crestina:
    pren. grebenček se mu je povesil ha abbassato la cresta
  • grinta f

    1. namrščen, divji obraz:
    ha una grinta da far paura tako je namrščen, da bi se ga človek ustrašil

    2. ekst. odločnost, borbenost, agresivnost:
    un atleta che ha grinta zelo borben tekmovalec
  • grísti (grízem) imperf.

    1. mordere, rodere; masticare, rosicchiare:
    težko grize, ker ima slabe zobe mastica male perché ha i denti cattivi
    ni vedel, kaj bi napisal, in je grizel svinčnik non sapendo cosa scrivere rosicchiava la matita

    2. mordere, (pikati) pungere

    3. pog. (vznemirjati, mučiti) tormentare, crucciare, rimordere:
    grize ga ljubosumnost è tormentato dalla gelosia
    vest ga grize gli rimorde la coscienza

    4. pren. gristi (se) (prodirati v kaj trdega, s težavo prodirati) penetrare; inerpicarsi:
    voda grize v živo skalo l'acqua penetra nella roccia viva
    tovornjak se je grizel v klanec l'autocarro si inerpicava per la salita
    pren. gristi besede rivoltolare le parole
    pren. gristi kolena inerpicarsi con le mani e coi piedi
    PREGOVORI:
    pes, ki laja, ne grize can che abbaia non morde
  • gŕlo (-a) n

    1. laringe; gola; strozza:
    (kronično) vnetje grla laringite; pog. mal di gola

    2. (najožji del predmeta) collo (di bottiglia); strozzatoio; zoccolo (di lampadina)

    3. publ.
    ozko grlo strozzatura

    4. adv.
    iz vsega grla, na vse grlo a gola spiegata, a piena voce
    pren. biti česa do grla sit averne fin sopra i capelli, essere stufo di qcs.
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    pren. imeti suho grlo aver sete
    pren. poplakniti grlo sciacquarsi la bocca
    pren. nastaviti komu nož na grlo mettere qcn. alle strette, mettere il coltello alla gola di qcn.
    pren. pognati vse po grlu sperperare, scialacquare tutto
    beseda mu je obtičala v grlu la parola gli è rimasta nella strozza
    pren. voda mu že v grlo teče ha l'acqua alla gola
    strah ga je grabil, stiskal za grlo aveva una paura da morire
    žalost mu je stiskala grlo aveva, sentiva un groppo alla gola
  • grotésken (-kna -o) adj.

    1. grottesco, bizzarro, strano:
    položaj je videti grotesken una situazione che ha del grottesco

    2. tisk.
    groteskne črke caratteri grotteschi, grottesco
  • grottesco

    A) agg. (m pl. -chi) grotesken, čuden, nenavaden

    B) m

    1. groteskno:
    situazione che ha del grottesco položaj je videti grotesken

    2. gled. groteska

    3. tisk grotesk
  • guardarōba m invar.

    1. garderobna omara; garderoba (v gledališču, javnem lokalu ipd.)

    2. garderoba (oblačila):
    ha un guardaroba molto elegante ima zelo elegantno garderobo

    3. redko garderober
  • guastare

    A) v. tr. (pres. guasto)

    1. pokvariti, skaziti, poškodovati:
    la grandine ha guastato il raccolto toča je poškodovala letino
    guastare lo stomaco, la salute pokvariti želodec, zdravje
    guastarsi il sangue pren. razjeziti se, gnati si k srcu
    guastarsi la testa pren. zgubiti glavo, razsodnost

    2. pren. motiti:
    guastare l'amicizia prekiniti prijateljstvo
    guastare l'incantesimo razbiti čar, razbliniti iluzije
    guastare i sogni a qcn. kvariti komu sanje, motiti komu srečo

    3. pren. kvariti, spriditi

    B) v. intr. škodovati, biti neprimeren, neprijeten:
    una parola gentile non guasta mai prijazna beseda nikoli ne škodi

    C) ➞ guastarsi v. rifl. (pres. mi guasto)

    1. pokvariti se (tudi pren.):
    l'orologio si è guastato ura se je pokvarila
    temo che il tempo si guasti bojim se, da se bo vreme pokvarilo

    2. pren. pokvariti se, spriditi se
    PREGOVORI: troppi cuochi guastano la cucina preg. veliko babic, kilav otrok
  • gúmb botón m

    manšetni gumb gemelo m
    gumb se je odtrgal el botón ha saltado (ali se ha caído)
    prišiti gumb coser un botón (na a)
    pritisniti na gumb pulsar (ali apretar ali oprimir) el botón
  • haber* imeti, v posesti imeti; dobiti, prejeti

    haber menester potrebovati
    no ha lugar de... ni dovoljeno ...
    haberse(las) con alg imeti s kom opravka, poskusiti se s kom
    bien haya blagor tistemu, ki ...
    un año ha leto dni je od tega
    no ha mucho tiempo, poco tiempo ha pred kratkim
    haber de morati
    he de salir moram iti ven
    ha de haber muchos mora jih biti mnogo
    V. no ha de delatarnos Vi nas gotovo ne boste izdali
    hay (= ha + y) je, sta, so; se nahaja, -ta, jo; se vrši, -ta, -jo
    hay mucha gente mnogo ljudi je
    no hay nadie nikogar ni
    no hay como la previsión čez previdnost ga ni
    no hay que decir que samoumevno je, da
    no hay tal to ni res
    es valiente, si los hay če kdo, je on pogumen
    ayer hubo junta včeraj se je vršilo zborovanje
    ¡hay que ver! neverjetno!
    ¡habrá infame! ali je še kje večji malopridnež?
    ¿qué hay? kaj pa je? kaj se je zgodilo?
    ¿qué hay de nuestro asunto? kako je z našo zadevo?
    ¡no hay de qué! ni za kaj! prosim!
    hay que trabajar treba je delati
    no hay que preocuparse ni si treba delati skrbi
    no hay que olvidar que... ne sme se pozabiti, da ...
    ¡habráse visto! kdo bi si bil to mislil! to je nezaslišano!
  • habitat samostalnik
    1. biologija (življenjski prostor) ▸ élőhely
    naravni habitat ▸ természetes élőhely
    vodni habitat ▸ vizes élőhely
    gozdni habitat ▸ erdei élőhely
    traviščni habitat ▸ füves élőhely
    habitat ptic ▸ madarak élőhelye
    ogrožen habitat ▸ veszélyeztetett élőhely
    ohranjanje habitatov ▸ élőhelyek megőrzése
    uničevanje habitatov ▸ élőhelyek elpusztítása
    izguba habitata ▸ élőhely elvesztése
    Zaradi klimatskih sprememb in krčenja naravnih habitatov se v zadnjem času seznam ogroženih živalskih vrst intenzivno daljša. ▸ Az éghajlatváltozás és a természetes élőhelyek zsugorodása miatt az utóbbi időben intenzíven bővül a veszélyeztetett állatfajok listája.
    Povezane iztočnice: nadomestni habitat

    2. (okolje) ▸ közeg
    Življenjski habitat večine spletnih trolov so največji forumi, kot so Reddit, 4chan, Something Awful, NeoGAF ... ▸ Az internetes trollok többségének létközegként szolgálnak a legnagyobb fórumok, például a Reddit, a 4chan, a Something Awful, a NeoGAF...
    Obstaja sicer dober razlog, zakaj moja soba za goste ni najboljši habitat za ta dva študenta. Kjerkoli drugje bi stanovala, bi govorila veliko več angleško. ▸ Jó oka van annak, hogy a vendégszobám miért nem a legjobb közeg a két egyetemi hallgató számára. Ha bárhol másutt laknának, sokkal többet beszélnének angolul.
  • harem samostalnik
    1. nekdaj (del bivališča) ▸ hárem
    sultanov harem ▸ szultán háreme
    orientalski harem ▸ keleti hárem
    Harem je bil dom kar 4000 žensk, za katere so skrbeli evnuhi. ▸ A hárem 4000 nőnek adott otthont, akikről az eunuchok gondoskodtak.
    Vstop v harem je bil dovoljen le njegovim prebivalcem in sultanu. ▸ A hárembe csak a hárem lakói és a szultán léphettek be.
    Harem je bil izoliran od palače. ▸ A háremet elszigetelték a palotától.

    2. (žene in ljubice moškega) ▸ hárem
    vladarjev harem ▸ uralkodó háreme
    sultanov harem ▸ szultán háreme
    Abdulah je za seboj pustil harem z ducatom vdov in okrog 20 otrok. ▸ Abdullah egy tucatnyi özvegyből álló háremet és körülbelül 20 gyermeket hagyott hátra.
    Ženske v haremu so si preganjale dolgočasje z igrami in petjem. ▸ A háremben a nők játékokkal és énekléssel űzték el az unalmat.
    Boris Kuhar se je zbližal s krajevnim sultanom, ki je imel v haremu sto žena. ▸ Boris Kuhar közel került a helyi szultánhoz, akinek száz nőből álló háreme volt.

    3. (skupina žensk okoli moškega) ▸ hárem
    harem žensk ▸ női hárem
    Bil je car kavarne, celo svoj harem je imel, oboževalke. ▸ Ő volt a kávézó császára, még saját háreme is volt, amely a rajongóiból állt.
    Heidi je bila ena iz harema žensk, s katerimi se je Jack izmenjaje dobival. ▸ Heidi egyike volt azoknak a háremhölgyeknek, akikkel Jack felváltva találkozgatott.

    4. (v zoologiji) ▸ hárem
    harem samic ▸ nőstények háreme
    Poligamni samci imajo hareme, v katerih je 4 do 10 samic z mladiči. ▸ A poligám hímek háremet tartanak, amelyben 4–10 nőstény él a kicsinyeivel.
    Zebre živijo v čredah in vsak odrasel samec ima svoj harem samic.kontrastivno zanimivo A zebrák csordában élnek, és mindegyik felnőtt hímnek saját háreme van.

    5. (zbirka stvari) ▸ hárem
    Doma ima že pravi harem kitar. ▸ Otthon már egész háreme volt gitárokból.
    Če ima Jupiter lahko cel harem lun, je sklepal Galileo, ima tudi naše Sonce lahko svojo družino planetov. ▸ Ha a Jupiternek egy egész háremnyi holdja lehet, a mi Napunknak is lehet egy egész családnyi bolygója, feltételezte Galileo.
  • hecho narejen, zrel

    hecho a la chanza navajen na šalo
    hecho un Adán nag, razgaljen
    hecho realidad uresničen
    hecho un tigre kot tiger (besen)
    bien hecho prav narejen, posrečen, uspel
    dicho y hecho rečeno storjeno
    a cosa hecha namerno, nalašč
    ¡es cosa hecha! velja! je dogovorjeno (sklenjeno)!
    ¡bien hecho! tako je prav!
    ¡mal hecho! ni prav!; napačno!
    ¿te ha hecho bien? ti je (kaj) pomagalo?
    a lo hecho, pecho usodi je treba pogumno zreti v oči
    hombre hecho y derecho poštenjak, odkrit človek
    traje hecho izgotovljena (konfekcijska) obleka
  • hirati glagol
    1. (postajati slaboten) ▸ sorvad, hervad, aszalódik
    žival hira ▸ sorvad az állat
    telo hira ▸ sorvad a test
    rastlina hira ▸ fonnyadozik a növény
    drevo hira ▸ sorvad a fa
    hirati od lakote ▸ sorvad az éhségtől
    vidno hirati ▸ láthatóan sorvad
    počasi hiratikontrastivno zanimivo lassan elemésztődik
    hitro hirati ▸ rohamosan sorvad
    Maja zdaj že lep čas noče jesti, iz tedna v teden bolj hira, njeno telo postaja podobno okostnjaku. ▸ Maja már egy jó ideje nem akar enni, hétről hétre egyre jobban sorvad, a teste egyre inkább csontvázra hasonlít.
    Če rastlina brez vidnega razloga hira, jo morate vzeti iz posode in ji natančno pregledati korenine. ▸ Ha a növény látható ok nélkül fonnyadozik, ki kell venni a cserépből és meg kell vizsgálni a gyökereit.

    2. (propadati) ▸ hanyatlik, visszaesik
    podjetje hira ▸ hanyatlik a vállalat
    Prišlo je do popolnega zatona trgovine v mestnem središču, saj manjše trgovine in butiki kar po vrsti zapirajo vrata, vse bolj pa hirajo tudi veleblagovnice. ▸ A városközpontban teljesen visszaesett a kereskedelem, a kisebb üzletek és a butikok egymás után zárnak be, valamint egyre inkább hanyatlanak a nagyáruházak is.
  • historia ženski spol zgodovina; pripoved, zgodba, opis, bajka, govoričenje, čenče

    historia antigua (clásica) stara (klasična) zgodovina
    historia del arte zgodovina umetnosti
    historia cultural kulturna zgodovina
    historia de la edad media, historia medieval zgodovina srednjega veka
    historia moderna, historia contemporánea zgodovina novega veka
    historia universal svetovna zgodovina
    historia natural prirodopis
    de historia slaven; razvpit
    hacer historia pripovedovati; poročati
    pasar a la historia preiti v zgodovino, postati zelo slaven
    eso ha pasado a la historia to je stara zgodba
    historias pl pretveze, izgovori, ovinki, prepir
  • hiteti počasi frazem
    (pregovor) ▸ lassan járj, tovább érsz
    Visoko leteči načrti vam lahko vzamejo edine sanje, zato hitite počasi in premišljeno. ▸ A magasröptű tervek csak álmodozások, tehát ha lassan és meggondoltan járunk, tovább érünk.
    Sopomenke: hiti počasi