Franja

račún calcul moški spol , compte moški spol , mémoire moški spol , (blagovni) facture ženski spol , (privatni) note ženski spol , (v restavraciji) addition ženski spol

na račun à compte (sur)
na račun koga au (ali pour le) compte de quelqu'un
na svoj račun pour son (propre) compte
bančni račun compte en (ali de) banque
diferencialni račun calcul différentiel
integralni račun calcul intégral
obrestnoobrestni račun calcul des intérêts composés
procentni račun calcul des intérêts
sklepni račun règle ženski spol de trois
račun stroškov compte des frais
tekoči račun compte courant (ali ouvert)
verjetnostni račun calcul des probabilités
zasoljen račun une note salée (ali poivrée, trop élevée)
neplačan, odprt račun facture non payée (ali non réglée)
žiro račun compte de virement
da(ja)ti račun o čem rendre compte de quelque chose, rendre ses comptes (tudi figurativno)
delati na svoj račun travailler à son compte (ali pour son propre compte), être autonome
plačati, poravnati račun régler un compte, acquitter une facture (ali un compte, une note)
po računu conformément à (ali d'après) la facture
račun je napačen le calcul est faux
narediti račun faire le compte (ali la facture, la note, l'addition)
odpreti račun ouvrir un compte
pregledati račun examiner (ali vérifier) un compte
priti na svoj račun trouver son compte à quelque chose, familiarno s'y retrouver
zaključiti račun clore un compte
to gre na moj račun cela va à mon compte
prekrižati komu račune déranger (ali bouleverser, contrecarrer, contrarier, traverser) les projets (ali les desseins, les prévisions) de quelqu'un
imeti še račune s kom avoir un compte à régler avec quelqu'un, avoir maille à partir avec quelqu'un
čisti računi, dobri prijatelji les bons comptes font les bons amis
delati račun brez krčmarja compter sans son hôte, se tromper dans ses prévisions (ali dans son calcul)

rādīcor -ārī -ātus sum (rādīx) prije(ma)ti se, korenine pognati (poganjati), ukoreniniti (ukoreninjati) se, zakoreniniti (zakoreninjati) se (o drevesih in drugih rastl.): quoniam mergi mox facile radicentur Col., in Assyria ipsa quoque arbor strata in solo umido tota radicatur Plin., frumenta multis radicantur fibris sine ramis Plin., scilla autem et bulbi et cepae et alium non nisi in rectum radicantur Plin., serit et se ipsa, namque incurvato cacumine alicuius rami cum attigit terram, statim radicatur Plin.; tudi pren.: frutex peccati radicabitur in illis Vulg.; pt. pf. rādīcātus 3 korenino (korenine) imajoč, ukoreninjen, zakoreninjen: Pall., semina Col., radicatus in terra truncus eorum Vulg.; pren.: Sid., radicati in ipso Vulg., in caritate radicati et fundati Vulg.

radirka samostalnik
1. (pripomoček za brisanje) ▸ radír, radírgumi, törlőgumi
2. (v računalništvu) ▸ radírČarobna radirka zbriše piksle podobnih barv. ▸ A varázsradír letörli a hasonló színű pixeleket.
Tako kakor v Wordu lahko sedaj tudi v tem programu rišete tabelo kar s svinčnikom, posamezne robove celic pa brišete z radirko. ▸ A Word-höz hasonlóan most ebben a programban is rajzolhat akár ceruzával táblázatot és radírral törölheti a cellák széleit.

radis [radi] masculin, botanique redkvica; populaire denar

manger des radis avec du beurre comme hors-d'œuvre jesti redkvice z maslom kot predjed
(populaire) n'avoir pas un radis biti brez cvenka, brez denarja
je ne dépense pas un radis de plus! tudi pare večne potrošim!
radis noir črna redkev

raglja|ti (-m) ratschen (tudi figurativno), knarren

rahločuten pridevnik
1. (nežen; občutljiv) približek prevedka ▸ érzékenyA vseeno je nekaj rahločutnih obiskovalcev zaradi smradu zapustilo predstavo. ▸ Ennek ellenére néhány érzékeny látogató a bűz miatt kiment az előadásról.
Se pod surovo zunanjostjo skriva rahločutno srce? ▸ A nyers külső alatt érzékeny szív rejtőzik?

2. (razumevajoč) približek prevedka ▸ együttérzőBil je občutljiv in rahločuten človek, ki mu ni bilo vseeno za stiske ubogega, revnega naroda. ▸ Érzékeny és együttérző ember volt, akit nem hagyott hidegen a nyomorúságban és szegénységben élő nemzet nélkülözése.

3. (o zgodbi) ▸ megható, megindító, érzelmesZgodba je izjemno rahločutna in ganljiva in je primerna za vse najstnike in tudi razne intelektualce. ▸ A történet kivételesen érzelmes és megható, és megfelel a tizenéveseknek, és mindenféle értelmiséginek.

4. (o zvoku ali podobi) približek prevedka ▸ finomZ izbiro inštrumentov je pesmim vdahnil lasten rahločutni ton. ▸ A hangszerválasztással a dalokat saját, finom hangzással szőtte át.

rajuster [ražüste] verbe transitif (zopet) spraviti v red, izboljšati, popraviti; poravnati (spor); pomiriti, spraviti

se rajuster (spet) se urediti; urediti si obleko; spraviti se, pomiriti se, spet s kom živeti v miru
rajuster ses lunettes naravnati, popraviti si očala
rajuster le tir popraviti streljanje
rajuster (tudi: réajuster) les saiaires popraviti, povečati plače (v skladu s povečanjem življenjskih stroškov)

rak samostalnik
1. (bolezen) ▸ rákV bolnišnici so se specializirali za zdravljenje raka pri živalih. ▸ A kórház az állatok rákos megbetegedéseinek kezelésére specializálódott.
2. (žival) ▸ rákV morju je planktonskih rakov toliko, da tvorijo do 90 % živalskega planktona. ▸ A planktonikus rákfélék olyan nagy számban fordulnak elő a tengerben, hogy az állati plankton 90 százalékát teszik ki.
Raki se prehranjujejo tako z rastlinami kot tudi z živalmi. ▸ A rákok növényeket és állatokat egyaránt fogyasztanak.
Mlade ribe se hranijo z manjšimi raki. ▸ A fiatal halak kisebb rákokkal táplálkoznak.

3. (hrana) ▸ rákMeso rakov popražimo na maslu, dodamo moko in pustimo da porumeni. ▸ A rákhúst vajban megpirítjuk, hozzáadjuk a lisztet, és hagyjuk, hogy megsárguljon.
4. tudi z veliko začetnico, v astrologiji (znamenje v horoskopu) ▸ Rák [znamenje] ▸ rák [oseba]Samski raki utegnejo spoznati sorodno dušo in začeti novo poglavje v svojem življenju. ▸ Az egyedülálló rákok találkozhatnak lelki társukkal, és új fejezetet kezdhetnek az életükben.Luna v Raku bo v odnose prinesla mnogo več nežnosti, razumevanja in mehkobe. ▸ A Hold a Rákban sokkal több érzékenységet, megértést és lágyságot hoz a kapcsolatokba.
Vpliv Saturna v znamenju Raka vas sili k popuščanju v odnosih in odpovedi lastni avtoriteti. ▸ A Szaturnusz hatása a Rák jegyében az engedékenységre és a tekintélyéről való lemondásra készteti a kapcsolatokban.

5. (škodljiva zadeva) ▸ rákfeneNaše zdravstvo je hudo bolno, uničujejo ga rak korupcije in klientelizma. ▸ Egészségügyi rendszerünk súlyosan beteg, a korrupció és a klientelizmus rákfenéje pusztítja.Stave so rak kitajskega nogometa. Zaradi stav mnogi podkupujejo tako sodnike kot igralce. ▸ A fogadás a kínai futball rákfenéje. Sokan a fogadások miatt vesztegetik meg a játékvezetőket és a játékosokat.
Terorizem je rak Pakistana. ▸ A terrorizmus Pakisztán rákfenéje.

6. botanika (bolezen rastlin) ▸ rákPoglavitno delo pri trti bo raziskati, od kod prihaja rak v vinograde. ▸ A szőlőtőkékkel kapcsolatos fő munka az lesz, hogy megvizsgáljuk, honnan ered a rák a szőlőültetvényeken.

rāmes -itis, m (rāmus) = rāmex kila, poseb. dimeljska kila; pa tudi pljučne žile, pljuča: rapta a nescio quo mulione raptoris ramitis rumpit Varr., tua causa rupi ramites: iam dudum sputo sanguinem Pl., tua causa nemo nostrorumst suos rupturus ramites Pl.

rāmulus -ī, m (demin. rāmus) vejica, tudi mladika, odrastek, poganjek: Ca., Ci., Cat., Varr., Val. Max., Col., Plin., Suet., Ap. idr.

rán, rána, ráno temprano ; (predčasen) prematuro ; (rano zrel) precoz ; (jutranji, zgodnji) matutino, matinal

v ranem jutru muy de mañana, de madrugada
rana ura hora f matinal
rano sadje fruta f temprana
od rane mladosti desde la más temprana juventud, desde edad muy temprana
rana ura zlata ura a quien madruga, Dios le ayuda
rána herida f (tudi fig); lesión f
lahka (težka, odprta, vbodna, smrtna, nevarna) rana herida ligera (grave, abierta, punzante, mortal, de pronóstico reservado)
odprta rana llaga f (tudi fig)
rana od krogle herida de bala
urezana rana cortadura f, med herida incisa
obvezati rano vendar la herida
zopet odpreti stare rane (fig) renovar (ali abrir) viejas heridas, reavivar viejos resentimientos
povzročiti (zadati) rano causar (producir) una herida
umreti za posledicami svojih ran morir a consecuencia de sus heridas
riti po rani (fig) escarbar en la herida
rana se je zacelila la herida está cerrada (ali cicatrizada)
zdraviti rano curar la herida

ran|a ženski spol (-e …) medicina die Wunde (kožna Hautwunde, mišična Fleischwunde, površinska Platzwunde, na glavi Kopfwunde, smrtna Todeswunde, strelna [Schußwunde] Schusswunde, vbodna Stichwunde); (poškodba) die Verwundung, die Verletzung; na želodcu, dvanajstniku: das Geschwür, Magengeschwür, Zwölffingerdarmgeschwür
infekcija rane die Wundinfektion
oskrba rane die Wundversorgung, die Wundbehandlung
površina rane die Wundfläche
izloček iz rane die Wundflüssigkeit
rob rane der Wundrand
sponka za rano die Wundklammer
religija Kristusove rane/znamenja Kristusovih ran množina Wundmale (Christi)
stare rane figurativno alte Wunden (odpirati stare rane alte Wunden wieder aufreißen)
medicina celjenje ran die Wundheilung
obliž za rane das Wundpflaster
puder za rane der Wundpuder
z lahkimi ranami [leichtverwundet] leicht verwundet
brez ran unverwundet, unverletzt
lizati si rane seine Wunden lecken (tudi figurativno)
figurativno čas celi vse rane die Zeit heilt alle Wunden
figurativno obliž za rano das Trostpflaster
prizadejati hude rane figurativno tiefe Wunden schlagen

rāna -ae, f (verjetno iz *rācsna kričalka, kričačka; prim. raccō rjuti)

1. žaba: Varr., V., Plin., Ph., Plin. Val. idr.; preg.: inflat se tam quam rana Petr.; sinekdoha (genus pro specie): turpis ranae sanguis H. krastače, krapavice, krote.

2. metaf.
a) rana marina morski vrag, morska spaka, morska žaba, žabovka, morska riba (Lophius piscatorius Linn.): Ci.; imenovana tudi rana piscatrix: nec minor sollertia ranae, quae in mari piscatrix vocatur Plin. ali samo rana: planorum piscium alterum est genus, quod pro spina cartilaginem habet, ut raiae, pastinacae, squatinae, torpedo et quos bovis, lamiae, aquilae, ranae nominibus Graeci appellant Plin.
b) podjezična žaba = podjezična bula (oteklina, novotvorba, tumor) na spodnjem delu govejega jezika, gr. ὑπογλωττίς ali ὑπογλώττιος βάτραχος: solent etiam fastidia ciborum afferre vitiosa incrementa linguae, quas ranas veterinarii vocant Col., si neque ranae fuerint neque alvus citata et nihilo minus cibos non adpetet Col.

randi samostalnik
1. neformalno (zmenek) ▸ randiSte naposled le zbrali dovolj poguma in jo povabili na prvi randi? ▸ Végül összeszedte a bátorságát, és meghívta első randira?

2. neformalno (srečanje) ▸ randi
Policisti so ga odpeljali na treznjenje na policijsko postajo, kjer je preživel noč, obeta pa se mu tudi randi s sodnikom za prekrške. ▸ A rendőrök bevitték kijózanodni a rendőrállomásra, ahol az éjszakára is ott maradt, de még egy randi is vár rá a szabálysértési bíróval.
So župani železničarjem kaj predlagali, so se z njimi dogovorili vsaj za en randi? ▸ Tettek valamilyen javaslatot a polgármesterek a vasutasoknak, legalább megbeszéltek velük egy randit?

rangiranje samostalnik
(razvrščanje po vrstnem redu) ▸ rangsorolásPodobno tudi danes tako popularno rangiranje univerz po kvaliteti upošteva skoraj izključno znanstvene dosežke. ▸ Ehhez hasonlóan az egyetemek manapság annyira népszerű minőség szerinti rangsorolása is szinte kizárólag a tudományos eredményeket veszi figyelembe.

ranljiv (-a, -o) verwundbar, verletzbar, verletzlich (tudi figurativno)
ranljiva točka der Angriffspunkt, wunder Punkt

rapāx -ācis (rapere)

1. grabeč, deroč, hiter, neustavljiv, nezadržen, nezadržljiv, neudržen, neudržljiv: unda Enn., ventus, ignis, Scylla O., fluvius V., Lucr.; z gen.: chryselectrum rapacissimum ignium Plin. vnetljiv; od tod kot vzdevek 21. legije Rapax T. „hitra“, „neustavljiva“, „nepremagljiva“; tudi njeni vojaki Rapācēs (rapācēs) -ium, m: T.; metaf. zmožen prisvojiti si kaj: nihil est appetentius similium sui nec rapacius quam natura Ci., unde ista rapacia virtutis ingenia vel ex se fertilia Sen. ph., nostri omnium utilitatium et virtutum rapacissimi Plin.

2. grabežljiv, ropaželjen, roparski, (z)grabljiv, razbojen, pohlepen, lakomen, požrešen
a) α) o osebah: Ci. idr., Cinara H. ali domina Tib. denarja lakomna. β) o živalih: lupus H., ungues hominibus lati, rapacibus (zveri) unci Plin.
b) o pooseb. stvareh: mors Tib., Mars Pr., Orcus H.

rapiō -ere, rapuī, raptum (indoev. kor. *rep grabiti, ropati; prim. skr. rápas- tegoba, poškodba, gr. ἐρέπτομαι pipam, pulim, žrem, lit. raples klešča, nem. raffen; prim. tudi indoev. kor. *srep, *sr̥p- v gr. ἁρπάζω plenim, ropam, ἅρπαξ grabežljiv, roparski, plenilski, ἁρπάγη grablje, Ἀρπυία Harpija) (po)grabiti

I. splošno tj. v pravem pomenu

1. (pesn.) (z)grabiti, pograbiti, zagrabiti, hitro (urno) ali siloma (po)prije(ma)ti, vzeti (jemati): arma (sc. manu) V., torrem, securim O., ex taberna cultrum L., flammam in fomite V. na netilu hitro prestreči, ujeti, galeam tectis V. hitro prinesti, vzeti, membra toris ali rapi toris Val. Fl. dvigniti se, nigrum colorem O. počrneti, (na) črno se pobarvati, vim monstri O. hitro piti čudodelno moč, hitro se napiti čudodelne moči, hitro vsesati čudodelno moč; abs.: rapiuntque ruuntque O.

2. hitro odvze(ma)ti, hitro odtrg(ov)ati, hitro (iz)trgati, hitro izvi(ja)ti, hitro (iz)puliti: scalas Auct. b. Alx., corpus consulis L., repagula de poste O.

3. hitro (naglo, urno) odvesti, odpeljati, odgnati, odtegniti, potegniti, (naglo) privesti, pripeljati, prignati: rapi V., L., Plin., rapi a domo longius Ci., imperatorem T., totam aciem in Teucros V., rapere Turno mille populos V. urno pripeljati, privesti V., per aequora navem V., rapit ungula currus H., commeatum in naves L. urno spraviti, variis obsita frondibus sub divum H. na dan spraviti, venandi studium homines per nives ac ruinas rapit L. žene; refl.: se rapere dalje (po)hiteti, (s)teči, odriniti (odrivati): H., Ci., Vell., quo te rapis? kam hitiš? O.; pass.: quattuor viginti et milia rapimur raedis H. preletimo (prevozimo); med.: caelum rapitur assidua vertigine O. se neprenehoma vrti.

4. occ.
a) hitro (naglo, urno) vzeti (jemati), prisvojiti (prisvajati) si, osvojiti (osvajati), dobi(va)ti v svoje roke, zasesti (zasedati): castra urbesque primo impetu L., raptis a Caesare cunctis Lucan.
b) preteči kaj, teči skozi kaj, v hitrem teku preleteti (preletati, preletavati): rapere densa ferarum tecta, silvas V., campum Stat.
c) hitro (naglo, urno) gibaje se narediti (delati), vpis(ov)ati, opis(ov)ati, (o)črtati: immensos orbes per humum rapere V.

5. metaf.
a) hitro (naglo, urno) (z)grabiti, dobi(va)ti, odtrg(ov)ati: ut limis rapias, quod … H.; poseb. hitro uži(va)ti, porabiti (porabljati), izkoristiti (izkoriščati), v naglici užiti kaj, dreti za čim, gnati (poganjati) se za čim, oprije(ma)ti se česa, poprije(ma)ti za kaj: Val. Max. idr., oculis postremum lumen radiatum Enn. fr., Venerem V., H., voluptates T., occassionem H., Q., spem acrius in dies T. oklepati se.
b) hitro (naglo, urno) (do)končati, dovršiti (dovrševati), izvršiti (izvrševati), pospešiti (pospeševati), (po)hiteti s čim, pohitriti: gressus Lucan., iter Lucan., Sil. ali viam O. pot hitro prepotovati (prehoditi, prevaliti), inde rapit cursus Lucan. odhiti, rapere transitum Front., nuptias L., auxilia Cels. —

II. s silo (po sili, siloma, nasilno) (od)trgati

1. iztrgati, izdreti, izpuliti, izviti: pilam Ci., aures, nares V. odtrgati, oscula H. s silo vzeti, ukrasti, stirpes H. izruti, izkoréniti, izkoreníniti.

2. nasilno odvesti, odvleči, drpaliti: aliquem ex lustris Pl., raptus Hector equis O. po tleh vlečen; tako poseb.: rapere aliquem in ius Pl., L., in carcerem Suet., ad palum et ad necem Ci., ad mortem cruciatumque Ci., ad supplicium ob facinus Ci., ad carnificem Pl., ad consulem L. vleči, gnati, tirati koga kam (pred koga, v kaj, k čemu); rapere aliquem tudi odnesti (zanesti, odvleči) koga iz njegove domovine (v tuje kraje, v tujino): O., Pr., Stat.

3. kot plen (rop) odvesti, odnesti, vzeti (jemati), ugrabiti, (o)ropati: rapere et clepere discunt Ci., rapere omnes, trahere S., virgines, uxores Ci., H. idr., quantum rapere potuisset Ci., rapere ad stuprum Ci., T. idr. prisiliti, zapeljati, armenta stabulis O.; od tod subst.
a) rapta -ae, f ugrabljenka, odpeljanka: O.
b) raptum -ī, n ugrabljeno, nagrabljeno, nagrabek, rop, plen, grabež, lupež: V., Vell. idr., ex rapto vivere O. ali rapto vivere S. fr., L., V. idr., rapto gaudere L.

4. = diripere (o)pleniti, (o)ropati, izropati, grabiti, siloma vzeti (jemati): Armeniam T.; pesn.: rapiunt feruntque V. (v prozi agunt feruntque, gr. ἄγουσι καὶ φέρουσιν).

5. occ. naglo in prehitro spraviti ob življenje, „spraviti pod zemljo“, vzeti, pobrati, pograbiti, odnesti, ugrabiti (o smrti, boleznih ipd.): V., Plin., Cels., Lact. idr., immaturā morte indignissime raptum esse Plin. iun., improvisa leti vis rapuit gentes H.

6. metaf.
a) ugrabiti, siloma si prisvojiti: commoda ad se Ci., opes ad se, victoriae gloriam in se L.
b) odtrgati, vzeti: simul tecum sola solacia rapta V., almum quae rapit hora diem H.
c) s seboj potegniti (vleči), zvoditi, zapelj(ev)ati, zavesti (zavajati), zanesti (zanašati), (pri)siliti, s seboj privesti: ipsae res verba rapiunt Ci. potegnejo za sabo primerne besede, napeljejo na prave besede, določijo besede, rapere auditorem in medias res H. naglo uvesti (vpeljati, popeljati, postaviti, vreči, potisniti) poslušalca v središče dogajanja (dogodkov), rapere aliquem in adversum V. v propad (propast, uničenje), in deteriorem partem rapere Ter. na hudo obrniti (obračati), sumničiti, consilium in contrariam partem rapere Asin. Poll. ap. Ci. ep. v nasprotje obrniti, sprevračati, rapere in invidiam aliquem Ci. izročiti, izpostaviti, podvreči, rapi in invidiam Ci. vdati se.
d) strastno (močno, silno, nevzdržno) vleči (gnati) koga, zanesti (zanašati), zamakniti (zamikati), premamiti (premamljati), prevze(ma)ti: iudicem Q., ὁρμή, quae hominem huc illuc rapit Ci., animus cupidine caecus ad inceptum scelus rapiebat S., ea (sc. cupiditas) ad oppugnandam Capuam rapit L.; v pozitivnem pomenu: ad divinarum rerum cognitionem … rapi Ci., totos ad se convertit et rapit Ci., omnium oculos hominum in se rapit atque convertit Fl., si tantus amor scribendi te rapit H., utraque forma rapit Pr.
e) tako rekoč kot plen prisvojiti (prisvajati) si kaj, siloma se polastiti (polaščati) česa: rapere dominationem T., Enn. fr. z zakonskim ropom.
f) kot kupec vleči (puliti) se za kako blago: exemplaria librorum certatim rapere Hier.

Opomba: Star. fut. II rapsit Ci. (v zakonskem besedilu); abl. pt. pf. raptabus: Char.

raport [ó] moški spol (-a …) der Rapport (tudi tehnika), die Meldung

raptor -ōris, m (nom. sg. iz rapere)

1. ropar, razbojnik, plenilec, grab(ež)ljivec, grabež, prisvajalec, lupež(nik): Pl., Pr., O. idr., panis et peni Pl., pueri Pl., filiae T., raptores orbis T., consilium raptor vertit Ph.; atrib.: lupi raptores O., V. grabežljivi, roparski volkovi; pren.: raptores libertatis Italicae lupi Vell.; metaf.: raptores alieni honoris O., raptor spiritūs Val. Max.

2. occ.
a) pritegovalec nase, pritežnik, prisvajalec: magnes raptor ferri Aug.
b) ugrabitelj, ugrabljevalec, odpelj(ev)alec, tudi zapeljivec, zapeljevalec sploh: Sen. rh. idr., raptor filiae meae T., Graiae maritae O., Tityos raptor H., gratus raptae (ugrabljenki) raptor fuit O.