Franja

ambiurbium -iī, n (ambi in urbs) spravni obhod okrog rim. mesta po sklepu senata, kadar je mestu ali pretila kaka nesreča ali pa se je odvrnila od njega: Serv., Vop., P. F.

ambivalenca samostalnik
1. (razdvojenost) ▸ ambivalencia Ambivalenca med napredkom in nevarnostmi, ki jih prinašajo tehnološke inovacije, je že del vsakdanjega razmišljanja. ▸ A fejlődés és a technológiai innovációk okozta veszélyek miatti ambivalencia már a mindennapi gondolkodás része.
Kaže ljubezensko ambivalenco - poželenje po ženski in sočasno napadalnost do nje. ▸ Szerelmi ambivalencia jeleit mutatja – egyszerre kívánja a nőt, miközben támadó vele szemben.
Te besede jasno kažejo pisateljevo globoko ambivalenco do spolne ljubezni - strastno hrepeni po njej in je hkrati prepričan, da je nedosegljiva, neuresničljiva, da je v resnici sploh ni. ▸ Ezek a szavak világosan jelzik a szerzőnek a nemiséggel kapcsolatos ambivalenciáját – szenvedélyesen vágyik rá, de egyúttal meg van győződve elérhetetlenségéről, megvalósíthatatlanságáról, és arról, hogy valójában nem is létezik.

2. (soobstoj dveh nasprotnih zadev) ▸ ambivalencia
Zanimiva je tudi ambivalenca gore in hribovja na eni strani ter nižine, doline in obale na Balkanu. ▸ Érdekes egyfelől a hegyek és a dombvidékek, másfelől pedig az alföldek, a völgyek és a tengerpart ambivalenciája a Balkánon.

ambivalenten pridevnik
(razdvojen; nasprotujoč) ▸ ambivalens ellentmondásosTorej gre za ambivalentno doživljanje - hrepenenje po uspehu, ko pa se stvari začnejo uresničevati, se jih ustrašiš, postanejo moteče. ▸ Tehát ez egy ambivalens élmény: vágysz a sikerre, amikor azonban dolgok elkezdenek megvalósulni, megijedsz tőlük, és zavaróvá válnak.V sodobnih družbah je čarovnica dokaj ambivalenten lik, povezan predvsem z negativnimi konotacijami. ▸ A modern társadalmakban a boszorkány meglehetősen ambivalens figura, akihez főként negatív konnotációk kapcsolódnak.Oglaševanje je dejavnost, do katere imam ambivalenten odnos. ▸ A reklámozás olyan tevékenység, amelyhez ambivalensen viszonyulok.
Človek ima že od začetka obstoja ambivalenten odnos do narave. ▸ Az ember az idők kezdete óta ellentmondásos kapcsolatban áll a természettel.
Slovenija ima namreč zelo ambivalenten odnos do vseh tujih naložb, ne samo do medijskih. ▸ Szlovénia nagyon ambivalens módon viszonyul minden külföldi beruházáshoz, nem csak a médiába történő befektetésekhez.

Ambivaretī, po drugih Ambivarētī (napačno Ambilaretī ali Ambluaretī), -ōrum, m Ambivareti, kelt. ljudstvo v Galiji, branjenci Eduvcev: C.

Ambivaritī, po drugih Ambivarītī, -ōrum, m Ambivariti, kelt. ljudstvo v Galiji ob levem bregu reke Moze: C.

Ambrosius -iī, m Ambrozij, sloveči cerkveni oče in milanski nadškof v 4. st. po Kr. Od tod adj. Ambrosiānus 3 Ambrozijev: Aug.

âme [ɑm] féminin duša; duh; življenje; bistvo; osebnost; Jaz; človek; srce, čustvo; misel; vest; izraz; navdušenost; motto; pluriel prebivalci

une bonne âme (familier) dobra, zvesta duša
corps et âme z dušo in telesom
âme de la conjuration duša zarote
âme en peine (religion) duša v vicah
âme d'un canon votlina topovske cevi
âme sœur sorodna duša
âme damnée oseba, ki je z dušo in telesom predana komu
à fendre l'âme srce trgajoč
de toute son âme iz vse duše, od vsega srca, z vsemi močmi
en mon âme et conscience po moji najboljši vednosti in vesti
dans l'âme v (svoji) duši; v bistvu
sans âme brezsrčen, brezčuten
jusqu'au fond de l'âme do dna duše
(obéir) la mort dans l'âme (ubogati) s težkim, krvavečim srcem
égalité féminin d'âme ravnodušnost
état masculin d'âme (duševno) razpoloženje
fête féminin des âmes (religion) praznik vernih duš (2. nov.)
immortalité de l'âme nesmrtnost duše
vague masculin à l'âme (familier) hrepenenje, domotožje
voix féminin de l'âme glas vesti
avoir quelque chose sur l'âme imeti kaj na duši, na vesti
avoir l'âme chevillée au corps biti trdoživ ko maček
avoir charge d'âmes biti odgovoren za življenje in blaginjo nekega števila oseb
avoir du vague à l'âme biti melanholičen
chanter avec âme peti s čustvom
donner de l'âme au marbre vdihniti marmorju življenje
se donner à quelqu'un corps et âme komu se popolnoma predati
être comme un corps sans âme biti čisto obupan, brez volje, izgubljen
avoir l'âme sur les lèvres biti v zadnjih zdihljajih
être l'âme damnée de quelqu'un biti komu popolnoma predan, popolnoma pod njegovim vplivom in oblastjo
être, errer comme une âme en peine ne vedeti, kako in kaj; hoditi, tavati brez cilja sem in tja
rendre l'âme izdihniti dušo, umreti
je n'ai pas rencontré âme qui vive žive duše nisem srečal
on ne voyait âme vivante žive duše ni bilo videti
vendre, donner son âme au diable prodati svojo dušo satanu

Amerika samostalnik
1. (ZDA) ▸ AmerikaV Ameriki si mladostniki filma ne smejo ogledati brez spremstva staršev. ▸ Amerikában a fiatalok nem nézhetik meg a filmet szülői felügyelet nélkül.
Ameriška vlada ga je povabila, naj pride v Ameriko na vojno akademijo za profesorja. ▸ Az amerikai kormány meghívta Amerikába, hogy tanítson professzorként a katonai akadémián.

2. (celina) ▸ AmerikaV šoli nas najprej naučijo, da je Kolumb odkril Ameriko. ▸ Az iskolában először azt tanítják meg nekünk, hogy Kolumbusz fedezte fel Amerikát.
Povezane iztočnice: Južna Amerika, Latinska Amerika, Severna Amerika, Srednja Amerika

3. (nekaj odličnega) ▸ Amerika
Marsikatera delavka mi je povedala, da je bila to zanjo prava Amerika, ker ji ni bilo treba takoj po službi za štedilnik. ▸ Több nő is elmondta a dolgozók közül, hogy nekik ez tiszta Amerika volt, mert nem kellett rögtön a tűzhely mögé beállni a munka után.

ameriške sanje stalna zveza
(o možnosti uspeha) ▸ amerikai álom
Zanj so trdili, da je definiral ameriške sanje, od reveža je postal bogataš. ▸ Azt mondták róla, hogy az amerikai álom megtestesítője volt, szegény emberből vált gazdaggá .
Zgodba o podjetju Apple je poosebitev tistega, čemur po vsem svetu pravijo ameriške sanje. ▸ Az Apple vállalat története annak a valóra váltása, amit a világon amerikai álomnak hívnak.
Sopomenke: ameriški sen

amiable [amjabl] adjectif prijateljski

à l'amiable po prijateljsko, zlepa
arrangement masculin à l'amiable prijateljska, mirna poravnava
vente féminin à l'amiable prostovoljna prodaja

amictus -ūs, m (amicīre)

1. zagrinjanje, zakrivanje: mihi amictui est Scythicum tegimen Ci. služi za ogrinjalo, indutui et amictui... sacerdotibus... usurpatur Ap.; occ. način ogrinjanja in nošnje kakega oblačila, nabranost, nabor gub (posebno na govornikovi togi), zgib, noša: nihil est facilius quam amictum imitari alicuius aut statum aut motum Ci., am. angustus, neglegentior Q.; na kipih: statuam esse eiusdem status, amictus, anulus, imago ipsa declarat Ci. ep.

2. met. vrhnje oblačilo, ogrinjalo, halja, plašč: croceo velatus amictu O., duplicem ex humeris reiecit amictum V. plašč iz dvojnega blaga, purpureus am. H., Tyrii amictūs O. škrlatni plašči, lineus T. ali sacer am. Val. Fl. = daritvena halja (svečenikov), Graeci amictūs (= χλαῖναι pri javnih igrah) T.; preg. (po gr. pregovoru): quem mater amictum dedit, sollicite custodire Q. = skrbno držati (ne odvaditi) se tistega, česar se je človek v mladih letih navadil; pesn. tudi tančična oglavna poveza (vitta), ki so jo rabili pri molitvah, nekaka tančica ali koprena: capita ante aras Phrygio velamur amictu V., purpureo velare comas amictu V., caput glauco contexit amictu (nympha) V.

3. pren. odevalo, pokrivalo, zastor: nebulae amictus V. ali nebularum amictus Stat. meglen zastor, caeli mutemus amictum Lucr. zrak, ki nas obdaja, curvi vomere dentis iam... scindite amictūs Col. poet. zeleno odejo zemlje, terras caeco nox condit amictu Sil.; pren.: amictu periurii fugiendi Amm. pod pretvezo.

amīcus 3, adv. -ē, pri Pl. in Pac. ap. Non. amīciter (amāre)

1. prijazen, prijateljski, dobrohoten, naklonjen, dober komu (naspr. inimicus): pepercit homini amico et necessario Ci., homines sibi conciliare amiciores Ci., vir benevolentissimus atque amicissimus Ci., amicus (amicissimus) animus Ci., praesidium quam amicissimum C. kar najbolj zvesto (vdano), tu autem... facis amice Ci., si quid amice de Romanis cogitabis N., amice pauperiem pati H. voljno, rad, amicissime vivere cum aliquo, amicissime loqui de Caesare C.; z dat.: Philistum... reduxit, hominem amicum non magis tyranno quam tyrannis N., Pompeium tibi valde amicum esse cognovi Ci. ep., mihi nemo est amicior... Attico Ci. ep., vir mihi amicissimus Ci., vivere vitae hominum amice Ci. kot človekoljub, človekoljubno; s praep: si umquam erga te animo esse amico sensisti eum Ter., ut amici inter nos simus Ter., quid inter dissimiles amicum esse poterat? Vell. Pogosto o političnih razmerah: amicae civitates C., regem nec inimiciorem ulli populo quam Carthaginiensi nec amiciorem quam populo Rom. esse affirmabant L., socii amicissimi, urbes amicissimae Ci., abalienati a nobis reges amicissimi Ci. prav zvesto vdani, najboljši prijatelji; o živalih: amica luto sus H. ki ljubi blato, amici pavones et columbae Plin.; enalaga: dicta V., vultus amicus (= amici) V. prijateljev, toda: vultu amico promittere opem O. s prijaznim obrazom; vires acquirere amicas (= amicorum) O., agmen amicum (= amicorum) O. Preg.: amicum esse sibi sam sebi biti prijatelj, zadovoljen biti sam s seboj, zadovoljiti se sam s seboj: velim, ut tibi sis amicus Ci. ep., sibi non est amicus H. strog je sam s seboj, sam(ega) sebe muči, prim.: quid te tibi reddat amicum H. kaj te zadovolji s seboj; podobno: animus rebus suis amicus Sen. ph. zadovoljen s svojim položajem.

2. occ. ugoden, ustrežljiv, mil; (o stvareh) ugoden, prijazen, prijeten, ljub, ljubek, všeč(en): nescio quod numen amicum V., dea studiis amica O.; am. portus, imbres V., ventus O., sidus H., amica silentia lunae V. prijazna tišina mesečne noči, ratio amicior libertati N., secundum te nihil est mihi amicius solitudine Ci. ep. mi ni ljubše, prijetnejše; amicum est alicui z ACI: ljubo (prijetno, pogodu) je komu: nec dis amicum est nec mihi te prius obire H. — Od tod subst.

I. amīca -ae, f

1. prijateljica, družica (v dobrem pomenu): (puella) ibit ad adfectam, quae non languebit, amicam O.

2. ljubica v slabem pomenu, evfem. = ljubimka, priležnica, hotnica: in foro amicis operam da, haud in lecto amicae Pl., haud convenit una ire cum amica imperatorem in via Ter., mater amicam impuri filii tamquam nurum sequebatur Ci.

— II. amīcus -ī, m

1. prijatelj: am. bonus N., vetus, intimus, fidus, infidus, firmus ac fidelis Ci., melior et fidelior L., verus Ci., H., carus H., summus Ter. najboljši; v superl.: Cato amicissimus meus Ci. moj najboljši prijatelj, regum amicissimi Ci.; pren.: am. veritatis Ci. resnicoljub.

2. occ.
a) pokrovitelj, zaščitnik: Iuv., nec potentem amicum largiora flagito H.
b) tovariš: (Diomedes) fugam exprobravit amico (Ulixi) O.
c) politični prijatelj, pristaš, zaveznik: rogatus ut amicus, arcessitus ut socius Ci., socius atque amicus ali socius amicusque (tudi v pl.) Ci., S., Cu., Suet., amici sociique L., amici clientesque Gracchorum Vell.
č) v pl. (= ἑταῖροι ἱππεῖς) telesni stražniki mak. kraljev, telesna straža na konjih: prima cohors amicorum Cu., aliquem in cohortem amicorum recipere Cu.; amici tudi = cohors praetoria: Suet.
d) v pl. zaupniki kakega vladarja, dvorjani, dostojanstveniki: reges ex amicis Alexandri N., si (rex Darius) amicis oppida tuenda tradidisset N., Iugurta amissis amicis varius agitabat S., comitante... cohorte amicorum Suet.

Opomba: St.lat. amēca, amēcus po: P. F.; sinkop. gen. pl. amīcûm: Ter.

amita -ae, f teta (po očetu): Ci., N., L., amita est patris mei soror P. F., amita magna Icti. stara teta, v tem pomenu tudi samo amita: proavum Pompeium, amitam Scriboniam ostentat T., am. maior (= proamita) Icti. pradedova sestra, am. maxima (=abamita) Icti. prapradedova sestra ali pradedova teta.

Amiternum -ī, n Amiteren (Amatrice), sabinsko mesto ob reki Aternu (Aternus), po katerem ima ime, Salustijev rojstni kraj: L. Od tod adj. Amiternus 3 amiternski: cohors V., ager Mart. Amiternīnus 3 amiternski: Plin., ager L.; subst. Amiternīnī -ōrum, m Amiternjani, preb. Amiterna: L., Plin.

āmittō -ere -mīsī -missum

1. (predklas.) stran poslati, odposlati (odpošiljati), izpustiti, odpustiti (odpuščati): stulte feci, qui hunc amisi Pl., quia te servavi, me amisisti liberum Pl., nunc amitte, quaeso, hunc Ter. zdaj ga (iz)pusti, ne stori mu nič (žalega), lectos propter cariem et tineam Varr. proč dati, amisso pactione Publio legato S. fr.

2. pren.
a) (prostovoljno, nalašč) kaj (o)pustiti (opuščati), popustiti (popuščati), odreči (odrekati) se čemu, izogniti se čemu: rem inquisitam Pl., unam hanc noxiam Ter., amittenda fortitudo aut sepeliendus dolor Ci., priore (sacramento) amisso Ci., am. omnes has provincias Ci., fidem N. besedo prelomiti, spiritum ante quam ultionem T., matrimonium T.; z dvojnim acc.: ne tantum scelus impunitum amittatis S. (drugi berejo: omittatis).
b) (proti svoji volji) koga ali kaj (iz)pustiti (izpuščati), vnemar pustiti (puščati), zanemariti (zanemarjati), prezreti (prezirati): anulum Ter., praedam manibus ali de manibus Ci., ex oculis manibusque L., aliquem prope e manibus inter tumultum L.; poseb. am. occasionem Ter., Ci. ali tempus Ci. ugodno (lepo) priliko vnemar pustiti, zamuditi, amissi tot dies rei gerendae Ci.
c) (po svoji krivdi ali brez nje, po pomoti, spregledu, naključju) izgubiti (izgubljati): regem Cu., optimates (naklonjenost plemstva) N., arma et impedimenta N., praedam omnem L., exercitum L., T., patriam L., oppidum Ci., S., classes Ci., rem publ. verbo retinere, re ipsa amisisse Ci., oculos C., lumina oculorum C. ali samo lumina Ci., aspectum Ci., colorem Ci. ep., H., O., Cels., messem, pecuniam grandem, bona, fortunas suas, mentem, causam, litem, ius imperii Ci., vitam Pl., Ci., Corn., animam Corn., Lucr., fidem Ph. verjetnost, plumam ali pennas Plin. (o ptičih) goliti se, usum pedum Plin. iun. odvaditi se (pozabiti) hoditi, odvaditi se hoje, verba Aur. onemeti, obmolkniti; amissa recuperare N.; poseb. zaradi smrti izgubiti: uxorem N., puer amisso patre Ci., patres amissis filiis irati Ci., res publ. tot duces amisit Ci., amittere magnam partem exercitus fame aut frigore L., amissi aut gladio aut morbo cives Vell., multum in Valerio Flacco nuper amisimus Q., liberi amissi (naspr. superstites) Plin. iun.; subst. pt. pf. āmissī -ōrum, m izgubljenci (zaradi smrti), pokojniki, rajniki Aus.

Opomba: Sinkop. pf. āmīstī: Ter., āmīssis = amiseris: Pl.

amma -ae, f (po ljud. etim. šalj. = „stara mati“; prim. amita) uharica, bubuj: Isid.

Ammiānus (-ī) Marcellīnus -ī, m Amijan Marcelin, sredi 4. st. po Kr. (bržkone v Antiohiji v Siriji) rojeni Grk, ki je spisal Rerum gestarum l. XXXI, zgodovino rim. države od Nerve do Valenta (od l. 91 do 378 po Kr.); prvih 13 knjig se je izgubilo: Cod. Th.

ammissione f

1. pripustitev, sprejem:
esame d'ammissione sprejemni izpit
chiedere l'ammissione a un concorso prijaviti se na natečaj

2. priznanje:
l'ammissione di una colpa priznanje krivde

3. soglašanje:
per comune ammissione po splošnem mnenju

ammodernare v. tr. (pres. ammodērno)

1. prenoviti, prenavljati; predelati, prekrojiti (po najnovejši modi):
ammodernare la foggia di un vestito prekrojiti obleko po najnovejši modi

2. posodobiti, modernizirati, izpopolniti:
ammodernare un metodo posodobiti metodo

amōmis -idis, f (gr. ἀμωμίς) bot. amomida, po okusu skoraj enaka amomu (amōmum), a slabša: Plin.