Franja

zgodnja nosečnost stalna zveza
(nosečnost do 12. tedna) ▸ korai terhesség, terhesség korai szakasza
Prirojeni sifilis pri novorojenčkih se lahko prepreči s testiranjem mater v zgodnji nosečnosti in z zdravljenjem tistih, ki so okužene. ▸ Az újszülöttkori kongenitális szifilisz megelőzhető az anyák szűrésével a terhesség korai szakaszában és a fertőzöttek kezelésével.

zgór zgôraj above; (v zgodnjem nadstropju) upstairs

zgór, zgôraj imenovan above-named
zgór, zgôraj naveden above-quoted, above-cited
zgór, zgôraj omenjen abovementioned
kot zgór, zgôraj omenjeno as mentioned above, as above
modro nebo zgór, zgôraj the blue sky above
rdeč zgór, zgôraj in črn spodaj red above and black below
svarilo od zgór, zgôraj a warning from above

zgostíti (-ím) | zgóščati (-am)

A) perf., imperf.

1. condensare, addensare, concentrare; rendere (più) denso:
zgostiti malto condensare la malta

2. pren. condensare, compendiare, stringare:
zgostiti besedilo compendiare, stringare il testo

B) zgostíti se (-ím se) | zgóščati se (-am se) perf., imperf. refl.

1. addensarsi, condensarsi, infittirsi:
megla se je zgostila la nebbia si è infittita
množica okrog nje se je zgostila la folla si andò addensando attorno a lei

2. pren. intensificarsi, farsi più intenso:
občutek negotovosti se je zgostil il senso di insicurezza si fece più intenso
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
industrija se je zgostila na severnem predmestju l'industria si concentrò nella periferia nord
poleti se zrak zgosti v dušljivo soparo d'estate l'aria si condensa in un'afa asfissiante
v zadnjem delu so se zgostile vse pisateljeve odlike in pomanjkljivosti nell'ultima opera si trovano compendiati tutti i pregi e i difetti del nostro

zgrabiti bika za roge frazem
(lotiti se težke naloge) ▸ szarvánál ragadja meg a bikát
Nekega dne je zgrabil bika za roge, stopil pred tiste, ki se jih je bal, in jim povedal o svoji težavi. ▸ Egy napon a szarvánál ragadta meg a bikát, kiállt azok elé, akiktől félt, és elmondta, mivel van baja.
Sopomenke: zagrabiti bika za roge, prijeti bika za roge

zgradítev construction; building; erection

med zgraditvijo in the course of construction
zgradítev tovarne erection of a factory

zíbati to swing, to rock; (zibelko) to cradle

zíbati se to rock, to swing
zíbati zibelko to rock the cradle
zíbati na kolenih to dandle
zíbati v naročju to cradle in one's arms
zíbati se na (gugalnem) stolu to rock in a (rocking) chair
zíbati se sem in tja to swing to and fro
drevesa so se zibala v vetru the trees were swaying in the wind
zíbati se v upanju, da... to comfort oneself with (ali to find comfort in) the hope that...

zíd wall

zíd hiše outer wall
podporni zíd retaining wall
slep zíd (brez oken) blind wall
ločilni, vmesni zíd partition wall
zvočni zíd sound (ali sonic) barrier
pok pri prebitju zvočnega zídu sonic boom
zíd žalovanja (Židov v Jeruzalemu) Wailing Wall
ločiti z zídom od... to wall off from...
ograditi vrt z zídom to wall in a garden
porušiti zíd to raze a wall to (ali to level a wall with) the ground
slikati vraga na zíd (figurativno) to paint the devil on the wall
biti pritisnjen ob zíd (figurativno) to have one's back to the wall
z glavo riniti, siliti skozi zíd (figurativno) to run one's head against a brick wall, to kick against the pricks
hoteti z glavo zkozi zíd (figurativno) to be rash (ali reckless), to attempt impossibilities
udarjati z glavo v zíd to butt (ali to batter) one's head against a brick wall
postaviti ob zíd to place against the wall
postaviti koga ob zíd in ga ustreliti to stand someone against a wall and shoot him
pritisniti koga ob zíd (figurativno) to drive someone into a corner
človek bi se z glavo zaletel v zíd it's enough to make you knock your brains out

zíd (-a, -ú) m

1. muro (pl. muri, mura); parete; muraglia:
porušiti zid abbattere un muro
sezidati zid costruire, erigere un muro
betonski zid muro di calcestruzzo
opečnat zid muro di mattoni, di cotto
predelni, slepi zid muro divisorio, cieco
suhi zdi muro a secco
oporni zid muro di sostegno
obrambni, zaščitni zid muro di difesa

2. pren. muro:
zid predsodkov, nezaupanja il muro dei pregiudizi, della diffidenza
zid molka muro di silenzio
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
govoriti zidu parlare al muro
pren. pritisniti koga ob zid mettere qcn. con le spalle al muro
pren. hoteti, riniti z glavo skozi zid andare con la testa contro il muro
pren. biti naveličan mestnih zidov essere stufo della vita in città
bel kot zid pallido come un cencio
gluh kakor zid sordo come una campana
hist. Berlinski zid muro di Berlino
arheol. kiklopski zid mura ciclopiche
kitajski zid muraglia cinese
hist. zid solza muro del pianto
fiz. zvočni zid muro del suono

zima samostalnik
1. (letni čas) ▸ télEni najhujših suš v stoletju je sledila mrzla zima. ▸ Az évszázad egyik legnagyobb aszályát hideg tél követte.V vas se odpravita le poredko, vendar se zdi, da se bosta na zimo morala preseliti. ▸ Csak ritkán mennek be a faluba, de úgy tűnik, télre át kell költözniük.
Povezane iztočnice: astronomska zima, koledarska zima, zelena zima

2. (o stanju narave) ▸ télTo zlasti velja za severna pobočja, kjer sta nad 1500 metri še zima in trd, pomrznjen sneg. ▸ Ez elsősorban az északi lejtőkre igaz, ahol 1.500 méter felett még tél van és keményre fagyott a hó.

3. (obdobje glede na dogajanje) ▸ télVrhunec letošnje skakalne zime bodo olimpijske igre v Pjongčangu. ▸ Az idei téli síugrószezon csúcspontja a phjongcshangi olimpiai játékok lesznek.Če v vaši omari visi kostim iz tvida, ste glavni nakup za naslednjo modno zimo že opravili. ▸ Ha van egy tweedkosztüm a szekrényében, akkor már be is szerezte a jövő téli divatszezon fő darabját.Nemški kapitulaciji v prvi svetovni vojni leta 1918 je sledila zelo burna zima. ▸ Az 1. világháborús német kapitulációt 1918-ban nagyon viharos tél követte.

4. (o literarnem liku) ▸ TélKot kaže, minulemu pustu ni uspelo pregnati starke zime iz naših krajev. ▸ Úgy tűnik, hogy a farsang nem tudta elűzni Télanyót városainkból.
Še malo, pa se bo tudi jesen poslovila, saj jo bo iz naših krajev pregnala starka zima. ▸ Nemsoká az ősz is elbúcsúzik, hisz Télanyó elűzi tájainkról.Botra zima je letos poskrbela za obilico snega, zato obratujejo tudi mnoge žičnice v dolini. ▸ Az idei tél rengeteg havat hozott, és a völgy számos sífelvonója üzemel.
Predvsem ljubitelje belih strmin je malce skrbelo, kaj bo z botro zimo. ▸ Különösen a fehér lejtők szerelmesei aggódtak kissé, hogy mit tartogat számukra a téltündér.

zimzelen pridevnik
1. (o rastlini) ▸ örökzöldLovorikovec je zimzelena rastlina, s katero so lahko pozimi na soncu težave. ▸ A babér örökzöld növény, amelynek árt, ha napsütötte területen van télen.
Povezane iztočnice: zimzeleno drevo

2. (dolgo priljubljen) ▸ örökzöldŠtevilne njihove popevke so postale zimzelene in predmet predelav. ▸ Számos daluk örökzöld slágerré vált és feldolgozások tárgya lett.
Tako se je zapisal med tiste zimzelene motocikle, ki bi jih lahko označili kot večne. ▸ Így vált az egyik örökkévalónak nevezhető örökzöld motorkerékpárrá.
Četrtkov večer pa bo namenjen ljubiteljem in ljubiteljicam zimzelene glasbe. ▸ A csütörtök estét az örökzöld zene szerelmeseinek szenteljük.
Ime Ana pa hkrati sodi v skupino zimzelenih, vedno modernih imen. ▸ Ugyanakkor az Anna név az örökzöld, örökké modern nevek csoportjába tartozik.

3. (vedno aktualen) ▸ örökzöldVsebina filma je zimzelena, saj obravnava vrstniško nasilje, zaradi česar je več kot ustrezen tudi za predvajanje po šolah. ▸ A film tartalma örökzöld, hiszen a kortársak közötti erőszakról szól, emiatt pedig különösen alkalmas az iskolai vetítésekre.
Na dnevnem redu danes je tudi že zimzelena parlamentarna tema - čezatlantska vohunska afera. ▸ A mai napirenden szerepel a már örökzöld parlamenti téma is – a transzatlanti kémügy.

4. ponavadi v športnem kontekstu (dober kljub starosti) ▸ örökifjú
Zimzeleni Ole Einar Björndalen je svojo zadnjo sezono med elito začel s svojo 95. zmago v svetovnem pokalu. ▸ Az örökifjú Ole Einar Björndalen 95. győzelmével kezdte utolsó szezonját a világkupa-sorozatban.
Zanimivo bo videti, kaj pripravljajo Japonci na čelu z zimzelenim Noriakijem Kasaijem, ki bo v sezono vstopil star 45 let. ▸ Érdekes lesz látni, mire készülnek a japánok, élükön az örökifjú Noriaki Kasaival, aki 45 évesen kezdi meg a szezont.

ziza samostalnik
ponavadi v množini, neformalno, lahko grobo (dojka) ▸ didi, cici
Pred očmi so se mu sprehajale pohotne mladenke z ogromnimi zizami in dolgimi nogami. ▸ A szeme előtt csupa buja, hosszú lábú ifjú hölgy sétált hatalmas didikkel.

z izjemo stalna zveza
(o izvzetosti) ▸ kivételével
Z izjemo uvodnih trenutkov tekme smo bili veliko boljši. ▸ A mérkőzés kezdeti pillanatainak kivételével sokkal jobbak voltunk.
Z izjemo enega, ki ni glasoval, so vsi drugi podprli predlog proračuna. ▸ Egy személy kivételével, aki nem adta le a szavazatát, mindenki támogatta a költségvetés-javaslatot.
Promet z izjemo jutranjih in večernih konic teče gladko, tudi parkirišč je dovolj. ▸ A forgalom a reggeli és az esti csúcsok kivételével zökkenőmentesen halad, parkolókból is van elég.

zjutraj prislov
(o delu dneva) ▸ reggelNa ribolov sta se odpravila zgodaj zjutraj. ▸ Korán reggel elmentek horgászni. Zjutraj bo po nekaterih nižinah nastala megla. ▸ Reggel néhány sík vidéken köd képződik.
Po nemirnem spancu sem se zbudil že ob petih zjutraj. ▸ A nyugtalan alvás után már reggel ötkor felébredtem.

zlágati (-am) | zložíti (-ím)

A) imperf., perf.

1. piegare:
zlagati perilo piegare la biancheria
zložiti na pet delov piegare in cinque

2. accatastare, affastellare; comporre

3. comporre (versi, musica):
zlagati opere comporre opere
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. zložiti koga po tleh gettare qcn. a terra
zložiti skupaj za darilo mettere insieme dei soldi per un regalo

B) zlágati se (-am se) | zložíti se (-ím se) imperf., perf. refl.

1. accordarsi; andare, essere d'accordo:
barve se ne zlagajo i colori non si accordano
zlagati se s kom andare d'accordo con qcn.

2. pog. (pasti) cadere

zlahka prislov
1. (brez težav ali truda) ▸ könnyen, könnyedén, könnyűszerrelKraj je zlahka dosegljiv z javnimi prometnimi sredstvi in avtomobilom. ▸ A település tömegközlekedéssel és autóval könnyen megközelíthető.Prehlad po navadi zlahka prepoznate po značilnih simptomih. ▸ A megfázás általában könnyen felismerhető a jellegzetes tünetekről.
Britanec je silovito pospešil v zadnjem krogu in zlahka opravil s tekmeci. ▸ A brit erősen belehúzott az utolsó körben és könnyedén elintézte riválisait.
Med hlajenjem se maščoba strdi in jo tako zlahka odstranimo. ▸ Hűtés közben a zsír megdermed, így könnyűszerrel eltávolíthatjuk.
Postavili vam bodo nekaj vprašanj, na katera boste zlahka odgovorili. ▸ Néhány könnyen megválaszolható kérdést teszünk fel Önnek.

2. (o možnosti uresničitve nenačrtovanega) ▸ könnyen, könnyedénTo načelo je tako osnovno, da ga zlahka spregledamo. ▸ Ez az elv annyira alapvető, hogy könnyen elsiklunk felette.
Ob vsesplošnem hitenju človek namreč zlahka pozabi, kako pomembno je cepljenje. ▸ Az általános sietségben ugyanis az ember könnyedén megfeledkezik arról, milyen fontos az oltakozás.
Med ličenjem se zlahka zgodi, da šminka pristane na vašem belem oblačilu. ▸ Sminkelés közben könnyen előfordul, hogy a rúzs a fehér ruháján landol.

3. (lahkomiselno; neresno) ▸ könnyedén, félvállrólNa zunaj je bil videti sproščen človek, ki vse jemlje zlahka. ▸ Kívülről laza embernek tűnt, aki mindent félvállról vesz.
Pogosto se zgodi, da najstniki spletnim stranem preveč zlahka zaupajo. ▸ Gyakran megtörténik, hogy a tinédzserek túl könnyedén megbíznak a honlapokban.
Sopomenke: lahkomiselno

zlát (-a -o) adj.

1. d'oro; aurifero; aureo:
zlati rudnik miniera d'oro
zlati pesek sabbia aurifera
zlata kovina oro, metallo biondo
ekon. zlate rezerve riserve auree
zlat prstan anello d'oro
šport. zlata kolajna, medalja medaglia d'oro
pog. zlat zob dente d'oro

2. color oro, d'oro; ekst. aureo, biondo:
zlate nitke fili d'oro
zlati lasje chioma bionda
zlato klasje le bionde spighe, le spighe dorate

3. (ki predstavlja petdeseto obletnico) d'oro:
zlata poroka nozze d'oro

4. (zelo dober, dobrosrčen) buono, ottimo, dal cuore d'oro:
imeti zlate starše avere genitori dal cuore d'oro

5. pren. (zelo dragocen) aureo, d'oro; prezioso:
zlato pravilo regola aurea
zlati časi za špekulante tempi d'oro per gli speculatori

6. pren. (poln uspehov; poln zadovoljstva) d'oro:
zlati vek italijanskega slikarstva il secolo d'oro della pittura italiana
sanjati zlate sanje fare sogni d'oro

7. (poudarja pomen samostalnika) beato, benedetto:
izgubiti zlati mir perdere la benedetta pace
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. imeti zlat čas za nekaj avere molto tempo a disposizione
zlata vreden delavec un ottimo operaio
obljubljati zlate gradove promettere mari e monti
v zgodovino zapisano z zlatimi črkami segnato a lettere d'oro
biti zlata jama essere una miniera d'oro
vpisati se v zlato knjigo iscriversi nell'albo d'oro
imeti zlate roke avere le mani d'oro
biti dobrega srca in zlatih rok essere generoso
držati se zlate sredine tenersi al giusto mezzo
vkovati koga v zlate verige mettere qcn. in una gabbia dorata
zool. zlata lokarda corifena (Coryphaena hippurus)
zlata mladina gioventù dorata, jeunesse dorée
zool. zlata minica cetonia dorata (Cetonia aurata)
zlata mrzlica febbre dell'oro
zool. zlata muha lucilia (Lucilia caesar)
agr. zlata parmena parmena dorata
zool. zlata ribica carassio dorato (Carassius auratus)
bot. zlata rozga verga d'oro (Solidago virgo-aurea)
ekon. zlata valuta valuta aurea
med. zlata žila emorroidi; noduli emorroidali
ekon. zlate palice lingotti d'oro
agr. zlati delišes deliziosa dorata
bot. zlati grmiček (tavžentroža) centaurea minore (Erythrea centaurium)
film. Zlati lev Leon d'oro
mat. zlati rez sezione aurea
bot. zlati šeboj violacciocca gialla (Cheiranthus cheiri)
agr. zlato jabolko cachi mela
mitol. zlato runo vello d'oro
PREGOVORI:
dokler prosi, zlata usta nosi chi ha bisogno non mostra denti
zlat ključ vsaka vrata odpre con chiavi d'oro s'apre ogni porta
rana ura — zlata ura il mattino ha l'oro in bocca

zlata mrzlica stalna zveza
(o iskanju zlata) ▸ aranyláz
Okoli leta 1700 se je začela tako imenovana zlata mrzlica. ▸ 1700 körül kezdődött az úgynevezett aranyláz.
Zlata mrzlica in želje po pustolovščinah so privabile prve naseljence. ▸ Az aranyláz és a kalandvágy vonzotta az első telepeseket.

zlato samostalnik
1. (kemijski element) ▸ aranySopomenke: Au
Povezane iztočnice: čisto zlato

2. v športnem kontekstu (prvo mesto) ▸ arany, aranyérem
3. (dragocenost) ▸ arany
Z izginjanjem ledenikov bo voda postala zlato prihodnosti, vse to pa se toliko bolj drastično dogaja v afriških gorah. ▸ A gleccserek eltűnésével a víz lesz a jövő aranya, mindez egyre drasztikusabban megy végbe az afrikai hegyekben.
Ona je moja sreča , moje zlato, moje upanje in vse kar imam v življenju. ▸ Ő a boldogságom, az aranyom, a reményem és mindenem az életben.

zlató (-á) n

1. oro:
zlato se sveti l'oro luce, luccica
barva starega zlata il colore dell'oro vecchio
cena, tržišče zlata il prezzo, il mercato dell'oro
zrnca zlata granelli d'oro

2. pog. (izdelki iz zlata) oro, ori, oggetti d'oro:
prodajati zlato in srebrnino vendere ori e argenti

3. pren. (zlat denar) oro, monete d'oro

4. pren. (kar je po barvi, sijaju podobno zlatu) oro:
zlato dekliških las l'oro dei capelli della fanciulla

5. pren. (kar je zelo kvalitetno) oro:
ni vse zlato, kar je napisal non tutto è oro quel che ha scritto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
braniti zlato z olimpijskih iger difendere l'oro, la medaglia d'oro delle ultime olimpiadi
človek, delavec vreden (suhega) zlata un uomo, un lavoratore che vale tanto oro quanto pesa
zlata vredne besede parole d'oro
česar se dotakne, se spremeni v zlato uno che ha sempre successo, che riesce in qualsiasi impresa
vzeti, kar nekdo reče, za čisto, za suho zlato prendere tutto per oro colato
prodajati laž za čisto zlato vendere lucciole per lanterne
kaj prodajati za suho zlato vendere qcs. a peso d'oro
kopati se v zlatu nuotare nell'oro
izpiranje zlata lavaggio dell'oro
belo zlato oro bianco
črno zlato oro nero
min. kačje zlato biotite gialla
samorodno zlato oro puro
PREGOVORI:
čas je zlato il tempo è oro
govoriti je srebro, molčati pa zlato le parole sono d'argento, il silenzio d'oro
ni vse zlato, kar se sveti non tutto è oro quel che luccica
kadar zlato govori, vsaka beseda slabi dove l'oro parla, la lingua tace
zlato spoznaš v ognju, prijatelja v nesreči l'oro s'affina al fuoco el'amico nelle sventure

zlésti to creep

zlésti dol to get down, to creep down, to climb down
zlésti kvišku to climb
zlésti na drevo to climb (ali to go up) a tree
zlésti noter to creep in; (v šoli, zdelati) to get (ali scrape) through
zlésti pri izpitu to scrape through an examination