Franja

blesteti glagol
1. (biti zelo uspešen) ▸ jeleskedik, kitűnik, remekelKljub številnim priložnostim nismo zadeli v polno, ker je blestel odlični domači vratar. ▸ A számos esély ellenére sem volt telitalálat, a hazai kapus végig remekelt.
Nekoč je blestel na teniških igriščih, zdaj pa se je podal v nogomet. ▸ Annak idején a teniszpályákon jeleskedett, most a fociban próbál szerencsét.

2. (biti zadovoljen; biti ponosen) ▸ sugárzik
Vodstvo RZS je blestelo od zadovoljstva, starši niso skrivali ponosa. ▸ A Kézilabdaszövetség ragyogott az elégedettségtől, és a szülők sem rejtették véka alá büszkeségüket.

bleščáti se briller, étinceler, luire, miroiter, scintiller

blešči se mi od snega la neige m'éblouit

bleščáti se (-ím se)

A) imperf. refl. lucciare, splendere, sfavillare

B) bleščáti se (bleščí se) impers. abbagliare:
blešči se mi od sonca il sole mi abbaglia

bleu, e [blö] adjectif moder, sinji, višnjev

bleu clair, foncé, pâle, horizon svetlo, temno, bledo, nebesno moder
bas masculin bleu (figuré) učenjakarica
bifteck masculin bleu le na površini pečen biftek
bibliothèque féminin bleue zbirka pravljic
conte masculin bleu pravljica
colère féminin bleue huda jeza
cordon masculin bleu (figuré) dobra kuharica
enfant masculin bleu na srcu bolan otrok
maladie féminin bleue bolezen srca, ožilja
ruban masculin bleu modri trak, simbol najhitrejše vožnje čez severni Atlantik
peur féminin bleue smrten strah
vin masculin bleu slabo rdeče vino
zone féminin bleue mestni pas z omejenim parkiranjem
yeux masculin pluriel bleus modre oči
avoir du sang bleu biti plemiškega rodu
être bleu de froid biti ves moder od mraza
en être bleu biti začuden (ob tem)

blink: blink und blank sein svetiti se (od čistoče)

blitum -ī, n (gr. βλίτον) divji ščir, rastl. brez okusa: Pl., Varr. ap. Non., Plin. idr. Od tod adj. bliteus 3 neokusen, pust; trapast; nekoristen: meretrix Pl., belua Laberius ap. Non.

blizu nahe, in der Nähe (česa von); (nedaleč) unweit, unfern
tam blizu nahebei
blizu čemu nahe an, [nahestehend] nahe stehend, -nah (tovarnam industrienah, časovno zeitnah, vladi regierungsnah, obali küstennah)
čisto blizu zum Greifen nahe, in greifbarer Nähe
posnetek od blizu die Nahaufnahme, die Naheinstellung
od blizu in daleč von nah und fern
biti blizu nahe sein, pričakovanjem: [nahekommen] nahe kommen
priti blizu [nahekommen] nahe kommen, sich nähern
biti komu blizu v odnosih: [nahestehen] nahe stehen

blízu près (de), à proximité, tout près

ne morejo mu blizu on n'a pas de prise sur lui
od blizu pogledati examiner de près

blízu

A) adv.

1. (izraža majhno razdaljo) vicino; appresso:
tu blizu ni nikogar qui vicino non c'è nessuno
pogledati od blizu guardare da vicino
priti blizu farsi vicino, venire vicino, appresso; avvicinarsi
ne dati komur blizu essere inavvicinabile
pren. ne moči komur blizu essere inattaccabile
priti od blizu in od daleč venire da ogni dove

2. (izraža majhno časovno oddaljenost) vicino (adv., adj.):
pomlad je blizu la primavera è vicina, si avvicina

3. (izraža prijazno razmerje, duhovno sorodnost) vicino (adj.), affine (adj.):
ta država nam je blizu in prijateljska un paese amico e a noi vicino
tisk, ki je blizu vladi la stampa vicina al governo

4. (skoraj) quasi; circa:
tehta blizu dve kili pesa quasi due chili
rod je blizu na tem, da izumre la famiglia sta per estinguersi, è prossima a estinguersi

B) prep.

1. (za izražanje majhne razdalje) vicino a, presso, verso:
vas blizu Kranja un villaggio presso, verso Kranj

2. (za izražanje majhne časovne oddaljenosti) verso; su; prossimo a:
blizu jutra verso il mattino
blizu osmih verso le otto
mož je blizu šestdesetih l'uomo è prossimo alla sessantina, sulla sessantina
načrt je blizu uresničenja il progetto sta per essere realizzato

3. (za izražanje približevanja določeni meri) su:
tehta blizu centa pesa sul quintale

blízu cerca; a corta distancia de

čisto blizu muy cerca
čisto od blizu de muy cerca
od blizu in od daleč de cerca y de lejos
on je blizu 50 (let) (él) frisa en los 50 años

bližati se povratni glagol
1. (o začetku dejavnosti ali pojava) ▸ közeleg, közeledik Bližala se je ura, ko so nehali delati. ▸ Közeledett az óra, amikor abbahagyták a munkát.
Na ljubljanski veletržnici s sadjem in zelenjavo je opaziti, da se bliža zima. ▸ A ljubljanai zöldség-gyümölcs nagypiacon is észrevehető, hogy közeleg a tél.
A koledar neizprosno kaže, da se bliža novo leto. ▸ A naptár kérlelhetetlenül mutatja, hogy közeledik az új év.
Bliža se pust, z njimi pa pustne zabave. ▸ Közeleg a farsang a farsangi mulatságokkal.

2. (o prostorski oddaljenosti) ▸ közeledikHladna fronta se od severozahoda bliža Alpam. ▸ A hidegfront északnyugat felől közeledett az Alpok felé.

3. (o nastopu dela aktivnosti) ▸ közelít, közeledik, közelegDržava se je bližala bankrotu. ▸ Az állam rohamosan közelít a csőd felé.
Evropska klubska nogometna tekmovanja se bližajo koncu. ▸ Lassan véget érnek az európai klubfocibajnokságok.
Dolgo vroče poletje se bliža svojemu vrhuncu. ▸ A hosszú, forró nyár lassan eléri a csúcspontját.
Število udeležencev pa se že bliža številki 150, kar je izreden uspeh. ▸ A résztvevők száma már megközelíti a 150-et, ami rendkívüli siker.
Bolj ko se je bližal konec tekme, vse boljši so bili mladi Slovenci. ▸ Minél jobban közeledett a meccs a végéhez, annál jobbak játszottak a fiatal szlovénok.

4. (postajati podoben) ▸ közelebb kerül, közeledik
Čim bolj se torej umetnost bliža naravi, tem bolj se z njo, ko jo doživljamo, bližamo Bogu. ▸ Minél közelebb kerül a művészet a természethez, a megtapasztalása által annál közelebb kerülünk Istenhez.
Če so lobiji močnejši od vlade, bi to lahko pomenilo, da se bližamo razmeram korupcije, kakršna je zaživela v Italiji! ▸ Ha a lobbik erősebbek a kormánynál, az azt jelentheti, hogy az olaszországihoz hasonló korrupciós helyzethez közeledünk!

bližnji pridevnik
1. (o prostorski oddaljenosti) ▸ közeliOgenj je popolnoma uničil dve hiši in se razširil na vsaj 14 bližnjih stavb. ▸ A tűz két házat teljesen elpusztított és legalább 14 közeli épületre terjedt át.
Živila kupujem v bližnji trgovini. ▸ Az élelmiszert a közeli boltban vásárolom.

2. (o časovni oddaljenosti) ▸ közelgő, közelVisoke prodajne rasti ni pričakovati tudi v bližnji prihodnosti. ▸ A közeljövőben sem várható az értékesítés nagymértékű növekedése.

3. (o povezanem izvoru) ▸ közeliNe, nobeden od mojih staršev niti bližnjih sorodnikov ni glasbenik. ▸ Nem, egyik szülőm vagy közeli rokonom sem zenész.
Cedre so predstavnice družine borovk in so v bližnjem sorodu z macesnom. ▸ A cédrusok a fenyőfélék családjába tartoznak és közeli rokonságban állnak a vörösfenyővel.

4. (o navezanosti, odnosu) ▸ közeliŠtevilko mobilnega telefona naj otroci posredujejo le družinskim članom in bližnjim prijateljem. ▸ A gyerekek csak a családtagoknak és a közeli barátoknak adják meg a mobiltelefonszámukat.
5. (o posnetku) ▸ közeli, közelKamere naredijo bližnje posnetke registrskih tablic vozil, ki vstopajo v območje. ▸ A kamerák közeli felvételeket készítenek a területre behajtó járművek rendszámtábláiról.Naprava je na Zemljo poslala prve bližnje fotografije Luninega površja. ▸ A berendezés visszaküldte a Földre a Hold felszínéről készített első közeli felvételeket.

bližnjica samostalnik
1. (o krajši poti) ▸ közelítő út, rövidebb út, általútTudi od lovske koče vodi prečna bližnjica do zahodnega grebena. ▸ A vadászházból is vezet egy általút a nyugati hegygerincre.
Jezdil sem po bližnjicah in ju verjetno prehitel za cel dan. ▸ A általutakon lovagoltam végig, ezért egy teljes nappal megelőztem őket.

2. (o aktivnosti) ▸ közelítő út, rövidebb útV vrhunskem športu namreč ni bližnjic, rezultati so odraz trdega dela in seveda razmer. ▸ Az élsportban nincsenek közelítő utak, az eredmények a kemény munkát és a helyzetet tükrözik.
V boju proti stresu žal ni bližnjic pa tudi ne instant rešitev. ▸ A stressz elleni küzdelemben sajnos nincsenek se közelítő utak, se azonnali megoldások.

3. v računalništvu (povezava do datoteke ali mesta) ▸ parancsikonZ dvakratnim klikom na bližnjico odprite priljubljeno mapo in tako nadaljujte iskanje. ▸ A parancsikonra való dupla kattintással megnyitja a kívánt mappát és ezzel folytatja a keresést.

4. v računalništvu (o kombinaciji tipk) ▸ billentyűparancs Bližnjic s tipkami Ctrl, Alt, Shift in njihovih kombinacij smo navajeni. ▸ Megszoktuk a Ctr, Alt, Shift billentyűparancsokat és kombinációikat.
Je tudi prilagodljiv, tako da uporabniki lahko spremenijo temo urejevalnika, bližnjice na tipkovnici in nastavitve. ▸ Emellett testreszabható, így a felhasználók megváltoztathatják a szerkesztő témáját, a billentyűparancsokat és a beállításokat.

blocus [blɔküs] masculin blokada, zapora; obkolitev, oblega

faire le blocus d'une maison occupée par des bandits obkoliti od roparjev zasedeno hišo
forcer le blocus naval s silo odpreti (sovražnikovo) pomorsko blokado

bluffer [blœfe] verbe intransitif, verbe transitif blufirati, spretno slep(ar)iti ali zastraševati, metati pesek v oči

se laisser bluffer par quelqu'un pustiti se blufirati od koga, nasesti komu

board¹ [bɔ:d] samostalnik
deska, plošča, tablica, tabla; miza; paluba; karton; oskrba; oblast, uprava komisija, ministrstvo
navtika ladijski bok
množina oder

above board odkrito, pošteno
bed of boards pograd
board and lodging hrana in stanovanje
trgovina free on board franko na ladjo
to go on board vkrcati se; ameriško (tudi) vstopiti v vlak
separation from bed and board ločitev od postelje in mize
to go by the board poginiti; biti žrtvovan; izjaloviti se, v vodo pasti
in boards v zaboju
on board na krovu, vkrcan
to be on the board biti v službi
to go on the boards postati poklicni igralec
groaning board miza, ki se šibi; figurativno obilna hrana
to sweep the board odlikovati se, zmagati
navtika to make boards križariti proti vetru
Board of Education ministrstvo za prosveto
Board of Trade ministrstvo za trgovino
Board of Admiralty ministrstvo za mornarico
Road Board ministrstvo za gradnjo in vzdrževanje cest
chess board šahovnica
to put to board dati na hrano
board of examiners izpitna komisija
diving board deska za skok v vodo

bob v steno frazem
(dejavnost, ki ne more uspeti) ▸ falra hányt borsó
Moje pisanje je najbrž "bob v steno" in bo romalo v koš, kajti malo je verjetno, da se bo v vaši hiši našel kdo od vplivnih, ki ga bo dovolj v hlačah, da ta prispevek objavi. ▸ Amit írok, az olyan, mint a falra hányt borsó, és a kukába fog kerülni, mert nem valószínű, hogy lesz olyan befolyásos ember a házuk táján, aki lesz olyan bátor, hogy ezt a cikket publikálja.
Sopomenke: bob ob steno

boca ženski spol usta; gobec, smrček; okus v ustih; odprtina, luknja; ustje (reke); jašek, rov; proviant; ustnik (pri pihalih); vinski duh; blebetač

boca de escorpión opravljivec
boca de espuerta velika, široka usta
boca de fuego puška, strelno orožje
noche oscura como boca de lobo kot smola črna noč
boca de oro izvrsten govornik
boca de riego hidrant; vodovodna pipa
a boca ustno
a boca de invierno ob nastopu zime
a boca de jarro iz neposredne bližine (strel)
a pedir de boca, a qué quieres boca kot srce poželi
boca a boca med štirimi očmi, ustno
boca abajo na trebuhu (ležeč)
boca arriba na hrbtu (ležeč)
de boca en boca od ust do ust, javno
de manos a boca nenadoma, nepričakovano
¡de boca! prazne besede!
¡punto en boca! tiho!
callar la boca molčati
no se le cae de la boca govori vedno (kar naprej) o isti stvari
dice lo que se le viene a la boca na vsa usta pove, (kar misli)
no decir esta boca es mía nobene besede reči
estar pendiente de la boca de uno koga z veliko pozornostjo poslušati
guardar la boca biti zmeren v jedi in pijači; zamolčati, ne izblekniti
hablar por boca de otro delati po navodilih koga drugega
hacer boca zbuditi apetit
la boca se le hace agua sline se mu pocede
írse de boca uiti, pobegniti (konj); nepremišljeno govoriti
mentir con toda la boca v obraz lagati
poner la boca al viento ničesar jesti ne imeti
quitar a uno de la boca a/c komu nekaj z jezika sneti
quitárselo uno de la boca od ust si pritrgati, da drugemu damo
su boca es medida vaša želja je zame ukaz
tener buena boca imeti dober okus (vino)
torcer la boca usta zaviti, namrdniti se, nakremžiti se; nos vihati
traer a. siempre en la boca kar naprej o istem govoriti
en boca cerrada no entra(n) mosca(s) molčati je zlato
por la boca muere el pez škoda človeka spametuje
quien tiene boca, se equivoca motiti se je človeško
traer en bocas a uno koga skozi zobe vleči

bocca f

1. usta; gobec:
respirazione bocca a bocca umetno dihanje (usta na usta)
restare a bocca aperta pren. začuditi se, zazijati
in bocca al lupo! pren. srečno!
ho, mi sento il cuore in bocca pren. srce čutim v grlu (od strahu, razburjenja)
non ricordare dal naso alla bocca pren. imeti kratek spomin
a bocca asciutta tešč, s praznim želodcem
restare a bocca asciutta pren. ostati na cedilu, praznih rok
essere di buona bocca ne biti izbirčen; pren. biti hitro z vsem zadovoljen
rifarsi la bocca popraviti si okus, odstraniti slab okus; pren. popraviti slab vtis
tenere qcn. a bocca dolce pren. laskati, prilizovati se komu
fare la bocca a qcs. pren. navaditi se na kaj
far venire l'acquolina in bocca zbuditi tek; pren. zbuditi željo
togliersi il pane di bocca pren. pritrgovati si od ust, veliko žrtvovati
avere molte bocche da sfamare nahraniti veliko ust
fare a bocca borsa pren. plačati vsak zase
non aprir bocca pren. molčati, ne odpreti ust
chiudere, cucire tappare la bocca pren. zapreti, zamašiti usta, utišati
lodare con la bocca non col cuore pren. hvaliti le z besedami, neiskreno
cavar di bocca izvleči kaj iz ust
essere sulla bocca di tutti biti predmet govoric, dajati se vsem v zobe
passare di bocca in bocca pren. iti od ust do ust
essere larghi di bocca pren. govoriti prostaško
mi sono lasciato scappare di bocca ušlo mi je z jezika
mettere bocca in qcs. pren. vtikati se v kaj
togliere la parola di bocca a qcn. pren. vzeti besedo z jezika
acqua in bocca! jezik za zobe!, tišina!
lavarsi la bocca di qcn. obrekovati koga
parole che riempiono la bocca visoko doneče besede

2. pren. usta, ustnice:
baciare sulla bocca poljubiti na usta
storcere la bocca kremžiti se, vihati nos
battere la bocca šklepetati

3. pren. odprtina:
bocca della manica odprtina rokava
sciogliere, slegare la bocca al sacco pren. izkašljati se, povedati vse
bocca della strada cestni dohod
bocca del forno žrelo pri plavžu

4. voj.
bocca da fuoco top

5. rečno ustje; morska ožina; planinska soteska:
bocca del ghiacciaio ledeniški jezik
bocca vulcanica ognjeniško žrelo

6. bot.
bocca di leone navadni odolin (Antirrhinum maius)
bocca di lupo medenika, melisa (Melittis melissophyllum)

7. navt.
bocca di lupo zanka
bocca di rancio odprtina za vrvje

8.
bocca d'acqua vodovodni priključek
PREGOVORI: in bocca chiusa non entrano mosche preg. kdor molči, devetim odgovori

boccone m

1. grižljaj, zalogaj:
un boccone di pane grižljaj kruha
mangiare, prendere, mandar giù un boccone prigrizniti, pojesti malo ali v naglici
guadagnarsi un boccone di pane pren. zaslužiti komaj za kos kruha
levarsi il boccone dalla bocca pren. odtrgati si od ust
contare i bocconi pren. skopo rezati kruh
boccone di cardinale pren. poslastica, zelo okusna jed
boccone del prete pren. kurja škofija
ingoiare bocconi amari pren. požreti marsikatero grenko

2. ekst. pren. košček, majhna količina:
a pezzi e bocconi po koščkih, pomalem

3. ekst. hrana, jed:
fra un boccone e l'altro med jedjo
ho ancora il boccone in bocca pren. pravkar sem pojedel
è un boccone che fa gola a molti pren. po tem zalogaju se marsikomu cedijo sline

4. (zastrupljena) vaba:
dare il boccone zastrupiti; pren. podkupiti
pigliare il boccone pren. pustiti se podkupiti