Franja

bíti (bíjem)

A) imperf.

1. battere, picchiare:
dež bije ob strešnike la pioggia picchia sui tegoli

2. picchiare, bastonare:
biti do krvi picchiare a sangue

3. (ura) battere:
ura bije eno l'orologio batte l'una

4. knjiž. (z notranjim predmetom) combattere:
biti odločilni boj, odločilno bitko combattere la battaglia decisiva

5. (srce) battere:
srce mu še bije il suo cuore batte ancora
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
biti plat zvona suonare a martello
zadnja ura mu bije è suonata la sua ora
biti ga combinarne di grosse
kričeča barva bije v oči il colore troppo acceso è un pugno nell'occhio
njegovo vedenje bije v oči il suo comportamento salta agli occhi
igre rihtarja biti giocare allo schiaffo (del soldato)
igre kozo biti giocare a lippa

B) bíti se (-jem se) imperf. refl.

1. combattere; battersi:
biti se do zadnje kaplje krvi combattere all'ultimo sangue

2. knjiž. duellare, battersi a duello

3. pren. lottare (per)

4. contrastare, essere in contrasto (con):
barve se med seboj bijejo i colori sono in contrasto

bíti -jem nedov. a bate, a ciomăgi

bíti sem; nedov.
1. a fi
2. a se afla
3. a exista

biti blažen med ženami frazem
(o družbi žensk) približek prevedka ▸ körülrajongják a nők
Kot športnik je bil vedno obkrožen z moškimi, danes pa je blažen med ženami. ▸ Sportolóként mindig férfiak vették körül, ma pedig körülrajongják a nők.

biti koga kot mravelj frazem
(o številčnosti) ▸ nyüzsög, mint a hangya
Nekaj ur po sneženju je zimskih delavcev na naših cestah kot mravelj. ▸ Néhány órával a havazás után úgy nyüzsögnek a téli szolgálat munkatársa az utakon, mint a hangyák.

biti kot hrček frazem
(o ujetosti) ▸ olyan mint a hörcsög
Se vam ob enoličnem delu zazdi, da ste kot hrček, ki teka po svojem krožnem vrtiljaku? ▸ Az egyhangú munka során támad-e olyan érzése, hogy mókuskereket hajt?
Sopomenke: počutiti se kot hrček

biti kot živo srebro frazem
(biti živahen ali nemiren) ▸ olyan mint a higany [eleven, mozgékony]
S tremi otroki, še posebno najinimi, ki so živahni kot živo srebro, je veliko dela. ▸ Három gyerekkel, különösen a mieinkkel, akik olyan elevenek, mint a higany, sok munka van.

biti tiho kot miš frazem
(biti zelo tiho) ▸ lapít, mint a kisegér, meghúzza magát, mint a kisegér, csendben van, mint a kisegér, kontrastivno zanimivo ▸ meg se mukkan, kontrastivno zanimivo ▸ hallgat, mint a csuka, kontrastivno zanimivo ▸ kussol
Ko vemo, da se pri sosedih dogaja nasilje, smo tiho kot miši. ▸ Amikor tudjuk, hogy a szomszédunkban erőszak történik, akkor lapítunk, mint a kisegér.

bívati -am nedov. a exista

bívolski like (ali of) a buffalo; buffalo

blagoslovíti to bless; to invoke a blessing on; to give one's blessing (ali benediction); (posvetiti) to consecrate

bog Vas blagoslovi! God bless you!
bog ti to blagoslovi! God's blessing on (ali God bless, God prosper) your efforts (work, ipd.)!

blagoslovíti -ím nedov. a binecuvânta

blagosŕčen qui a bon cœur, bon, charitable

blagrovati glagol
1. literarno (imeti za srečnega) ▸ szerencsésnek tart, áldja a szerencséjét
Po svoje se prav blagruje, da nima avtomobila. ▸ A maga módján szinte áldja a szerencséjét, hogy nincs autója.
Bolni pogosto blagrujemo zdrave, a pri tem pozabljamo, da se ti ne morejo veseliti zdravja, ker ga premalo cenijo. ▸ Betegként gyakran tartjuk szerencsésnek az egészségeseket, de megfeledkezünk arról, hogy ők nem örülnek annak, hogy egészségesek, mivel ezt nem értékelik eléggé

2. literarno (slaviti; hvaliti) ▸ áld, megáld, hálát ad
Kmalu so odpustile možem in blagrovale boga, da jim jih je vrnil žive in zdrave. ▸ Hamarosan megbocsátottak a férjüknek, és áldották az istent, amiért élve és egészségesen visszaadta őket.

3. religija (blagoslavljati) ▸ áld, megáld
V blagrih Jezus blagruje vse, ki se v življenju srečujejo s trpljenjem. ▸ Hegyi beszédében Jézus megáldja mindazokat, akik szenvedéssel találkoznak életükben.
Šele po tem srečanju je dospel do globlje vere tistih, ki jih Jezus blagruje: "Blagor tistim, ki niso videli, a so verovali" (Jn 20,29). ▸ Csak ezután a találkozó után jutott el azok mélyebb hitéhez, akiket Jézus megáld: „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek” (Jn 20,29).

blamírati (koga) to compromise (someone); to expose someone to ridicule; to ridicule someone; to bring discredit upon someone; to disgrace someone; to make someone look a fool

blamírati se to disgrace oneself, to make oneself ridiculous; to make a fool of oneself; (ne uspeti) to fail, to meet with failure; to make an ass of someone; to be confounded; to look foolish; to expose oneself to blame
zelo se blamírati to make a prize fool (ali idiot) of oneself
strašno sem se blamiral I made an awful fool of myself
blamiran sem I feel foolish
ne blamiraj me! pogovorno stop taking the mickey

blátarica brosse ženski spol à décrotter les souliers

blátiti -im nedov. a defăima, a ponegri

blaznéti -ím nedov. a înnebuni

blažíti -ím nedov.
1. a alina, a calma
2. a atenua

blebetáč babbler; chatterbox, chatterer; gossip; talkative person; prattler; driveller; a great talker; žargon big mouth; windbag, gasbag