Franja

Zadetki iskanja

  • leonínski (-a -o) adj. lit.
    leoninski verz verso leonino
  • méra measure; (velikost) size; (obsežnost) extent, dimension

    normalna méra standard; gauge; (stopnja) degree; (merjenje) measurement; (razmerje) rate, scale, index; (zmernost) moderation, temperance; (verz) metre, measure; glasba bar, time; (ukrep) measure, step
    mére in uteži measures and weights pl
    dobra (slaba) méra full (short) measure
    dolžinska méra linear (ali long) measure
    ploščinska méra square (ali superficial) measure
    prostorninska méra cubic measure
    votla méra measure of capacity
    največja skupna méra matematika greatest common measure
    obrestna méra rate of interest
    zvrhana méra heaped up (ali strike, struck-) measure
    do neke mére to a certain degree, in some measure; to a certain extent, to some extent
    v obilni méri amply, richly
    v veliki méri to a high degree, to a great (ali large) extent; largely, higly
    prek mére beyond measure, beyond all bounds
    v neki méri in a measure
    čez vse mére exceedingly, excessively, immoderately, out of all measure
    v isti méri kot... in the same measure as...
    v enaki méri alike
    napravljen po méri made to measure
    obleka po méri bespoke suit, ZDA custom suit
    po méri narejena oblačila clothes pl made to measure, ZDA custom clothes pl
    enota mére unit of measure
    krojač, ki dela po méri bespoke tailor
    dati dobro méro to give good measure
    držati se mére to be moderate, to observe due moderation
    napraviti vse potrebne mére (ukrepe) to take all the necessary steps
    podvzeti (lotiti se) primerne mére (ukrepe) to take appropriate action
    podvzeti temeljite, dalekosežne mére to take sweeping measures
    podvzeti vse potrebne previdnostne mére to take all due precautions
    on ne pozna mére he knows no bounds
    to presega vse mére that goes beyond all bounds
    prekoračiti méro (figurativno) to overstep the mark, to go too far
    napraviti méro polno (figurativno) to fill the cup to the brim
    do kolikšne mére mu moremo zaupati? how far can he be trusted?
    vzeti komu méro za kaj to take someone's measurements for something
    vzeli so mi méro za plašč (za obleko) I have been measured for a coat (for a suit)
  • mnemotehnič|en [é] (-na, -no) mnemotechnisch
    mnemotehnični verz der Denkvers
  • peterostópen (-pna -o) adj. lit.
    peterostopni verz pentapodia
  • próza (-e) f

    1. lit. prosa; (pripovedništvo) prosa narrativa, narrativa:
    proza in verz la prosa e il verso
    proza 20. stoletja la narrativa del novecento

    2. pren. prosa, prosaicità:
    ubežati vsakdanji prozi sfuggire alla prosa d'ogni giorno
  • prozaizíran (-a -o) adj. lit. in prosa:
    prozaiziran verz verso in prosa
  • skandirati glagol
    1. (vzklikati) ▸ skandál
    občinstvo skandira ▸ közönség skandál
    V Sloveniji se redko zgodi, da občinstvo skandira, zlasti je to redko na koncertih klasične glasbe. ▸ Szlovéniában ritkán fordul elő, hogy a közönség skandál, különösen a komolyzenei koncerteken.
    publika skandira ▸ publikum skandál
    navijači skandirajo ▸ szurkolók skandálnak
    skandirati ime ▸ nevet skandál
    Ko je prišel, so vsi vstali in ob glasbi skandirali njegovo ime. ▸ Amikor megérkezett, mindenki felállt, és az ő nevét skandálta, zenével a hattérben.
    skandirati gesla ▸ jelmondatokat skandál
    skandirati slogane ▸ szlogeneket skandál
    Protestniki so skandirali slogane, kot so: "Luke ne damo!" ▸ A tüntetők szlogeneket skandáltak, például hogy „Lukát nem adjuk!”.
    navdušeno skandirati ▸ lelkesen skandál
    glasno skandirati ▸ hangosan skandál
    žaljivo skandirati ▸ sértően skandál
    bučno skandirati ▸ üvöltve skandál
    Navijači so na stadionu skandirali: "Naj ostane, naj ostane!" ▸ A szurkolók a stadionban azt skandálták, hogy: „Maradjon, maradjon!”
    "Mate, Mate, navijamo zate," so skandirali ljubitelji boksa. ▸ „Mate, Mate, szurkolunk neked” – skandálták a bokszrajongók.

    2. (o podajanju pesmi) ▸ skandál
    učenec skandira ▸ tanuló skandál
    skandirati pesem ▸ verset skandál
    Mnoge učiteljice še vedno učijo otroke skandirati pesmi. ▸ Sok tanárnő még mindig úgy tanítja a gyerekeket, hogy skandálják a verset.
    skandirati verz ▸ verset skandál
    Vse več avtorjev "repa", poje ali vsaj skandira svoje verze. ▸ Egyre több rapszerző énekli vagy legalábbis skandálja a saját verseit.
  • spaka samostalnik
    1. izraža negativen odnos (grdo, iznakaženo bitje) ▸ torzszülött, szörny, teremtmény
    Frankensteinova spaka ▸ Frankenstein teremtménye
    mutantske spake ▸ mutáns szörny
    pošastna spaka ▸ kísérteties torzszülött
    demonska spaka ▸ démoni torzszülött
    groteskna spaka ▸ groteszk szörny
    grozljive spake ▸ szörnyű teremtmények
    Dekle pa ga je očitno smatralo za spako, nevredno kakršne koli pozornosti. ▸ A lány nyilvánvalóan figyelemre érdemtelen torzszülöttnek tekintette.
    Sin, ki se je rodil iz te zveze, je bil spaka s človeškim telesom in bikovo glavo. ▸ A nász eredményeként született fiú embertestű, bikafejű teremtmény volt.

    2. izraža negativen odnos (iznakažena, grda podoba ali izdelek) ▸ förmedvény
    betonska spaka ▸ betonförmedvény
    jezikovne spake ▸ szóförmedvény
    arhitekturna spaka ▸ építészeti förmedvény
    Nikakor pa ne dovolim, da verz prireja vsak po svoje, da bo nazadnje nastala nekakšna besedna spaka brez repa in glave. ▸ Semmiképpen sem engedem meg, hogy a verssorba mindenki belenyúljon, és a végén valamilyen se füle, se farka szóförmedvény keletkezzen.

    3. (spačen izraz) ▸ fintor, grimasz
    Raztegne ustnice v nekaj, kar naj bi bilo nasmeh, a je samo prazna spaka. ▸ Ajkát valami olyasmire húzza, aminek mosolynak kellene lennie, de csak üres fintor.
  • svobôden (-dna -o) adj. libero:
    svobodni ljudje in sužnji uomini liberi e schiavi
    svobodne države paesi liberi
    hist. Svobodno tržaško ozemlje (STO) Territorio Libero di Trieste (TLT)
    svobodno gibanje libera circolazione
    svobodno oblikovanje cen libera formazione dei prezzi
    svobodna trgovina libero commercio
    svoboden prevod traduzione, versione libera
    biti svoboden essere celibe, nubile
    pren. pustiti komu svobodno pot lasciare a qcn. di decidere di testa propria
    sedem svobodnih umetnosti le sette arti liberali
    svobodna carinska cona zona franca
    svobodna konkurenca libera concorrenza
    svobodna luka porto franco
    svobodni poklic libera professione
    jur. svoboden preudarek discrezione, discrezionalità
    lit. svobodni verz verso libero
  • šepast [é] (-a, -o) hinkend (tudi figurativno verz)
  • zatakníti (-em) | zatíkati (-am)

    A) perf., imperf.

    1. mettere, ficcare:
    zatakniti listek za vrata ficcare un biglietto nella porta

    2. piantare

    B) zatakníti se (-em se) | zatíkati se (-am se) perf., imperf. refl.

    1. ficcarsi, conficcarsi:
    ribi se je trnek zataknil v grlo l'amo si conficcò nella gola del pesce

    2. incastrarsi; incepparsi:
    hlod se je zataknil za korenino il tronco si è incastrato contro una radice

    3. pren. arrestarsi, arenarsi; andar male:
    impers. pri gradnji se je zataknilo i lavori si sono arrestati
    impers. zataknilo se mu je pri izpitu all'esame gli è andata male

    4. impers. pren. impappinarsi, ingarbugliarsi:
    pri deklamiranju se mu je zataknilo si è impappinato nella recita
    beseda se mu je zataknila non riusciva a dire la parola
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    nareč. kam neki se je zataknil ta otrok dove sarà mai il bambino?
    verz se mu včasih zatakne il verso talvolta zoppica
  • zlòg1 (zlóga) m sillaba; inform. byte:
    deliti besedo na zloge dividere la parole in sillabe
    brati po zlogih sillabare
    lingv. dolgi, kratki zlog sillaba lunga, breve
    odprti, zaprti zlog sillaba aperta, chiusa
    lit. verz z nadševilnim zlogom verso ipercatalettico
    muz. solmizacijski zlog sillaba della solmizzazione