Franja

amortizirati glagol
1. (o sili ali sunku) ▸ csillapít, enyhít, tompít, felfogNa kopito smo dodali plastično peto, ki delno amortizira udarce ob tla. ▸ A patára egy műanyag sarkat illesztettünk, amely részben felfogja a járás során keletkező ütéseket.Imejte kakovostne in udobne tekaške copate, ki so vam prav, dobro podpirajo nogo in amortizirajo. ▸ Legyen jó minőségű, kényelmes futócipője, amely jól alátámasztja és védi a lábat.

2. (omiliti) ▸ csillapít, enyhít
In velika mesta nekako amortizirajo vse grozne stvari. ▸ És a nagyvárosok valahogy enyhítik az összes szörnyűséget.
Koalicija s kakšno pomladansko stranko bi bila težja, bi pa najbrž amortizirala precej napetosti v državi. ▸ A koalíció valamely tavaszi párttal nehezebben jött volna létre, de minden bizonnyal sok feszültséget enyhített volna az országban.

3. finance (odpisati vrednost) ▸ amortizál, értékcsökkent, leírKnjigovodsko lahko računalniško opremo amortiziramo v petih letih. ▸ A könyvelésnél a számítógépes felszerelést öt éven belül leírhatjuk.
Zemljišča imajo praviloma neomejeno dobo koristnosti in se zato ne amortizirajo. ▸ A földterületek hasznos élettartama általában korlátlan, ezért nem amortizálódnak.

4. (o povrnitvi vložka) ▸ megtérül, amortizálDoplačilo 3282 evrov amortizirate že s 50.000 prevoženimi kilometri. ▸ A 3.282 euró kiegészítő összeg már 50.000 megtett kilométernél megtérül.
Vsak učbenik naj bi veljal vsaj tri leta, da se nekako amortizira, saj enoletna izposoja znaša tretjino cene novega učbenika. ▸ Legalább három évig hatályosnak kellene lenni minden tankönyvnek, hogy valahogy megtérüljön az ára, hiszen az egyéves kölcsönzési díj az új tankönyv árának egyharmadát teszi ki.

apnen [é] (-a, -o) kemija kalkig; Kalk- (barva die Kalkfarbe, malta der Kalkmörtel, tla der Kalkboden, voda das Kalkwasser, mleko die Kalkmilch, peščenec der Kalksandstein)

apnenec samostalnik
1. (kamnina) ▸ mészkőZaradi raztapljanja apnenca so nastali kraški pojavi. ▸ A mészkő feloldódása karsztjelenségek kialakulásához vezetett.Tla z zadostno vsebnostjo apnenca so bolje zavarovana pred erozijo. ▸ Az elegendő mésztartalmú talajok jobban védettek az erózióval szemben.Povezane iztočnice: dachsteinski apnenec, ploščasti apnenec, numulitni apnenec, rudistni apnenec

2. neformalno (vodni kamen) ▸ vízkőGrelci so pri sodobnih grelnikih običajno prekriti z ravnim dnom, kar poenostavlja čiščenje aparata in odstranjevanje apnenca, ki se izloča med segrevanjem vode. ▸ A modern vízmelegítők alja általában lapos, ami megkönnyíti a készülék tisztítását és a víz melegítésekor kicsapódó vízkő eltávolítását.
Ali se apnenec pogosto nabira na vašem pomivalnem koritu? ▸ Gyakran képződik vízkő a mosogatóján?

barjansk|i (-a, -o) moorig; Moor- (barjanska tla der Moorboden)
živalstvo, zoologija barjanski kunec das Sumpfkaninchen

bazičen pridevnik
1. kemija (o kemijski sestavi) ▸ lúgos, bázikusObmočje pH za bazične raztopine je od 7 do 14. ▸ A lúgos oldatok pH-tartománya 7 és 14 között van.
Preveč kisla ali preveč bazična tla rastlinam otežujejo ali preprečujejo sprejemanje hranil. ▸ kontrastivno zanimivo A túl savas vagy túl lúgos talaj nehezíti vagy gátolja a növények tápanyagfelvételét.
Čeprav vino vsebuje le neznatne količine natrija, ta uravnava osmotski pritisk, skrbi za gospodarjenje z vodo v organizmu in vzdrževanje kislo-bazičnega ravnovesja. ▸ kontrastivno zanimivo Bár a bor csak elhanyagolható mennyiségű nátriumot tartalmaz, az szabályozza az ozmotikus nyomást, gondoskodik a test megfelelő vízgazdálkodásáról és a sav-bázis egyensúly fenntartásáról.
Povezane iztočnice: bazična hidroliza

2. (o učinku živil na telo) ▸ lúgosító, lúgos
3. (osnoven; temeljni) ▸ alapvető Bazično znanje, ki bo po internetu dostopno vsakomur, lahko revolucionira medicino. ▸ Az interneten mindenki számára elérhető, alapvető tudás forradalmasíthatja az orvostudományt.
Želel sem ohraniti pristen bazični zvok simfoničnega orkestra. ▸ Szerettem volna megőrizni a szimfonikus zenekari alaphangzást.
Povezane iztočnice: bazična industrija, bazična raziskava, bazična znanost, bazični šport

4. (o športni pripravljenosti) ▸ alapozó, alapvetőVsi igralci so kondicijsko dobro pripravljeni, zato jim naporne bazične priprave ne bodo povzročale težav. ▸ Az összes játékosnak jó az erőnléte, ezért a kemény alapozó felkészülés nem okoz gondot számukra .
Tehnika in bazična pripravljenost sta glavna cilja vadbe. ▸ A technika finomítása és az alapvető felkészültség a gyakorlatok fő célja.

bijóč (-a -e)

A) adj. che batte:
v oči bijoča neumnost stupidaggine che salta agli occhi

B) bijóč (v adv. rabi) battendo:
stopal je bijoč s palico ob tla camminava battendo col bastone per terra

cement [ê] moški spol (-a …) tehnika der Zement (tudi medicina), -zement (glinični Tonerdezement, hitrovezni schnellbindender Zement, lesni Holzzement, portlandski Portlandzement, vlaknati Faserzement)
zmešati cement Zement anrühren
cement dobro veže der Zement bindet gut
(cementna tla) der Zementboden, der Zement
kot cement držati: wie Kitt

cemênten, cementíren de cemento, cementado

cementni beton (malta, omet, mleko) hormigón m (mortero m, enlucido m ali revoque m, lechada f) de cemento
cementno jeklo acero m cementado
cementni prah cemento pulverizado, cemento en polvo
cementna tla suelo m cementado
cementna zobna plomba empaste m de cemento

čístiti to clean; to cleanse; to purify; (sladkor ipd.) to refine; figurativno to purge

čístiti si perje (o pticah) to preen one's feathers (ali oneself)
čístiti progo to clear the line
čístiti tla to scrub, to clean the floor
kemično čístiti (obleko) to dry-clean; medicina (o zdravilu) to act as aperient (ali as laxative)

da konj.

1. (v pripovednih odvisnikih) che:
škoda, da zapraviš toliko časa peccato che tu perda tanto tempo
ni dvoma, da imaš prav è indubbio che tu hai ragione
bojim se, da je prepozno temo che sia troppo tardi

2. (v vzročnih odvisnikih za glagoli čustvovanja) che:
kesa se, da je tako ravnal si pente di essersi comportato così
veseli me, da si prišel ho piacere che tu sia venuto

3. (v namernih odvisnikih) da, zato da perché:
povedal sem ti zato, da bi se znal ravnati te l'ho detto perché tu sappia regolarti

4. (v načinovnih odvisnikih z nikalnico) senza:
planil je v sobo, ne da bi potrkal è piombato nella stanza senza bussare

5. (v primerjalnih odvisnikih s kakor, kot, ko) come se, come:
smeje se, kot da se ni nič zgodilo ride come se non fosse successo niente

6. (v posledičnih odvisnikih s tako, toliko) tanto... che, tanto... da:
tako ga je udaril, da ga je položil na tla lo colpì tanto forte da stenderlo a terra

7. (v pogojnih odvisnikih) če bi se:
vse bi bilo drugače, da nisem bil tako lahkomiseln se non fossi stato così sconsiderato, tutto sarebbe diverso

8. (v časovnih odvisnikih) che:
počakal sem, da se je odteščal aspettai che si rifocillasse

9. (eliptično za izražanje)
a) ukaza, želje: ○:
da bi te strela! ti venisse un accidente!
b) ugibanja: ○:
pa ne, da si bolan non sarai mica malato?!
c) začudenja: ○:
da te ni sram vergognati!
č) poudarjanja, pojasnjevanja: ○:
da smo si na jasnem: tega ne trpim več mettiamolo bene in chiaro: questo non lo tollero più
d) stopnjevanja z dodatno trditvijo: per:
in živela sta zadovoljno, da ne rečem srečno e vissero contenti, per non dire felici

10. (za omejevanje povedanega z le, samo) solo che, soltanto che:
delal je zagnano, le da tega ni videl nihče lavorava indefessamente, solo che nessuno sembrava accorgersene

domàč (-áča -e)

A) adj.

1. familiare, domestico; casalingo, casereccio, di casa:
živeti v težkih domačih razmerah vivere in difficili condizioni familiari
domača hrana, kuhinja cucina casalinga
domača dela, opravila lavori domestici
domača obrt artigianato domestico
domača halja vestaglia; negligée
domača jopica liseuse
domača lekarna farmacia (domestica)
domači učitelj istitutore, precettore; knjiž. aio

2. (iz ožje, širše domovine) nostrano, nazionale; del luogo, locale, del paese; di casa:
domača ekipa squadra locale, di casa
domača industrija l'industria nazionale
domače tržišče il mercato nazionale, nostrano
domači fantje i giovani del luogo, del paese
domači film pellicola di produzione nazionale; ekst. la cinematografia nazionale
pren. domači kraj campanile

3. (ki živi ob človeku) domestico:
divje in domače živali animali selvatici e domestici

4. (krotek) mansueto, docile:
pes je domač il cane è mansueto

5. (ki ne kaže strahu v občevanju z ljudmi) familiare:
biti domač s kom essere intimo con qcn.
postati domač acclimatarsi, ambientarsi
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
šol. domača naloga compito di casa
iron. domači prijatelj amico di famiglia
domače ognjišče focolare domestico; casa, famiglia
stopiti spet na domača tla tornare in patria
domače delo lavoro a domicilio
domače platno tela fatta in casa
šol. domače čtivo letture per casa
domači kruh pane casereccio
domači učitelj precettore, istruttore

B) domáči (-a -e) m, f, n
pomrli so mu vsi domači gli sono morti tutti i familiari
prinesi merico domačega! portami un boccale di vino del luogo!
pog. navijati za domače fare il tifo per la squadra del luogo

dŕgniti (-em) imperf.

1. strofinare, stropicciare; fregare; grattare, raschiare:
drgniti tla s krpo strofinare il pavimento con lo straccio
drgniti si roke stropicciarsi le mani

2. pejor. grattare (uno strumento)

3. pren. (cvrčati) stridere, frinire (cicala, grillo)
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. drgniti šolske klopi scaldare i banchi
pren. drgniti nekaj let isto obleko portare più anni lo stesso vestito
pren. drgniti se ob koga (obregniti se) investire qcn. in malo modo

glínast clay, clayey; loamy; argillaceous

glínast golob clay pigeon
glínasta opeka claybrick
glínasta posoda, izdelki earthenware
glínasti šamot fireclay
glínasta tla clay soil
glínasta pipa clay pipe

glínast arcilloso; barroso

glinasta tla terreno m barroso suelo m arcilloso
glinasta posoda vasija f de barro
glinasta zemlja tierra f arcillosa
kolos na glinastih nogah coloso m a los pies de arcilla (tudi fig)

glinen [é] (-a, -o) Ton- (posoda das Tongefäß, pipa die Tonpfeife, plastika die Tonplastik, posoda das Tongeschirr, tla der Tonboden)

goréti (-ím) imperf. ➞ zgoreti

1. bruciare, ardere:
ogenj gori v kaminu il fuoco arde nel camino

2. pren. bruciare:
glava mu gori la testa gli brucia

3. pren. (biti v veliki meri, kazati se v veliki meri, biti čustveno vznemirjen) ardere, bruciare:
v njem je gorela strast dentro gli bruciava la passione
goreti od ljubezni, sovraštva, želje ardere di amore, di odio, dal desiderio (di)

4. (kazati veliko navdušenje za) amare appassionatamente, ardere d'amore per, bruciare di; essere appassionato di:
goreti za domovino amare la patria
goreti za šport essere appassionato dello sport
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
saj ne gori (voda), saj mu še ne gori nad glavo perché tanta fretta, tanta premura?
srce mu gori zanjo è innamorato di lei
pren. goreti pod nogami, petami essere in grave pericolo, bruciare (a qcn.) sotto i piedi
bežati, kot bi tla gorela pod nogami scappare a gambe levate
igre gori fuoco
PREGOVORI:
če bi nevoščljivost gorela, ne bi bilo treba drv se l'invidia fosse febbre, tutto il mondo l'avrebbe

gozdn|i [ó] (-a, -o) Wald-, Forst- (čuvaj der Waldhüter, delavec der Forstarbeiter, Waldarbeiter, duh Waldgeist, požar der Waldbrand, rog glasba das Waldhorn, škodljivec der Forstschädling, žig der Forststempel, cesta Forststraße, Waldstraße, čistina, jasa die Waldlichtung, drevesnica der Forstgarten, meja die Waldgrenze, nimfa die Waldnymphe, paša die Waldweide, pot der Waldweg, preseka die Waldschneise, škoda der Forstschaden, der Forstfrevel, tla der Waldboden, učna pot der Waldlehrpfad, uprava die Forstverwaltung, das Forstamt, biologija združba die Waldgesellschaft, žival das Waldtier)
mala gozdna posest der Kleinwald
gozdne površine (gozdovi) množina das Waldland
gozdno gospodarstvo der Forstbetrieb, das Forstunternehmen, die Waldwirtschaft, Forstwirtschaft
gozdno steklo das Waldglas
| ➞ → brglez, hulež, koren, kukmak …

gumijast (-a, -o) aus Gummi; podoben gumi: gummiartig, gummielastisch; Gummi- (bodičast trak das Gumminoppenband, obroček der Gummiring, čep/noga der Gummifuß, kolut der Gummiteller, ležaj das Gummilager, ščitnik der Gummischutz, škorenj der Gummistiefel, valj die Gummiwalze, obloga die Gummihaut, die Gummiauflage, ograja die Gummibande, rokavica der Gummihandschuh, tla der Gummiboden, valj der Gummizylinder)
gumijast čoln das Schlauchboot

histeričen pridevnik
1. (o čustvenem odzivu) ▸ hisztérikus, hisztériásSlužabnica, ki je pomivala tla, je v shrambi našla kačo in dobila histerični napad. ▸ A padlót felmosó szolga a kamrában egy kígyót talált, és hisztériarohamot kapott.
Nekateri ljudje so histerični, saj so začutili popotresne sunke, ki so močnejši od predhodnih. ▸ Egyes emberek hisztérikussá váltak, hiszen az előzőeknél erősebb utórengéseket éreztek.
Žgečkanje nas lahko spravi v histeričen smeh. ▸ A csiklandozástól hisztérikus nevetés törhet ránk.

2. (o bolezni) ▸ hisztérikus, hisztériásImela je histerične napade joka, tesnobe in obupa. ▸ Hisztérikus sírás-, szorongás- és kétségbeesés-rohamok törtek rá.

3. (o intenzivnem dogajanju) ▸ hisztérikusUmori so brutalni, odziv medijev histeričen. ▸ A gyilkosságok brutálisak, a médiavisszhang hisztérikus.
V mestu je razburjenje pred olimpijskimi igrami doseglo že skoraj histerične razsežnosti. ▸ A városban az olimpiai játékok előtti izgalom már majdnem hisztérikus méreteket öltött.
V krikih je bilo že prepoznati histerično zagrizenost vojakov, ki so bili prepričani, da zmagujejo. ▸ A kiáltásokban már fel lehetett ismerni a katonák hisztérikus elszántságát, akik meg voltak róla győződve, hogy győzelemre állnak.

humoz|en [ó] (-na, -no) humusreich, Humus- (tla der Humusboden, zemlja die Humuserde)