Franja

prezénţă -e f prisotnost, navzočnost

ная́вність -ності ж., prisôtnost -i ž., navzóčnost -i ž., obstòj -ôja m., vsébnost -i ž.

прису́тність -ності ж., prisôtnost -i ž., navzóčnost -i ž.

arbitrium -iī, n (arbiter)

1. prisotnost tuje osebe: en locus ab omni liber arbitrio (arbitro?) vacat Sen. tr.

2. razsodnikova razsodba, razsodniški izrek o čem: aliud est iudicium, aliud arbitrium (prim. iudex in arbiter) Ci., arb. rei uxoriae Ci., captare arbitria principalium armorum Vell. lastiti si razsodništvo v prepiru poglavarjev, arbitrium recipere Icti.

3. pren.
a) sodniški izrek, sodba, odredba: cum... de te... Minos fecerit arbitria H., penes usum est arbitrium loquendi H., id arbitrium sui consilii esse negavit Cu., victoris arbitrium exspectare (opperiri) Cu., victoriae arbitrium agere Cu.
b) (lastni, svoj) razsodek, izprevidek, (svobodna) odločitev, volja, mnenje: Lucr., H., O., quid enim ille unquam arbitrio suo fecit? Ci., eius (Aristidis) arbitrio N., arbitrio meo, parentum arbitrio Cu., ad arbitrium suum imperare C., ad arbitrium tuum testes dabo Ci., non vestri erit arbitrii, si... L., arb. in eligendo L., liberum arbitrium pacis ac belli L., arbitrium salis vendendi L., arbitria funeris Ci. (po stanu in imetju odmerjena) pogrebščina (pren.: nondum palam factum erat occidisse rem publicam, cum tibi arbitria funeris solvebantur Ci.), arbitrium liberum mortis Cu. svobodna izbira smrti, arbitrio auris uti Gell. po sluhu odločati.
c) gospostvo, svojevoljnost, (neo-mejena) oblast: Sen. ph., Plin., Q., Suet., ut omnia unius arbitrio gererentur N., quam (vitam) ne alieno arbitrio amitteret N., cuius (Iovis) nutu et arbitrio caelum, terra mariaque reguntur Ci., in eius arbitrium ac potestatem venire nolebant Ci., me vindices ab Romanorum arbitrio L., arbitrio volucrum raptatur equorum O., arbitrium regni (rerum Romanarum) agere T.

ōs, ōris, n (indoev. *ōu̯s- >*ōu̯st-, *əu̯st; prim. skr. āsyám usta, jon. παρήϊον = at. παρηιά = lezboško παραύα lice (= „kar je pri (ob) ustih“), lat. ōrā, cōram, ōreae (aureae), ōscēdo, ōscitō, ōscillum, ōstium, lit. uostà, úostas ustje reke, zaliv, let. uosts, uõsta pristanišče, zaliv, sl. usta, ustje, ustnica, hr. ústa)

I.

1. usta, gobec: Enn. ap. Non., Ca., Lucr., Sen. ph. idr., nihil ex ore eius exit N., animalia cibum oris hiatu capessant Ci.; occ. žrelo, kljun: Plin. idr., ora canum O., ora cornicis O.; od tod ora navium rostrata H. ladijski nosovi (kljuni, rilci). Poseb. usta kot govorilo, govorilni organ: linguae centum oraque centum V., ora mille linguaeque totidem Ap., aperire ora fatis futuris V., uno ore v en glas, soglasno, npr.: consentiunt uno ore omnes Ci., uno ore fremebant V., uno ore omnes omnia bona dicunt Ter., poscebatur ore volgi T. glas ljudstva. Rekla: in ore (sc. hominum) esse Ci., L. ali omnibus in ore esse Ci. ali in ore volgi esse Ci., T. ali in ore hominum agere T. ali ire per ora Sil. ali volitare per ora virum Enn. ap. Ci. biti (vsem) ljudem (vsemu ljudstvu) med zobmi (v zobeh), alicui semper (valde) in ore esse Ci. biti komu vedno (zelo) na jeziku, in ora hominum venire H. ali abire L. ali pervenire in ora vulgi Cat. priti ljudem v zobe (na jezike), veliko se govoriti o kom, aliquem semper in ore habere Ci. na jeziku (v ustih) imeti, in ore atque in linguā habere verba haec Gell. na jeziku in ustih imeti; pren.: ex totius belli ore ac faucibus Ci. iz odprtega žrela cele vojne.

2. metaf.
a) ustje, odprtina, luknja, vhod: Pl., Iuv., Col., Q., Sen. tr. idr., in aditu atque ore portūs Ci., o. ulceris V., o. specūs L., Cu., T., fornacis Plin. ustje, lato dedit ore fenestram V. široko odprto luknjo; o rekah izliv, ustje: in ore Tiberis Ostia condita est L.; pesn. (iz)vir, žrelo: Cl., fons Timavi per ora novem it V.
b) ora leonis Col. poet. bot. odolin.

3. meton.
a) jezik, govor(jenje), izreka, izgovor, izgovarjanje, glas, grlo: tanta erat commendatio oris atque orationis N. glasu in govora, faciam uno ore Latinos V. govoriti en (isti) jezik, ora sono discordia V. tuje zveneč jezik, os promptum Q. dober (gladko tekoč, okreten) jezik, os planum, confusum Plin. iun., os (lajava usta, nesramno jezikalo) habeat, linguam (dolg, prešeren, „podmazan“ jezik) Pl.
b) govorica, narečje: os Latinum Plin. iun., Hispanum Gell.
c) jezik kot sredstvo poučevanja: philosophorum ingenia Socratico ore defluentia Vell. zgovornosti; pren.: os Pindari Vell. pesniški jezik, petje, ruit profundo Pindarus ore H. globokoumen jezik. —

II.

1. sinekdoha lice, obličje, obraz: Pl., O., Q., Sen. ph. idr., nihilne te horum ora vultusque moverunt? Ci., in os adversum C. naravnost v obraz, os humerosque deo similis V., ora oculosque in aliquem convertere Ci., alicui os praebere Ter. dati se (pustiti se) komu biti v obraz, os praebere ad contumeliam L. dati se (pustiti se) v obraz zasramovati, aliquem coram in os laudare Ter. v obraz (v oči), tot sese vertit in ora V. v toliko podob; tudi o živalih: O., insignis ore (sc. rex apium) V., ore rubicundo (sc. gallina) Plin.; occ. lice = oči = prisotnost, navzočnost, priča (v zvezah vpričo z gen.): Ter., incedunt per ora vestra magnifici S. pred vašimi očmi, vpričo vas = in ore vestro S. fr., per ora cedere H., ante oculos et ora parentium V., in ore parentum filios iugulare Sen. ph. ali in ore eius iugulari T. ali in ore omnium versari Ci. očitno (javno) se (po)kazati, med ljudmi živeti, quae in ore atque in oculis provinciae gesta sunt Ci. pred obrazom in očmi.

2. metaf. lice = sprednja stran glave, krinka, maska: Gorgonis os pulcherrimum … revellit atque abstulit Ci., truncis arborum antefixa ora T., ora corticibus sumunt horrenda cavatis V.

3. meton. lice glede na značaj, (pre)drznost, nesramnost: Pl., Ter., L., Sen. ph., Suet. idr., duri puer oris O. nesramen in drzen, os hominis insignemque impudentiam cognoscite Ci., si Apii os haberem Ci., os Academiae Ci., quod habent os! Ci. kako so predrzni! Ci.

Opomba: Gen. pl. ōrium redek in poznolat., dat. in abl. pl. ōribus Varr., V. in poznolat.

serenidad ženski spol vedrost; duševni mir; prisotnost duha, prisebnost

Serenidad Svetlost (naslov)

находчивость f prisebnost, prisotnost duha; iznajdljivost

потеряться zgubiti se, zgubiti prisotnost duha, zmesti se

ánimo moški spol duh; duša, čustvo, čud, mišljenje, misel, volja, namera; pogum

perder el ánimo, (de) caer de ánimo pogum izgubiti
cobrar ánimo pogum zbrati
estar en ánimo imeti voljo, hoteti
tener ánimo, hacer ánimo (de) nameravati
presencia de ánimo prisotnost duha
con ánimo de z namenom da
esparcir el ánimo razvedriti se
tener ánimos para biti zmožen za
¡ánimo! pogum!

bakterija samostalnik
pogosto v množini (mikroorganizem) ▸ baktériumPovezane iztočnice: aerobna bakterija, anaerobna bakterija, bolnišnična bakterija, fekalna bakterija, gnilobna bakterija, kislinska bakterija, koliformna bakterija, mlečnokislinska bakterija, nitrifikacijska bakterija, ocetna bakterija, paličasta bakterija, patogena bakterija, probiotična bakterija, simbiotska bakterija, super bakterija, črevesna bakterija, dušikove bakterije

bela krvna celica stalna zveza
ponavadi v množini, biologija (krvna celica) ▸ fehérvérsejt
Drugi test, mikroskopska analiza seča, preverja prisotnost eritrocitov, belih krvnih celic ali bakterij. ▸ A második, mikroszkópos vizeletvizsgálat az eritrociták, fehérvérsejtek vagy baktériumok jelenlétét ellenőrzi.
Sopomenke: bela krvnička, levkocit

celeritās -ātis, f (celer)

1. hitrost, naglica, urnost: velocitas corporis celeritas appellatur Ci., ad urbem incredibili celeritate advolavit Ci., c. equorum Ci., peditum C., fluminum Cu., persequendi Ci.

2. pren. hitrost, naglica: praepostera L., belli Ci., bellandi Vell., veneni Ci. hitri učinek, consilii N. prisotnost duha, ingenii N. iznajdljivost, famae Cu. naglo širjenje, percipiendi Q. doumljivost, respondendi Ci. pripravljenost na odgovor, verborum, syllabarum, dicendi, eloquendi, orationis Ci. hitra izreka, trochaei Q.

clīnicē -ēs, f (gr. κλινική, sc. τέχνη) zdravnikova vednost (prisotnost) ob bolniški postelji, klinika: Plin.

dúh spirit, mind; soul; (um, razum) intellect, sense; (jezika, naroda) genius; (prikazen) ghost, spectre, phantom, apparition, shade, pogovorno spook; (pokojni) ghost, wraith

zli dúh evil genius, fiend, demon, devil; (škrat) (hob)goblin
dober dúh good genius (ali spirit); (genij) genius, master spirit
sveti dúh religija Holy Spirit
dúhu (prikazni) podoben ghostly; (vonj) smell, scent, odour; (zakona) spirit
brez dúha scentless, odourless
nemiren dúh restless mind
odsoten z dúhom absent-minded, abstracted
prisotnost dúha presence of mind
dúh časa spirit of the time
klicanje dúhov (spiritizem) spirit rapping
zli dúh (hudobec) the evil spirit, the evil one
odbijajoč dúh (vonj) offensive smell
ni ne dúha ne sluha o njem he disappeared without trace, nothing more has been heard of him
v dúhu bomo z vami we shall be with you in spirit
on je velik dúh (figurativno) he is a man of great genius
vino ima dúh po sodu the wine tastes of the cask
on ima slab dúh iz ust his breath smells
to olje ima neprijeten dúh this oil has an unpleasant smell
imeti dúh po čem to be redolent or something
to ima dúh po česnu it smells of garlic
klicati dúhá to summon a spirit, to raise a ghost
kloniti z dúhom to despair, to lose heart (ali courage), to be despondent
izganjati dúhá to lay a gost; (iz obsedenca) to exorcize
dúh se mu je omračil he became (mentally) deranged
omračitev dúha mental derangement
poglobiti se v dúh francoskega jezika to absorb the spirit of the French language
dúhovi so bili razburjeni (figurativno) feelings were running high

dúh esprit moški spol , génie moški spol , intellect moški spol ; (prikazen) fantôme moški spol , revenant moški spol , spectre moški spol ; (vonj) odeur ženski spol

sv. Duh (religija) le Saint-Esprit (ali l'Esprit-Saint)
prisotnost duha présence ženski spol d'esprit
duh časa esprit du temps (ali de l'époque, du siècle)
klicati duhove évoquer les esprits
ni duha ne sluha o njem il a disparu sans laisser de traces
to ima duh po česnu (po zažganem, prismojenem) ça sent l'ail (le brûlé)
duh po potu odeur ženski spol
de sueur
prijeten duh odeur ženski spol agréable, senteur ženski spol, parfum moški spol
duh po trohnobi odeur ženski spol de pourri (ali de renfermé, de moisi)
imeti duh iz ust sentir de la bouche, avoir mauvaise haleine, familiarno repousser du goulot
to vino ima duh (diši) po sodu ce vin sent le tonneau
ustvarjalni duh génie moški spol, esprit moški spol créateur

dúh espíritu m ; ánimo m ; ingenio m ; mente f ; (vonj) olor m ; (strašilo, prikazen, strah) fantasma m , espectro m

bojni duh espíritu guerrero; moral f
duh časa espíritu de la época
človeški duh espíritu humano
iniciativen duh espíritu de iniciativa
kritičen duh espíritu de competencia
velik duh un genio
ubog na duhu pobre de espíritu
zli duh espíritu maligno; demonio m
svet duhov el mundo de los espíritus
nemiren duh espíritu intranquilo
sveti duh (rel) el Espíritu Santo
duh umrlega aparecido m
prisotnost duha presencia f de ánimo
imeti duh po vinu oler a vino
delati v duhu kake osebe obrar según las intenciones de alg
izginiti brez duha in sluha desaparecer sin dejar huella
razburiti duhove levantar los espíritus
zdrav duh v zdravem telesu mente f sana en cuerpo sano

entereza ženski spol popolnost; poštenost; stanovitnost

entereza de ánimo prisotnost duha, prisebnost
entereza virginal devištvo, deviška nedolžnost

gen samostalnik
1. biologija (nosilec dednega zapisa) ▸ génPovezane iztočnice: recesivni gen

2. (o lastnosti ali nagnjenju) ▸ génČeprav nima "šampionskih genov", je postal nosilec olimpijskega zlata. ▸ Jóllehet nem rendelkezik „bajnoki génekkel", mégis olimpiai aranyérmes lett.S ploščo dokazujejo, da imajo fantje dobre gene za številne glasbene zvrsti. ▸ A fiúk lemeze bizonyítja, hogy számos zenei műfajhoz van tehetségük.
Po mami imam dobre gene, nemške. ▸ Anyai ágon jófajta német géneket örököltem.Motocikli z dirkaškimi geni pri Kawasakiju nosijo ime Ninja. ▸ A Kawasakinál a versenygénekkel rendelkező motorkerékpárokat Nindzsának hívják.Ljudem je ljubezen do igre zapisana v genih. ▸ A játék szeretete az emberek vérében van.Svobodo imamo ljudje zapisano v genih. ▸ Nekünk, embereknek a szabadságszeretet a génjeinkben van kódolva.Narodna pripadnost se ne prenaša po genih, ampak je stvar odločitve. ▸ A nemzetiségi hovatartozás nem a génekkel öröklődik, hanem elhatározás kérdése.
Janičarji so v Bosni zasejali slovenske gene. ▸ Boszniában a janicsárok elterjesztették a szláv géneket.
In kako vemo, ali smo podedovali gene za debelost? ▸ És azt honnan tudhatjuk, hogy kövérségre hajlamosító géneket örököltünk-e?
Mitsubishi ima športnost zapisano v genih. ▸ A Mitsubishinek a vérében van a sportosság.
Približno 60 odstotkov zdravja je v genih, torej je 40 odstotkov zbir različnih drugih vplivov. ▸ Az egészségi állapotunknak körülbelül 60 százaléka a génjeinkben van kódolva, tehát a maradék 40 százalékot a különböző egyéb hatások teszik ki.
Športni talent sta imela že v genih, saj sta bila oče in mati aktivna športnika. ▸ A sporttehetség már a vérükben volt, hiszen az édesapjuk és az édesanyjuk is aktív sportoló volt.

indemnité [ɛ̃dɛmnite] féminin odškodnina; odpravnina; dnevnica; povrnitev škode ali stroškov; doklada

indemnité de déménagement povrnitev selitvenih stroškov
indemnité de dépenses povrnitev stroškov
indemnité de déplacement, de route povrnitev potnih stroškov
indemnité pour cause d'expropriation povrnitev za razlastitev
indemnité de chômage brezposelna podpora
indemnité forfaitaire odpravnina
indemnité de guerre vojna odškodnina
indemnité de séparation odškodnina za ločeno življenje
indemnité journalière dnevnica; boleznina
indemnité kilométrique kilometrina
indemnité locale krajevna doklada
indemnité en nature, pécuniaire odškodnina v naturalijah, v denarju
indemnité parlementaire dnevnice za poslance in senatorje
indemnité de présence dnevnice za prisotnost
indemnité de représentation reprezentančna odškodnina (dodatek, doklada)
indemnité de risque doklada za nevarno delo
indemnité de transport povrnitev prevoznih stroškov
indemnité de vie chère, indemnité de cherté draginjska doklada
accorder (ali: allouer), recevoir une indemnité dati, dobiti odškodnino
avoir droit à une indemnité biti upravičen do odškodnine
être tenu à une indemnité biti obvezan za povrnitev škode
réclamer une indemnité zahtevati odškodnino

mikroskopski pridevnik
1. (o mikroskopu) ▸ mikroszkópos, mikroszkopikusMed najpogostejše medicinske preiskave spadata prav kemijska in mikroskopska analiza urina. ▸ A vegyi és mikroszkópos vizeletvizsgálat a leggyakoribb orvosi vizsgálatok közé tartozik.
Če bo mikroskopski pregled potrdil, da je ta bezgavka zajeta s tumorjem, bo sledila odstranitev vseh ostalih bezgavk. ▸ Ha a mikroszkópos vizsgálat megerősíti, hogy a nyirokcsomó daganatos, az összes többi nyirokcsomó eltávolítása következik.

2. (ki se ga vidi le z mikroskopom) ▸ mikroszkopikusPrisotnost mikroskopskih celic umazanije v zraku lahko spodbudi nastanek krvnih strdkov. ▸ A levegőben lévő mikroszkopikus szennyeződések jelenléte serkentheti a vérrögök kialakulását.
Živalstvo pa je neizmerno pestro, od mikroskopskih bakterij do največjih in najbolj razvitih sesalcev. ▸ Az állatvilág azonban rendkívül változatos a mikroszkopikus baktériumoktól a legnagyobb és legfejlettebb emlősökig.

3. (zelo majhen) ▸ mikroszkopikus
Poleg sodelovanja v znanstvenem svetu pa me zanima tudi sodelovanje na bolj mikroskopski ravni. ▸ A tudományos világ szintjén való együttműködés mellett a mikroszkopikusabb szintű együttműködés is érdekel.
Ali tak, pravzaprav mikroskopski učinek upravičuje precej visoko ceno tovrstnih izdelkov? ▸ Vajon egy ilyen mikroszkopikus hatás indokolja az ilyen termékek meglehetősen magas árát?
Če bi se največji slovenski banki res združili, bi obvladovali pol slovenskega trga, v evropskem merilu pa bi še vedno ostali precej mikroskopski. ▸ Ha a két legnagyobb szlovén bank egyesülne, akkor a szlovén piac felét uralnák, de európai viszonylatban még mindig mikroszkopikus méretűek maradnának.

4. izraža poudarek (zelo podroben) ▸ mikroszkopikusRazgrnejo in z mikroskopsko natančnostjo secirajo vsako napako, neumnost in nerodnost, ki se zgodi poslancem. ▸ Feltárnak és mikroszkopikus pontossággal boncolgatnak a parlamenti képviselőkkel kapcsolatos minden hibát, butaságot és ügyetlenséget.