Franja

Petersilie, die, Pflanzenkunde peteršilj (krause kodrasti); ihm ist die Petersilie verhagelt spodletelo mu je

petroselīnon (petroselīnum) -ī, n (gr. πετροσέλῑνον) bot. peteršilj: Plin., Pall.; petroselinon Macedonicum Plin. Val., Isid. makedonski peteršilj, le(k)sandrina (Bubon Macedonicus Linn.).

petrosello m bot. nareč. (prezzemolo) peteršilj

prezzemolo m bot. peteršilj (Petroselinum hortense):
è come il prezzemolo, il prezzemolo della minestra vsiljivec je

петрушка f peteršilj; Gašperček, Pavliha; (pren.) bedastoča, neumnost

петру́шка -и ж., peteršìlj -ílja m.

dog-parsley [dɔ́gpa:sli] samostalnik
botanika divji peteršilj

oreoselīnum -ī, n (gr. ὀρεοσέλινον) bot. gorski bršljan, gorski peteršilj, starejše miloduk (Athamanta oreoselinum Linn.): Plin.

Schnittpetersilie, die, Agronomie und Gartenbau listni peteršilj

sīlăus -ī, m (iz gr. *σιλαός) bot. vodna zelena, vodni peteršilj (Apium graveolens Linn.): Plin.

Wurzelpetersilie, die, Agronomie und Gartenbau koreninski peteršilj

herbe [ɛrb] féminin trava; zel(išče); ruša; pluriel zelenjava

en herbe še zelen, nezrel, figuré bodoči
avocat masculin, médecin masculin en herbe bodoči odvetnik, zdravnik
artiste masculin en herbe potencialni umetnik
herbes potagères zelenjavna, kuhinjska zelišča
herbes médicinales, herbes officinales zdravilna zelišča
fines herbes začimbena zelišča (peteršilj, pehtran itd.)
mauvaise herbe plevel
brin masculin d'herbe travnata bilka
mauvaise herbe croît toujours kopriva ne pozebe
manger son blé en herbe vnaprej potrošiti svoje dohodke, živeti od predujmov
couper l'herbe sous le pied de quelqu'un koga prehiteti in ga spodriniti
bouillon masculin d'herbes, aux herbes zelenjavna juha
herbe d'amour (botanique) spominčica
herbes marines morska flora

koreninsk|i (-a, -o) rastlinstvo, botanika Wurzel- (gomolj die Wurzelknolle, vlakno die Wurzelfaser, lasek das Wurzelhaar, les das Wurzelholz, agronomija in vrtnarstvo peteršilj die Wurzelpetersilie, poganjek der [Wurzelsproß] Wurzelspross, trn der Wurzeldorn, vrat der Wurzelhals, agronomija in vrtnarstvo gruda der Wurzelballen, agronomija in vrtnarstvo zelena der/die Wurzelsellerie)

pásji (-a -e) adj.

1. canino; di cane, di cani:
pasja zvestoba fedeltà canina
pasja razstava mostra di cani
pasja vprega tiro di cani
pasji povodec, pasja vrvica guinzaglio
pasje leglo cucciolata

2. pejor. (hudoben, zloben) cane, d'un cane:
pasji sin figlio d'un cane

3. pren. cane, da cani:
pasji svet mondo cane
pasje vreme tempaccio, tempo da cani
pasje življenje vita da cani
pasji mraz freddo cane
pasja vročina canicola, caldo tremendo
pasji dnevi (23. 7.—23. 8.) solleone, canicola

4. pren.
pasja figa nonnulla, inezia
(v adv. rabi) za to se eno pasjo figo brigam non me ne importa un accidente, un fico secco
to je pasjo figo vredno non vale un fico secco
(v medmetni rabi) pasja figa, pa tak izlet una gita schifosa
biti ves pasji essere di malumore, incattivito, inviperito; furbo (come il diavolo)
profesor je ves pasji il professore è severissimo
imeti pasjo srečo avere una fortuna sfacciata
pog. pasja radost salsicciotto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
bot. rumena pasja čebulica stellina dorata (Gagea lutea)
vet. pasja steklina rabbia canina, idrofobia
zool. pasja trakulja echinococco (Echinococcus granulosus)
bot. pasja trava pannocchina, erba mazzolina (Dactylis)
pasja znamka piastrina
bot. pasji jezik lingua di cane, cinoglossa (Cynoglossum officinale)
bot. pasji peteršilj falso prezzemolo, cicuta minore (Aethusa cynapium)
pasji rep coda di cane, cinosuro (Cynosurus cristatus)
zool. pasji som canesca, galeo (Galeo canis)
bot. pasji trn marrucca, paliuro (Paliurus)
pasje zelišče ballerina, morella (Solanum nigrum)

peteršíljček (-čka) m hipok. od peteršilj prezzemolo

sosed samostalnik
1. (oseba iz bližnje stavbe) ▸ szomszédZačetno delovanje in načrti so krepko razburili sosede tovarne. ▸ A kezdeti üzemelés és a tervek nagyon felzaklatták a gyár szomszédait.Sodnik je skušal sprta soseda zlepa pobotati. ▸ A bíró megpróbálta kibékíteni a két szomszédot.

2. ponavadi v množini (prebivalec sosednje države) ▸ szomszédKot vselej je bil spopad z našimi južnimi sosedi dramatičen. ▸ Mint mindig, most is drámai volt a déli szomszédaink közötti összecsapás.Za vse kandidatke velja, da morajo najprej urediti vse morebitne mejne spore s sosedi. ▸ Minden jelöltnek először rendeznie kell a szomszédjaival fennálló határvitákat.
Francozi ne marajo sosedov Angležev in njihovega jezika. ▸ A franciák nem szeretik angol szomszédaikat és az ő nyelvüket.

3. (oseba, ki je zraven druge osebe) ▸ szomszédDvoboj dveh sosedov na lestvici je odločal o obstanku v ligi. ▸ A tabellán szomszédos csapatok párharca döntött a ligában maradásról.
Ne motimo svojih sosedov z govorjenjem, če jim ni do pogovora. ▸ Ne zavarjuk beszélgetéssel a szomszédainkat, ha nincs kedvük hozzá.

4. (o delu pokrajine ali stavbi) ▸ szomszéd
Delavski dom je bližnji sosed občinske stavbe. ▸ A munkásszálló az önkormányzati épület közeli szomszédja.
Na vrhu se je prav pred menoj v polnem sijaju razkazoval najbližji sosed Triglav. ▸ A csúcson közvetlenül előttem teljes pompájában ragyogott fel a legközelebbi szomszéd, a Triglav.
Ta gora, ki ima za soseda grad z istim imenom, je čisto šiljasta in pravi nebni sveder. ▸ A szomszédos, a várral azonos nevű, magasba törő, keskeny hegycsúcs igazi égimeszelő.

5. (o rastlini) ▸ szomszédPoleg bazilike je paradižniku dober sosed v vrtu tudi peteršilj. ▸ A bazsalikom mellett a paradicsomnak a petrezselyem is jó szomszédja.
Ugoden sosed čebuli je motovilec. ▸ A madársaláta hasznos szomszédja a hagymának.
Paradižnik ima rad za soseda regrat, ker korenine ščiti pred škodljivci. ▸ A paradicsom jószomszédi viszonyokat ápol a pitypanggal, mivel megvédi a gyökereit a kártevők ellen.

σέλῑνον, τό ep. zelenjava, peteršilj, bršljan.