Franja

rispettivamente avv. ali, oziroma

sī-ve (sī z enklitičnim ne, stlat. sei-ve, od tod pred soglasniki seu) conj.

I.

1. ali če; klas. le za pogojnimi stavki: Ter., Val. Fl. idr., si media nox est sivest prima vespera Pl., si omnes atomi declinabunt … sive aliae declinabunt Ci., si arborum trunci sive naves essent missae C., si nocte sive luce, si servus sive liber faxit Formula ap. L.; pesn. tudi za okrajšanimi pogojnimi stavki ali drugimi stavki, v katerih je pogoj prikrit: nos convivia … cantamus vacui (= si vacui sumus) sive quid urimur H., qui (= si qui) pedum cursu valet … seu crudo fidit pugnam committere caestu V.

2. ali (zaznamujoč nebistveno, nepomembno razliko): Corn., Q., Plin., Gell., Dig., Cod. I. idr., agros, qui regis Phillipi sive Persae fuerunt Ci., flagitia Democriti sive etiam Leucippi Ci. ep., urbem matri seu novercae relinquit L., Parthus sive Cydon V., prora cubile mihi seu mihi puppis erit Pr., proelio sive naufragio Iust.; popravljajoč = ali mar, marveč, oziroma: eiecto sive emisso Catilinā Ci.; veznik še okrepljen s potius: nuntios seu potius Pegasos Ci., discessu sive potius turpissimā fugā Ci. ep., hoc tempore data est Eumeni Cappadocia sive potius dicta N. —

II. veznik podvojen sive … sive, seu … seu

1. disjunktivno (brez vpliva na naklon) če (ali) … ali če, bodisi da … bodisi da, naj … ali naj, najsi … najsi; pri posameznih pojmih ali … ali: sive tu medicum adhibueris sive non adhibueris Ci., haec (sc. memoria) vero sive a meo sensu post mortem afutura est sive … ad aliquam animi mei partem pertinebit Ci., facilem esse rem, seu maneant seu proficiscantur C., seu quid perfectum non erat seu quid desiderari videbatur C., sive ad tuendam eam (sc. Ambraciam) venirent Aetoli … sive detrectarent certamen L., seu stabit iners seu profluet humor V., sive ad filios pervenisset … sive intercepta esset Cu., seu recte seu pervorse facta sunt Pl., homines nobiles seu recte perperam facere coeperunt Ci., sive casu sive consilio deorum immortalium … ea (sc. pars civitatis Helvetiae) princeps poenas persolvit C., sive praesentiam eius timens sive ira commotus S.; sive (seu) uporabljen večkrat: sive ancillam sive servum sive uxorem sive adulterum seu patrem sive avum videbo Pl., sive deus aliquis sive natura ademerat sive loci situs Ci., sive sacer sive profanus sive privatus esset sive publicus locus N.; sive … sive … sive … sive se nadaljuje z večkratnim si (nam. sive): sive tu vatem sive tu omen audieris sive immolaris sive avem adspexeris; si Chaldaeum, si haruspicem videris; si fulserit, si tonuerit, si … Ci.; tudi izmenjevaje se sive … seu V., O. ali seu … sive L., V., O., Sen. tr., Q.; tako tudi seu quod … sive eo, quod C. in sive (quia) … seu quia L.; pri pesnikih in poklas. piscih celo anakolutne zveze: seu … aut V., vel … seu Pers., sive … vel Veg., sive … sive … vel Fl., sive … an, sive … seu … an: sive fatali vecordia an … ratus T., sive nullam opem providebat … seu taedio ambiquae spei an amore coniugis et liberorum T.; pesn. in neklas. brez sive (seu) v prvem členu: me (sc. vivum) seu corpus spoliatum lumine mavis, redde meis V., tollere seu ponere volt freta H., iuxta periculoso, ficta seu vera promeret T.

2. (redko) vprašalno ali … ali, li … ali: sive eum (sc. hostem) ex paludibus silvisque elicere sive obsidione premere posset C., dubii, seu vivere credant sive extrema pati V.; tako tudi: erravitne viā seu lassa resedit, incertum V.

Opomba: V klas. prozi stoji seu skoraj vedno pred soglasniki.

або́ спол., àli vez., ozíroma vez.

присесть gl. присаживаться oziroma приседать

erre ženski spol španski r oziroma rr

erre que erre trdovraten
estar erre que erre trdovratno vztrajati pri

Fahraufnahme, die, posnetek s približevanjem oziroma oddaljevanjem

mariable [-rjabl] adjectif sposoben za možitev oziroma ženitev

nōne f pl. peti oziroma sedmi dan (v marcu, maju, juliju, oktobru po rimskem koledarju)

résultat [rezülta] masculin rezultat, izid; uspeh; plod, sad; izsledek; pluriel pripustitev oziroma nepripustitev k izpitu; seznam uspelih kandidatov

sans résultat brez rezultata, sport neodločeno
résultat définitif, final končni rezultat
résultat électoral, du vote volilni rezultat, rezultat glasovanja
résultat de l'examen izpitni rezultat (uspeh)
résultat d'exercice commercial letni zaključek
résultat d'investigation rezultat raziskave
résultat négatif, positif, inespéré, satisfaisant negativen, pozitiven, nepričakovan, zadovoljiv rezultat (uspeh)
compte masculin des résultats bilanca uspehov
aboutir à un résultat privesti, priti do (nekega) rezultata
commenter les résultats d'un match, des courses komentirati rezultate tekme, dirk
proclamer les résultats objaviti, razglasiti rezultate

tide² [táid] neprehodni glagol
teči; plavati s tokom; imeti plimo in oseko; (časovno) segati; izpluti oziroma pripluti s plimo
zastarelo zgoditi se
prehodni glagol
gnati s plimo, s tokom
figurativno pomagati (komu) (čez težave)

to tide over s.th. figurativno iti preko česa, prebroditi kaj, prestati kaj
to tide over one's difficulties prebroditi svoje težave
to tide s.th. up the river gnati kaj po reki navzgor (o plimi)

alegorija samostalnik
1. v umetnosti (zgodba ali slika) ▸ allegóriaC. S. Lewis je bil veren kristjan, njegove zgodbe za mladino pa so polne bibličnih alegorij. ▸ C. S. Lewis hívő keresztény volt, az ifjúsági történetei pedig tele vannak bibliai allegóriákkal.

2. neštevno (prispodoba) ▸ allegóriaSedeči Kronos s koso je alegorija časa oziroma minljivosti. ▸ A kaszával ülő Kronosz az idő, illetve a mulandóság allegóriája.
Za Botra so rekli, da je alegorija sodobnega razvitega kapitalizma. ▸ A Keresztapára azt mondták, hogy a modern, fejlett kapitalizmus allegóriája.
Sopomenke: alegorika

alergičen pridevnik
1. (o človeku) ▸ allergiásŠtevilo ljudi, ki so preobčutljivi oziroma alergični na sonce, se občutno povečuje. ▸ Érezhetően nő azoknak a száma, akik túlérzékenyek, illetve allergiásak a napra.

2. (o obolenju) ▸ allergiásSopomenke: alergijski

3. (o odporu do česa) ▸ allergiásAmpak da bi bil kdo alergičen na počitnice, tega pa še nisem slišala. ▸ Nem hallottam még arról, hogy valaki a nyaralásra lenne allergiás.

aloja vera stalna zveza
1. botanika Aloe vera (rastlina) ▸ aloe vera, aloé vera
Prerežite list aloje vere in iz njega iztisnite sok oziroma gel. ▸ Vágjon fel egy aloe vera levelet, és nyomja ki a levét, illetve a zselés belső anyagot.
Sopomenke: aloe vera

2. neformalno (izvleček) ▸ aloe vera, aloé vera
Kdor je že poskusil preprečiti izpadanje las z alojo vero, pravi, da boljšega sredstva ni. ▸ Bárki, aki aloe verával próbálta megelőzni a hajhullást, azt mondja, hogy nincs jobb szer.
Sopomenke: aloe vera

ampula samostalnik
1. (steklenička) ▸ ampulla
2. religija (posoda za sveto olje) ▸ ampulla
Canterburyjski nadškof sveto olje nalije iz ampule oziroma rimske posode na žlico za maziljenje in vladarja mazili po rokah, prsih in glavi. ▸ A canterburyi érsek a szent olajat az ampullából, illetve a római edénykéből a kenet feladására szolgáló kanálba önti, majd felkeni az uralkodó kezére, mellkasára és fejére.

3. medicina (del organa) ▸ ampulla
Jajčna celica po ovulaciji prispe v infundibulum (lijak jajcevoda) in nato v njegovo razširitev (ampulo). ▸ A petesejt az ovuláció után az infundibulumba (a petevezeték tölcsérébe), majd annak a kiöblösödésébe (az ampullába) érkezik.

bik samostalnik
1. (žival) ▸ bika
2. tudi z veliko začetnico, v astrologiji (znamenje v horoskopu) ▸ Bika [znamenje]Samski biki utegnejo na nenavadnem mestu srečati sorodno dušo. ▸ Az egyedülálló Bikák váratlan helyen találkozhatnak a lelki társukkal.
Vpliv Sonca v Biku bo prinesel željo po izkazovanju nežnosti. ▸ A Nap hatása a Bika jegyében a gyengédség kimutatása iránti vágyban mutatkozik meg.
Po sončnem horoskopu ima Luno v znamenju Bika. ▸ A naphoroszkóp szerint a Holdja a Bika jegyében áll.

3. neformalno, izraža negativen odnos (neumen človek) kontrastivno zanimivo ▸ marhaJezno mu je zaklical: "Hej, ti neumni bik!" ▸ Mérgesen utánakiáltott: „Hé, te hülye marha!”
"O, ti bik zarukani!" se je Diane razburila nad voznikom avtomobila pred sabo. ▸ „Ó, te tökkelütött marha!” – fortyant fel Diane az előtte haladó buszsofőr miatt.

4. finance (veliko zvišanje tečajev) ▸ bikaNa svetovnih borzah je včeraj bik končno pregnal medveda: delniški tečaji so poskočili od Tokia do New Yorka in od Londona do Frankfurta. ▸ A világ tőzsdéin tegnap a bika végül elűzte a medvét: a részvényárak Tokiótól New Yorkig, Londontól Frankfurtig szárnyaltak.
Ko je borza v znamenju bika oziroma razcveta, se čez noč sama od sebe ne sprevrže v obdobje medveda oziroma daljšega obdobja nazadovanja, brez sprožilca. ▸ Amikor a részvénypiac a bika jegyében, azaz fellendülőben van, nem fordul át ok nélkül egyik napról a másikra medvébe, azaz hosszan tartó hanyatlásba.

bólje better

bólje in bólje, vedno bólje better and better
čim prej tem bólje the sooner the better
toliko bólje so much the better
tem bólje all the better
oziroma bólje (rečeno) or rather
bólje je (vzeti...) it is preferable (to take...)
zaradi tega mi ni prav nič bólje I am no whit the better for it
gre mu (ekonomsko) bólje he is better off
sedaj mi gre (zdravstveno) bólje I am getting better now
bólje bi storil, če bi ostal doma you'd better stay at home, pogovorno you better stay at home
bólje ne! (= tega Vam ne svetujem) you had better not!
sinoči, oziroma bólje rečeno, davi smo imeli vihar last night, or rather, this morning there was a storm
ni mogel napraviti bólje kot... he could not have done better than...
bólje se počutiti to feel (ali to be) better
posli gredo bólje business is improving
obrniti se, spremeniti se na bólje to change for the better
bólje drži ga kot lovi ga a bird in hand is worth two in the bush

caso moški spol primer, slučaj, naključje, pripetljaj; povod; sklon; sporno vprašanje; bolezenski primer

caso de conciencia vprašanje vesti
caso de necesidad sila, potreba
caso que, en caso de que, caso de v primeru da
dado caso que domnevajmo, da
demos caso que vzemimo, da
se da el caso que zgodi se, da
el caso es que stvar je ta, da; namreč
el caso es que no puedo hacerlo pri najboljši volji tega ne morem napraviti
estar en el caso biti na tekočem
hablar al caso stvarno, smotrno govoriti
hacer caso de ozirati se na, zelo ceniti, za važno imeti
hacer caso omiso de ne upoštevati
no hacer al caso ne ustrezati; nič ne deti
no me hace caso nič mu ne smem reči, ne posluša me
¡no le hagas caso! ne verjemi mu! ne poslušaj ga!
¡vamos al caso! k stvari!
de caso pensado namerno
del caso dotičen
en caso necesario (ali de necesidad) v primeru potrebe
dirección en caso necesario zasilen naslov (pri menici)
en ningún caso nikakor, v nobenem primeru
en su caso oziroma
yo en el caso de V. jaz na Vašem mestu
en tal caso v tem primeru
en todo caso v vsakem primeru; vsekakor, na vsak način
para el caso que za primer da
por el mismo caso ravno zato
si es caso mogoče

cepljiv pridevnik
1. fizika (o lastnosti elementa) ▸ hasadóKritična masa je najmanjša količina cepljivega materiala, ki je potrebna za stabilno verižno jedrsko reakcijo. ▸ A kritikus tömeg a stabil nukleáris láncreakcióhoz szükséges minimális hasadóanyag-mennyiség.
Jedrski obrati in cepljive snovi so podvrženi natančnemu mednarodnemu nadzoru. ▸ A nukleáris létesítményeket és a hasadóanyagokat szigorú nemzetközi ellenőrzésnek vetik alá.
Jedra nekaterih kemijskih elementov oziroma njihovih izotopov so cepljiva. ▸ Egyes kémiai elemek vagy izotópjaik atommagja hasadó.

2. (o lesu) ▸ hasadó, hasítható
Smreka ima rumenkasto bel, lahek, lepo cepljiv in prožen les. ▸ A lucfenyőnek sárgásfehér, világos, szépen hasadó és rugalmas a faanyaga.
Glogovina je rdečkast ali rumeno rdečkast, težak, trd in težko cepljiv les. ▸ A galagonya vöröses vagy sárgásvörös, nehéz, kemény és nehezen hasadó fa.

citrus samostalnik
1. ponavadi v množini (sadež) ▸ citrusVitamin C večina povezuje s citrusi, natančneje z limono. ▸ A C-vitamint a legtöbben a citrusokkal, pontosabban a citrommal kapcsolják össze.
Sopomenke: agrum

2. ponavadi v množini (drevo) ▸ citrusKakšnega posebnega rednega obrezovanja citrusi ne potrebujejo oziroma ga slabo prenašajo. ▸ A citrusok nem igényelnek semmilyen különleges, rendszeres metszést, illetve rosszul tűrik azt.
Sopomenke: agrum

convenance [kɔ̃vnɑ̃s] féminin soglasnost, skladnost, harmonija; primernost, prikladnost, ustreznost; spodobnost, dostojnost, bontonske navade, manire; okus, všečnost

à ma convenance kot mi prija, kot mi je všeč
à votre convenance (čisto) po vaši volji, kot vam je drago
par convenance zaradi spodobnosti, dostojnosti
contraire aux convenances neprimeren, nedostojen, nespodoben
mariage masculin de convenance preračunana ženitev oziroma možitev
avoir à sa convenance imeti pri roki, na voljo, na poljubno razpolago
blesser les convenances pregrešiti se zoper dostojnost
observer, respecter les convenances spoštovati pravila o dostojnosti, dostojno se obnašati
solliciter un congé pour, de convenances personnelles prositi za dopust zaradi osebnih zadev
trouver quelque chose à sa convenance najti kaj po svojem okusu