Franja

otépati -am
I.
1. mlatarati: otepati z rokami v spanju
2. mahati: pes otepa z repom
3. tući, lupati (radi čišćenja): otepati lanene snope
4. lako udarajnći otresati: otepati sneg z obleke, prah s suknjiča
5. tjerati (ter-): otepati konju muhe
6. mlatiti: otepati hruške z drevesa
7. gumati, kusati: otepati polento; dan na dan otepati koruzni kruh
stalno jesti samo kukuruznicu, proju
8. udarajući snopom po buretu ili sličnom predmetu istresati prije vršidbe zrnje iz snopa, iz klasja: otepati pšenico
9. torokati, mlatiti: otepati neumnosti; otepati prazno slamo
II. otepati se
1. otimati se, braniti se: s palico se otepati psa; otepati se sitneža; otepati se dela
2. baviti se, nositi se: otepati se z revščino, s težavami
3. to se mu bo še otepalo
to će mu se još svetiti

péstovati -újem i pestováti -újem
1. pjestovati (pe-), nositi u naručju, na rukama: pestovati otroka
2. pestovati zlomljeno roko nositi ruku u zavoju
3. maziti: naš šef nikogar ne pestuje
4. pretjerano njegovati, liječiti, preterano negovati, lečiti: pestovati rano, prehlad

plavíti -im i pláviti -im
1. spuštati nizvodno: plaviti les po Dravi
2. nositi nizvodno: reka je plavila trupla utopljencev
3. naplavljati: reka plavi zlati pesek

znášati -am
I.
1. noseći skupljati, nositi na jedno mjesto: znašati drva na kup
2. graditi: znašati gnezdo
3. nagomilavati: naliv znaša blato na travnik
4. iznositi: račun znaša 3000 tolarjev
II. znašati se nad kom iskaljivati gnjev na kom

žalováti -ujem, žaluj -te, žaloval -a
1. tugovati: žalovati za izgubljeno srečo
tugovati za izgubljenom srećom; žalovati za domom, po domu
tugovati za zavičajem; žalovati nad kom = zaradi koga
tugovati zbog koga
2. tugovati, korotovati, nositi crninu, biti u žalosti: žalovati za možem

anorak samostalnik
(oblačilo) ▸ anorák, széldzseki

bandêro (-a) n rel. stendardo, gonfalone:
procesija z banderi processione con stendardi
pren. pejor. nositi bandero v čem portare la bandiera, primeggiare in qcs.

baretka samostalnik
(pokrivalo) ▸ barett, svájcisapka

bikini samostalnik
1. tudi v pridevniški rabi (kopalke) ▸ bikiniNjena postava je popolna in tudi bikini ji lepo pristaja. ▸ Tökéletes az alakja, és a bikini is jól áll neki.
Sopomenke: bikinke

2. tudi v pridevniški rabi (del telesa) ▸ bikiniPredel bikinija je zelo občutljiv na bolečino, zato je puljenje dlak na tem predelu precej boleče. ▸ A bikini zóna nagyon érzékeny, ezért a szőrtelenítés fájdalmas ezen a területen.

bikinke samostalnik
(kopalke) ▸ bikini

bluza samostalnik
(oblačilo) ▸ blúz

bráda (-e) f

1. anat. mento

2. barba:
briti brado farsi la barba, radersi
gladiti brado accarezzarsi la barba
nositi brado portare la barba
gosta, trda brada barba folta, ispida
črna, siva brada barba nera, brizzolata
kozja brada barbetta, pizzo
inter. pri prerokovi bradi! per la barba del Profeta!

3. ekst. barba:
gamsova brada barba del camoscio
agr. brada na koruznem storžu barba del granoturco

4. les. sfrangiatura; metal. bava; sbavatura
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. ta dovtip ima že brado la barzelletta è vecchia come il cucco
imeti dve bradi avere il doppio mento, la pappagorgia
friz. cesarska, francoska, mornarska brada barba imperiale, alla francese, alla Cavour
čeb. brada (pri panju) banco d'involo
bot. judovska brada sassifraga (Saxifraga sarmentosa)
bot. travniška kozja brada barba di becco (Tragopogon pratensis)
PREGOVORI:
Bog je sam sebi najprej brado ustvaril il primo prossimo è se stesso

brezrokavnik samostalnik
(oblačilo) ▸ mellénySopomenke: telovnik
Povezane iztočnice: odsevni brezrokavnik

bŕk (-a) m

1. baffo:
dolgi brki mustacchi
sukati, vihati si brke arricciarsi i mustacchi
briti, nositi brke radersi, portare i baffi
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
brki so se mu povesili si sente offeso, scoraggiato
smejati se v brk ridere sotto i baffi
v brk kaj povedati cantarla chiara a qcn.
v brk se komu smejati, lagati ridere in faccia a qcn., mentire a qcn. sfacciatamente, spudoratamente, per la gola

2. pl. brki baffi (del topo, del gatto ecc.)

3. bot.
mačkov brk (vrtna črnika) fanciullaccia (Nigella damascena)

brki samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajusz [szőrsáv a felső ajak felett]Bil je visok, suh človek, oblečen v črno, s črnimi brki. ▸ Magas, vékony férfi volt, feketébe öltözve, fekete bajusszal.
Njegova usta so pod mogočnimi brki vedno razlezena v širok nasmeh. ▸ Szája mindig széles mosolyra nyílik hatalmas bajusza alatt.
Bil je plavolas, s kodrastimi lasmi in z močnimi brki. ▸ Szőke, göndör hajat és dús bajuszt viselt.
Sopomenke: brčice

2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz [a leggyakrabban a pofa két oldalán, pl. macskáknál, kutyáknál, rozmárnál]
Mačke uporabljajo svoje brke, da ugotovijo, kako širok je prostor, kjer se nahajajo, in ali bodo prišle skozi. ▸ A macskák a bajuszukkal határozzák meg, hogy milyen széles az a hely, ahol vannak, és hogy átférnek-e rajta.
Dolgi brki okoli gobčka nam povedo, da miši v trdi temi dobro zaznavajo okolico s tipom. ▸ A hosszú bajuszszálak a pofa körül arról árulkodnak, hogy a koromsötétben élő egerek tapintással is jól érzékelik a környezetüket.
Sopomenke: brčice

3. (packe od hrane) ▸ bajusz [ételfolt]
Mami je izpila dolg požirek in z belimi brki pene okrog ust megleno ugovarjala: "Si čisto ob pamet? ▸ Anya nagyot kortyolt, és a szája körül fehér habos bajusszal homályosan tiltakozott: „Elment az eszed?”

4. (moškim brkom podoben pas dlak) ▸ bajusz [némely állatoknál, például macskánál, kutyánál, rozmárnál; lehet nőknél is]
Mroža z njegovimi okli in brki v hipu prepoznamo. ▸ A rozmárt azonnal felismerjük az agyaráról és a bajuszáról .
Kmalu bodo mladiču zrasli tudi značilni beli brki, ki spominjajo na brke kakšnega cesarja. ▸ Lassan kinő a kölyökállat jellegzetes fehér bajusza, ami császári bajuszra emlékeztet.
Po uživanju teh pripravkov ženskam pričnejo rasti brki in včasih celo brada. ▸ Ezeknek a termékeknek a fogyasztása után a nőknek bajusza, sőt néha szakálla nő.
Sopomenke: brčice

capa samostalnik
1. ponavadi v množini (ponošeno oblačilo) ▸ rongy, göncNa ulicah je videti ljudi, oblečene v raztrgane cape in pokrite s polivinilom. ▸ Az embereket szakadt göncökben, és polivinilbe burkolózva lehet látni az utcán.Za maturo je potrebovala obleko, pa sem prodala svojo, dve zimi sem hodila okrog v capah. ▸ Szüksége volt egy ruhára az érettségire, és én eladtam az enyémet, két télen át rongyokban jártam.

2. ponavadi v množini, izraža negativen odnos (oblačilo) ▸ gönc, rongy
Najbrž je hotela reči, da njene trendovske cape niso primerne zame. ▸ Minden bizonnyal azt akarta mondani, hogy a trendi göncei nem valók nekem.
Ona izdaja denar za cape in kozmetiko in leta za mlajšim moškim. ▸ Göncökre és kozmetikára költi a pénzt, és fiatalabb férfiak után rohangál.
Najbolj nas razžalosti, kadar ujamemo v cenene cape odete lepotice, ki bi morale s svojimi atributi osupniti naše oko. ▸ A leginkább az az elszomorító, amikor silány rongyokba öltözött szépségeket kapunk lencsevégre, akik amúgy ámulatba ejthetnének bennünket.

3. (kos blaga) ▸ rongy
Veliki spinaker se kot stara capa pobesi z jambora. ▸ A nagy spinnaker régi rongyként lógott alá az árbocról.
Polovica obleke je v capah visela z nje, iz levice pa ji je kapljala kri, kjer jo je ogrebel medved. ▸ A fél öltözéke rongyként lógott róla, a bal karjából pedig, ahol a medve belevájta karmait, csöpögött a vér.

4. izraža negativen odnos (neodločen človek) ▸ rongy [ember] ▸ senkiházi
Žena ga vpričo drugih ozmerja s šlevo ali capo. ▸ A felesége mások előtt anyámasszony katonájának és rongy embernek nevezi.

cesárski (-a -o) adj.

1. imperiale

2. hist. imperiale, dell'impero (austro-ungarico); cesareo;
cesarsko-kraljevi uradnik funzionario imperial-regio
nositi cesarsko suknjo servire nell'esercito (austro-ungarico)
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
cesarski orel aquila imperiale
med. cesarski rez taglio cesareo
bot. cesarski tulipan corona imperiale (Fritillaria imperialis)

čador samostalnik
(žensko oblačilo) ▸ csador

čelada samostalnik
(zaščitno pokrivalo) ▸ sisakPovezane iztočnice: kolesarska čelada, vikinška čelada, čelada za motokros

čévelj (-vlja) m

1. scarpa; calzatura:
čevlji žulijo le scarpe sono strette
nositi, obuti, sezuti čevlje portare, mettere, togliersi le scarpe
boksasti, lakasti čevlji scarpe di vitello, di vernice
nizki, visoki čevlji scarpe basse, alte
ortopedski, otroški, planinski, smučarski čevlji scarpe ortopediche, da bambino, scarpe da montagna, scarponi da sci
krema za čevlje lucido, crema per scarpe
krtača za čiščenje čevljev spazzola da scarpe
žlica za čevlje calzatoio, corno
čistilec čevljev lustrascarpe
tovarna čevljev calzaturificio
trgovina s čevlji negozio di calzature
pren. dati koga na čevelj, na konec čevlja buttar fuori qcn.
pog. kje tišči čevelj? cos'è che non va?

2. nareč. stivale:
čevlji z mehkimi golenicami stivali con gambali flosci

3. teh. scarpa, fodera; elektr. terminale del polo

4. (dolžinska mera) piede
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
med. mavčni čevelj ingessatura della gamba
hist. španski čevelj (mučilna naprava) stivaletto maltese
PREGOVORI:
le čevlje sodi naj kopitar a ciascuno il suo mestiere
brez muje se še čevelj ne obuje nulla si acquista senza fatica, eccetto sporcizia ed unghie lunghe