Franja

milliasse [miljas] féminin, vieilli, humour neizmerno število, ogromna količina, množina

bogát rich (z in, with); wealthy; well off; affluent, opulent; (obilen) abundant, copious

zelo, neizmerno bogát enormously rich; as rich as Croesus
bogáta izbira a wide selection
bogáta pojedina a rich feast
bogáta rima rich rhyme
bogáta zemlja rich (ali fertile) soil
bogáta žetev a rich harvest, heavy crop, bumper crop
z zlatom bogáta ruda an ore rich in gold
bogát z živino rich in cattle
bogáto ilustriran profusely illustrated
biti zelo bogát to be rolling in money, to be made of money
biti bogát z to be rich in
postati bogát to become rich

cȁr m, zval. cȁre, orod. cȁrem, mn. cȁrevi (rus. car, strus. , got. , gr. , lat. Caesar)
1. car, cesar: turski, etiopski, japanski car; biti car na svome biti sam svoj gospod; blago -a Radovana neizmerno bogastvo; -u uz koljeno sjediti doseči najvišje časti v javnem življenju; dotjerati -a do duvara spraviti koga v brezizhoden položaj; živjeti kao mali car; gorski car hajduk kot gospodar gozdov
2. zmijski car zool. udav, Boa constrictor

end¹ [end] samostalnik
konec, kraj, zaključek; meja; propad, smrt; namen, cilj; izid, uspeh, posledica, korist

East End vzhodni del Londona
at the far end na drugem koncu
to be at one's wits' end ne vedeti, kako in kam
up to the bitter end, to the end of the chapter do samega konca, do smrti
to come to an end končati se
to come to the end of one's tether doseči skrajno mejo, biti na koncu
no end of a fellow sijajen dečko
pogovorno to go off the deep end razburiti, razjeziti se, pobesneti
my hair stood on end lasje so mi stali pokonci
to have s.th. at one's fingers' end dobro vedeti ali znati
to get hold of the wrong end of the stick začeti na napačnem koncu
in the end na koncu, končno
geometrija the end of the line krajišče
no end of neskončno, neizmerno
the end justifies the means namen posvečuje sredstva
to keep one's end up pretolči, prebi(ja)ti se
the latter end starost, smrt
at a loose end brez posebnega opravila
to make both ends meet prebi(ja)ti se z denarjem
to no end zaman
shoemaker's end dreta
to the end that zato, da bi
to what end? čemu?
West End zahodni del Londona
end to end po dolžini, drug za drugim
at your end pri vas, v vašem kraju
to have at one's tongue's end imeti na koncu jezika

excès [ɛksɛ] masculin presežek; nezmernost, čezmernost, brezmernost; pretiravanje; ekstrem; ekscès; prekoračenje (uradne oblasti); mathématiques ostanek; pluriel prestopki, kršenje reda, izgredi, nasilnost(i)

à l'excès čez vse mere, neizmerno, skrajno, pretirano
par excès de prudence pretirano previdno
les excès des troupes d'occupation nasilnosti okupacijskih čet
excès de fatigue preutrujenost
excès de population preobljudenost
excès de poids prevelika teža
excès de conduite razuzdano vedenje
excès de pose (photographie) preosvetlitev
excès de pouvoir prekoračenje kompetenc
excès de table pretirano uživanje jedi in pijač
excès de vitesse prekoračenje hitrosti
excès de zèle prevelika vnema
boire, manger avec excès, à l'excès čezmerno piti, jesti
pousser jusqu'à l'excès gnati, tirati do skrajnosti, do zadnjega
tomber d'un excès dans un autre padati iz ene skraj

exeō -īre -iī (redko -īvī) -itum

I. intr.

1. ven iti, iziti, oditi, odhajati, odpotovati, odriniti, izseliti se: dum … exeo Pl., cum Catilinae dies exeundi constituta est Ci., vivum exire Ci., Vell. rešiti se, ut tum exirent N. Od kod? z adv.: exire inde Pl., hinc ab Thaide Ter., hinc N., nulla hinc exire potestas V. uiti, uteči; z abl.: portā Pl., portis apertis V., domo Pl., Ci., C., castris C., saeptis, statione V., fornice H.; s praep.: ex urbe Pl., Ci., e balneo, e patria Ci., e finibus suis, ex castris C., e conspectu V., de cavea, de triclinio, de provincia Ci., ab urbe L. Kam?: foras Pl., Varr., ad te Pl., ad me Ter., legati ad eos exierunt Ci., exire in alias domos tamquam in colonias Ci., in provinciam C., in luminis oras Lucr., ne solus rusve peregreve exirem H. da ne bi sam potoval; s sup.: exire praedatum in agrum Romanum L.; pesn. z inf.: eximus intus ludos visere Pl., exierant dare veris opes Stat. V pass. brezos.: crepuit ostium, exitur foras Pl., nollem huc exitum Ter. rad bi, da ne bi bil (da nisem) … izšel, uti inde exiri possit Ca., quā in Novam viam exitur Varr., non posse exiri C. da ni možno izseliti se; occ.
a) (iz)stopiti (i)z ladje, izkrcati se, stopiti na suho: Ostiae … eum exire posse Ci., exire de navi Ci. ep., neminem ex nave exire passus est N., exire in terram ci., N.
b) voj. vzdigniti se na vojsko, odriniti, iti na vojsko, na boj(išče): exitum est maxumā copiā Pl., cum paludatus exisset Ci., ex Italia ad bellum civile exire Ci., exire (sc. castris) de tertia vigilia C., ad pugnam V., L., in aciem L., extra vallum L.; (o ladjah) odjadrati, odpluti: prius quam classis exiret, cum classis exisset N.

2. (o stvareh)
a) (o tekočinah) izteči (iztekati): ut … e visceribus sanguis exeat Poeta ap. Ci., veterem exire cruorem passa O.
b) (o vodovju) α) iztekati se, izlivati se: per septem portus in maris aquas O., in Scythicum sinum Mel. β) čez bregove stopiti, čez bregove udariti: cum spumeus amnis exīt (= exiit) V. γ) pritekati, izvirati: fons solo exit V.
c) (o rastlinah) (pri)kliti iz … , poganjati: Varr., quae (arbor) stirpibus exit ab imis V., exit pampinus de stamine O., lupinus agro limoso exit Col., folia a radice exeunt Plin.
č) (o žrebu) iz žrebovnice iziti, izhajati, izžrebati se: Lamp., exit sors ci., cuius nomen exisset Ci. je bilo izžrebano, senatores, qui C. Verre sortiente exirent Ci., primus ante omnīs exit locus … V., omnium versatur urnā serius ocius sors exitura H.
d) pesn. na dan priti, na dan prihajati, posta(ja)ti, pojaviti (pojavljati) se: currente rota cur urceus exit? H., cum ipsis vocibus … exeunt gestus Q.
e) (o besedah) priti (prihajati) iz ust: verbum, oratio exit Ci., nihil non consideratum exibat ex ore Ci., nihil insolens (nobena ošabna beseda) ex eius ore exiit N., maligna et vix exeuntia verba Sen. ph.
f) iztekati se v kaj: artius exit in spatium (Bosporus Thracicus) Mel.
g) vzdigniti (vzdigovati) se, kvišku, v zrak odleteti, vzleteti, vzpe(nja)ti se, kvišku moleti: exire in auras Lucr. (o ognju), curribus auras in aetherias V., hic mihi domus exit V. se mi dviga, mi stoji, ubi (vites) exierint V. so se vzvile, exit ad caelum arbos V., colles exire videntur O., ut (novellae) in altitudinem exeant Plin.

3. pren.
a) iti iz (s) česa, izstopiti iz (s) česa, zapustiti (zapuščati) kaj: e(x) vita Ci., ali de vita Ci., Plin. iun. iti s tega sveta, zapustiti ga, umreti, e patriciis exire Ci. izstopiti iz patricijskega stanu, memoriā exire (z ACI) L. izginiti iz spomina, pozabiti se, opus laudabile, numquam a memoria hominum exiturum Sen. ph., exire de (e) potestate (sc. mentis) Ci. ali a se Petr. „iz svoje lastne oblasti priti“ = iz uma priti, pamet izgubiti, (v pf. tudi =) ne biti več gospodar samega sebe, me studio gloriae exisse Ci., exire servitio V. uiti mu, rešiti se ga; de sponte eius (filiae), id est de voluntate exire Varr. odpovedati se svobodnemu razpolaganju z njo.
b) zaiti v kaj: necesse est exeat in immensum cupiditas Sen. ph. = se mora vsekakor neizmerno razpasti.
c) occ. α) izkopati se iz … : aere alieno (iz dolgov) exire Ci. β) med ljudi priti, v javnost prodreti, raznesti (raznašati) se, razširiti (razširjati) se (pogosto z ACI): fama exierat N., si in turbam exisset N., opinio etiam sine auctore exierat L., exiit opinio Suet., in vulgus exire et posteris prodi Plin. iun., ea res prodita est et in vulgus exivit Gell. γ) (o času) miniti (minevati), poteči (potekati), preteči (pretekati): quinto anno exeunte Ci. konec petega leta, exeunte hieme S., dies exit censurae, indutiarum dies exierat L., nullus mihi per otium dies exit Sen. ph., securus tibi et laetus dies exit Plin. iun. δ) mero ali mejo prekoračiti, preseči (presegati), raztegniti (raztezati) se: vide, ne novenae istae partes non exeant extra pecoris minoris ac maioris nomen Varr., vestra vita, licet supra mille annos exeat, in artissimum contrahetur Sen. ph., probationes in tertium diem exierunt Plin. iun.; (o dogodkih) spadati, priti na (v) … , biti na (v) … : exit … in Maias sacrum Florale Kalendas O., exire in hunc mensem O., in urbis nostrae ducentesimum annum Plin. ε) nagniti (nagibati) se na kaj, obrniti se zoper koga: exire in iram Lucan. razjeziti se, in aliquem Stat. besneti. ζ) v govoru zaiti, zahajati, zastraniti (zastranjevati): in allegorias et aenigmata, in laudes Castoris et Pollucis Q.

— II. trans. (večinoma pesn.)

1. (podobno glag. excedere) iti čez kaj, prekoračiti kaj, preseči (presegati) kaj: limen Ter., flumen, Avernas valles, modum O., lubricum iuventae T.

2. (podobno glag. effugere) uiti, (iz)ogniti (izogibati) se komu, čemu: feros exibant dentis adactūs Lucr., corpore tela modo atque oculis … exit V., vim viribus exit V. odbija, venientem eludit et exit Stat., exire ictūs Ambr.

Opomba: Nenavadne obl.: impf.: exiebant It.; pf.: exīt (= exiit) Pl., V.; fut. act.: exeam Vulg., exies Luc., Vulg., exiet Sen. ph., Eccl., exient Lact.

immense [imɑ̃s] adjectif neizmeren, brezmejen, neskončen, ogromen; grozen, strašanski

c'est immense! (familier) to je fantastično, sijajno!
fortune féminin immense neizmerno, ogromno premoženje

in-numerābilis -e, adv. innumerābiliter neštevilen, brezštevilen, ne(pre)števen, neizmeren; sinekdoha ogromen: Lucr., innumerabiles leges sunt latae Ci., innumerabiles hostium copias fudisti Ci., domuisti gentes innumerabiles Ci., statuae Plin. iun., mundi Ci.; enalaga: i. series annorum H., ex quo intellexistis innumerabilem frumenti numerum aversum esse Ci., pecunia Ci., possessiones Ci., multitudo Ci., numerus annorum Gell., Q.; subst.: innumerabilia parentibus debemus Ci. neizmerno veliko, formantur verba paene innumerabiliter Ci. neštetokrat.

mikroskopski pridevnik
1. (o mikroskopu) ▸ mikroszkópos, mikroszkopikusMed najpogostejše medicinske preiskave spadata prav kemijska in mikroskopska analiza urina. ▸ A vegyi és mikroszkópos vizeletvizsgálat a leggyakoribb orvosi vizsgálatok közé tartozik.
Če bo mikroskopski pregled potrdil, da je ta bezgavka zajeta s tumorjem, bo sledila odstranitev vseh ostalih bezgavk. ▸ Ha a mikroszkópos vizsgálat megerősíti, hogy a nyirokcsomó daganatos, az összes többi nyirokcsomó eltávolítása következik.

2. (ki se ga vidi le z mikroskopom) ▸ mikroszkopikusPrisotnost mikroskopskih celic umazanije v zraku lahko spodbudi nastanek krvnih strdkov. ▸ A levegőben lévő mikroszkopikus szennyeződések jelenléte serkentheti a vérrögök kialakulását.
Živalstvo pa je neizmerno pestro, od mikroskopskih bakterij do največjih in najbolj razvitih sesalcev. ▸ Az állatvilág azonban rendkívül változatos a mikroszkopikus baktériumoktól a legnagyobb és legfejlettebb emlősökig.

3. (zelo majhen) ▸ mikroszkopikus
Poleg sodelovanja v znanstvenem svetu pa me zanima tudi sodelovanje na bolj mikroskopski ravni. ▸ A tudományos világ szintjén való együttműködés mellett a mikroszkopikusabb szintű együttműködés is érdekel.
Ali tak, pravzaprav mikroskopski učinek upravičuje precej visoko ceno tovrstnih izdelkov? ▸ Vajon egy ilyen mikroszkopikus hatás indokolja az ilyen termékek meglehetősen magas árát?
Če bi se največji slovenski banki res združili, bi obvladovali pol slovenskega trga, v evropskem merilu pa bi še vedno ostali precej mikroskopski. ▸ Ha a két legnagyobb szlovén bank egyesülne, akkor a szlovén piac felét uralnák, de európai viszonylatban még mindig mikroszkopikus méretűek maradnának.

4. izraža poudarek (zelo podroben) ▸ mikroszkopikusRazgrnejo in z mikroskopsko natančnostjo secirajo vsako napako, neumnost in nerodnost, ki se zgodi poslancem. ▸ Feltárnak és mikroszkopikus pontossággal boncolgatnak a parlamenti képviselőkkel kapcsolatos minden hibát, butaságot és ügyetlenséget.

mile [máil] samostalnik
milja (1609 m)

nautical (ali sea) mile morska milja (1863 m)
miles easier (better, worse) mnogo lažje (boljše, slabše)
miles apart na milje oddaljen, figurativno neizmerno daleč
figurativno not to come within a mile of ne približati se niti za korak
give him an inch and he will take a mile če mu ponudiš prst, zagrabi celo roko
pogovorno that sticks out a mile to še slepec vidi
figurativno to miss s.th. by a mile popolnoma zgrešiti
navtika to make short miles hitro jadrati, pluti

nèmjeren -a -o (ijek.), nèmeren -a -o (ek.)
1. nemerjen, netehtan
2. neizmeren: -o blago neizmeren zaklad, neizmerno bogastvo

padalka samostalnik
1. (športnica) ▸ ejtőernyősZbirko muzeja športa je obogatila najuspešnejša slovenska padalka vseh časov Irena Avbelj. ▸ A Sportmúzeum gyűjteményét Irena Avbelj, minden idők legsikeresebb szlovén ejtőernyősnője gazdagította.
2. lahko izraža negativen odnos (ženska, ki se pojavi občasno ali nepričakovano) ▸ beeső személy
Hvaležna sem vam za vse vaše poste, za vse spodbudne besede, ki jih zapisujete in so nam padalkam, ki forum v večini primerov samo beremo, v neizmerno pomoč in moralno podporo. ▸ Hálás vagyok minden hozzászólásáért, minden bátorító szaváért, amit leír, ami óriási segítség és erkölcsi támasz nekünk, akik csak úgy néha-néha bekukkantunk a fórumra.

potrpljênje (-a) n pazienza; sopportazione; calma:
izgubiti potrpljenje perdere la pazienza
malo potrpljenja! un po' di pazienza!, abbia(te) pazienza!
za to delo je treba dosti potrpljenja per questo lavoro occorre (avere) la pazienza di un certosino
pren. neizmerno potrpljenje, neskončno potrpljenje la pazienza di Giobbe
PREGOVORI:
potrpljenje je božja mast (samo revež je, kdor se z njo maže) campa, cavallo mio, che l'erba cresce
potrpljenje železna vrata prebije chi la dura la vince

untold [ʌntóuld] pridevnik
nepovedan, nerečèn; nepreštet; neštet, neštevilen, brezštevilen; neizmeren; neizrekljiv, neizrečen

untold wealth neizmerno bogastvo
to leave a story untold ne povedati zgodbe
to leave nothing untold vse povedati
you can trust him with untold gold lahko mu zaupate zlato, ne da bi ga prešteli

ἄγαν adv. (ἀγα-) zelo, povsem, preveč, neizmerno.

ἀ-θέσφᾰτος 2 (θεός, φημί) ep. poet. neizmerno velik (dolg); brezštevilen, preobilen, neskončen.

ἀ-πέλεθρος 2 (πέλεθρον) ep. neizmeren. – adv. ἀπέλεθρον neizmerno daleč.

ἄ-πληστος 2 (πίμπλημι) 1. neizpolnjen, prazen. 2. nenasiten, lakomen, neizmerno velik χαρά.

μῡρίος 3 1. premnog, neštevilen, neizmeren, neizmerno velik (dolg), tisočkraten; μυρία ᾔδη je mnogo izkusil, je imel mnogo izkušenj. 2. μῡ́ριοι 3 desettisoč, ἀσπὶς μυρία 10000 ščitonoscev, ἵππος μυρίη 10000 konjenikov.

ὅσος 3 [Et. iz ὁτjο-ς, kor. jo-, gl. ὅς] ep. poet. tudi ὅσσος, ὅσσος τε, ep. ὁσσάτιος, korel. k τόσος, τοσοῦτος; tako velik (dolg, daleč, tolik), kakor; kolikršen: 1. τοσοῦτος, ὅσος = lat. tantus … quantus tolikšen kakor, τοσοῦτοί ἐσμεν, ὅσοι νῦν συνεληλύθατε toliko nas je, kolikor se vas je sedaj sešlo; pl. vsi, ki; vse, kar; ὅσοι μὲν … οἳ δέ vsi ki … ti pa; ὅσος τις kolikršen pač, ὅσοί τινές εἰσιν kolikor jih je, v kolikršnem številu pač, ὅση μὴ ἱερὰ (χώρα) kolikor je neposvečene zemlje. – pri sup. kar: ὅσας πλείστας (ἐδύνατο) kar največ; tudi brez δύνασθαι; ἀμήχανος ὅσος neizmerno (čudo) velik, θαυμαστὸς ὅσος (mirum quantum) čudovito velik; ἄφθονοι ὅσοι v obilici. 2. v zavisnem vprašanju: ὁρᾷς, ὅση ἡ θεῶν ἰσχύς ἐστιν. 3. v vzkliku: εἰς ὅσον κλύδωνα συμφορᾶς ἐλήλυθεν v kako veliko nesrečo je zabredel! 4. brez glagola: ὅσαι ἡμέραι vsak dan, ὅσα ἔτη (ἐστίν) kolikor je let, vsako leto. 5. z inf. (za τοσοῦτος) = ὥστε: τὸ θεῖον τοσαύτην ἔχει τὴν σοφίαν, ὅσην πάντα εἰδέναι. Ἐλείπετο τῆς νυκτός, ὅσον σκοταίους διελθεῖν. 6. adverb. a) ὅσῳ (za)kolikor, čim; ὅσῳ … τοσούτῳ kolikor … toliko = tanto … quanto (s kompar. in brez kompar.), ἐν ὅσῳ medtemko, dokler, ἐφ' ὅσον v kolikor, pri komp.: čim; καθ' ὅσον μή razen da; b) ὅσ(σ)ον, ὅσατε, ὅσσον τε kolikor, kolikor daleč, tako silno, kakor, v kolikor, ὅσον τάχιστα (τάχος) kar najhitreje, čimprej, ὅσον οὔπω, οὐδέπω skoraj že, kmalu, μικρὸν ὅσον ὅσον le še nekaj malega (malo časa) NT, ὅσα δή kolikorkoli, karkoli, ὅσον μόνον samo, le (tako daleč, kakor), ὅσον οὐ skoraj, malodane, ὅσα πρὸς τοὺς θεούς kar se tiče bogov, ὅσον ἐπ' αὐτῷ kolikor je to od njega odvisno (v njegovi moči), ὅσον ἐδέεο dokler si prosil; c) pred števniki in določili mere: (ὅσα γε, ὅσαπερ) nekako, približno, okoli; d) pri komp. za kolikor, ὅσον τε toliko da, dosti, da, kolikor.