Franja

another [ənʌ́ðə] zaimek & pridevnik
drug, drugačen; še eden

one after another drug za drugim
another and another vedno več
he's a fool, you're another on je norec in ti tudi
I'll wait another day or two počakal bom še nekaj dni
just such another prav takšen
many another marsikateri drugi
one another drug drugega, vzajemno
that's another pair of shoes, that's another thing altogether (ali entirely) to je nekaj čisto novega (drugega)
will you take another piece izvoli(te) še en košček
another place drugje
one from another, from one another drug od drugega
it's one thing to promise, another to perform lahko je obljubiti, težje izpolniti
to take for one another zamenjati drugega z drugim
another time drugič
wait for another hour počakaj še eno uro
not another word! niti besede več!
one thing with another drugo z drugim
yet another? še eden?

fiktiven pridevnik
1. (neobstoječ; izmišljen) ▸ fiktív, képzeletbeli, kitaláltRazkritje, da so bile reporterjeve zgodbe dejansko fiktivne, je ameriško javnost šokiralo. ▸ Sokkolta az amerikai közvéleményt az a felismerés, hogy a riporter történetei valójában kitaláltak voltak.
Z vlogo šerifa v fiktivnem mestecu Mayberry pa je postal eden izmed najbolj priljubljenih igralcev tistega časa. ▸ Egy fiktív város, Mayberry seriffjeként eljátszott szerepe a kor egyik legnépszerűbb színészévé tette.
Denar v tej hiši je bolj fiktivna zadeva. ▸ A pénz ennél a háznál inkább fiktív dolog.

2. (o goljufanju) ▸ fiktív, kamuSklepal je razne fiktivne posle in navidezne pogodbe ter jih celo overjal pri notarju. ▸ Különböző fiktív ügyleteket és látszatszerződéseket kötött, amelyeket még közjegyzővel is hitelesíttetett.Mafijci so ustanavljali fiktivna podjetja in izigravali davčne predpise. ▸ A maffiózók fiktív vállalatokat hoztak létre és kijátszották az adószabályokat.Marsikateri fiktivni študent bi bil prijavljen na zavodu za zaposlovanje, če si ne bi s pridobitvijo statusa omogočil dela prek študentske napotnice. ▸ Jó néhány fiktív hallgató a munkaügyi központban lenne bejelentve, ha a hallgatói státusz megszerzésével nem lett volna lehetősége dolgozni diákstátuszban.Dodajajo, da so leta dobivali fiktivne račune za dimnikarske preglede, saj dimnikarjev k njim ni bilo. ▸ Hozzáteszik, hogy évek óta fiktív számlákat kapnak kéményellenőrzésről, hiszen kéményseprőknek nyomát sem látták.

full³ [ful] prislov
arhaično, poetično popolnoma, zelo

full well prav dobro
full many a marsikateri
full nigh skorajda; natanko
to hit full in the face udariti naravnost v obraz

many¹ [méni] pridevnik
mnogi, številni, mnogo, veliko

as many prav toliko
as many as 20 ne manj od dvajset
as many again; ali twice as many še enkrat toliko
many times velikokrat, često
many a time pogosto
how many? koliko?
how many times? kolikokrat?
many a man marsikateri
to be one too many for biti premočen za, biti prekanjen
too many by half za polovico preveč
one too many odveč, nezaželjen, eden preveč
many's the time pogosto
for many a long day zelo dolgo
in so many words dobesedno, izrecno
his reasons are many and good ima mnogo dobrih razlogov
many's the mnogo jih je, ki

marsi|kak (-a, -o) ➞ → marsikateri

màrsikàk, màrsikatéri maint, plus d'un, tel, il en est qui ; množina maints, nombre de, beaucoup de, bien des

marsi|kakš|en (-na, -no) ➞ → marsikateri

nemalokater|i [è,é] (-a, -o) (marsikateri) so mancher

nūllus 3, gen. nūllīus, dat. nūllī (iz nĕ + ūllus, gl. ūllus in prim. gr. οὐδ-είς)

1. adj. noben, nikakršen: Kom. idr., sitne aliqua huius rei actio an nulla Ci., nullus honor N., nullius rei cupidus N., aliud iter nullum C.; kadar stoji v abl. v zvezi s kakim subst., ga lahko slovenimo z brez: nullo periculo C. brez nevarnosti, nullo ordine commutato S., nullo ordine habitant Numidae L., nullo custode V., carmina scribis Musis et Apolline nullo Mart., vir nullis litteris Plin. iun. brez omike, neizobražen mož, raris ac prope nullis portibus C. ker je malo ali ker ni skoraj nič pristanišč, nullis ille movetur fletibus V. ne pusti se ganiti nikakršnim solzam, solze ga nikakor ne omečijo; litota: non nullis oculis observare V. s paznimi, budnimi očmi; prim. nōn nūllus marsikdo, nōn nūllī marsikateri, toda nūllus … nōn vsak, vsakdo: nullā re non relictā L. ne da bi pustil(i), kar koli, nullus admodum L. toliko kot nobeden, unus nullus Ci. noben posameznik, nullā unā re Ci. s prav nobeno stvarjo, ii nulli niti eden (nobeden) izmed njih: quaerit, num feriae piscatorum essent, quod eos nullos videret Ci., nulli duo Plin. ne dva (izmed mnogih); včasih je nullus = neuter: nullius partis esse Asin. Poll. in Ci. ep. nepristranski biti; pogosto za izražanje negativnih lastnosti, za katere lat. nima posebnih subst.: nullus deûm metus, nullum iusiurandum, nulla religio L. brezbožnost, krivovernost, brezvestnost, ius nullum S. brezpravje, brezpravnost; s partitivnim gen.: nulla belluarum Ci., nulli vestrum deero L.; z de: ei de virtutibus nulla desit Ci., nulli de inimicis Ci., nulli rei esse Gell. biti zanič, ne biti za nič, ne biti za nobeno rabo.

2. subst. nūllus, nihče, nobeden; subst. sta vedno gen. in abl. sg. nadomeščujoča sklona pron. nemo: Kom. idr., nullius consilio uti, nullo resistente N., ut nullo egeat Ci., ab nullo defensus Ci., nullo hostium sustinente novum … aspectum T.; redkeje dat.: nulli fides defuit N.; tudi v pl., ki se nav. sloveni s sg.: nulli eximentur Ci., nullis vita posset esse iucundior Ci., nullis defendentibus N.; pesn. subst. nūlla nobena, nadomešča fem. nemo: Ter., Iust., cur nemo est, Hecalen, nulla est, quae ceperit Iron? O.; subst. n. nūllum nič, nadomešča sklone imena nihil: nullius = nullius rei Fl., Grais ingenium, Grais dedit ore rotundo Musa loqui, praeter laudem nullius avaris H., et totidem gravitate carent nulloque premente alta petunt O.; nullo = nullo loco L. ali nullā re Q., Iust., nullo verius L. (za) nič, pl. nulla = nullae res Lucan.

3. v pogovornem jeziku pogosto = nōn, le da krepkeje zanika = nikakor ne, nikar ne, prav nič ne, celo ne: tu nullus creduas Pl., tametsi nullus moneas Ter., nullus dixeris Ter., nullus dubito Kom., de qua re nullus dubito Ci., haec bona in tabulas publicas nulla redierunt Ci., quamquam ea (sc. occasio pugnandi) nulla contingerat L., illo sed tempore nullus aut puer Hector erat O. še živel ni.

4. occ.
a) nullum esse proč biti, ne biti (obstajati, živeti) več, izgubljen biti, nullus sum, nulla sum (= gr. ὄλωλα) po meni je: Kom., nolite arbitrari me, cum a vobis dicessero, nullum esse Ci., de mortuis loquor, qui nulli sunt Ci., alteri nulli sunt, alteros non attinget Ci., sedalia fuere … quae nobis nulla sunt S., itaque illa quies et otium cum libertate … nulla sunt S. fr.; od tod nullus = mortuus: O., Pr., Plin., sed tu nullus eris V. (Cat.), ossa nulla Pr. mrtvec; kot izraz obupanosti: vellem, nulla forem O. da bi me bilo konec, nullus repente fui L.
b) toliko kot nobeden, torej = ničen, ničeven, majhen, neznaten, nepomemben, malovreden, malovažen, nevažen, lagoden, brez moči in veljave, neugleden, (prava) ničla, nizek (nizkega stanu), neznan, neslaven: res nulla Ter. malenkost, homo nullius coloris Pl. brez sleherne barve = meni povsem neznan, Titiam legem nullam putas? Ci., nullus erat senatus, nihil reliqui magistratus Ci., nullos iudices habemus Ci., nullo numero esse Ci. nič ne šteti (veljati), patre nullo L. neznanega očeta, očeta nizkega rodu, quam nullum aut leve sit damnum O., in his tam parvis atque tam nullis (sc. corporibus) Plin. skoraj v nič se izgubljajočih, quam nullae hominum adversus deos essent vires Iust.

Opomba: Heterocl. gen. sg. m., n. nūllī: Pl., Ter., Ca. ap. Prisc., Ci. (Pro Q. Roscio comoedo 48), Ap.; dat. sg. m. nūllō: Corn., C.; dat. sg. f. nūllae: Pr., Sen. ph.

vario različen, raznoter, mnogovrsten; spremenljiv; pisan, mnogobarven

varios pl nekateri, več, marsikateri, razni, mnogi
de varios modos na vse načine
varias veces večkrat, pogosto

viel veliko (česa), mnogo, dosti; viele veliko (česa), mnogo, mnogi, številni; (vielerlei) marsikaj, marsikateri; recht viel precej; nicht viel ne (kaj) dosti; wie viel koliko; so viel toliko; zu viel preveč; gleich viel enako (mnogo); viel besser/größer usw. veliko (večji, boljši itd.); viele Worte machen govoričiti; in Vielem v marsikaterem oziru

zastájati (-am) | zastáti (-stánem) imperf., perf.

1. fermarsi; rimanere indietro, ristagnare:
grižljaj mu je zastal v grlu il boccone gli si fermò in gola

2. arrestarsi, andare a rilento; ristagnare:
zaradi splošne krize trgovina zastaja il commercio ristagna a causa della crisi generale

3. indolenzirsi, intorpidirsi:
od sedenja so mu noge zastale le gambe gli si indolenzirono dallo stare seduto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
dih mu zastaja od groze il fiato gli si mozza in gola dallo spavento
pren. pripovedovati tako, da poslušalcem zastaja dih raccontare così suggestivamente da lasciare gli ascoltatori col fiato sospeso
pren. kri mu je zastala v žilah il sangue gli si gelò nelle vene
pren. samo toliko dela, da mu sklepi ne zastanejo lavora il meno possibile
pren. v njegovem žepu zastane marsikateri bankovec nelle sua tasche finiscono tanti bigliettoni

δή (gl. δέ) veznik 1. časovno (= ἤδη) a) že, πάλαι δή že zdavnaj, δὴ γάρ kajti že, καὶ δή tudi že, δή ποτε že enkrat; b) ravno, zdaj (pa), pravkar, δὴ τότε ravno tedaj, νῦν δή ravno sedaj; c) takoj, nemudoma; d) šele, νῦν δή = sedaj šele, δή ποτε vendar enkrat. 2. a) poudarja predstoječo besedo: seveda, kajpada, (za)res, gotovo, pač, ὅτι δή ker pač, καὶ δή zares, in celo, in na primer, οὐ δή gotovo ne, zares ne, εἰ δή če res, οὐ γὰρ δή kajti gotovo ne, καὶ δὴ καί in tako seveda tudi, povrh pa še, δὲ καὶ δή pa že celo, τὲ … καὶ δή kakor … tako zlasti tudi; b) ravno, σὺ δή ravno ti; c) celo, prav, τότε δή prav tedaj; d) pri izpodbujanju: vendar, no, samo, λέγε δή povej no (vendar), μὴ δὴ ἔλπεο samo ne upaj, εἰ γὰρ δή da bi vendar; e) pri adi. in pron. πολὺς δή marsikateri, μόνος δή popolnoma sam. 3. sklepa ali povzema torej, namreč, zato, potemtakem, οὕτως δή kakor rečeno, ἄγε δή daj torej.

εἰμί [Et. iz ἐσ-μι, kor. es; idevr. ésmi, slov. sem (strsl. jesmь iz esmi). – Obl. at. εἰμί, εἶ, ἐστί(ν), ἐστόν, ἐσμέν, ἐστέ, εἰσί(ν); cj. ὦ, ᾖς itd.; opt. εἴην, imper. ἴσθι, ἔστω, 3 pl. ἔστων, ὄντων, ἔστωσαν; inf. εἶναι, pt. ὤν, οὖσα, ὄν; impf. ἦ in ἦν, ἦσθα, ἦν; ἦστον, ἤστην in ἤτην, ἦμεν, ἦτε in ἦστε, ἦσαν; fut. ἔσομαι, 3 ἔσται – ep. praes. ind. 2 sg. εἶς, εἴς, ἐσσί, 1 pl. εἰμέν, 3 pl. ἔασι, cj. ἔω, εἴω, ἔῃς, ἔῃσιν in ᾖσιν; opt. ἔοις, ἔοι, 2 pl. εἶτε; imper. ἔσσ(ο), inf. ἔμ(μ)εναι in ἔμ(μ)εν, pl. ἐών, ἐοῦσα, ἐόν; impf. 1 sg. ἔα, ἦα, ἔον, iter. ἔσκον; 2 sg. ἔησθα, 3 sg. ἔην, ἤην, ἦεν, iter. ἔσκε, 3 pl. ἔσαν, fut. ἔσσομαι, ἔσσεαι, 3 sg. ἔσ(σ)εται in ἐσσεῖται- ion. impf. 2 sg. ἔας, 2 pl. ἔατε, dor. inf. praes. ἦμεν, εἶμεν; NT praes. imper. 3 sg. ἤτω, impf. 1 s. ἤμην, 2 s. ἦς, 1 pl. ἤμεθα; ind. prez. razen 2 sg. je enkl., ἔστι kot samostojen glagol v začetku stavka in za, καί, εἰ, ἀλλά, ὡς, οὐκ, τοῦτ', ταῦτ' paroxytonon.] I. kot samostojen glagol (verbum subst.) 1. a) sem; bivam, nahajam se, stanujem; živim, obstojam, trajam; zgodim se, pripetim se ἔστι θεός je, biva Bog, θεοὶ αἰὲν ἐόντες vedno živeči, nesmrtni bogovi, οἱ οὐκ ἐόντες mrtveci, οὐκέτι ἐστίν ne živi več, ni ga več, οἱ ἐσόμενοι potomci, τὰ ὄντα sedanjost, imetje, τὰ ἐσόμενα prihodnost; ἕως ἂν ᾖ πόλεμος dokler traja vojna. – ἔστιν ὅς je, ki = marsikdo, ἔστιν ali εἰσίν οἵ so, ki = marsikateri, nekateri: ἔσθ' ὅτε = ἐνίοτε včasih; οὐκ ἔστιν ὅσ (τις) nobeden, ἔστιν ὅπῃ ἔοικε v nekem oziru je podoben, οὐκ ἔστιν ὅπως οὐκ vsekakor, na vsak način, οὐκ ἔστιν ὅκως κοτέ ni mogoče, da bi kdaj, οὐκ ἔσθ', ὅπου οὐ povsod, οὐκ ἔσθ' ὅπου na noben način; b) ἔστιν z inf. mogoče je, dovoljeno je, sme se. 2. pregnantno: sem v resnici, sem zares, veljam, pomenim; ὁ ὤν resničen, istinit, τὸ ὄν resnično, resnica, istinitost, τῷ ὄντι v resnici, zares, τὰ ὄντα resnične stvari, resnica, premoženje, τοῦτο, ὅ ἔστιν resnično bitje, τῷ ἐόντι χρῆσθαι resnico govoriti, τὰ ὄντα ἀπαγγέλλειν resnico poročati. II. kot vezni glagol (copula) s predikatnim subst. ali adi. οἱ θεοὶ ἀθάνατοί εἰσιν. Sloveni se z raznimi glagoli 1. V nom.: sem, pomenjam, veljam za, služim, zgodim se, znašam; οὐδέν εἰμι ničesar ne pomenim, οὐδέν ἐσμεν nič nismo, po nas je; τὰ δὶς πέντε δέκα ἐστίν znaša, je deset; v zvezi s part. služi v opisovanje: ὅστις ἦν ἐκεῖνον ὁ κτανών kdo je bil, ki ga je ubil (= njegov morilec). 2. V gen.: a) izvora, snovi, kakovosti: sem iz česa, izhajam, izviram iz, sestojim iz ἀγαθῶν προγόνων, τριάκοντα ἐτῶν trideset let star; b) gen. poss.: α.) sem čigav, pripadam komu, spadam med Σόλων τῶν ἑπτὰ σοφῶν ἦν; ἐμαυτοῦ εἰμι sem sam svoj gospod, τῶν θαυμαστῶν εἰμι spadam med; β.) dolžnost, naloga, navada je, ἄρχοντός ἐστι vladarjeva dolžnost je, ἔστι τῶν αἰσχρῶν = αἰσχρόν ἐστιν, τέχνης ἐστί zahteva umetnost. 3. V dat. imam, posedujem (= est mihi): ἔστι μοι βουλομένῳ po volji mi je, prijetno mi je; τί σφίσιν ἔσται; kaj dobe? kaj jih čaka? 4. Z adverbi: Λυκοῦργος οὐκέτι δὴν ἦν ni več dolgo živel; κακῶς, καλῶς, χαλεπῶς ἦν. 5. Pri prepozicijah: ἀμφί τινος bavim se s čim, ἀπό τινος izviram, izhajam iz česa, εἴς τι služim v kaj, ἔν τινι bavim se s čim, ἐπὶ τῷ ἀδελφῷ sem v bratovi oblasti (druge zveze glej pri posameznih predlogih). 6. Pleonastično: ἑκὼν εἶναι prostovoljno, rad, τὸ νῦν εἶναι za sedaj; τὸ σύμπαν εἶναι vobče, sploh; τὸ ἐπ' ἐμοὶ εἶναι kolikor je od mene odvisno, kolikor je v moji moči; τὸ κατὰ τοῦτον εἶναι kolikor je (v njegovi moči) od njega odvisno; σύμμαχόν μιν εἵλοντο εἶναι.

ἔνῐοι, αι, α [Et. iz ἔνι οἵ] nekateri, marsikateri, ἔνιοι μέν – ἔνιοι δέ eni – drugi.

ὅς², ἥ, ὅ pron. rel. [Et. iz jos, jā, jo-d; strslov. i, ja, je, jego, jemu; slov. n-jega, n-jemu itd. – Obl. ion. vedno τό; gen. οὗ, ἧς, ep. ὅο, ὅου, ἕης; ion. τοῦ, τῆς, τοῦ; dat. pl. οἷς, αἷς, ep. οἷσιν, ᾗσι in ᾗς; ion. τοῖς, ταῖς; poleg tega ὅστε, ep. ὅτε, ἥτε, dor. ἅτε; nom. pl. n. ἅτε, acc. pl. fem. τάστε] kateri, katera, katero, ki, koji; posebno pomni: 1. ἔστιν ὅς marsikateri, εἰσὶν οἵ nekateri, οὐδεὶς ὃς οὐχί vsakdo. 2. οὗ kje, kdaj, ἀφ' οὗ, ἐξ οὗ odkar, potemko, ἐν ᾧ dokler, medtemko; εἰς ὅ, μέχρι οὗ dokler (ne), dotedaj, da; ἀνθ' οὗ, δι' ὅ zakaj, čemu; ἐφ' ᾧ pod pogojem, da. 3. včasih ima ὅς tudi drug pomen, in sicer a) finalen z ind. fut. ὅπλα κτῶνται, οἷς ἀμυνοῦνται τοὺς ἀδικοῦντας da bi ž njim odbili; b) kavzalen = ὅτι ker: θαυμαστὸν ποιεῖς, ὃς ἡμῖν οὐδὲν δίδως; c) konsekutiven, zlasti ako stoji v prejšnjem stavku οὕτως, τοσοῦτος itd.: οὐκ ἔστιν οὕτω μῶρος, ὃς θανεῖν ἐρᾷ; d) hipotetičen: βέλτερον ὃς φεύγων προφύγῃ κακὸν ἠὲ ἄλφη; νεμεσσῶμαί γε μὲν οὐδὲν κλαίειν, ὅς κε θάνῃσι; τῷ ἀνδρί, ὃν ἂν ἕλησθε, πείσομαι. 4. Attractio relativi. Oziralni zaimek se sklada v spolu in številu s svojo odnosnico, v sklonu pa se ravna po glagolu stavka, v katerem stoji. Pogosto pa, posebno tedaj, kadar bi stavkovni sklad zahteval pri oziralniku akuzativ, se more tudi v sklonu nasloniti na svojo odnosnico. Ako je odnosnica pron. demonstr., se izpusti. Odnosni samostalnik stopi pogosto v oziralni stavek: τῆς γενεῆς, ἧς Τρωῒ Zεὺς δῶκε; οὐδὲ σύμφωνα, οἷς (= τούτοις, ἅ) τὸ πρῶτον ἔλεγες; ὧν οἱ θεοί σοι ἔδωκαν ἀγαθῶν ἄξιος (= ἄξιος τῶν ἀγαθῶν, ἅ …); ξὺν ᾧπερ εἶχον οἰκετῶν πιστῷ μόνῳ (= σὺν τῷ πιστῷ, ὃν μόνον εἶχον πιστόν). Tuintam se pa obratno nasloni odnosnica na oziralnik: ἀνεῖλεν αὐτῷ θεοῖς οἷς ἔδει θύειν (= θεούς, οἷς ἔδει θύειν).

ὅσ-τις, ἥ-τις, ὅ-τι, ὅτι, ὅ τi ὅττι [at. οὗτινος, ὅτου, ἧστινος, dat. ᾧτινι, ὅτῳ, ᾗτινι, acc. ὅντινα, ἥντινα, ὅτι, pl. οἵτινες, αἵτινες, ἅτινα, ἅττα, gen. ὧντινων, ὅτων, dat. οἷστισι, ὅτοις, acc. οὕστινας, ἅστινας; ep. ὅτις, ἥτις, ὅττι, gen. ὅττεο, ὅττευ, ὅτευ, dat. ὅτεῳ, acc. ὅντινα in ὅτινα; pl. nom. in acc. neutr. ὅτινα, ἅσσα, gen. ὅτεων, dat. ὁτέοισι, acc. ὅτινας; ion. sg. gen. ὅτευ, dat. ὅτεῳ, pl. gen. ὅτεων, dat. ὁτέοισι, fem. ὁτέῃσιν] 1. splošni relativ: kdor(koli), karkoli, vsak ki, vse kar, (takšen) ki; z ind., cj., opt. (tudi opt. + ἄν); v relat. stavkih finalnega pomena tudi z ind. fut. a) včasih = ὅς kdor, kar; posebno πᾶς ὅστις vsak, ki; οὐδεὶς ὅστις nihče, ki; οὐδεὶς ὅστις οὐ vsak; οὐδὲν ὅτι nič, kar; οὐδὲν ὅτι οὐκ vse, ὅστις μή ki morda ne bi, ἔστιν ὅστις marsikateri, οὐκ ἔστιν ὅστις οὐ vsak; b) kakor ὅς izraža tudi α.) vzrok: ker (= quippe qui), πῶς ἐγὼ κακὸς φύσιν, ὅστις ἀντέδρων; β.) posledico (= ὥστε): τίς οὕτως εὐήθης, ὅστις; γ.) namen: ξυνέδρους ἑλέσθαι, οἵτινες ξυμβήσονται; c) pogosto se nanaša na samostalnik v pluralu: ὅστις ἀφικνεῖτο, πάντας; d) pred sup. ἥτις ἀγριωτάτη kar najbolj divja. 2. v indir. vprašanjih: kdo, kaj (neki), kateri, kakšen; acc. neutr. ὅ τι zakaj, čemu. – adv. ἀνθ' ὅτου, καθ' ὅτι iz katerega razloga, zakaj, ἐξ ὅτου odkar.

τὶς, τὶ enkl. pron. indef. [gen. τινός, του, dat. τινί, τῳ, neutr. pl. τινά, ἄττα; ep. ion. gen. τεο, τευ, ion. dat. τεῳ, neutr. pl. ἄσσα, gen. pl. τέων, dat. τέοισι.] 1. nekdo, neki, nekak, nekateri, nekaj (včasih se ne prevaja; lat. quidam) θεός τις, θεῶν τις, ἤ τις ἢ οὐδείς skoraj nobeden, οὔ τις nikdo. 2. a) ta in oni, marsikdo, marsikateri ὧδε δέ τις εἴπεσκε, τὶς ἄλλος marsikateri drugi; pl. marsikateri, nekateri; b) vsakdo εὖ μέν τις δόρυ θηξάσθω, τοῦτό τις φρονῶν ἴστω. 3. pri adi., adv., num. in pron. daje besedam splošen pomen: a) docela, izredno, zares, precej, ἐγγύς τι precej blizu, δεινή τις δύναμις izredno velika moč, θαυμαστή τις ἀνδρεία admirabilis quaedam virtus; πολύ τι prav mnogo, οὐ πάνυ τι ne ravno posebno; b) nekako, nekam, v nekem oziru, takorekoč, φαίης κε ζάκοτόν τέ τιν' ἔμμεναι rekel bi, da je takorekoč (pravi) pustež, βλάξ τις nekako neumen; c) nekoliko, le (malo), nekaj, εἶς δέ τις ἀρχὸς ἔστω le eden, ὀλίγοι τινές le malo (njih), οὐ γάρ τινα πολλὸν χρόνον ne ravno dolgo, ἦ ῥά τί μοι κεχολώσεαι ali se boš kaj jezil, παροξῦναί τι (nekoliko) αὐτούς, ἐμπειρότερός τι nekoliko bolj izveden, μᾶλλόν τι nekoliko več, καί τι καὶ ὑποψίᾳ nekoliko tudi zaradi suma; d) morda, približno, pač: οἴει τι, ἧσσόν τι τοῦτο εἶναι αἰσχρόν meniš morda, da je to nekoliko manj grdo? τρεῖς τινες približno trije, ἐνιαυτόν τινα približno eno leto, πολλός τις ἔκειτο kot orjak je ležal; πόσοι τινές koliko (njih) pač, ἕκαστός τις vsak, πᾶς τις vsak posamezen, vsakteri. 4. pregnantno: (= aliquid) važen, znamenit, οἴονταί τι εἶναι ὄντες οὐδενὸς ἄξιοι, σεμνύνονται ὥς τι ὄντες, λέγω τι povem kaj važnega (imenitnega, resničnega), imam prav, πάσχω τι pretrpim nekaj hudega.