Franja

práv pril.
1. pravo: prav imaš
u pravu si; meni je prav; tako bo za vse prav; nimaš prav
nisi u pravu
2. pravilno: naloga je prav napisana; prav izgovarjati tuje besede; ura gre prav; prav je izračunal
3. za pravo: dati komu prav
4. dobro, u redu: prav, pa naj bo
5. upravo, baš: - tebe sem iskal; prav takšen je kot njegov brat; prav ob novem letu sva se prvič videla
6. vrlo, veoma: rezultat je prav dober; v šoli je dobila prav dobro; to je prav lepo
7. dobro: v želodcu mi nekaj ni prav
8. taman: obleka mi je ravno prav
9. nič prav mi ne gre ne ide mi kako bi trebalo; cel dan nismo prav jedli
čitav dan nismo, tačno uzeto, ništa jeli; o tem prav zares nič ne vem
o tome zaista ništa ne znam; obleka mi ni prav
odijelo mi ne stoji dobro; prav veseli me, da si prišla
vrlo mi je drago što si došla

prè pril. dijal. kažu, kako se govori, kao bajagi: on ima pre denarja kot smeti; sama mu je pre dala; včeraj ga pre ni bilo v službi

predvídoma pril. vjerojatno, verovatno, kako se predviđa, po svoj priloici: izpiti bodo predvidoma ob koncu meseca

sfriráti -am smandrljati, uraditi nešto na brzu ruku, površno, kako bilo

sklámfati -am (nj. Klamfe) nisko razg sklepati, sklepesiti, smandrljati, načiniti nešto na brzu ruku, loše, kako bilo: sklamfati članek

spálčiti -im (u̯č) sprtljati, skrpiti, zgurati na brzinu, bilo kako

ščínk m glas kako pjeva zeba

še pril.
1. kazuje da se nešto dodaje, nastavlja, ponavlja, još: še jutri, pa bo konec
još sutra, pa će biti kraj; še ti povej
kaži još ti; zdaj pa še to
a sada još ovo; si še tam
jesi li još tamo; še kaj pridi
dođi još; prihajali so še in še
dolazili su jednako, dolazili su i dolazili; daj mi še suknjo
daj mi još kaput; še in še je govoril
govorio je bez kraja; še in še je pil
pio je te pio, bez kraja
2. negirani prirok izuzima ili ograničuje, još: danes še ne
danes još ne; pri nas še ne
kod nas još ne; še malo ne
ni malo; še tega ne ve
ni to ne zna
3. podvlači pojedine dijelove rečenice: še sanjalo se mi ni o tem
o tome nisam ni sanjao; še ne pogleda me
pa me ni ne pogleda; še besede ni rekel
nije progovorio ni riječi
4. potvrđuje ili odbija s dopuštanjem protivnoga: kako se imaš? — še kar
kako si? koješta, još nekako
5. odlučno odbija: ali tako? — kaj še!
da li ovako? — ne, nikako
6. vsaka še tako mala podpora je dobrodošla svaka je pomoć dobrodošla, ma kako mala bila; če si še tako previden, nesreči ne uideš
koliko si god oprezan, nesreći nećeš umaći

zagré se stori, kakor se zagre učini kako dolikuje, kako valja

že (že) pril. već: že vem
1. već znam; je že tu̯kaj
već je ovdje; sel bi že moral biti tam
kurir bi već morao biti tamo
2. već: če že hočeš, pa pojdi
kad već hoćeš, idi
3. doduše: že res, vendar
doduše istina, ali ipak
4. svakako: bo že še prišel
on će svakako još doći
5. kako se pa uči? že še kako uči? još nekako, ide
6. pojačava uopćavanje, uopštavanje: povej temu kovaču ali kar že je
kaži to ovome kovaču ili što je već on; kdor koli že
bilo tko, bilo ko; doma bo sestra ali kdor že
kod kuće će biti sestra ili bilo ko

abecednik samostalnik
1. (priročnik) ▸ ábécéskönyv
Vse tri abecednike je Trubar pripravil zato, da bi Slovencem razložil, kako naj berejo zapisano besedo. ▸ Trubar mindhárom ábécéskönyvet azért készítette, hogy a szlovénoknak elmagyarázza, hogyan kell olvasni az írott szót.

2. (osnove določenega področja) ▸ ábécé, približek prevedka ▸ alapvető ismeret
To je prva črka v abecedniku Silicijeve doline. ▸ Ez az első betű a Szilícium-völgy ábécéjében.
Nameravajo pripraviti nekakšen abecednik zakonov za gostince. ▸ kontrastivno zanimivo A vendéglátósok számára a törvényekről egy alapvető kézikönyvszerűséget terveznek összeállítani.
Pol leta so se ukvarjali z abecednikom podjetništva: osnove ekonomije, elektronska obdelava podatkov, poslovna angleščina itd. ▸ kontrastivno zanimivo Fél éven keresztül a vállalkozás alapvető ismereteivel foglalkoztak: a közgazdaságtan alapjai, az elektronikus adatfeldolgozás, az üzleti angol stb.

ah! ah!

ah! kaj! (obžalovanje, neveličanost) ah!; (občudovanje, zadovoljnost) oh!
ah, kako je lep! oh, how nice!
ah! kaj! oh, go on!

ah! bah! (ah!, pusti! bah, [laß] lass es!); äh! (ah!, tega ne prenašam äh, das kann ich nicht leiden); oh!: ach! (ah!, kje neki! ach, wo denn!); o!: ach! (ah!, kako lepo! ach, wie schön!)
vpiti ah! in oh ach und weh schreien

àh inter.

1. (izraža obžalovanje, naveličanost) ah

2. (izraža občudovanje, zadovoljnost) ah:
ah, kako je lepo! ah com'è bello!

ali⁴ členica (kako, ampak) wie (ali smo se smejali! wie haben wir gelacht!); pogovorno, ironično: vielleicht (ali si pameten! bist du vielleicht klug!/bist du aber klug!)

àmpak pero

ampak hitro! ¡pero de prisa!
ampak kako! ¡pero cómo!
ne samo ..., ampak tudi no sólo... sino también

anekdota samostalnik
(duhovita zgodba) ▸ anekdota [pogosto v zgodovinskem kontekstu] ▸ adoma Anekdota pripoveduje, kako je nastal grad Rudenek. ▸ Az anekdota Rudenek vára létrejöttéről szól.
Z nami sta delila anekdote iz šolskih klopi, družinskega življenja. ▸ Az iskoláskorukról és a családi életükről anekdotáztak nekünk.
O Dioklecijanu je krožilo mnogo zgodb in anekdot. ▸ Sok történet és anekdota szól Diocletianusról.

anestezirati glagol
1. medicina (dati anestezijo) ▸ altat, érzéstelenít
Pred posegom so kirurgi na njegovi glavi lokalno anestezirali samo kožo. ▸ A beavatkozás előtt a fején a sebészek csak a bőrt érzéstelenítették helyileg.
Pri načrtovanih posegih (operacijah) ne anesteziramo otrok s povišano telesno temperaturo, s splošnim prehladom ali kako drugo akutno okužbo. ▸ A tervezett beavatkozásoknál (műtéteknél) nem altatjuk azokat a gyerekeket, akiknek hőemelkedése van, megfázásos tünetei vagy más akut fertőzése.

2. (narediti neobčutljivo) ▸ elaltat
Kadar odvračamo pozornost ali prikrivamo boleča čustva, kadar jih anesteziramo, zapiramo vrata ljubezni in zaupanju, ki nas zdravi. ▸ Amikor elutasítjuk a törődést vagy titkoljuk a fájó érzelmeket, tehát amikor elaltatjuk ezeket, becsukjuk a kaput a gyógyító hatású szeretet és bizalom előtt.

angleško prislov
1. (o jeziku) ▸ angolulTekoče govori francosko in angleško, zna tudi špansko. ▸ Folyékonyan beszél franciául és angolul, valamint tud spanyolul is.
Pri nas so angleško govoreči filmi sinhronizirani. ▸ Az angol nyelvű filmeket nálunk szinkronizálják.
Pri zajtrku je za sosednjo mizo sedela angleško govoreča družina. ▸ A reggelinél egy angolul beszélő család ült a szomszédos asztalnál.
Ko sem prispel v Združene države Amerike, nisem znal niti besede angleško. ▸ Amikor megérkeztem az Egyesült Államokba, egy szót sem tudtam angolul.
Vodič je po angleško znal povedati bolj malo. ▸ Az idegenvezető vajmi keveset tudott angolul.
Takrat niti tega nisem vedela, kako se po angleško reče hvala, saj sem se v šoli učila nemško. ▸ Akkoriban még azt sem tudtam, hogyan kell köszönetet mondani angolul, mivel az iskolában németül tanultam.
Bush po angleško pomeni grmovje. ▸ A bush angolul bozótot jelent.

2. (o načinu ali stilu) ▸ angolosan, angol módraNato je sledila promocija – tipično po angleško. ▸ Aztán jött az előléptetés – tipikusan angol módra.
"Čisto po angleško sklepate, razumsko," je odvrnila princesa. ▸ „Teljesen angolosan, észszerűen következtet” – válaszolta a hercegnő.
"Danes je bil Fernando boljši od mene," je po angleško poraz sprejel Škot. ▸ „Fernando ma jobb volt nálam” – fogadta angolosan a vereségét a skót.

3. kulinarika (o pečenju mesa) ▸ angolosanGoveje steake solimo, popramo in jih po angleško spečemo na maščobi. ▸ A marhasteaket sózzuk, borsozzuk és zsíron angolosan megsütjük.
Rostbif bo dober, če bo pečen po angleško, torej tako, da bo rožnate barve. ▸ A rostbeef akkor lesz jó, ha angol módra készítjük, azaz rózsaszínűre sütjük.

artikulirati glagol
1. (povedati z besedami) ▸ artikulálJasno se mora artikulirati skupno stališče, kaj si sploh želimo. ▸ Világosan kell artikuláltunk közös álláspontunkat arról, hogy mit is akarunk egyáltalán.

2. (tvoriti glasove ali zvoke) ▸ artikulálUčenci skupinsko berejo pesem in kmalu ugotovijo, da morajo brati zelo razločno, izrazito artikulirati glasove. ▸ A tanulók csoportokban olvassák a verset, és hamarosan rájönnek, hogy nagyon tisztán kell olvasniuk, artikulálva a hangokat.

3. pogosto v umetnosti (izraziti ali izkazati) ▸ artikulál
Šele z neutrudnimi raziskovanji tehnike lahko umetnik jasno artikulira likovni jezik. ▸ Egy művész csak a technika fáradhatatlan kutatásával képes világosan artikulálni a vizuális nyelvet.
Religija je eden izmed načinov, kako kultura artikulira vprašanja. ▸ A vallás az egyik módja annak, ahogyan a kultúra a kérdéseket artikulálja.

4. (izoblikovati ali opredeliti) ▸ artikulál
Mnogi komentatorji v EU in Sloveniji se sprašujejo, zakaj je levica v krizi, zakaj ji ne uspe artikulirati alternative zavoženemu neoliberalnemu projektu. ▸ Az EU-ban és Szlovéniában számos kommentátor kérdezi, hogy miért van válságban a baloldal, miért nem tud alternatívát artikulálni a félresikerült neoliberális projekttel szemben.
Tisti avtorji v zgodovini evropske politične misli, ki so artikulirali pojem države, praviloma niso pestovali idej o taki ali drugačni Evropski uniji. ▸ Az európai politikai gondolkodás történetének azon szerzői, akik az állam fogalmát artikulálták, általában nem dédelgették az ilyen vagy olyan Európai Unió gondolatát.
Na tem kongresu se je jasno artikulirala opozicija. ▸ Ezen a kongresszuson az ellenzék egyértelműen artikulálódott.