Franja

Zadetki iskanja

  • magistrát municipalité ženski spol , hôtel moški spol de ville ; (zgodovina) magistrat moški spol
  • nočíšče logis moški spol pour la nuit, gîte moški spol ; auberge ženski spol , hôtel moški spol
  • nočíšče (-a) n

    1. alloggio per la notte

    2. locanda, pensione, hotel
  • poslópje bâtiment moški spol , construction ženski spol, familiarno bâtisse ženski spol ; édifice moški spol , immeuble moški spol , (stanovanjsko) habitation ženski spol , (javno) hôtel moški spol , édifice moški spol (ali monument moški spol) public

    glavno poslopje corps moški spol de bâtiment
    hotelsko poslopje maison ženski spol d'hôtel
    letališko poslopje bâtiment d'aéroport
    pisarniško poslopje immeuble de bureau
    postajno poslopje (bâtiment de la) gare ženski spol, station ženski spol
    stanovanjsko poslopje maison ženski spol (ali immeuble) d'habitation
    stransko poslopje annexe ženski spol, dépendance ženski spol, bâtiment attenant
    šolsko poslopje (maison ženski spol d')école ženski spol, bâtiment scolaire
    tovarniško poslopje bâtiment d'usine (ali industriel)
    upravno poslopje bâtiment de l'administration
    blok poslopij groupe moški spol d'édifices, ensemble moški spol de bâtiments
  • rótovž hôtel moški spol de ville, mairie ženski spol
  • bólnica, bolnišnica hôpital moški spol , infirmerie ženski spol , hôtel-Dieu moški spol

    sprejeti v bolnico hospitaliser
  • gostínstvo hotel trade; hotel management; catering industry
  • hotelír hotel owner, hotel proprietor, hotelier
  • hotelírstvo hotel industry
  • hotelsk|i [é] (-a, -o) hauseigen, Hotel- (bar die Hotelbar, gost der Hotelgast, mesto die Hotelstadt, račun die Hotelrechnung, zgradba der Hotelbau, kuhinja die Hotelküche, nalepka der Hotelaufkleber, postelja das Hotelbett, restavracija das Hotelrestaurant, soba das Hotelzimmer, šola die Hotelfachschule, zmogljivosti die Hotelkapazität)
  • hotélski de(l) hotel

    hotelski boy, paž botones m
    hotelski račun cuenta f del hotel
    hotelski soba habitación f (de hotel)
    hotelski strežaj mozo m de hotel
    hotelski tat rata f de hotel
    hotelski uslužbenec empleado m de hotel
    hotelski receptor encargado m de la recepción; recepcionista m
    hotelska veža hall m del hotel
  • hotélski -a -o prid. hotelier, de hotel
  • penzión (hotel) private hotel; boarding house; (hrana in stanovanje) board

    cenén penzión dosshouse, ZDA flophouse
    polni penzión full board and lodging
    biti v penziónu pri to board with
  • a1 m inv.

    1. (lettera) a:
    mali a a minuscola
    veliki A A maiuscolo
    od a do ž dalla a alla zeta, dal principio alla fine
    lit. rima aabb rima baciata
    gost. hotel A kategorije albergo di I categoria
    med. krvna skupina A gruppo sanguigno A
    vitamin A vitamina A
    muz. A-dur La maggiore
    a-mol La minore
    šah. polje a1 casella a1

    2. lingv. (samoglasnik)
    a vocale a

    3. A (za označevanje osebe) A:
    A je dal B polovico zneska A ha dato a B metà della somma
  • ali adv.

    1. (uvaja vprašanje) ○:
    ali prideš? vieni?

    2. (v retoričnih vprašanjih) ○:
    ali sem te kdaj nalagal? ti ho mai mentito?

    3. (izraža ukaz) ○:
    ali te ni sram! vergognati!

    4. (izraža nevoljo, presenečenje) e (ecco che):
    ravno sem hotel zdoma, ali ti ne pride obisk! stavo per uscire ed ecco che capitano visite
  • b [bé] (beja) m (lettera) bi:
    mali, veliki b bi minuscola, maiuscola
    (kot nadomestilo za ime osebe) B:
    A je dal B polovico zneska A ha dato a B metà della somma
    če si rekel a, reci tudi b e di' tutto!; šalj. e sputa tutto il tuo veleno!
    točka b (npr. zapisnika) il secondo punto
    gost. hotel B kategorije hotel di II categoria
    muz. B-dur, b-mol Si bemolle maggiore, Si bemolle minore
  • bàš justamente; precisamente

    baš sem vam hotel reči iba a decirle precisamente
    baš za to gre de eso se trata justamente
  • brčice samostalnik
    1. (pri moških) ▸ bajuszka, bajszocska, kicsi bajusz
    pristrižene brčice ▸ megnyírt bajuszka
    tanke brčice ▸ vékony bajuszka
    Tanke brčice ima ostro postrižene, kot da jih je potegnil s flomastrom. ▸ Élesen nyírt bajuszkát visel, mintha filctollal rajzolta volna meg.
    črne brčice ▸ fekete bajuszka
    majhne brčice ▸ kicsi bajuszka
    pogladiti brčice ▸ simogatja a bajszocskáját
    hitlerjevske brčice ▸ hitleri bajusz
    negovane brčice ▸ ápolt bajuszka
    smešne brčice ▸ vicces bajuszka
    drobne brčice ▸ apró bajuszka
    Poveljnik je bil živahen mož z majhnimi brčicami in radovednimi rjavimi očmi. ▸ A parancsnok élénk ember volt, apró bajusszal és kíváncsi barna szemekkel.
    Precej starejših fantov je imelo puh na licih ali štrenaste brčice pod nosom. ▸ Az idősebb fiúk közül jó néhánynak pelyhedzett az álla, vagy fürtös bajuszka volt az orra alatt.
    Sopomenke: brki

    2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz
    Morala sem zaigrati omedlevico, miš pa se je z brčicami dotaknila mojega obraza. ▸ Ájulást kellett színlelnem, az egér pedig bajszával hozzáért az arcomhoz.
    Dihurček je zlezel izpod odeje, se postavil na zadnje tačke in opazoval pladenj z večerjo na mizici. Migal je z brčicami, kot bi hotel reči: Oh, lepo! ▸ Az apró görény kimászott a takaró alól, hátsó mancsaira állt, és a dohányzóasztalon álló vacsoratálcát nézte. bajszocskáját illegette, mintha azt akarná mondani: Ó, de szép!
    Sopomenke: brki

    3. (pri ženskah) ▸ bajusz, bajuszka
    Debela natakarica, ženska z brčicami pod nosom in z ogromnim oprsjem, odpre pipico in rumenkasto bela tekočina cúri v stekleni vrček. ▸ A testes, bajuszos, bögyös pincérnő kinyitja a csapot, és a sárgásfehér folyadék egy üvedkorsóba folyik.
    Sopomenke: brki
  • cenen pridevnik
    1. (poceni) ▸ olcsó
    cenena delovna sila ▸ olcsó munkaerő
    cenen uvoz ▸ olcsó import
    razmeroma cenen ▸ viszonylag olcsó
    Zaradi cenenega uvoza so postali nekonkurenčni, proizvodnja pa je že dve leti zaznamovana z izgubo. ▸ Az olcsó import miatt versenyképtelenné váltak, a termelés pedig már két éve veszteséges.

    2. (slabše kakovosti) ▸ olcsó, silány
    cenena plastika ▸ silány műanyag
    cenena roba ▸ olcsó áru
    cenen ponaredek ▸ olcsó utánzat
    cenen izdelek ▸ olcsó portéka, neformalno bóvli
    cenen nadomestek ▸ silány utánzat
    ceneno vino ▸ olcsó bor
    cenen hotel ▸ olcsó hotel
    Turistom, ki kupujejo cenene ponaredke znanih blagovnih znamk, grozita dve nevarnosti. ▸ Az ismert márkanevek olcsó hamisítványait vásárló turistákat két veszély fenyegeti.

    3. (nezahteven; podcenjujoč) ▸ olcsó
    cenen trik ▸ olcsó trükk
    cenena propaganda ▸ olcsó propaganda
    Prevaranti so uporabljali nadvse cenene trike. ▸ A csalók olcsó trükköket alkalmaztak.
  • cincati glagol
    neformalno (obotavljati se) ▸ totojázik, tétovázik
    cincati z odločitvijo ▸ tétovázik a döntéssel
    predolgo cincati ▸ túl sokáig tétovázik
    preveč cincati ▸ túl sokat totojázik
    dolgo cincati ▸ sokáig totojázik
    Transfer delno ni uspel tudi zaradi brazilskega vratarja, ki je cincal z odločitvijo in ni hotel opraviti vseh zdravniških testov. ▸ Az átigazolás részben a brazil kapus hibájából hiúsult meg, aki túl sokáig tétovázott a döntéssel, és nem volt hajlandó elvégezni az összes orvosi vizsgálatot.
    Precej dolgo sva cincali, na koncu pa sva si rekli, da bova poskusili. ▸ Sokáig totojáztunk, aztán arra jutottunk, hogy megpróbáljuk.
    In ker uradniki cincajo s podpisi pod papirje, se nabirajo zamudne obresti. ▸ És mivel a hivatalnokok totojáznak a papírok aláírásával, a késedelmi kamatok emelkednek.