Franja

klánjati se (-am se) imperf.

1. inchinarsi; pren. riverire, ossequiare:
klanjam se, gospa i miei omaggi, signora; riverisco, signora

2. pejor. abbassarsi, umiliarsi (davanti a qcn.)

ljub (-a, -o) lieb: (prirasel k srcu) [liebgeworden] lieb geworden; (domač) traut
Naša Ljuba Gospa Unsere Liebe Frau
ljubi kruhek das liebe Brot
ljubi moj mein Bester, mein Lieber
ljuba moja meine Beste, meine Liebe
ves ljubi dan den lieben langen Tag
komu na ljubo (jemandem) zuliebe
biti ljub komu (jemandem) lieb sein
ljubo doma, kdor ga ima trautes Heim Glück allein

milostív (-a -o) adj. star.
milostiva gospa (v nagovoru) signora

milost(lj)ív merciful; gracious

milost(lj)íva gospa! Madam!
milost(lj)ív gospod! (Honoured) Sir!
bog nam bodi milost(lj)ív! God have mercy on us!, God be merciful to us!

milostljív indulgent, clément

(v nagovoru) milostljiva gospa! Madame!

milostljív (-a -o) adj. star. (usmiljen, prizanesljiv) clemente, indulgente:
milostljiva gospa (v nagovoru) (gentile) signora

milostljív

milostljiva gospa! ¡señora!

nečimrn pridevnik
(o samovšečnosti) ▸ hiúVaš oče je nečimrn mož in ne prenese zlahka žalitve. ▸ Az apja hiú ember, és nem visel el semmilyen sértést.
Ah, daleč je še poletje in nečimrna športna zagorelost. ▸ Ah, messze van még a nyár és a hiú, sportos lebarnultság.

noblésa (-e) f

1. eccellenza, signorilità; raffinatezza; grazia:
tako v oblačenju kot v vedenju kaže gospa neko posebno nobleso sia nel vestire che nel portamento la signora ha una sua particolare raffinatezza

2. nobiltà; signori

òn | ôna | ôno (njêga (ga), njé (je), njêga (ga)) pron.; pl. (oni, one, ona)

1. lui (egli), lei, (essa), esso; pl. loro; essi, esse;
on ima prav, ne ti ha ragione lui, non tu

2. (v nepredložnih odvisnih sklonih pod poudarkom daljša oblika, sicer krajša)
njemu verjameš? credi a lui?
ali mu verjameš? gli credi?
njega se ne bojim non ho paura di lui
ne boj se ga non temerlo

3. (s predlogi se rabi daljša oblika)
brez njega bi težko uspeli senza di lui non ce l'avremmo fatta

4. (v brezosebni rabi, v odvisnih sklonih izraža smiselni osebek)
ni je doma (lei) non è in casa
zebe ga (lui) ha freddo

5. (v dajalniku izraža svojino, pripadnost)
srce ji močno bije il cuore le batte forte
bil jim je kakor oče gli fece per così dire da padre

6. nekdaj (v množini, za spoštljivo ogovarjanje osebe) lui, lei, loro:
gospa, ali so oni pozabili torbico? signora, ha dimenticato lei la borsetta?

poljúbiti (-im) | poljúbljati (-am)

A) perf., imperf. baciare, dare un bacio, dare baci:
poljubljam roko, gospa bacio la mano, signora
pren. veter poljublja krošnje dreves il vento accarezza le fronde degli alberi

B) poljúbiti se (-im se) | poljúbljati se (-am se) perf., imperf. refl. baciarsi, darsi un bacio, darsi baci

C) poljúbiti se (-im se) perf. refl. impers. (zljubiti se) volere, aver voglia:
prišel je, kadar se mu je poljubilo veniva quando voleva

rôjen nacido

biti rojen nacer
rojen v nacido en, natural de
rojen Francoz francés de nacimiento (ali de origen)
rojena Perez nacida (ali de soltera) Perez
gospa Marija X. rojena Y. doña María X. de Y.

sladkosneden pridevnik
1. (ki ima rad sladko) ▸ édesszájú
Sem zelo sladkosnedna, sladkarije so moj veliki greh. ▸ Nagyon édesszájú vagyok, az édességek az én nagy bűnöm.
Sladkosnednim obiskovalcem so pokazali torte, druge sladice in pecivo. ▸ Az édesszájú látogatóknak megmutatták a tortákat és más édességeket, süteményeket.
Sladico so razrezali na tisoč kosov in jih razdelili sladkosnednim radovednežem. ▸ A desszertet ezer darabra vágták és szétosztották az édesszájú kíváncsiskodók között.
Sopomenke: sladkosned

2. (navdušen; zagnan) ▸ ínyenc
Skriti viri pravijo, da je gospa zelo glasbeno sladkosnedna. ▸ Titkos források azt állítják, hogy a hölgy nagy zenei ínyenc.

staréjši más viejo ; (oseba) mayor

starejši brat el hermano mayor
starejši gospod un señor ya de edad, un señor ya entrado en años
starejša gospa una señora de (cierta) edad
on je 5 let starejši od mene me lleva cinco años, es cinco años mayor que yo
videti je (10 let) starejši, kot je (v resnici) parece (diez años) más viejo de lo que es

tetica samostalnik
1. izraža pozitiven odnos (sorodnica) ▸ nénike
Družbo ji največkrat delata štiriletna nečaka, ki skrbita, da se tetica počasi navaja na otroške vragolije. ▸ Legtöbbször két négyéves unokaöccse társaságát élvezi, akik a nénikéjüket hozzászoktatják a gyerekcsínyekhez.

2. tudi v otroškem govoru (ženska, gospa) ▸ nénike, néni
Manjši otroci pa sprašujejo odrasle: "Mami, zakaj pa tetica tako hodi?" ▸ A kisebb gyermekek pedig felteszik a felnőtteknek a kérdést: „Anya, a néni miért így jár?”
Kdo si me seveda predstavlja čisto po svoje, kot prijazno tetico, ki spusti vse otroke k sebi - jaz pa nimam živcev za to! ▸ Vannak persze, akik a maga módján barátságos nénikeként képzelik el, aki minden gyermeket a közelébe enged – nekem azonban nincsenek idegeim ehhez!

tísti that, pl those

tísti, ki... he who, he that, the one who
tísta, ki... she who...
tísti, ki (pl) those who
tísti dan, tístega dne on that day
kdo je tísti, ki...? who is the one, who...?
tísti, ki to verjamejo, se varajo those who believe that are mistaken
tísti, ki je to rekel, se je motil the one who said so was mistaken
tísti moji prijatelji, ki... those friends of mine who..., such of my friends as...
od teh gospá poznam le tísto, s katero govori moj brat I don't know any of those ladies except the one my brother is speaking to
treba je pomagati tístim, ki so bolj revni kot mi it is our duty to help those who are poorer than ourselves

žláhten (-tna -o) adj.

1. nobile:
žlahtni cilji nobili scopi

2. agr. scelto:
žlahtne sorte jablan sorte scelte di meli

3. star. (plemiški) nobile:
žlahtna gospa nobil signora
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
piti žlahtno kapljico bere il vino
bot. žlahtna anemona anemone dei fiorai (Anemone coronaria)
žlahtna ciklama ciclamino (Cyclamen persicum)
agr. žlahtna plesen marciume nobile (Botrytis cinerea) (per il vino); muffe (per formaggi erborinati) (Penicillium roqueforti, Penicillium camemberti e sim.)
metal. žlahtne kovine metalli nobili
kem. žlahtni plini gas nobili, rari
metal. žlahtno jeklo acciaio legato
žlahtnega rodu blasonato