Franja

pharynx [farɛ̃ks] masculin, anatomie golt, žrelo

rūma² -ae, f (prim. skr. rōmanthaḥ prežvèk, prežvekovanje (porazličeno iz *rōma-manthaḥ „obračanje vratnih mišic“, morda tudi lit. raumuõ mišično meso, lat. rūmen) grlo, gólt, goltánec, goltàn, žrelo, požirek: Arn.

rūmen -inis, n (morda (vendar nedokazano) iz *rūgsmen; prim. ērūgō, ructāre, rugiō) = rūma² grlo, gólt, goltánec, goltàn, žrelo, požirek: Fest., ego rumorem parvi facio, dum sit rumen qui impleam Pomp. fr., rumen est pars colli, quā esca devoratur; [unde rumare dicebatur,] quod nunc ruminare. P. F., ruminatio dicta est a rumine eminente, gutturis parte, per quam demissus cibus a certis revocatur animalibus Serv.

Schlund, der, (-/e/s, Schlünde) Anatomie žrelo, golt; Geographie žrelo; den Schlund nicht voll kriegen können nikoli ne imeti dovolj; in den Schlund werfen vreči v žrelo ( tudi figurativ )

stomachus -ī, m (tuj. στόμαχος)

1. požiralnik, žrelo, golt, goltanec: Cels., linguam autem ad radices eius haerens excipit stomachus Ci.; tudi ustje želodca: tendit haec (sc. gula) ad stomachum Plin.

2. sinekdoha želodec: Lucr., Petr., Sen. ph., Plin., Suet., Iuv. idr., eas (sc. conchas) cum (sc. avis) stomachi calore concoxerit Ci., mala copia quando aegrum sollicitat stomachum H., ieiunus raro stomachus vulgaria temnit H., cum sale panis latrantem stomachum bene leniet H., stomachum movere Plin. (naspr. comprimere), stomachum colligere Cels. okrevati po koliki; bonus stomachus Cels., Q. dober želodec = dobra prebava (naspr. stomachus aeger, morbo vitiatus).

3. meton.
a) okus, tudi nagnjenje: ludi apparatissimi, sed non tui stomachi Ci. ep. ne po tvojem okusu, in hoc agello Tranquili stomachum multa sollicitant Plin. iun. zanimanje za nakupovanje, nagnjenje k nakupovanju.
b) (želodec kot zelo občutljiv telesni del, v katerega se razlije žolč pri vsakem (želodčnem) afektu oz. čustvu; od tod) α) bonus stomachus dobra (vesela) volja, dobro razpoloženje, mirnost, umirjenost, spokojnost, hladnokrvnost, mirna kri, krotkost: haec autem animo Catonis ferenda sunt aut Ciceronis stomacho Ci. ap. Q., adversus quod difficile est habere cotidie bonum stomachum Mart. β) občutljivost, vzdražljivost, razdražljivost, slaba volja, slabo razpoloženje, ne(je)volja, zlovolja, jeza, srd, vroča (huda) kri: Pl., Suet. idr., consuetudo callum obduxit stomacho meo Ci. ep., nosti stomachi mei fastidium Ci. ep., urbana militia plena sollicitudinis et stomachi Ci., gravem Pelidae stomachum cedere nescii H., stomachum facere ali movere alicui Ci. jeziti koga, in aliquem stomachum erumpere Ci. ne(je)voljo (jezo) stresti na koga (nad kom), plus stomacho quam consilio dedit Q. bolj se je prepustil slabi volji (jezi) kot pa (treznemu) preudarku (premisleku).

throttle¹ [ɵrɔtl] samostalnik
(večinoma narečno) grlo, golt, sapnik
tehnično throttle lever
plinski pripirnik

at full throttle z vso močjo, s polno brzino, z vsem plinom
with a throttle against the stop s polno hitrostjo, z vsem plinom
to open the throttle avtomobilizem dati plin

weasand [wí:zənd] samostalnik
zastarelo dušnik, sapnik; grlo, golt, goltanec

to cut (ali to slit) s.o.'s weasand prerezati komu goltanec (grlo)

ždrȉjelnjāk m (ijek.), ždrêlnjāk m (ek.) anat. žrelo, golt, farinks

gurges -itis, m (prim. skr. giráti požira, gárgara-ḥ žrelo, brezno, krnica, gr. γέργερος grlo, sapnik, γαργαρίζω grgram, βάραϑρον brezno, prepad, žrelo, βορά [kar se požira] = hrana, jed, lat. gurguliō¹, vorāre, vorāgō)

1. vrtinec, tolmun, krnica, jarin: altus, turbidus V., qui gurges aut quae flumina ... ignara belli? H., gurges, curvos sinuatus in arcus O.

2. sinekdoha: deroči tok, deroči val: Rheni fossa gurgitibus redundans CI., ubi pedes instabilis ac vix vado fidens ..., eques ... equo vel per medios gurgites stabili ... rem gereret L.; pesn. globoka voda, globočina v vodi, reka, jezero, morje: e gurgite ponti CI. POET., rari nantes in gurgite vasto V., summoque hausit de gurgite lymphas V. s površine globokega vodovja, g. Carpathius V., Hiberus V. Zahodno morje, Lethaeus CAT., LACT., Euboicus (= Euripus) O., caeruleus O., ricessūs gurgitis O. globoki zalivi, cum steterint in gurgite montes VAL. FL., amnium ... multo gurgitis tractu fluentium Q., captus flumineo ... de gurgite piscis MART., g. Atlanteus, Tusci gurgites STAT., g. Oceani AMM.

3. metaf. požirajoče brezno, žrelo, ponòr, prepad, glob(oč)ina: tecto gurgite lapsus O., g. Stygius O. (zaničlj.) kaluža; od tod: in profundissimum libidinum suarum gurgitem divitias suas profundere CI. žrelo, qui ... immensa aliqua vorago est et gurges vitiorum turpitudinumque omnium CI., g. turpitudinis VAL. MAX., pecuniam prandiorum gurgitibus proluere GELL. s pijančevanjem zapravljati.

4. meton.
a) požrešnost, požrtnost: vitium gurgitis aetas hominibus auget CI.
b) požeruh, požrešnež, goltan, razsipnež, zapravljivec: gurges et vorago patrimonii CI. ki si dediščino zapil in zažrl; abs.: quem gurgitem (pijanec)! quam voraginem (požrešnež)! CI., ille gurges exstruit villam CI., ille gurges atque helluo CI., Apicius ... nepotum omnium altissimus gurges PLIN. največji uživač, največji sladkoživec. Kot rim. priimek Gurges -itis, m Gúrgit = „Golt(an)“, „Goltnež“, „Goltavec“, npr.: C. Volcatius Gurges senator PLIN., Gurges Fabius IUV.

hlod samostalnik
1. (o lesu) ▸ rönkVsaj trije ali štirje delavci so bili potrebni za to, da so hlod razžagali v deske. ▸ Legalább három vagy négy munkásra volt szükség ahhoz, hogy a rönkből deszkákat fűrészeljenek.

2. neformalno, izraža negativen odnos (o človeku) ▸ tuskó, tapló
Kar se občutkov tiče, sem bolj hlod od človeka in kar traja, da jaz kaj dojamem. ▸ Ami az érzelmeket illeti, inkább tuskó vagyok: sokáig tart, amíg felfogok valamit.
Če je to izjemen napadalec ... katastrofa, on je en navaden hlod. Vsak prvošolec bi dal več golov. ▸ Ez egy kiváló csatár? Katasztrófa, teljesen tapló. Egy elsőosztályos több gólt rúgna.

od bedaka do junaka frazem
(o uspehu) ▸ lúzerből győztes, utolsóból az első
V sredo je prehodil tisto v športu tolikokrat omenjano pot od bedaka do junaka ter najprej zadel v lastno mrežo, nato pa se odkupil z zmagovitim zadetkom, ki nam ne gre in ne gre iz glave. ▸ Szerdán végigjárta a sportban annyiszor emlegetett utat, és lúzerből győztes lett, mivel az öngólja után belőtte a számára megváltást jelentő győztes gólt, ami sehogy se akar kimenni a fejünkből.

reprezentanca samostalnik
1. (državna ekipa) ▸ válogatottZa brazilsko reprezentanco je odigral 41 tekem in dosegel 10 golov. ▸ A brazil válogatott színeiben 41 mérkőzést játszott és 10 gólt szerzett.
Bil je tudi član romunske reprezentance do 21 let. ▸ Tagja volt a román U-21-es válogatottnak is.
Sopomenke: ekipa
Povezane iztočnice: A reprezentanca, B reprezentanca, reprezentanca A, reprezentanca B

2. finance (pogostitev v poslovne namene) ▸ reprezentációStroški za reprezentanco so leta 2008 dosegli skoraj 500 tisočakov. ▸ 2008-ban a reprezentációs költségek közel 500.000-et tettek ki.

stotica samostalnik
1. (število sto) ▸ száz, százasAvtomobil bo do stotice pospešil v 8,9 sekunde. ▸ Az autó 8,9 másodperc alatt gyorsul százig.
Postal je prvi nogometaš, ki je dosegel stotico za eno moštvo. ▸ Ő lett az első labdarúgó, aki száz gólt szerzett egy csapat színeiben.
Tako je oddaja je dosegla okroglo stotico. ▸ Így az adások száma elérte a kerek százat.

2. matematika (desetiška enota) ▸ százas

trānsvorātiō -ōnis, f (trānsvorāre) požiranje, goltanje: Th. Prisc., Cael., transvorationis partes ali loca Cael. požiralnik in golt.

žrel|o [ê] srednji spol (-a …)

1. der Schlund, der Rachen; anatomija der Rachen; der Rachenraum, die Rachenhöhle
medicina volčje žrelo Wolfsrachen
vnetje žrela der Rachenkatarrh, die Rachenentzündung

2. volčje, levje: (golt) der Rachen, der Schlund; poetično: der Schlund
figurativno vreči v žrelo in den Rachen/Schlund werfen
potegniti iz žrela aus dem Rachen reißen

3. geografija (žekno) der Schlot, der Krater (ognjeniško Vulkankrater), der Trichter

4. pomorstvo die Ladeluke; tehnika pri peči: die Gicht; vojska die Mündung

5. pri čebelnem panju: der Ausflug, das Flugloch, Einflugloch