Franja

kȍža ž
1. koža: upala -e vnetje kože; biti krvav pod -om; biti sama kost i koža; iznijeti svoju -u na pazar dati svojo kožo na prodaj; iznijeti zdravu -u iz opasnosti; imati debelu, tvrdu -u; derati, guliti kožu kome s leda; do gole -e pokisnuti biti do kože moker; do -e opljačkati koga do golega izropati koga; krojiti kome -u imeti usodo koga v svojih rokah; ne biti u dobroj -i ne biti najboljšega zdravja; vuk u ovčjoj -i; uhvatiti se koga kao krpuša, krpelj -e
2. kožuh: dok se lisici prouče berati, ode njena koža na pazar medtem ko lisici preučujejo dokumente, je že njen kožuh na prodaj
3. usnje: koža učinjena za potplate, za gornje dijelove; cipele od crne -e
4. meh: zečja koža
5. skorja: pod ledenom -om vuče se rijeka, reka
6. smetana: koža na mlijeku

na balin stalna zveza
(do golega) ▸ kopaszraNa koncu so se mi lasje svetlikali že skoraj zelenkasto in bila sem na tem, da se pobrijem na balin. ▸ A végén a hajam már szinte zöldesen csillogott, és azt fontolgattam, hogy kopaszra nyíratom.
Najučinkoviteje pa boste prikrili, da dobivate plešo, tako da se boste ostrigli na balin. ▸ A legjobb módja, hogy elrejtsd a kopaszodásodat, ha kopaszra nyíratod a fejed.
Na Danskem so po zmagi enemu mentorju obrile brke, drugega pa ostrigle na balin. ▸ Dániában a győzelem után leborotválták az egyik mentor bajszát, a másikat pedig kopaszra nyírták.

naked [néikid] pridevnik (nakedly prislov)
nag, gol; nezastrt, nepokrit, nezavarovan, izpostavljen (to)
očiten, čist, odkrit, razgaljen; enostaven, preprost; prazen (soba)
pravno nepotrjen, brez pravne zahteve

stark naked popolnoma gol
the naked truth čista resnica
to strip naked sleči do golega
naked sword goli meč
with the naked eye s prostim očesom
a tree naked of leaves drevo brez listja
pravno naked confession nepotrjeno priznanje
pravno naked possession dejanska posest

nūdō -are -āvī -ātum (nūdus)

1.
a) v ožjem pomenu razgaliti (razgaljati), sleči (slačiti): hominem nudari iubet Ci., tribunos nudari iussit L., nudare corpus L., Cat. ali corpora Enn., superiore corporis parte nudatā C. z nezavarovanim zgornjim delom telesa, tj. brez čelade in oklepa, n. dentes Lucr., nudata crura, nudati humeri V., nudati V. (o rokoborcih), nudato … curre pede Tib., instat anus canosque suos et inania nudans ubera per cunas O., n. artūs Sil., Iuno nudata Lact.
b) v širšem pomenu razgaliti (razgaljati), sleči (slačiti), vzeti čemu pokrivalo, odevalo idr., odkri(va)ti, razkri(va)ti, oprostiti (oproščati) kaj česa: Sen. ph., Val. Fl., telum vaginā N. izdreti iz nožnice, gladium L. potegniti, tectum nudatum (sc. tegulis) L. razkrita streha, viscera nudant V., cornicula furtivis nudata coloribus H., n. arborem locus Plin., caput crine Petr., ventus nudaverat vada L. je izsušil, vada nudantur L. ali litora nudantur T. se sušijo, presihajo, arenam aestus nudans (sc. aquā) Plin., n. gurgite pontum Tib., agros n. populando L. pustošeč ogoliti = (o)pustošiti, messes n. O. oluščiti = zmlatiti, n. radices (sc. graminum) Col. Pogosto kot voj. t. t. vzeti (jemati) komu kaj, spraviti (spravljati) koga ob kaj, pustiti (puščati) koga, kaj brez vojakov, braniteljev, (za)pustiti (zapuščati) koga, kaj brez obrambe, pustiti (puščati) koga nezavarovanega (kaj nezavarovano), ne (za)ščititi koga, česa, ne zasesti (zasedati) česa: n. murum defensoribus, collem hominibus C., castra nudata C., n. litora C., ripam L., omnia V. ali terga fugā n. V., Sil. sovražniku izpostaviti (izpostavljati).

2. metaf. „ogoliti“ = vzeti (jemati) komu kaj, spraviti (spravljati) koga ob kaj, (o)ropati, (o)pleniti koga, izropati koga do golega: omnia Ci., aliquem praesidio Ci., fana donis Ci., nudata a Verre provincia Ci., rem publicam interitu consulum nudare Ci. ep. izpostaviti nevarnemu položaju, vis ingenii scientiā iuris nudata Ci., nudatā omnibus rebus tribuniciā potestate C., quem praeceps alea nudat H., nudatos opere censorio … restituit Suet., Maxentium nudare conatus Eutr. spraviti ob dostojanstvo.

3. pren. da(ja)ti vedeti, povedati, razode(va)ti, odkri(va)ti, razkri(va)ti, (po)kazati, izda(ja)ti: qui mea pericula … vestrā deprecatione nudarunt Ci., n. animos, voluntates hominum L., defectionem L., Ph., consilia L., Cu., nimis detegendo cladem nudandoque L., nec illi … nudare quid vellent L., aras traiectaque pectora ferro nudat (zevg.) V., n. facta O., litigatores Amm., fraudem Cl.

opustošenost samostalnik
1. (o uničenem območju) ▸ lepusztultság, lecsupaszítottság, letaroltságDo golega obsekana drevesa govorijo o veliki opustošenosti pokrajine, o tem, da gozda tako rekoč ni več bilo. ▸ A tarvágás után a táj végtelenül csupasz volt, az erdő gyakorlatilag eltűnt.
Kljub opustošenosti nahajališča smo našli skalo iz samih ostankov koral, ki pričajo o nekem davnem morju, v katerem so nastali skladi apnenca Trnovskega gozda. ▸ A hely lepusztultsága ellenére találtunk egy csak korallmaradványokból álló sziklát, ami egy ősi tengerről tanúskodik, amelyben kialakultak a Trnovo-erdő mészkőágyai.

2. (o spreminjanju na slabše) ▸ sivárság, lepusztulásNa Japonskem se lahko zaradi starajočega prebivalstva še zaostrita družbena zaprtost in intelektualna opustošenost. ▸ Japánban az elöregedő lakosság miatt súlyosbodhat a társadalmi bezárkózás és a szellemi sivárság.
Zrenjanin je nekdanje industrijsko središče Vojvodine, ki se zadnja tri desetletja spopada z ekonomsko opustošenostjo in visoko brezposelnostjo. ▸ Zrenjanin, a Vajdaság egykori ipari központja az elmúlt három évtizedben a gazdaság lepusztulásával és magas munkanélküliségi rátával küzdött.

ostríči couper (avec des ciseaux), tondre; couper les cheveux

ostriči se se faire couper les cheveux
ostriči ovco tondre un mouton
ostriči na balin tondre les cheveux, couper les cheveux à ras
do golega ostriči couper ras
na kratko ostriči tondre

poil [pwal] masculin dlaka; familier, poétique lasje; (konj) barva dlake; populaire cigara; (familier)

un poil nekoliko, malce
à poil gol, nag; brez sedla (jahati)
à poil! (populaire) dol!
à un poil près malodane, skoraj
à poils courts, longs kratko-, dolgodlak
au poil (populaire) zelo dober, zelo zadovoljiv
au poil! izvrstno!
de tout poil vseh vrst
travail masculin au poil izvrstno, dovršeno delo
poil de chameau kamelja dlaka
poil de chèvre angora ali mohêr volna
poil follet puh
dans le sens du poil v smeri dlake, kot leže dlake
brave masculin à trois, quatre poils (familier) (nepremišljen) tvegavec
fille féminin au poil čedno, prijetno dekle
bonnet masculin à poil kučma
avoir du poil aux yeux, (familier) au cul biti korajžen, pogumen
n'avoir pas un poil de sec močno se potiti, plavati v znoju
ça a changé de poil to se je obrnilo na bolje
être de bon, mauvais poil biti dobre, slabe volje
être à poil et à la plume (familier) biti za vse dober
il s'en est fallu de poil za las je manjkalo
il se laisse arracher la barbe poil à poil z njim lahko vse narediš
se mettre à poil sleči se do golega
c'est au poil! to je prima!
reprendre du poil de la bête ne popustiti, ne odnehati, zopet si opomoči
tomber sur le poil de quelqu'un nenadoma koga napasti; ozmerjati, nahruliti koga
avoir du poil dans la main (familier) biti zelo len, ne imeti volje za delo
(vieilli) faire le poil à quelqu'un obrati koga za denar, opehariti koga
(vieilli) refaire le poil à quelqu'un prevarati koga
(vieilli) faire changer le poil, (populaire) faire dresser le poil à quelqu'un poboljšati koga z udarci, z grajo

razgáliti to bare, to lay bare, to expose, to strip, to unclothe

do golega razgáliti to strip naked; to reveal
razgáliti lažnivca to expose a liar

séčnja (-e) f

1. gozd. abbattuta:
prebiralna sečnja sfoltimento
sečnja do golega disboscamento totale

2. nareč. agr. (košnja) falciatura

sléči to undress (koga someone), to strip (someone)

(obleko) to take off (one's clothes), to strip off (one's clothes)
sléči koga do nagega to strip someone naked, to strip someone to the skin
sléči se to undress
sléči se do golega to strip (naked)

strip² [strip] prehodni glagol
slačiti, sleči, ogoliti; (o)luščiti, (o)lupiti; odvzeti (of kaj)
izropati; izprazniti (hišo); demontirati, razstaviti; razpremiti(ladjo); odkriti (ležišče premoga)
figurativno razgaliti; do konca pomolsti (kravo)
neprehodni glagol
sleči se; olupiti se, oluščiti se, ogoliti se; zrahljati se (vijak)

stripped gol, nag, razgaljen (tudi figurativno)
stripped to waist do pasu slečen (gol)
to strip a bed pobrati rjuhe s postelje
to strip a cow do zadnje kaplje pomolsti kravo
to strip a fruit of its rind olupiti sadež
the house was stripped v hiši ni bilo nobenega pohištva
to strip a liar razgaliti lažnivca
to strip a machine-gun razstaviti mitraljez
to strip s.o. of his office odstraniti koga iz službe
he was stripped of his possessions odvzeli so mu vse premoženje
to strip s.o. naked, to strip s.o. to the skin do golega koga sleči
to strip a screw opiliti vijaku navoje
to strip tobacco odstraniti rebra iz tobačnih listov
to strip of wood posekati, izkrčiti gozd

ἄγω [Et.: lat. ago, ere; ženem, delam. – Obl. fut. ἄξω, -ομαι (tudi s pas. pomenom); aor. ἤγαγον, ep. ἦξα, ἄξετε, inf. ἀξέμεν(αι), ἄξασθε, ἄξαντο, pf. ἦχα, pass. ἦγμαι, aor. pass. ἤχθην, pf. act. tudi ἀγήοχα]. I. act.: 1. o živih bitjih: a) gonim, vodim, peljem, ravnam, vladam, do-, pri-, odvedem (živino in ljudi), (βοῦν, ἵππον naprezam, vprezam); b) στράτευμα o vojskovodji: vodim, načelujem; πολιτείαν, πόλιν, δήμους upravljam, vladam; λαόν, στρατόν (tudi brez subst.), hodim, korakam; NT ἄγωμεν pojdimo; c) o bogovih, usodi in strasteh: gonim, ženem, ὁ θεός οὕτω ἄγει bog hoče tako; θεῶν ἀγόντων po navdihnjenju, pod vodstvom bogov; d) vodim duševno: vzgajam (gl. παιδαγωγός). 2. o stvareh: napeljujem (ὕδωρ), gradim, kopljem (τάφρον), zidam (τεῖχος); prinašam (ἄποινα, δῶρα); darujem prvence (ἀπαρχάς); gonim, nosim, vozim (νῆες, ἵππος); ὁδός ἄγει pot drži kam. 3. prinašam, vodim s seboj (ἑταίρους, λαίλαπα), dovažam (ἀγώγιμα). 4. vzamem (s silo) s seboj, ugrabim, odpeljem; ἄγω καί φέρω plenim in robim, oropam (slečem) do golega (τινά), zasužnim. 5. tiram pred sodnijo, zatožim (εἰς δίκας, εἰς ἀγῶνα); peljem na morišče (ἐπί θανάτῳ). 6. spoštujem, cenim περὶ πλείστου, ὡς παρ' οὐδέν (prav malo); razširjam (κλέος), prenašam (ὄνειδος), kos sem čemu, morem prenašati (ἄχθος λύπης). 7. različne zveze ἑορτήν, μυστήρια praznujem, obhajam; ἡμέραν: prebijem, preživim, NT ἄγει τρίτην ἡμέραν tretji dan je; σχολήν imam čas; ἡσυχίαν, εἰρήνην mirujem, πόλεμον vojskujem se, γέλωτα krohotam se, ὕπνον uspavam. 8. pt. ἄγων v zvezi z glagoli premikanja se navadno prevaja s predlogom "z". II. med.: ἄγομαι γυναῖκα oženim se, τῷ υἱῷ privedem sinu ženo, μῦθον διὰ στόμα vedno govorim o čem, στράτευμα εἰς χεῖρας prevzemam nadpoveljstvo.

φέρω [Et. lat. fero, ferre; nem. gebären (stvn. beran, nositi), slov. berem, brati, nabiram; lat. fors, feretrum, -fer, fer-tilis; nem. Bahre, Bürde, frucht-bar. – Obl. fut. οἴσω, aor. ἤνεγκα, -ον, pf. ἐνήνοχα, pass. ἐνήνεγμαι, -νεγξαι, -νεγκται, aor. ἠνέχθην, fut. ἐνεχθήσομαι, οἰσθήσομαι, adi. verb. οἰστός, οἰστέος, φερτός; med. fut. οἴσομαι (tudi pass.), aor. ἠνεγκάμην, -όμην, imp. ἐνεγκοῦ – ep. praes. cj. 3 sg. φέρῃσι, imp. 2 pl. φέρτε, inf. φερέμεν, impf. φέρον, iter. φέρεσκε, fut. act. inf. οἰσέμεν; aor. act. ἤνεικα, ἔνεικα, inf. ἐνεικέμεν, ἐνεῖκαι, med. ἠνεικάμην in ἐνεικάμην, aor. mixt. imper. οἶσε, οἰσέτω, οἴσετε, inf. οἰσέμεν(αι) ion. aor. inf. οἶσαι, pass. pf. ἐνήνειγμαι, aor. ἠνείχθην. – vzpor. obl. φορέω, ep. praes. cj. 3 sg. φορέῃσι, inf. φορέειν, φορῆναι, φορήμεναι; impf. φόρεον, iter. φορέεσκε, aor. φόρησε; NT fut. φορέσω, aor. ἐφόρεσα]. I. act. trans. 1. a) nosim, imam na sebi ἱμάτιον, χερμάδιον, ὅπλα sem oborožen, κοῦρον γαστέρι nosim pod srcem, ἄψοφον βάσιν = ἀψόφως βαίνω; b) prinašam, τὶ πρός τινα kaj h komu; pt. φέρων pogosto = s, z: πρέσβεις ἦλθον δῶρα φέροντες z darili, ἦλθον τὰ ὅπλα φέροντες z orožjem; pt. φέρων stoji tudi pogosto za natančni opis dejanja: ἔγχος ἔστησε φέρων prinesel je sulico in jo je postavil, σῖτον παρέθηκε φέρουσα prinesla je jed in jo je postavila pred njega; c) pren. prenašam, pretrpim, vzamem nase λυγρά, κακά, τύχας, τὰς διατριβάς prenašam, ῥᾷστα τὸν βίον, συμφορήν; ἀλγεινῶς, χαλεπῶς φέρω težko prenašam, težko mi dé, žalosten sem, zamerim, nejevoljen sem, tudi z dat. τῷ πολέμῳ, ἐπὶ τῇ πολιορκίῃ; o jedi: prenašam, prebavim ἐσθίουσι πλείω ἢ δύνανται φέρειν. 2. a) (nosim in) premikam, odnesem, odpeljem πόδες μιν ἔφερον, μένος ἰθύς τινος grem naravnost nad koga; o ladji: vozim, pripeljem ἐνθάδε, ἐπὶ πόντον; o vetru: ženem, podim ἄνεμος νῆας (ἄνεμος φέρων ugoden veter); zanesem ἄελλαι ἐπὶ πόντον, podim semtertja ἔνθα καὶ ἔνθα, raznesem πῦρ, odnesem ἔπος; ἅρμα vlečem, vozim, peljem πόλινδε. – pass. α.) meče, zanaša, podi me kdo ἀνέμοις φέρομαι, φέρομαι τῇ ἐπιθυμίᾳ žene (prevzame) me poželenje; β.) padam, tečem, letim πᾶν δ' ἦμαρ φερόμην, ἧκε φέρεσθαι vrgel ga je, da je padel; πόδα προέηκε φέρεσθαι izpustila je nogo, da je padla, ὁμόσε drevim, planem na kaj ἐπί τινι, εἰς, ἐπί τινα, κατὰ τῶν πέτρων zvrnem se (padem) s skale, δρόμῳ πρός τινα v skoku dirjam proti komu; o konju: ἵππος βίᾳ φέρεται uide, uteče; ἐπὶ τῷ ἅρματι vozim se; φυγῇ εἴς τινα bežim h komu, ὅποι γῆς gl. ὅποι; τὸ βέλος διπλάσιον φέρεται sega (nese) dvakrat tako daleč; part. φερόμενος naglo, hitro, urno, nenadoma; φερόμενοι ἐσέπιπτον hitro so napadali, ἥξει φερόμενα τὰ κακά hitro bo prišla nesreča, ᾠχόμην φερόμενος ἀπὸ τῆς ἐλπίδος bil sem nenadoma razočaran; γ.) uspevam, imam uspeh, srečno se iztečem, νόμοι οὐ καλῶς φέρονται slabo se godi zakonom, καλῶς (εὖ) φέρομαι dobro se mi godi, κακῶς φέρομαι slabo je z menoj, slabo se mi godi; b) odnesem, u-, pograbim τεύχεα, ἔναρα, grem si po kaj τεύχεα παρά τινος, φάρμακα; pos. α.) pridobim, več dosežem, μισθόν dobivam plačo, imam korist; β.) ἄγω καὶ φέρω robim in plenim, oropam do golega, zasužnjim; c) α.) nosim kam, pri-, donašam, dajem, δῶρα, plačujem φόρον, μισθόν; ψῆφον glasujem, χάριν izkazujem ljubav, ustrezam, storim kaj komu na ljubo; toda Sof. O. T. 764 χάριν φέρω izkaže se mi milost, hvaležen mi je kdo; pren. prispevam, pripomorem εἴς τι; β.) prinašam vest, sporočam, javljam μῦθον, ἀγγελίαν; φέρεται(lat. fertur) govori se, baje; pos. govorim o čem, pripovedujem, κλέος razširjam; pass. εὖ φέρομαι sem na dobrem glasu; oppos. πονηρῶς φέρομαι sem na slabem glasu; d) α.) nosim, rodim, donašam καρπόν NT, φάρμακα, ὥρια πάντα; abs. ἡ γῆ φέρει zemlja je rodovitna; donašam korist, δόξαν vzbujam mnenje; β.) nosim v sebi; τὸ πᾶν τοῦ πολέμου αἱ νέες φέρουσι odločitev boja je odvisna od ladij; γ.) naredim, povzročim, pripravim τὸ σωθῆναι, κακά, νίκην, πόλεμον vnamem, ὥσπερ τὸ δίκαιον ἔφερε kakor je zahtevala pravičnost. II. act. intr. 1. žene (podi) me kdo, hitim, φέρουσα(sc. ἑαυτήν) ἐνέβαλε νηῒ φιλίῃ z vso silo (naravnost) se je zagnala na prijateljsko ladjo. 2. a) razprostiram se, segam do λιμήν, ležim proti čemu ἡ ἐπὶ θάλασσαν φέρουσα χώρη; b) o potu (tudi brez ὁδός): vodim, peljem kam ὁδὸς φέρει ἐς ἱρόν, αἱ ἐς τὴν πόλιν φέρουσαι πύλαι, ἡ πρὸς ἕω ἐπὶ Σοῦσα φέρει; c) nanašam se na kaj, merim (kažem) na kaj, ἡ γνώμη ἔφερε mnenje je bilo, τοῦ στρατηγοῦ ὁ νόος ἔφερε poveljnik je menil (mislil), da, αἱ γνῶμαι τὸ αὐτὸ ἔφερον so isto mislili; d) sem (služim) za kaj εἰς ἄκεσιν, φέρει ἐς αἰσχύνην sem v (delam) sramoto, τὰ πρὸς τὸ ὑγιαίνειν φέροντα kar pripomore k zdravju; e) τὸ ἐκ θεῶν φέρον božja volja, usoda; f) imper. φέρε prinesi; nav. kot adv. daj(te)! hajdi(te)! urno! kvišku! φερ' εἰπὲ δή μοι daj, povej mi, povej mi no! φέρε ἀκούσω povej (da slišim), φέρε δὴ ἴδωμεν poglejva torej! III. med. 1. od-, prinašam zase (s seboj), ugrabim si, jemljem s seboj, grem si po kaj, οἶνον pijem, zauživam; prinesem s seboj ὕδωρ, ποδάνιπτρα, nosim s seboj φορβήν, σῖτον οἴκοθεν prinesem si z doma, φέρομαί τι ἐν χεροῖν nosim kaj v svojih rokah. 2. pridobivam si, prejemam, imam, dobivam (dosežem) zase δῶρα, δέπας, πλέον več dobim ali dosežem, μάντις πλέον φέρεται je modrejši.

нитка f nitka; sukanec;
пришить на живую нитку površno narediti;
обобрать до нитки okrasti do golega;
белыми нитками шито nespretno skrito;
до (последней) нитки разориться priti na beraško palico