Franja

īn-figūrātus 3 (in, figūra) brezobličen, brezpodoben (= gr. ἀνείδεος): Eccl.

infórm -ă (-i, -e) adj. brezobličen

informe [ɛ̃fɔrm] adjectif brezobličen, pomanjkljivo narejen, nepopoln v izdelavi; juridique ne v predpisani obliki

informe agg. brezobličen (tudi pren.)

īn-fōrmis -e (in, fōrma) brezličen (brezlik), brezobličen, brez oblike, neizrazit: pedibus informe cadaver protrahitur T., alveos informes faciebant L. okorne, caro inf. Plin., opus machinarum T., informis dicitur mulier non quae caret forma, sed quae male est formata Prisc.; od tod grd, ostuden, spačen: nec sum adeo informis V., cadaver V., color Tib., facies Lucan., ossa informi solo Sil., limus V., agrum ossibus H., regna Lucan., nihil est illis (auro et argento)... informius Sen. ph.; metaf.: informes hiemes reducit Iuppiter H., exitus T. samomor; prim. nodus informis leti V., situs H., sors mea mihi informis est T.

īn-specīatus 3 brezobličen: substantia Tert.

labberig brezobličen; brez okusa

schlabberig sluzast; Suppe, Kaffee: plehek, voden; Kleid: brezobličen, Stoff: prosto padajoč, opletajoč

shapeless [šéiplis] pridevnik (shapelessly prislov)
brezobličen, brez oblike, skažen, nepravilen; brezciljen (kurz itd.)

unformed [ʌnfɔ́:md] pridevnik
brezobličen, brez oblike, amorfen; neoblikovan; neizbrušen (v vedenju); nerazvit, nedovršen

unförmig brezobličen

ungefüge brezobličen, neroden

ungefügig neposlušen; brezobličen, neroden

unshaped [ʌnšéipt] pridevnik
neizoblikovan, brezobličen, brez oblike, spačen, pokvečen, pohabljen

unshapely [ʌnšéipli] pridevnik
brezobličen, nelepih oblik, skažen, spačen, grd

бесфбрменный brezobličen, nedoločen, nejasen

нескладный neskladen, nesorazmeren, brezobličen, grd, neroden

unmo(u)ld [ʌnmóuld] prehodni glagol
vzeti iz kalupa, iz modela; izsuti (puding); preoblikovati; deformirati
neprehodni glagol
izgubiti obliko (formo), postati brezobličen

Fasson, die, fazona; aus der Fasson geraten postati brezobličen; jeder soll nach seiner Fasson selig werden vsak po svoje v nebesa prileze

kolos samostalnik
1. (velikanski objekt ali predmet) ▸ kolosszusOgromen betonski kolos (v gradnji), ki ga je mogoče videti daleč naokoli, bo muzej prve svetovne vojne. ▸ A már messziről látható (épülőfélben lévő) hatalmas betonkolosszus az első világháború múzeuma lesz.
Leta 1973 je začela dozorevati ideja o najvišjem betonskem dimniku v Evropi, 360 metrov visokem kolosu iz betona in železa. ▸ 1973-ban kezdett formát ölteni Európa legmagasabb betonkéményének, egy 360 méter magas vasbeton kolosszusnak az ötlete.
Na varnost je mislil, ko je kupoval avto, saj je verjetno zato kupil tak kolos na kolesih. ▸ Autóvásárláskor a biztonságot tartotta szem előtt, hiszen valószínűleg ezért vásárolt ilyen guruló kolosszust.

2. (ogromna organizacija) ▸ kolosszusAmerika je gospodarski kolos, ki mu na svetu ni para. ▸ Amerika a világon egyedülálló gazdasági kolosszus.
Evropski parlament šteje 732 poslancev, vsak ima dva do tri asistente, sicer pa ta ogromni kolos zaposluje okoli pet tisoč ljudi, od strokovnjakov do ostalega osebja. ▸ Az Európai Parlamentnek 732 képviselője van, mindegyiküknek két-három asszisztense, de ez a hatalmas kolosszus a szakértőktől alkalmazottakig mintegy 5 000 embert foglalkoztat.

3. (velik kip) ▸ kolosszusJužno od tega kamna sta v pesku napol zakopana dva sarkofaga iz grško-rimske dobe ter nedokončan kolos. ▸ Ettől a kőtől délre két görög-római szarkofág és egy befejezetlen kolosszus van félig a homokba temetve.

4. (velikan; orjak) ▸ kolosszus, óriás
Prišli so trije gestapovci, pravi kolosi. ▸ Három gestapós érkezett, igazi óriások.
Za kolosa, težkega 150 kilogramov, sem trepetal, da se mu bo pod zadnjico sesedel nežni stolček. ▸ Rettegtem, hogy a 150 kilogrammos kolosszus feneke alatt összeroskad a finom kis szék.

5. (pomembna oseba) ▸ kolosszus
Z vsakim tekstom nas zmeraj znova in zmeraj drugače preseneča ta kolos, ki se imenuje Shakespeare. ▸ Minden szöveggel újra és újra és mindig máshogy kápráztat el bennünket ez a Shakespeare nevű óriás.