arnàutskī -ā -ō albanski: arnautski jezik; arnautski raven m bot. pikčasti svedrc
arnávtski -a -o arnautski, albanski
schipetaro
A) agg. geogr. knjižno šiptarski, albanski
B) m (f -ra) geogr. knjižno šiptar, šiptarka; Albanec, Albanka
šíptarski -a -o (alb.) zastar. šiptarski, šćiptarski, albanski
алба́нський прикм., albánski prid.
Alba -ae
I. masc. Alba, rim. nom. propr.:
1. kralj v Albi Longi: O.
2. zaupnik Gaja Vera (C. Verres): Ci.
— II. fem. (albus) Alba Alba, ime več italskih mest, poseb.
1. Alba Longa (pri Ci. enkrat Longa Alba) Alba Longa, Dolga Alba, najstarejše lat. mesto, po mitu ga je ustanovil Askanij na ozkem, dolgem (od tod Longa) slemenu hriba ob Albanskem jezeru, materinsko mesto Rima, razrušil ga je Tul Hostilij: Ci., L., V. idr. Od tod adj. Albānus 3 albanski, iz Albe: ager Ci., exercitus, pubes L., pax L. z Albanci, mons Albanus Varr., Ci., L., Plin. Albanska gora (zdaj Monte Cavo), zahodni, najvišji vrh Latinskega (zdaj Albanskega) gorovja, jugovzhodno od Rima s svetiščem Lacijskega Jupitra (Iuppiter Latiaris): tam so bili Albani tumuli atque luci Ci. in nemus Albanum L., tam je rodila trta izvrstno sladko vino, vinum Albanum H., Plin., tam se je lomil lapis Albanus Plin. albanskogorski groh (od tod columnae Albanae Ci. ap. Q., Suet., lapicidinae Albanae Vitr. albanskogorski kamnolomi), tam se je opravljala tudi comissatio Albana Mart. (gl. comissātiō); na njegovem zahodnem vznožju slikoviti, globoki ognjeniški lacus Albānus Ci., Val. Max. Albansko jezero (zdaj Lago di Albano), katerega vodo (aqua Albana Ci.) so Rimljani, ko so oblegali Veje, speljali po rovu, skopanem skozi lavnato obalo, ter tako znižali jezersko gladino: Ci., L. Subst. Albānī -ōrum, m Albanci, preb. Albe Longe: Varr., L., Plin. Albānum -ī, n (sc. praedium) Albansko (posestvo), sprva velike vile Gneja Pompeja in drugih bogatih Rimljanov, zlasti cesarjev Nerona in Domicijana ob Albanski gori proti Apijski cesti: Ci., Suet. (Domicijanov Albanum se je imenoval tudi Albana arx T., Iuv. in Albanus secessus Suet.), pozneje municipij (Municipium Albanum, zdaj mesto Albano).
2. Alba Alba, stoječa na visoki skali ob Fucinskem jezeru v Samniji, sprva marzovsko mesto, potem rim. naselbina, močna trdnjava in rim. državna ječa (še zdaj Alba): Ci., C., L., Vell., pri Plin. Albensium Alba, pri Char. Alba Fūcentis Fucinska Alba. — Od tod adj. Albēnsis -e albanski: ager L., rus, nuces Plin.; subst. Albēnsēs -ium, m Albanci, preb. samnijske Albe: Varr., Corn., Plin.
— III. masc.
1. Alba (mōns) (gorovje) Alba: Vop.
2. Alba Alba,
a) reka v Tarakonski Hispaniji (zdaj Ter): Plin.
b) = reka Laba (Albis): Vop.
Albānī -ōrum, m
1. Albanci, preb. pokrajine Albanije (gl. v nadalj. Albānia): Plin., Iust., effugere ad Armenios, dein Albanos T. — Od tod: subst. Albānia -ae, f Albanija, pokrajina vzhodno od Hvalinskega morja ob izlivu reke Kura: Plin., Gell.; adj. Albānus 3 albanski: mare Albanum Plin. Albansko morje, del Hvalinskega morja ob albanski obali, orae Alb. Val. Fl., porta Alb. Val. Fl. albanska vrata = albanski prelazi blizu današnjega mesta Derbenta, sicer imenovani pylae Caspiae.
2. (gl. Alba II. 1.).
Albanisch, das, Albanische, das, albanščina, albanski jezik
albánščina ž albanski jezik
ćùlāh -áha m (t. külâh, perz.) kapa iz valjane volne, navadno bela, v albanski ljudski noši
džamàdan m (t. džamadan, perz.)
1. telovnik v ljudski noši, zlasti albanski
2. kovček, usnjena torba, prtljaga
arbànaskī -ā -ō gl. albanski: arbanaski jezik; -a zemlja
feriae -arum, f (stlat. fēsiae; gl. fanum) dnevi počitka, počitnice, prazniki, ki so jih obhajali z opravljanjem bogoslužnih opravil: per ferias Ca. v počitnicah, med počitnicami, feriis Ca., Ci., indutiae sunt feriae belli Varr. fr., ferias habere triduum Ci., ferias per novem dies agere L., ferias indixit in triduum L. f. novendiales Ci., f. forenses Ci. sodne počitnice, sodni dopust, f. Latinae C., L. = zvezni praznik mest v Laciju, ki so ga obhajali na albanski gori na čast latinskemu Jupitru (Iuppiter Latiaris), cum tempestas dedit piscatoribus ferias Sen. ph., messium f. Suet. žetvene počitnice, scholarum f. Prud. šolske počitnice; šalj. esuriales f. Pl. „gladovne počitnice“ = post; preg.: sine ullis, ut dicitur, feriis Arn. brez počitka = neprestano, feriis caret necessitas Pall.; meton. mir, pokoj: ferias praestes (daj, pripravi) Hesperiae H. — Sg. fēria -ae f delavnik: Tert.
Iūlēus 3 (Ἰούλειος ali Ἰούληος ali Ἰούλιος, prim. Iūlus) Julov
1. = Enejevega sina: avi O., mons Mart. (albanski).
2. = Julija Cezarja: Calendae O. (meseca julija), gens Lucan.
3. = Avgustov: Iulea (trozložno) carina Pr.
4. cesarski: oliva Mart. (venec, ki ga je daroval cesar Domicijan), habenae Mart. cesarska (rimska) vladavina.
separatizem samostalnik1. (zagovarjanje odcepitve od države) ▸
szeparatizmusbaskovski separatizem ▸ baszk szeparatizmus
albanski separatizem ▸ albán szeparatizmus
etnični separatizem ▸ etnikai szeparatizmus
katalonski separatizem ▸ katalán szeparatizmus
podpirati separatizem ▸ szeparatizmust támogat
spodbujanje separatizma ▸ szeparatizmust ösztönöz
boj proti separatizmu ▸ szeparatizmus elleni küzdelem
Gre za najhujši bombni napad na območju, ki ga sicer zaznamujejo separatizem in etnične napetosti. ▸ Ez a legsúlyosabb bombatámadás a szeparatizmus és etnikai feszültségek jellemezte térségben.
Po policijskih ocenah se je protestov proti katalonskemu separatizmu udeležilo najmanj 15.000 ljudi. ▸ A katalán szeparatizmus elleni tüntetéseken a rendőrségi becslések szerint legalább 15.000 ember vett részt.
Začel se je dolgotrajen boj med pokrajinskim separatizmom in osrednjo oblastjo. ▸ Elhúzódó harc kezdődött a regionális szeparatizmus és a központi hatalom között.
2. (zagovarjanje samostojnosti) ▸
szeparatizmusZavladala je jezikovna anarhija, v kateri je literarna tradicija popuščala pred separatizmom narečij. ▸ Nyelvi anarchia vette kezdetét, melynek során az irodalmi hagyomány engedett a nyelvjárások szeparatizmusának.
Pravopisni separatizem je vodil v razedinjevanje Slovencev, kar je nujno moralo roditi odpor. ▸ A helyesírási szeparatizmus a szlovénok széthúzásához vezetett, ami óhatatlanul ellenállást szült.
ubežnik samostalnik1. (kdor beži zaradi kršenja zakona) ▸
szökevényaretacija ubežnika ▸ szökevény letartóztatása
ubežnik iz zapora ▸ börtönszökevény
izslediti ubežnika ▸ szökevény felkutatása
iskanje ubežnika ▸ szökevény keresése
Iskali so nevarna ubežnika, ki sta ponoči ušla iz pripora. ▸ A veszélyes szökevényeket keresték, akik tegnap a börtönből szöktek meg.
2. (kdor beži iz političnih razlogov; emigrant) ▸
menekült, szökevénypolitični ubežnik ▸ politikai menekült
albanski ubežnik ▸ albán menekült
severnokorejski ubežnik ▸ észak-koreai menekült
vojni ubežnik ▸ katonai szökevény
Nova vojna vihra na Kosovu pa je dom spet napolnila z ubežniki, ki za zdaj še nimajo statusa beguncev. ▸ Az új koszovói háborús hullám ismét menekültekkel töltötte meg az otthont, akik egyelőre még nem rendelkeznek menekültstátusszal.
3. v športnem kontekstu (vodilni tekmovalec) ▸
szökevénypeterica ubežnikov ▸ öt szökevény
šprint ubežnikov ▸ szökevények sprintje
prednost ubežnikov ▸ szökevények előnye
lovljenje ubežnikov ▸ szökevény üldözése
tempo ubežnikov ▸ szökevény tempója
Ubežniki so si prikolesarili več kot sedem minut prednosti. ▸ A szökevények több mint hét perc előnyre tettek szert.