Franja

Strahlenbrechung, die, lom žarkov

Strahlenbündel, das, Physik, Mathematik snop žarkov, žarkovje

Strahlenbüschel, das, Physik, Mathematik šop žarkov

лучевой žarkast, iz žarkov;
лучевая кость koželjnica (anat.)

лучепреломление n lomljenje žarkov

Comptonov pojav stalna zveza
fizika (fizikalni pojav) ▸ Compton-hatás, Compton-jelenség
Leta 1923 je Debye prav tako razvil teorijo za pojasnitev Comptonovega pojava, premika frekvence rentgenskih žarkov ali gama žarkov, ki nastane ob njihovi interakciji z elektroni. ▸ 1923-ban Debye elméletet dolgozott ki a Compton-jelenség magyarázatára is, amely a röntgen- vagy gammasugarak frekvenciájának eltolódását jelenti, amikor azok elektronokkal kölcsönhatásba lépnek.
Sopomenke: Comptonovo sipanje

dermite [dɛrmit] féminin vnetje kože

dermite des neiges vnetje kože od sončnih žarkov, ki se odbijajo od snega

duplicātiō -ōnis, f (duplicāre)

1. podvojitev: Vitr., Ulp. (Dig.), radiorum Sen. ph. odsev žarkov.

2. occ.
a) mat. množenje z dva: M.
b) jur. zavrnitev ugovora z novim ugovorom, duplika: G.

griva samostalnik
1. (o živalski dlaki) ▸ sörény, bundaZnačilnosti islandskega konja so dolga in košata griva in rep, kratek trup, manjša pasma konj. ▸ Az izlandi ló rövid törzsű, kisebb testalkatú lófajta hosszú és bozontos sörénnyel és farokkal.Prav levja griva dokazuje, da tudi pri upodobitvah leva v srednjeveški umetnosti simbolika nadvladuje naturalizem. ▸ Éppen az oroszlánsörény bizonyítja, hogy a középkori művészetben az oroszlán ábrázolásában a szimbolizmus dominál a naturalizmus felett.Konji imajo grivo in rep. ▸ A lovaknak sörényük és farkuk van.
Največja posebnost norveških gozdnih muc je njihova griva. ▸ A norvég erdei macskák legkülönlegesebb jellemzője a bundájuk.
Leva pogosto imenujemo tudi kralj živali, predvsem zaradi njegove veličastne grive. ▸ Az oroszlánt – elsősorban a csodálatos sörénye miatt – gyakran az állatok kirányának nevezik.

2. (o laseh) ▸ sörény, hajkoronaNamesto neukrotljive grive las je imela mehke kodre, ki so ji ravno prekrivali ušesa. ▸ Zabolázhatatlan hajsörény helyett puha hullámokban omlott le a haja, melyek épp csak eltakarták a fülét.Zaradi višine, levje grive kodrastih sivih las in prodornih oči je bil njegov videz akademski. ▸ Magassága, göndör és ősz oroszlánsörénye, átható szeme miatt akadémikusnak nézett ki.Dolgolaske, ki si želijo razmršeno grivo, naj uporabijo navijalke, a las naj ne navijejo do korenin. ▸ A hosszú hajú nők, akik kócos sörényt szeretnének, használjanak hajcsavarókat, de ne tekerjék föl a hajukat egészen a hajtőig.
3. (travnata površina; pobočje) približek prevedka ▸ hegyoldal, füves rétHodili so v koloni, ubirali bližnjice čez grive, prvi in zadnji pa sta svetila bodisi s trskami ali slamo. ▸ Oszlopban haladtak toronyiránt a hegyoldalban, az első és az utolsó a sorban pedig fafáklyával vagy szalmafáklyával világított.
Po valovitem terenu morajo marsikje grabiti seno na roke, po grivah pa je treba zagrabiti tudi za koso. ▸ A hepehupás terepen sok helyen kézzel kell összenyalábolniuk a szénát, a hegyoldalban pedig akár kaszával is.
Okrog domačije so same grive! ▸ A majorságot csupa-csupa füves rét veszi körül!

4. (o vodni površini) ▸ tajtékSprehajal se je po plaži, bila je zgodnja jesen, nemirni vetrovi so gonili pred sabo valove s penastimi grivami. ▸ A plázson sétált, koraősz volt, a nyughatatlan szelek maguk előtt kergették a tajtékos hullámokat.
Bele grive ob obali kažejo lomljenje valov, ki tudi erodirajo morsko dno in splakujejo glino in mivko z obale. ▸ A part menti fehér tajték a hullámtörést jelzi, ami a tengerfeneket is erodálja, és bemossa az agyagot és a homokot a partról.
Ta ladja je na grivi cunamija jezdila iz pristanišča na celino in pristala štiri kilometre daleč od obale. ▸ Ez a hajó a cunami taraját meglovagolva lebegett ki a kikötőből a szárazföldre, és kötött ki négy kilométerre a parttól.

5. (o obliki) ▸ sörény, üstök, tarajVes zahodni del je bil prekrit z gosto grivo tropskega gozda in se je končal s strmo skalno steno v morje. ▸ Az egész nyugati oldalt a trópusi erdő sűrű sörénye borította, melynek végében meredek sziklafal zuhant alá a tengerbe.
V daljavi valovijo grive topolov. ▸ A távolban a nyárfák barkasörénye hullámzik.
Dala si je narediti tetovažo, stilizirano sonce z obrazom in grivo sončnih žarkov. ▸ Varratott magára egy tetoválást, egy stilizált Napot, amelynek arca volt, és a napsugarak sörényként ölelték körül.
Na bibavični grivi, na videz goli, najdemo poleg gruč grmičkastega členkarja nekaj zanimivih rastlin. ▸ Az árapály látszólag csupasz taraján, a rengeteg ágas-bogas sziksófű mellett néhány érdekes növényt is találunk.

6. (goba) ▸ korallgomba
Paziti moramo tudi, da ne zamenjamo užitnih griv s strupenimi. ▸ Arra is ügyelnünk kell, hogy az ehető korallgombákat ne keverjük össze a mérgezőkkel.
Povezane iztočnice: tribarvna griva, rumena griva, bleda griva, krvobetna griva

lom¹ [ô] moški spol (-a …)

1. fizika die Brechung (dvojni Doppelbrechung, žarkov Strahlenbrechung)

2. tehnika, geologija der Bruch (krhki Sprödbruch, Trennbruch, stroja Maschinenbruch, trajni Dauerbruch)
školjkasti lom muscheliger Bruch
tlačni lom der Druckbruch, der Druckkollaps
lom strmine der Gefällsbruch, der Gefällswechsel
odporen proti lomu bruchsicher, bruchfest

lôm lȍma, mest. u lòmu
1. lom: lom kosti; lom svjetlosti; lom cijevi; lom valova, zraka lom žarkov; bijelo željezo ima bijeli lom
2. polom, polomija: Napoleonov lom u Rusiji; nacistički lom pred Staljingradom
3. hrup, trušč: napravio je čitav lom u kući
4. zmeda, kolobocija, škandal: pred ovim -om svima zastade dah
5. bijeli (beli) lom bot. pokončni srobot, Clematis recta; plavetni lom bot. celolistni srobot, C. integrifolia

lóm break, breakage, breaking; (kosti) fracture; rupture

lóm v litini cast-metal scrap
lóm svetlobe (žarkov) refraction (ali diffraction) of light (of rays)

lòm rotura f ; fig ruptura f ; med (kosti) fractura f

lom svetlobe (žarkov) refracción f de la luz (de los rayos)
lom v litini chatarra f de fundición

mlâz m, mest. u mlázu, mn. mlázovi in mlȁzevi
1. curek: mlaz vode, krvi; vodni mlaz
2. snop: mlaz zraka snop žarkov; mlaz svjetlosti; zračni mlaz
3. rafal: mlaz metaka, elektrona
4. steber: mlaz dima
5. bohotna mladika: mlazevi su obično bujni mladari, izbijaju iz kore starijih grana

ob-noxius 3, adv. -ē (ob in noxa)

1. kazniv, kazni zapadel, kriv, ki je zagrešil kaznivo dejanje; abs.: o. capita L., obnoxius et supplex Ci. ep., lege Aquiliā obnoxius Icti.; z dat. personae: tibi me obnoxium esse fateor Pl.; z dat. krivde: neque delicto neque libidini obnoxius S. ki ni zabredel niti v prestopek niti v poltenost, culpae communi O., turpi facto Tib.; z gen. krivde: pecuniae debitae L., criminum Cod. I.

2. podvržen, podložen, (suženjsko, hlapčevsko) pokoren, podrejen, vdan, ponižen, ustrežljiv, odvisen, obvezan, zavezan: Pl., Ter., O., Sen. ph., Q., Amm., Suet. idr., subiecti atque obnoxii vobis L., ni sibi obnoxia foret S. če bi se mu ne vdala, Crasso ex privatis negotiis obnoxius S., pars hominum pravis obnoxia H. vdan, uxoris amori obnoxius T. soprogi v ljubezni vdan, gens superstitioni obnoxia T., iis obnoxii, quibus … S. odvisni od; pesn.: luna radiis fratris obnoxia V. odvisna od bratovih (= sončevih) žarkov, facies nullis obnoxia gemmis Pr. nobenemu dragemu kamnu obvezano, ne odvisno od nobenega dragega kamna.

3. ponižen, suženjski, hlapčevski, podel, slab, bojazljiv (naspr. superbus): O., Plin. idr., aut superbus aut obnixus videar L., o. servitus Ph., quae serva atque obnoxia fore L., obnoxius et trepidus Suet., obnoxie sententias dicere L., pax obnoxia L. hlapčevski, iz bojazljivosti sklenjen, sramoten.

4. (kakemu zlu) podvržen, izpostavljen; z dat.: periculo Ph., periculis Plin. iun., odio T., terra nulli bello obnoxia O., corpora morbis obnoxia T., arbores, qui frigoribus obnoxiae sunt L. ki jim škoduje mraz, urbs incendiis obnoxia T., arva nulli hominum curae obnoxia V. ki ne potrebujejo nobene skrbi (oskrbe), orbitate et pecuniā insidiis obnoxius T.; z ad ali in z acc.: pars eius ad tales casus obnoxia Plin., servi per fortunam in omnia obnoxii Fl.; occ. (abs.) nevarnosti, nesreči izpostavljen, slab(oten): in hac domicilio obnoxio animus liber habitat Sen. ph., flos Plin., corpus Plin. bolehavo, bolehno; obnoxium est offendere poetarum studium T. (Dial.) nevarno je.

preobílica (-e) f eccesso, dismisura, sovrabbondanza; esuberanza; ridondanza:
preobilica surovin omogoča poceni proizvodnjo la sovrabbondanza delle materie prime permette una produzione economica, redditizia
preobilica sončnih žarkov povzroča nevarne opekline un eccesso d'insolazione causa pericolose ustioni

ray¹ [réi] samostalnik
žarek (& figurativno)
sled, trohica, mrvica; (redko) polmer

sheaf of rays snop žarkov
a ray of hope žarek upanja
not a ray of truth niti mrvice resnice
the X-rays rentgenski žarki
ray treatment obsevanje
to treat with X-rays rentgenizirati

snop [ô] moški spol (-a …)

1. das Bündel, (šop) das Büschel; (šop, sveženj, otep) der Bund; pri žetvi: die Garbe

2. matematika, fizika, tehnika das Bündel (svetlobe Lichtbündel, žarkov Strahlenbündel, dvožilni Zweierbündel, trožilni Dreierbündel), der Strahl (elektronski Elektronenstrahl, otipovalni Abtaststrahl)
snop premic matematika Geradenbündel
svetilka s snopom der -strahler ➞ → svetilka

3. mišic: die Muskellage
|
v obliki snopa bündelartig
povezati v snope büscheln
v snopu gebündelt

snȍp snòpa, mn. snòpovi snop: -i žita; vezati pšenicu u -e; snop zraka snop žarkov; gibanjski snop vzmetni snop

snòp (pšenice itd.) gerbe ženski spol ; (butara) fagot moški spol

snop mišic (anatomija) faisceau moški spol de muscles (ali musculeux)
ognjeni snop (vojaško) gerbe de feu
snop žarkov faisceau de rayons
v snope vezati lier en gerbes, engerber