Franja

Zadetki iskanja

  • dramski pridevnik
    (o dramski umetnosti) ▸ dráma, drámai
    dramska skupinakontrastivno zanimivo színjátszócsoport
    dramska igralka ▸ drámai színésznő
    dramska umetnost ▸ drámai művészet
    dramska igra ▸ drámajáték
    dramska predstava ▸ drámai előadás
    dramsko besedilo ▸ drámaszöveg
    dramsko delo ▸ drámai mű, drámai alkotás
    dramsko dogajanje ▸ drámai cselekmény, drámai történés
    dramski igralec ▸ drámai színész
    dramski krožekkontrastivno zanimivo színjátszókör
    dramski lik ▸ drámahős, dráma szereplője
    dramska oseba ▸ drámahős, dráma szereplője
    dramsko gledališče ▸ drámaszínház
    Tudi v šoli se je glasbeno udejstvovala, zelo dejavna je bila v dramski skupini. ▸ Az iskolában is zenélt és tevékeny volt a színjátszócsoportban is.
    Film je zame malo težje področje, kajti štiri leta sem študirala dramsko igro. ▸ A film számomra nehezebb terület, mivel négy évig drámatagozatos voltam.
    Povezane iztočnice: dramska pesnitev
  • dražbar samostalnik
    1. (voditelj dražbe) ▸ árverésvezető, kikiáltó
    Sopomenke: dražitelj, dražilec

    2. (podjetje, ki organizira dražbe) ▸ aukciósház
    Kristalni vrček, ki so ga pred nekaj meseci ocenili na približno 200 evrov, so zdaj pri dražbarju Christie's prodali za štiri milijone evrov! ▸ A kristálykancsó, amelyet néhány hónapja 200 euróra becsültek, a Christie's aukciósház árverésén most négymillió euróért kelt el!
  • dva dve two

    po dva, po dve in pairs, by twos
    stran dve page two
    dve in pet je sedem two and five make (ali are) seven
    tako gotovo, kot je dve in dve štiri as sure as eggs is eggs
    to me je stalo dva funta in dva penija this cost me two pound, twopence
    ura je ravnokar odbila dve the clock has just struck two
    pred dvema dnevoma two days ago
    ne najdeš dveh takih, kot je on! you won't find anybody to match him!
    otrok še ni dve leti star the child is not two yet
    iti po dva in dva (v parih) to go in pairs (ali two by two)
    hoditi v gručah po dva in tri to walk in twos and threes
    za prepir sta potrebna dva it takes two to make a quarrel
  • dva (dve, dve) zwei; (oba) beide
    v dveh dneh … ipd. ➞ → deset
    dva in pol zweieinhalb
    dva tisoč zweitausend
    koncert za dva solista das Doppelkonzert
    zwei- (na dva plamena zweiflammig, na dva tedna zweiwöchentlich, v dveh vrstah zweireihig, v dveh zvezkih/knjigah zweibändig, z dvema obrazoma zweigesichtig, z dvema ročema zweihenkelig, z dvema rogljema zweizinkig, z dvema tuljavama zweizügig)
    vojna na dveh frontah der Zweifrontenkrieg
    šport med dvema ognjema der Völkerball
    po dva je zwei, zu zwei
    za dva für zwei
    razdeliti na dva dela zweiteilen
    tako gotovo, kot je dva krat dva štiri so sicher wie zwei mal zwei vier ist
    za to sta potrebna dva dazu gehören zwei
    kjer se kregata dva, tretji dobiček ima wenn zwei sich streiten, freut sich der dritte
    | ➞ → oba, obadva
  • dvákrat twice; two times

    dvákrat dva je štiri twice two is four
    dvákrat toliko twice as much
    on je dvákrat starejši od mene he is twice my age
    on je dvákrat bogatejši od tebe he is twice as rich as you
    danes sem ga dvákrat videl I have seen him twice today
    ne si pustiti dvákrat reči česa not to need to be told a thing twice
    dvákrat boljši twice as good
    dvákrat (dobro) kaj premisliti to think twice about something
    dvákrat (ponovno) povedan twice-told
  • enkrat1 [ê]

    1. einmal
    enkrat samkrat ein einziges Mal
    enkrat za vselej ein für [allemal] alle Mal
    niti enkrat nicht einmal, keinmal, poudarjeno: kein einziges Mal
    enkrat dnevno/letno/ mesečno/tedensko … täglich/jährlich/monatlich/ wöchentlich
    enkrat na dva meseca/tri/štiri mesece zweimonatlich/dreimonatlich/viermonatlich …
    enkrat zavit einwindig

    2.
    še enkrat noch einmal, nochmals
    še enkrat večji/širši/tolikšen noch einmal so groß/breit/ groß
    še enkrat toliko doppelt [soviel] so viel
    še enkrat z glagolom: nach-, wieder-
    (doživeti wiedererleben, namazati nachstreichen, natočiti nachschenken, posneti nachdrehen, preorati nachpflügen, prešteti nachzählen, stehtati nachwiegen, vzeti nachnehmen)
    še enkrat vprašati nachfragen, rückfragen

    3.
    že enkrat schon einmal
    |
    enkrat ni nobenkrat einmal ist keinmal
    to je enkrat ena das ist sonnenklar
  • Evropa samostalnik
    1. (celina) ▸ Európa
    države Evrope ▸ Európa országai
    zemljevid Evrope ▸ Európa térképe
    potovanje v Evropokontrastivno zanimivo európai utazás
    celinska Evropakontrastivno zanimivo európai kontinens
    sever Evrope ▸ Európa északi része
    mesto v Evropikontrastivno zanimivo európai város
    zgodovina Evrope ▸ Európa történelme
    Povezane iztočnice: Jugovzhodna Evropa, Južna Evropa, Severna Evropa, Srednja Evropa, Vzhodna Evropa, Zahodna Evropa

    2. v političnem kontekstu (Evropska unija) ▸ Európa
    združena Evropa ▸ egyesült Európa
    vključevanje v Evropo ▸ Európához való csatlakozás
    predsedovati Evropi ▸ Európa soros elnöki tisztét látja el, Európa soros elnöki tisztét tölti be
    Sredstva, ki jih bo Evropa namenila širitvenemu procesu, niso majhna. ▸ Nem csekélyek azok az eszközök, amelyeket Európa a bővítési folyamatra szán.

    3. v športnem kontekstu (evropsko tekmovanje) ▸ Európa [Euroliga]
    uvrstitev v Evropo ▸ bejut Európába
    nastop v Evropikontrastivno zanimivo európai fellépés
    igranje v Evropikontrastivno zanimivo európai játékok
    Vse štiri ekipe so si že zagotovile igranje v Evropi, kar je želja vseh rokometnih prvoligašev. ▸ Mind a négy csapat biztosította magának a részvételt az európai játékokon, ami minden első ligában játszó kézilabdázó vágya.

    4. v mitologiji (bajeslovno bitje) ▸ Európé
    Evropa je Zevsu rodila tri sinove. ▸ Európé három fiút szült Zeusznak.

    5. astronomija (naravni satelit) ▸ Europa
    Jupiter ima prek 60 lun, štiri največje so Io, Evropa, Ganimed in Kalisto. ▸ A Jupiternek több mint 60 holdja van, a négy legnagyobb az Io, az Europa, a Ganymedes és a Callisto.
  • gotovo [ô] [gewiß] gewiss, sicher; bestimmt, ganz bestimmt
    gotovo! [gewiß] gewiss!/aber [gewiß] gewiss!
    postati gotovo zur [Gewißheit] Gewissheit werden
    tako gotovo, kot je dva krat dva štiri so sicher wie zwei mal zwei vier ist
  • govoríti (-ím) imperf.

    1. parlare:
    govoriti s piskajočim, kričečim glasom parlare con voce stridula
    govoriti skozi nos parlare col naso
    govoriti gladko, glasno, hitro, počasi, tiho parlare speditamente, ad alta voce, presto, piano, sottovoce
    govoriti s težavo parlare con difficoltà
    govoriti z očmi, s pogledom parlare con gli occhi, con lo sguardo
    govoriti z rokami, z znaki parlare con le mani, coi gesti
    govoriti na pamet parlare a braccio
    afektirano govoriti parlare in punta di forchetta, affettatamente

    2. (izražati misli z govorjenjem) parlare, dire:
    kaj govoriš? cosa dici?
    govoriti resnico dire la verità
    govoriti brez olepšavanja, brez pomislekov parlare senza mezzi termini; parlare, dire senza guardare in faccia a nessuno
    govoriti dvoumno, neumno, vsebinsko prazno parlare in modo equivoco, stupido, a vanvera
    govoriti premišljeno, razumno parlare in modo sensato
    govoriti spretno saper parlare
    govoriti o čem parlare di qcs.
    govoriti proti komu criticare qcn.
    pren. govoriti čez koga sparlare di qcn.

    3. (znati jezik) parlare:
    govoriti nekaj jezikov parlare varie lingue
    govoriti dobro, slabo slovenščino parlare in un buono, un cattivo sloveno
    govoriti (po) italijansko parlare italiano, l'italiano, in italiano

    4. (biti s kom v normalnih odnosih) parlarsi, parlare:
    pog. soseda ne govorita i vicini non si parlano
    z njim ne govorim con lui non parlo, gli ho tolto il saluto

    5. pren. (biti zunanji izraz česa) parlare:
    številke govorijo o naraščanju proizvodnje i dati alla mano parlano di un aumento della produzione
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    govoriti že več let avere una relazione (amorosa) da vari anni
    pren. govoriti gluhim ušesom, stenam, vetru, v prazno parlare al vento, al muro, al deserto
    pren. govoriti skupni jezik essere dello stesso parere
    pog. sama fovšija govori iz njega parla, dice così per pura invidia
    govoriti drug čez drugega parlare confusamente
    govoriti drug mimo drugega parlare tra sordi
    pren. govoriti komu na srce cercare di convincere qcn.
    govoriti za koga adoperarsi per qcn., spezzare una lancia in favore di qcn.
    o tem ni da bi govoril, ni vredno govoriti di questo non è il caso di parlare
    (za izražanje stopnjevanja z dodatno trditvijo) nad tem so se zgražali celo prijatelji, da ne govorimo o sovražnikih del fatto si scandalizzarono gli amici, per non dire dei nemici
    o kom, o čem govoriti samo v superlativih di qcn., qcs. parlare, esprimersi soltanto in termini superlativi, al superlativo
    pren. govoriti na dolgo in na široko farla lunga
    govoriti tjavendan, tja v tri dni parlare a casaccio, a vanvera
    govoriti kakor raztrgan dohtar avere la parlantina sciolta
    govoriti kakor bi rožice sadil parlare con slancio, in tono enfatico; parlare sdolcinato, affettatamente
    pren. govoriti, kakor bi iz rokava stresal parlare come un libro stampato
    to govori vam v prid ciò depone a suo favore
    o tem se veliko govori se ne fa un gran discorrere
    govoriti nerazumljivo parlare arabo, ostrogoto, turco
    govoriti o tem in onem parlare del più e del meno
    govoriti s kom na štiri oči parlare con qcn. a quattr'occhi
    govoriti na splošno stare, tenersi sulle generali
    govoriti nepovezano sconnettere
    govoriti o nepravem času, preveč straparlare
    govoriti prisiljeno recitare
    govoriti prostaško ruttare
    govoriti s kretnjami parlare a gesti
    govoriti v prispodobah metaforeggiare
    govoriti za silo (tolči nek jezik) balbettare
    PREGOVORI:
    kar trezen misli, to pijan govori in vino veritas; bocca ubriaca scopre il fondo del cuore
    česar polno je srce, o tem usta govore la lingua batte dove il dente duole
    govoriti je srebro, molčati pa zlato la parola è d'argento, il silenzio d'oro
  • griva samostalnik
    1. (o živalski dlaki) ▸ sörény, bunda
    košata griva ▸ dús sörény
    Značilnosti islandskega konja so dolga in košata griva in rep, kratek trup, manjša pasma konj. ▸ Az izlandi ló rövid törzsű, kisebb testalkatú lófajta hosszú és bozontos sörénnyel és farokkal.
    levja griva ▸ oroszlánsörény
    Prav levja griva dokazuje, da tudi pri upodobitvah leva v srednjeveški umetnosti simbolika nadvladuje naturalizem. ▸ Éppen az oroszlánsörény bizonyítja, hogy a középkori művészetben az oroszlán ábrázolásában a szimbolizmus dominál a naturalizmus felett.
    konjska griva ▸ lósörény
    gosta griva ▸ sűrű sörény
    griva konja ▸ lósörény
    konj z grivo ▸ sörényes ló
    griva in rep ▸ sörény és farok
    bela griva ▸ fehér sörény
    Konji imajo grivo in rep. ▸ A lovaknak sörényük és farkuk van.
    Največja posebnost norveških gozdnih muc je njihova griva. ▸ A norvég erdei macskák legkülönlegesebb jellemzője a bundájuk.
    Leva pogosto imenujemo tudi kralj živali, predvsem zaradi njegove veličastne grive. ▸ Az oroszlánt – elsősorban a csodálatos sörénye miatt – gyakran az állatok kirányának nevezik.

    2. (o laseh) ▸ sörény, hajkorona
    skodrana griva ▸ göndör sörény
    griva las ▸ hajsörény, séró
    Namesto neukrotljive grive las je imela mehke kodre, ki so ji ravno prekrivali ušesa. ▸ Zabolázhatatlan hajsörény helyett puha hullámokban omlott le a haja, melyek épp csak eltakarták a fülét.
    levja griva ▸ oroszlánysörény
    Zaradi višine, levje grive kodrastih sivih las in prodornih oči je bil njegov videz akademski. ▸ Magassága, göndör és ősz oroszlánsörénye, átható szeme miatt akadémikusnak nézett ki.
    kodrasta griva ▸ göndör sörény
    razmršena griva ▸ kócos sörény
    Dolgolaske, ki si želijo razmršeno grivo, naj uporabijo navijalke, a las naj ne navijejo do korenin. ▸ A hosszú hajú nők, akik kócos sörényt szeretnének, használjanak hajcsavarókat, de ne tekerjék föl a hajukat egészen a hajtőig.
    bujna griva ▸ buja sörény
    gosta griva ▸ sűrű sörény
    rdeča griva ▸ vörös sörény, vörös hajkorona

    3. (travnata površina; pobočje) približek prevedkahegyoldal, füves rét
    travnata griva ▸ füves hegyoldal, füves rét
    Hodili so v koloni, ubirali bližnjice čez grive, prvi in zadnji pa sta svetila bodisi s trskami ali slamo. ▸ Oszlopban haladtak toronyiránt a hegyoldalban, az első és az utolsó a sorban pedig fafáklyával vagy szalmafáklyával világított.
    Po valovitem terenu morajo marsikje grabiti seno na roke, po grivah pa je treba zagrabiti tudi za koso. ▸ A hepehupás terepen sok helyen kézzel kell összenyalábolniuk a szénát, a hegyoldalban pedig akár kaszával is.
    Okrog domačije so same grive! ▸ A majorságot csupa-csupa füves rét veszi körül!

    4. (o vodni površini) ▸ tajték
    penasta griva ▸ tajték
    Sprehajal se je po plaži, bila je zgodnja jesen, nemirni vetrovi so gonili pred sabo valove s penastimi grivami. ▸ A plázson sétált, koraősz volt, a nyughatatlan szelek maguk előtt kergették a tajtékos hullámokat.
    Bele grive ob obali kažejo lomljenje valov, ki tudi erodirajo morsko dno in splakujejo glino in mivko z obale. ▸ A part menti fehér tajték a hullámtörést jelzi, ami a tengerfeneket is erodálja, és bemossa az agyagot és a homokot a partról.
    Ta ladja je na grivi cunamija jezdila iz pristanišča na celino in pristala štiri kilometre daleč od obale. ▸ Ez a hajó a cunami taraját meglovagolva lebegett ki a kikötőből a szárazföldre, és kötött ki négy kilométerre a parttól.

    5. (o obliki) ▸ sörény, üstök, taraj
    griva gozda ▸ erdő üstöke
    Ves zahodni del je bil prekrit z gosto grivo tropskega gozda in se je končal s strmo skalno steno v morje. ▸ Az egész nyugati oldalt a trópusi erdő sűrű sörénye borította, melynek végében meredek sziklafal zuhant alá a tengerbe.
    V daljavi valovijo grive topolov. ▸ A távolban a nyárfák barkasörénye hullámzik.
    Dala si je narediti tetovažo, stilizirano sonce z obrazom in grivo sončnih žarkov. ▸ Varratott magára egy tetoválást, egy stilizált Napot, amelynek arca volt, és a napsugarak sörényként ölelték körül.
    Na bibavični grivi, na videz goli, najdemo poleg gruč grmičkastega členkarja nekaj zanimivih rastlin. ▸ Az árapály látszólag csupasz taraján, a rengeteg ágas-bogas sziksófű mellett néhány érdekes növényt is találunk.

    6. (goba) ▸ korallgomba
    Paziti moramo tudi, da ne zamenjamo užitnih griv s strupenimi. ▸ Arra is ügyelnünk kell, hogy az ehető korallgombákat ne keverjük össze a mérgezőkkel.
    Povezane iztočnice: tribarvna griva, rumena griva, bleda griva, krvobetna griva
  • izbruh samostalnik
    1. (o človeški dejavnosti) ▸ kitörés, kirobbanás
    izbruh afere ▸ ügy kirobbanása, affér kirobbanása
    izbruh krize ▸ válság kitörése
    izbruh nasilja ▸ erőszak kitörése
    izbruh škandala ▸ botrány kirobbanása
    izbruh vojne ▸ háború kitörése
    izbruh spopada ▸ harc kitörése
    strelski izbruh ▸ fegyveres kitörés
    preprečiti izbruh ▸ kitörést megakadályoz
    Avstrijski državni zbor se je maja 1917 sestal prvič po izbruhu vojne. ▸ Az osztrák országgyűlés a háború kitörése után először 1917 májusában ült össze.
    Islandci po izbruhu afere podpisujejo tudi peticijo za odstop premierja. ▸ Az izlandiak az ügy kirobbanása után aláírásokat gyűjtenek a miniszterelnök lemondása érdekében.
    Grčiji je zaradi dolgov dve leti po izbruhu krize grozil bankrot. ▸ Görögországot két évvel a válság kitörését követően csőd fenyegette.

    2. (o naravnem pojavu) ▸ kitörés, kiütés
    izbruh požarakontrastivno zanimivo tűz keletkezése
    izbruh ognjakontrastivno zanimivo tűz keletkezése
    izbruh sevanja gama ▸ gammakitörés
    Z rastjo mesta je bilo vedno več tudi nevarnosti za izbruh požara. ▸ Ahogy nőtt a város, úgy nőtt a tűzveszély is.
    Vzrok za izbruh ognja so vročina, suša in močni vetrovi, vremenoslovci pa tudi v prihodnjih dneh niso napovedali obilnejših padavin. ▸ A tűz keletkezését a hőség, a szárazság és az erős szél okozta, a meteorológusok pedig nem jósolnak nagy mennyiségű csapadékot a következő napokra.
    Izbruhi sevanja gama se pojavljajo nenapovedano in so povsem naključno porazdeljeni po nebu. ▸ A gammakitörések váratlanul következnek be és teljesen véletlenszerűen oszlanak el az égbolton.

    3. (o prodoru snovi na površje) ▸ kitörés
    izbruh vulkana ▸ vulkánkitörés
    izbruh ognjenika ▸ tűzhányó kitörése
    ognjeniški izbruh ▸ vulkánkitörés
    vulkanski izbruh ▸ vulkánkitörés
    Zadnji večji izbruh vulkana je bil leta 1992. ▸ Az utolsó nagyobb vulkánkitörés 1992-ben volt.
    Najbolj zanimivi so gejzirji, izbruhi vode in pare, ki nastanejo zaradi močnega segrevanja podzemne vode. ▸ A legérdekesebbek a gejzírek, a talajvíz intenzív felmelegedése által okozott víz- és gőzkitörések.

    4. (o močnem čustvenem odzivu) ▸ kitörés, roham
    izbruh jeze ▸ dühkitörés, dühroham
    izbruh besa ▸ dühkitörés, dühroham
    izbruh ljubosumja ▸ féltékenységi roham
    izbruh nezadovoljstva ▸ elégedetlenség kitörése
    nekontroliran izbruh ▸ ellenőrizetlen kitörés
    čustveni izbruh ▸ érzelmi kitörés
    histerični izbruh ▸ hisztérikus kitörés
    togotni izbruh ▸ indulatkitörés
    nasilni izbruh ▸ erőszakos kitörés
    Majhni otroci z rednimi čustvenimi izbruhi izražajo in čutijo negativna čustva. ▸ A kisgyermekek a negatív érzelmeket rendszeres érzelmi kitörésekkel fejezik ki és dolgozzák fel.
    Imam izbruhe, tarnam, se pritožujem. ▸ Kirohanásaim vannak, zsörtölődöm, panaszkodom.
    To že ni bil prisrčen sprejem, temveč pravi izbruh sovražnosti. ▸ Ez aztán nem szívélyes fogadtatás volt, hanem igazi ellenséges roham.
    Ob prihodu košarkarjev je med navijači sledil velik izbruh veselja. ▸ Amikor a kosárlabdázók megérkeztek, a szurkolók örömkitörése várta őket.

    5. (o bolezni) ▸ kitörés
    izbruh ošpic ▸ kanyaró kitörése
    izbruh kolere ▸ kolera kitörése
    izbruh gripe ▸ influenza kitörése
    izbruh ebole ▸ ebola kitörése
    izbruh bolezni ▸ betegség kitörése
    izbruh epidemije ▸ járvány kitörése
    izbruh virusa ▸ vírus kitörése
    nevarnost izbruha ▸ kitörésveszély
    Zdraviti moramo začeti čim prej, vsaj v prvih treh dneh po izbruhu mehurčkov. ▸ A kezelést a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, legalább a hólyagok megjelenését követő első három napon belül.
    Od okužbe do izbruha bolezni mine od dva do štiri dni. ▸ A fertőzéstől a betegség kitöréséig kettő és négy nap közötti idő telik el.

    6. (o besednem odzivu) ▸ kirohanás, kitörés
    Ni redko, da domačini na povsem normalne prošnje zahodnjakov odgovarjajo z izbruhi: "Dovolj je kolonializma", "Pojdite domov, kaj še delate tukaj!" ▸ Nem ritka, hogy a helyiek a nyugatiak teljesen hétköznapi kéréseire az „Elég a gyarmatosításból!”, „Menj haza, mit keresel még mindig itt!?” kirohanásokkal válaszolnak.
  • izbruhniti glagol
    1. (o človeški dejavnosti) ▸ kitör, kirobban
    spopad izbruhne ▸ összecsapás kitör, összecsapás kirobban
    škandal izbruhne ▸ botrány kitör, botrány kirobban
    protest izbruhne ▸ tüntetés kitör
    izgred izbruhne ▸ rendbontás kitör, zavargás kitör
    vojna izbruhne ▸ háború kitör
    nasilje izbruhne ▸ erőszak kitör
    upor izbruhne ▸ ellenállás kitör, lázadás kirobban
    vstaja izbruhne ▸ felkelés kitör
    panika izbruhne ▸ pánik kitör
    afera izbruhne ▸ affér kitör, ügy kitör
    nemiri izbruhnejo ▸ zavargások kitörnek
    Po izreku sodbe so med protestniki in policisti izbruhnili tudi spopadi. ▸ Az ítélethirdetés után összecsapások törtek ki a tüntetők és a rendőrök között.
    Ko je izbruhnila vojna, je imel komaj štiri leta. ▸ Amikor kitört a háború, alig volt négyéves.
    Prvi škandal je izbruhnil, še preden se je festival sploh začel. ▸ Az első botrány még a fesztivál kezdete előtt kirobbant.

    2. (o naravnem pojavu) ▸ kiüt, kitör
    ogenj izbruhne ▸ tűz üt ki
    požar izbruhne ▸ tűz üt ki
    Požar je izbruhnil na dveh zapuščenih sedežnih garniturah, najverjetneje pa so ga povzročili odvrženi cigaretni ogorki. ▸ A tűz két elhagyott kanapén ütött ki, és valószínűleg eldobott cigarettacsikkek okozták.
    V suhih gozdovih lahko izbruhnejo uničujoči požari. ▸ A száraz erdőkben pusztító tüzek üthetnek ki.
    Ogenj je izbruhnil na podstrešju, kjer je bilo shranjeno seno. ▸ A tűz a padláson ütött ki, ahol szénát tároltak.
    Med sprehodom je izbruhnila huda nevihta – in zadel jo je blisk. ▸ Séta közben heves zivatar tört ki – és a lányt villám vakította el.

    3. (o prodoru snovi na površje) ▸ kitör, feltör
    vulkan izbruhne ▸ vulkán kitör
    ognjenik izbruhne ▸ tűzhányó kitör
    Vulkan običajno izbruhne dvakrat na vsakih 100 let. ▸ A vulkán általában 100 évente kétszer tör ki.
    Gejzir izbruhne, ko vrela voda iz globine prebije hladnejšo na površju. ▸ Gejzír tör fel, amikor a mélyből származó forró víz áttöri a felszínen lévő hidegebb vizet.
    Ko skorja ne zdrži več tlaka, plin izbruhne ter požene skale in plin visoko v zrak. ▸ Amikor a kéreg már nem bírja a nyomást, feltör a gáz, és a sziklákat, valamint a gázt a magasba repíti.
    Tradicija pravi, da jo je dal zgraditi papež Kalist na mestu, kjer naj bi iz tal izbruhnilo olje, najverjetneje nafta. ▸ A hagyomány szerint Callistus pápa építtette azon a helyen, ahol állítólag olaj, valószínűleg kőolaj tört fel a földből.
    Kar 12.200 metrov visoko je izbruhnil ogromen oblak pepela. ▸ Hatalmas hamufelhő tört ki 12.200 méter magasságba.

    4. (o močnem čustvenem odzivu) ▸ kitör, felcsattan
    izbruhniti v jok ▸ sírásban kitör
    izbruhniti v smeh ▸ nevetésben kitör
    izbruhniti v krohot ▸ hahotázásban kitör
    V službi se vas bodo izogibali, saj boste skoraj vsako minuto izbruhnili. ▸ Kerülni fogják a munkahelyén, mert szinte percenként felcsattan.
    Množica je izbruhnila od navdušenja, kardinal je moral počakati, preden je lahko nadaljeval. ▸ A tömeg lelkesedésben tört ki, és a bíborosnak várnia kellett, mielőtt folytatni tudta volna.
    Ko poslušalci dojamejo poanto šale, ponavadi izbruhnejo v smeh. ▸ Amikor a hallgatók megértik a vicc csattanóját, általában nevetésben törnek ki.

    5. (o bolezni) ▸ kitör
    kuga izbruhne ▸ pestis kitör
    epidemija izbruhne ▸ járvány kitör
    bolezen izbruhne ▸ betegség kitör
    Dom, v katerem je izbruhnila epidemija, je trenutno zaprt. ▸ Az otthon, ahol a járvány kitört, jelenleg zárva van.
    Pri okuženih bolezen izbruhne že po štirih mesecih. ▸ A fertőzötteknél a betegség már négy hónap után kitör.

    6. (o besednem odzivu) ▸ kitör, kibukik
    "Oh, kakšna sramota!" je izbruhnila. ▸ „Ó, micsoda szégyen!” – tört ki.
    Možakar je izbruhnil: "Saj sem vedel, da ne posluša!" ▸ A férfi kibukott: „Tudtam, hogy nem figyel!”

    7. (o telesnem odzivu) ▸ kihány, kiokád
    Pri bruhanju izteka iz ust obilica hrane, ponavadi jo otrok izbruhne kar v loku. ▸ Hányáskor sok étel jön ki a szájból, a gyermek általában ívben hányja ki az ételt.
  • iztégniti (-em) | iztegováti (-újem)

    A) perf., imperf. estendere, stendere, allungare:
    iztegniti roko stendere la mano
    izstegniti vrat allungare il collo
    iztegniti jezik dire, spifferare
    iztegovati jezike malignare, sparlare
    pren. iztegniti pete tirare le cuoia
    evf. iztegovati prste rubare, sgraffignare
    iztegniti vse štiri od sebe stravaccarsi
    evf. iztegovati roko mendicare
    pren. iztegovati vrat curiosare, osservare con curiosità

    B) iztégniti se (-em se) /iztegováti se (-újem se) perf., imperf. refl. stendersi, sdraiarsi
  • izvedenec samostalnik
    1. (strokovnjak) ▸ szakértő
    mnenje izvedenca ▸ szakértői vélemény
    postavitev izvedenca ▸ szakértőt kirendel
    zaslišanje izvedenca ▸ szakértő meghallgatása
    ugotovitev izvedenca ▸ szakértő megállapítása
    zaslišati izvedenca ▸ szakértőt meghallgat
    ocena izvedenca ▸ szakértő értékelése
    finančni izvedenec ▸ pénzügyi szakértő
    psihiatrični izvedenec ▸ pszichiátriai szakértő
    pravni izvedenec ▸ jogi szakértő
    medicinski izvedenec ▸ orvosszakértő
    sodnomedicinski izvedenec ▸ törvényszéki orvosszakértő
    vojaški izvedenec ▸ katonai szakértő
    izvedenec za balistiko ▸ ballisztikai szakértő
    izvedenec za sodno medicino ▸ törvényszéki orvosszakértő
    Povezane iztočnice: sodni izvedenec

    2. (dober poznavalec) ▸ szakértő, hozzáértő
    Postal sem izvedenec v tem, kako postati neviden. Lahko sem po dve uri preždel ob kavi, štiri ob kosilu, pa me je natakarica komaj opazila. ▸ Szakértő lettem abban, hogyan váljak láthatatlanná. Akár két órán keresztül is gubbaszthattam a kávém mellett, és a pincérnő alig vett észre.
    Izvedenec za duhovne zadeve postajaš, ko spoznavaš človeka - farana v njegovih vsakdanjih aktivnostih. ▸ Vallási dolgokban úgy leszel hozzáértő, ha az egyházközösség tagját a mindennapi tevékenysége során ismered meg.
  • jagodičevje samostalnik
    1. (rastline) ▸ bogyós gyümölcs
    nasad jagodičevja ▸ bogyósgyümölcs-ültetvény
    Veliko kmetij je namreč opuščenih, zemlja je zaraščena, nekdaj donosni nasadi jagodičevja so opusteli. ▸ Nagyon sok gazdaságot ugyanis elhagytak, elgazosodtak a földek, a valamikor jól jövedelmező bogyósgyümölcs-ültetvények megműveletlenek maradtak.
    Sopomenke: jagodičje

    2. (plodovi) ▸ bogyós gyümölcsök
    zamrznjeno jagodičevje ▸ fagyasztott bogyós gyümölcsök
    Vsak dan zaužijte dva do štiri sadeže ali skodelico jagodičevja. ▸ Naponta fogyasszon el két-három gyümölcsöt vagy egy tál bogyós gyümölcsöt!
    Sopomenke: jagodičje
  • jésti manger, prendre son repas, faire un repas ; (razjedati) ronger

    dobro jesti in piti bien manger et bien boire, faire bonne chère
    rad jesti aimer manger
    jesti za štiri manger comme quatre
    nerad jesti manger à contrecœur
  • jésti comer

    rad jesti gustar
    rad jém ribe me gusta el pescado
    jesti juho tomar sopa
    jesti doma (zunaj) comer de casa (fuera)
    jesti brez teka comer por comer
    jesti z velikim tekom comer con buen apetito
    preveč jesti comer demasiado; comer con exceso
    jesti za štiri comer por cuatro
    jesti kot volk comer como un buitre
    dati komu jesti dar de comer a alg
    tam se dobro je allí se come muy bien; allí dan muy buenas comidas
    ravno (sedaj) jém estoy comiendo
  • jezik2 [ê] (jezik|a, -a, -i)

    1. narodni, mednarodni: die Sprache, -sprache (ciganski Zigeunersprache, ciljni Zielsprache, delovni Arbeitssprache, deželni, državni Landessprache, državni Staatssprache, izhodiščni Ausgangssprache, kentumski Kentumsprache, konferenčni Konferenzsprache, manjšinski Minderheitensprache, materni Muttersprache, občevalni Umgangssprache, originala Originalsprache, pomožni Hilfssprache, satemski Satemsprache, sodni Gerichtssprache, sporazumevalni Verkehrssprache, substratni Substratsprache, svetovni Weltsprache, svetovni pomožni Welthilfssprache, tuji Fremdsprache, učni Unterrichtssprache, uradni Amtssprache, uradovalni Verhandlungssprache)
    mrtev jezik tote Sprache
    naravni jezik natürliche Sprache
    umetni jezik Kunstsprache, künstliche Sprache, synthetische Sprache
    živ jezik lebende Sprache
    narodni jezik die Volkssprache
    standardni jezik die Standardsprache/Nationalsprache
    ljudski jezik der Volksmund
    |
    … jezika Sprach-
    (analiza die Sprachanalyse, čistost die Sprachreinheit, filozofija die Sprachphilosophie, kritika die Sprachkritik, mojster der Sprachkünstler, normiranje die Sprachnormung, nepopolno obvladanje die Sprachschwäche, obvladanje die Sprachbeherrschung, opis die Sprachbeschreibung, sociologija die Sprachsoziologie, spreminjanje der Sprachwandel, struktura die Sprachstruktur, uporabnik der Sprachbenutzer, zgodovina die Sprachgeschichte, zgradba der Sprachbau)
    … jezika/jezikov
    (študij das Sprachstudium)
    za jezik:
    (skrb za jezik die Sprachpflege)
    jezikov:
    (družina die Sprachfamilie, mešanica das Sprachgemisch, poznavalec der Sprachkenner, der Sprachkundige, biti poznavalec sprachkundig sein, znanje die Sprachkenntnis)
    govorec jezika der Sprachteilnehmer
    naravni govorec jezika der Muttersprachler
    obvladati/znati jezik sprachkundig sein
    ne obvladati jezika/ne znati jezikov sprachunkundig sein
    govoriti dva jezika/tri/štiri jezike zweisprachig/dreisprachig/viersprachig sein
    govoriti več jezikov mehrsprachig sein
    govoriti drug jezik anderssprachig sein, figurativno eine andere Sprache sprechen
    govoriti isti jezik die gleiche Sprache sprechen (tudi figurativno)

    2. posebni: die Sprache, -sprache (knjižni Hochsprache, Schriftsprache, cerkveni Kirchensprache, dijaški Schülersprache, literarni Literatursprache, lovski Jägersprache, Weidmannssprache, metaforični Bildersprache, papirnat Kanzleisprache, pesniški Dichtersprache, pisarniški Kanzleisprache, pogovorni Umgangssprache, posebni Sondersprache, pomorščakov Seemannssprache, pravni Rechtssprache, sodobni Gegenwartssprache, skrivni Geheimsprache, splošni Gemeinsprache, standardni Standardsprache, strokovni Fachsprache, svetopisemski Bibelsprache, študentovski Studentensprache, uradniški Beamtensprache, vsakdanji Alltagssprache, vulgarni Vulgärsprache, vzorčni Mustersprache, znanosti Wissenschaftssprache)

    3. negovorni: die -sprache (kretenj Gebärdensprache, programski Programmiersprache, simbolni Symbolsprache, strojni Maschinensprache, znakovni jezik gluhonemih Taubstummensprache)
    |
    figurativno molčati v vseh jezikih in sieben Sprachen schweigen
    | ➞ → materni jezik, ➞ → tuji jezik
  • kaditi kot Turek frazem
    (veliko kaditi) približek prevedkafüstöl, mint a gyárkémény [sokat dohányzik]
    Od svojega 18. leta kadi kot Turek, po možnosti štiri škatle na dan.kontrastivno zanimivo Tizennyolc éves korától rengeteget füstöl, négy dobozzal elszív naponta.
  • kolo1 [ó] srednji spol (kolésa …) das Rad, -rad (pri vozilih voza Wagenrad, z naperki Speichenrad, krmilno (volan) Lenkrad, Steuerrad, rezervno Ersatzrad, Reserverad, sprednje Vorderrad, zadnje Hinterrad)
    obešenje kolesa die Radaufhängung
    sled kolesa die Wagenspur, Reifenspur
    matica kolesa die Radmutter
    menjava kolesa der Radwechsel
    obremenitev kolesa die Radlast
    os kolesa die Radachse
    pogon na sprednja/zadnja kolesa der Vorderradantrieb/Hinterradantrieb
    pogon na (vsa) štiri kolesa der Vierradantrieb, Allradantrieb
    posamično obešena kolesa die Einzelradaufhängung
    |
    figurativno peto kolo das fünfte Rad beim Wagen