Franja

ambiciózen ambitious

ambiciózen človek pogovorno high-flier
imeti ambiciózne načrte to have ambitious plans

ambicioznež samostalnik
(ambiciozen človek) ▸ ambiciózus
Mladi ambicioznež z diplomo v žepu se odloči podati se v neznano in pripraviti niz oddaj. ▸ Az ambiciózus ífjú diplomával a zsebében úgy dönt, hogy nekivág az ismeretlennek és készít egy műsorsorozatot.

ambivalenten pridevnik
(razdvojen; nasprotujoč) ▸ ambivalens ellentmondásosTorej gre za ambivalentno doživljanje - hrepenenje po uspehu, ko pa se stvari začnejo uresničevati, se jih ustrašiš, postanejo moteče. ▸ Tehát ez egy ambivalens élmény: vágysz a sikerre, amikor azonban dolgok elkezdenek megvalósulni, megijedsz tőlük, és zavaróvá válnak.V sodobnih družbah je čarovnica dokaj ambivalenten lik, povezan predvsem z negativnimi konotacijami. ▸ A modern társadalmakban a boszorkány meglehetősen ambivalens figura, akihez főként negatív konnotációk kapcsolódnak.Oglaševanje je dejavnost, do katere imam ambivalenten odnos. ▸ A reklámozás olyan tevékenység, amelyhez ambivalensen viszonyulok.
Človek ima že od začetka obstoja ambivalenten odnos do narave. ▸ Az ember az idők kezdete óta ellentmondásos kapcsolatban áll a természettel.
Slovenija ima namreč zelo ambivalenten odnos do vseh tujih naložb, ne samo do medijskih. ▸ Szlovénia nagyon ambivalens módon viszonyul minden külföldi beruházáshoz, nem csak a médiába történő befektetésekhez.

amorálen amoral

amoralen človek un homme amoral

antropocentričen pridevnik
(o človeku kot središču) ▸ emberközpontú, antropocentrikus
Ponekod je zelo jasno prikazan antropocentrični svet, človek kot bistvo vsega. ▸ Néhol nagyon világosan bemutatja az emberközpontú világot, az embert mint mindennek a lényegét.

arcnija samostalnik
1. neformalno (zdravilo) ▸ gyógyír, orvosság, približek prevedka ▸ gyógyszer
Ni je take lekarne na svetu, kjer bi človek dobil take arcnije, da ga na koncu ne bi nesli na britof. ▸ Nincs olyan gyógyszertár a világon, ahol az ember olyan gyógyírt kaphatna, hogy a végén ne kelljen a temetőbe vinni.

2. neformalno (domače žganje) ▸ orvosság
Imela je medico, slivovko in podobne arcnije. ▸ Volt nála mézes és szilvapálinka, meg hasonló orvosságok.

3. neformalno (rešitev) ▸ gyógyír
Potrpljenje se je že prevečkrat izkazalo za precej enosmerno arcnijo s škodljivimi stranskimi učinki! ▸ A türelem túl gyakran bizonyult meglehetősen egyirányú, káros mellékhatásokkal járó gyógyírnek!

4. neformalno (zdravilna rastlina ali zelišče) ▸ orvosság, gyógyír, gyógyfűPriljudne žganjice, v katerih najdete žajbelj, rutico, hruške in druge arcnije. ▸ Kedvelt szeszesitalok zsályával, rutával, körtével és más gyógyerejű összetevőkkel.

aristokracija samostalnik
1. (privilegiran družbeni sloj) ▸ arisztokráciaLov je bil vedno pravica aristokracije. ▸ A vadászat mindig is az arisztokrácia kiváltsága volt.

2. (izbran krog ljudi) ▸ arisztokráciaNa Berkeleyju, Stanfordu in Princetonu je od nekdaj nastajala intelektualna aristokracija, ki ji je bilo namenjeno, da bo vodila ZDA, morda celo svet. ▸ A Berkeleyn, a Stanfordon és a Princetonon formálódott mindig az az értelmiségi arisztokrácia, amelynek az USA, sőt talán az egész világ irányítását szánták.
Jane Fonda se je leta 1937 rodila v samo aristokracijo ameriške filmske industrije. ▸ Jane Fonda 1937-ben az amerikai filmipar arisztokráciájába született bele.

3. (oblika vladavine) ▸ arisztokrácia
Monarhiji je sledila dolgotrajna aristokracija in tej se je leta 594 pr. n. št. uprl Solon. ▸ A monarchiát az arisztokrácia hosszan tartó uralma követte, és i. e. 594-ben Szolón ez ellen lázadt fel.

4. (aristokratskost) ▸ arisztokráciaČrna barva izraža aristokracijo duha. ▸ A fekete szín a szellem arisztokráciáját tükrözi.
Z zamislijo aristokracije duha bi radi poudarili, da vendarle obstajajo tudi višje vrednote, h katerim se lahko človek zateče v teh zbanaliziranih, potrošniških časih. ▸ A szellem arisztokráciájának elképzelésével azt szeretnék hangsúlyozni, hogy mégiscsak léteznek magasabb értékek, amelyekhez az ember menekülhet ebben az egyre banálisabbá váló fogyasztói korban is.

aristokrat samostalnik
1. (oseba visokega rodu) ▸ arisztokrataV Egiptu so aristokrati potrebovali delavce in hišno pravilo je bilo, da so za to najprimernejše belke. ▸ Egyiptomban az arisztokratáknak munkaerőre volt szükségük, és a közvélekedés úgy tartotta, hogy erre a fehér nők a legalkalmasabbak.

2. (kultiviran človek) ▸ arisztokrataIntelektualci so takrat vzpostavili delitev na aristokrate duha, kamor so seveda prištevali tudi sebe, in navadne ljudi. ▸ kontrastivno zanimivo Az értelmiségiek ekkor vezették be a szellemi arisztokrácia fogalmát, amely alá magukat és az egyszerű embereket sorolták.
Snob se bo vedno razkazoval z materialnimi dobrinami, pravi aristokrat pa se bo postavljal z duhovno kulturo. ▸ A sznobok mindig is a materiális javakkal fognak hivalkodni, míg az igazi arisztokrata a szellemi kultúrával tűnik ki.
Slovenci imamo danes materialne mogočnike, nimamo pa duhovnih aristokratov, kot sta bila Aškerc in Cankar. ▸ Nekünk, szlovéneknek manapság csak mágnásaink vannak, de nem rendelkezünk szellemi arisztokratákkal, mint amilyen Aškerc és Cankar voltak.

3. (izstopajoča oseba ali stvar) ▸ arisztokrata
Gostilna pripravlja pravega aristokrata med burgerji. ▸ A vendéglő a burgerek igazi arisztokrata változatát készíti.

arogantnež samostalnik
(aroganten človek) ▸ arrogáns

astenik samostalnik
medicina (slaboten človek) ▸ aszténiás [testalkat]

atlet samostalnik
1. (športnik) ▸ atléta
2. (mišičast človek) ▸ atlétaKaj si napravil, da si tako uspešno shujšal, saj si pravi atlet? ▸ Mit csináltál, hogy ennyire lefogytál? Igazi atléta lett belőled.

avtoritativen pridevnik
1. (odločen; vpliven) ▸ autoritatív, autoriterČlovek lahko sklepa, da je gospod župan preveč avtoritativen in se ga svetniki bojijo. ▸ Feltételezhető, hogy a polgármester úr túlzottan autoriter, és a tanácstagok félnek tőle.

2. (zanesljiv; verodostojen) ▸ autoritatív, hitelesLiteratura na to vprašanje ne zmore dati avtoritativnega in dokončnega odgovora. ▸ Erre a kérdésre az irodalom nem tud hiteles és végleges választ adni.

3. (diktatorski) ▸ tekintélyelvű, autoriter, parancsuralmiKitajska pozna zelo avtoritativen hierarhični sistem vladavine. ▸ Kínára a rendkívül autoriter, hierarchikus kormányzási rendszer jellemző.

avtoriteta samostalnik
1. (vpliv; moč) ▸ tekintély, autoritásMati Tereza je zaradi svojega humanitarnega dela postala oseba z veliko moralno avtoriteto. ▸ Teréz anya a humanitárius munkája miatt nagy erkölcsi tekintélynek örvendő személy lett.

2. (priznan strokovnjak) ▸ tekintélyToda čeprav je predsednik države, ni najvišja politična avtoriteta v državi. ▸ Bár államfő, mégsem a ország legnagyobb politikai tekintélye.
V strokovni javnosti pa velja za nesporno avtoriteto na civilnem področju. ▸ A szakmában megkérdőjelezhetetlen tekintélynek számít a polgári területen.
Zdravnik ni več absolutna avtoriteta, ki odloča o vsem. ▸ Az orvos már nem a mindenről döntő, megkérdőjelezhetetlen tekintély.

3. (oblast; vodstvo) ▸ tekintély, hatalom

bárven (-vna -o) adj.

1. dei colori, cromatico:
barvna harmonija armonia cromatica
barvni kontrasti contrasti cromatici
barvna lestvica scala cromatica (tudi muz. )
med. barvna slepota daltonismo

2. (ki vsebuje barvo) colorato, di colore:
barvni svinčniki matite colorate
človek barvne polti uomo di colore
barvne kovine metalli non ferrosi

3. (ki je v barvah) a colori:
barvni film, barvna fotografija, barvna televizija pellicola, fotografia, televisione a colori

bebček samostalnik
1. (umsko manj razvit človek) ▸ értelmi fogyatékos, kelekótya
So ravnali z njimi, kot da so neumni bebčki, ki ne znajo brati in jim je treba vsako stvar razložiti dvakrat? ▸ Úgy kezelték őket, mintha ostoba gyerekek lennének, akik nem tudnak olvasni és akiknek mindent kétszer kell elmondani?
"Lej," je rekel počasi, kot bi razlagal bebčku. ▸ „Nézd...” – mondta lassan, mintha egy kelekótyához beszélne
Enega otroka, ki je za vedno ostal bebček, so rešili, za ostale tri pa je bilo prepozno. ▸ Az egyik csecsemőt, aki szellemileg mindig visszamaradott lesz, sikerült megmenteni, de a másik háromnak már túl késő volt.

2. izraža negativen odnos (neumen ali nespameten človek) ▸ tökkelütött, féleszű, gyengeelméjű
Vsi pravijo, da tisti, ki pride na tekmo dopingiran, je res bebček. ▸ Mindenki azt mondja, hogy aki bedoppingolva érkezik egy versenyre, az valóban féleszű.
Seveda natančno veste, kako ste najeli kredit, vendar ste upali, da v komisiji sedijo sami bebčki. ▸ Ön persze pontosan tudja, hogyan vette fel a hitelt, de remélte, hogy a bizottságban csak tökkelütöttek ülnek.

bedak samostalnik
(neumen človek) ▸ hülye, ostoba, féleszűPodatke zna zmetati na velik disk vsak bedak. ▸ Az adatokat bármelyik hülye rá tudja rakni a merevlemezre.
Bedak sem, ki je tvegal vse, da bi lahko ona živela kot grofica! ▸ Idióta vagyok, aki mindent kockára tett azért, hogy ő grófnőként élhessen!
Bil sem bedak, da sem ji verjel! ▸ Ostoba voltam, hogy hittem neki!
"Še bedak bi videl, da so umori povezani." ▸ Azt még egy féleszű is látja, hogy a gyilkosságok összefüggenek egymással.
Zdaj sem vedel, kako je, ko se počutiš kot popoln bedak. ▸ Most megtudtam, milyen az, amikor totál hülyének érzed magad.
Tako se ne moreš pogovarjati z mano, bedak. ▸ Így nem beszélhetsz velem, te idióta.

beséda word; (izraz) expression, term; (izrek) saying; (obljuba) promise

z besédami in writing
z drugimi besédami in other words
z eno besédo in a (ali one) word
beséda ob (ne)pravem času a word in (out of) season
in, niti beséde o tem! Pst! and mum's the word!
in konec besédi! and that's that!
na dan z besédo! (govori!) spit it out!, out with it, man!, ZDA pogovorno talk turkey!
prav s temi besédami in so many words
častna beséda word of honour
častna beséd! word of honour!, upon ali on my honour!, honestly!
nobene beséde več! not another word!
beséda za besédo word for word, literally
ostre beséde harsh (ali angry) words
božja beséda gospel
grde beséde foul language
lepe beséde fair words
prazne beséde empty (ali idle) words
sladke beséde flattering words
izvedena beséda derivative
novo skovana beséda newly coined word
zložena beséda compound word
same beséde! mere words!
enozložna beséda monosyllable
težko izgovorljiva beséda tongue twister
strokovna beséda technical term
zelo zastarela beséda obsolete word
zastarela beséda archaic word, archaism
človek redkih besédi a man of few words
spojena beséda portmanteau word (npr. smog = smoke + fog)
izpeljava besed derivation of words; etymology
tvorba besed word-formation
števec besed telefonija word counter
beséda je o... the point is, the point in question is...
ne biti mož beséda not to keep one's word
on je mož beséda he is a man of his word, he is true to his word
vse to so same prazne beséde that's all idle chatter
pametnemu je ena beséda dovolj a word to the wise
beséda je dala besédo one word led to another
dati svojo (častno) besédo to pledge one's word, to give one's word
dati komu besédo to allow someone to speak
biti mož beséda to keep one's word, to be as good as one's word; to be true to one's word
njegova beséda je zakon (figurativno) what he says goes
držati svojo besédo to keep one's word
držal bom svojo besédo I will keep my word
ni držal svoje beséde he went back on his word
imam besédo na jeziku I have the word on the tip of my tongue
ti imaš besédo it is your turn to speak, (na sestanku) you have the floor, you may take the floor
ne dati drugim beséde to monopolize the conversation
imeti zadnjo besédo to have the last word
imeti odločilno (zadnjo) besédo pri to have the final say in
jaz imam zdaj besédo it's my turn now, now I'll have my say
imeti véliko besédo to talk big
on ima glavno besédo he is the spokesman
v tej stvari nimam nobene beséde več I no longer have any say in this matter
od lepih besed še nihče ni bil sit fine words butter no parnips
čim manj je besed, tem bolje je least said soonest mended
izbirati beséde to pick one's words
ni izgubljal, tratil besede o... he wasted no words on...
naglasiti, poudariti besédo to stress (ali to emphasize) a word
zaman izgubljati beséde to waste words
izraziti z besédo to word
niti beséde ni omenil o tem he did not breathe a word of it
odvzeti komu besédo to stop someone from speaking
pasti komu v besédo to interrupt someone, to cut short, pogovorno to chip in
prositi za besédo to beg permission to speak, to ask leave to speak
prosim za besédo! (ZDA) may I have the floor?
oprostite besedi! saving your presence!
prihranite si svoje beséde! save your breath
sploh me ne pusti do beséde he does not let me a word in edgeways
priti do beséde to get a word in edgeways
ne priti z besédo na dan (žargon) to beat about the bush
nisem mogel priti do beséde I couldn't get a word in
prijeti koga za besédo to take someone at his word
ne najdem (ne morem najti) besed I am at a loss for words
tudi beséde resnice ni v tem there is not a word of truth in it
prevračati beséde to quibble over words
lastne beséde človek ne more slišati v tem hrupu in this din you can't hear yourself speak
snesti svojo besédo not to keep one's word, to break one's word
reči dobro besédo za koga to intercede in someone's favour, to say a good word for someone, to plead for someone
premisliti beséde to ponder one's words
skovati besédo to coin a word
ne upati si z besédo na dan žargon to beat about the bush
pretehtati svoje beséde to mind one's p's and q's, to ponder one's words
vzeti komu besédo iz ust to take the words out of someone's mouth
zastaviti svojo besédo arhaično to pledge one's word (ali honour)
zastaviti dobro besédo za koga to put in a word for someone
umakniti svojo besédo to retract one's word, to go back on one's promise
verjeti na besédo to take on trust
ubogati na besédo to obey to the letter
lahko mi verjamete na besédo you may take my word for it; you can believe every word I say
vleči beséde to drawl
tudi beséde ni rekel he never said a word (ali žargon humoristično a dicky bird)
reči besédo o pravem času to drop a timely hint; arhaično to say a word in season
človek se lahkó zanese na njegovo besédo his word is as good as his bond
izvleči se z lepimi besédami to talk one's way out
dobiti besédo to have leave to speak, to be allowed to speak; parlament to catch the Speaker's eye
(takrat) ni znal beséde angleški he could not then speak a word of English
beséde ne ziniti to button up one's mouth
iskal sem to besédo pri več avtorjih I have looked that word up in several authors
beséda ni konj (figurativno) hard words break no bones

beséda (-e) f

1. parola; termine; espressione:
domača, tuja beseda parola slovena; parola straniera, forestierismo
narečna beseda dialettalismo
iskrene, odkrite besede parole sincere
tolažilne besede parole di conforto
hude, ostre besede parole dure, aspre
grde, nespodobne besede parole sconce, parolacce
žaljive besede parole offensive
moška beseda parola d'onore
zadnje besede le ultime parole
v pravem pomenu besede nel vero senso della parola
ekspr. ploha, poplava besed fiume di parole
ekspr. da ne črhneš, ne zineš niti ene besede! non una parola!, acqua in bocca!
preiti od besed k dejanjem passare dalle parole ai fatti
to so same besede! besede, besede, besede! sono tutte chiacchiere!

2. (zagotovilo, obljuba) parola:
držati, izpolniti besedo essere di parola
prelomiti besedo mancare di parola

3. (govorni, pisni nastop v javnosti) parola; discorso:
sklepna, zaključna beseda govornika conclusione, parole conclusive dell'oratore
uvodne besede predavatelja parole introduttive del conferenziere, (parole) in apertura della conferenza
svoboda besede libertà di parola
dati, vzeti komu besedo dare, togliere a qcn. la parola
prositi, zahtevati besedo chiedere la parola
pustiti koga do besede lasciar dire, parlare qcn.

4. (izmenjava mnenj, pogovor) discorso, parola:
na sestanku je bila beseda o plačah nella riunione si è parlato, discusso dei salari
napeljati, zasukati besedo na kaj portare il discorso su qcs.
besedo je poprijel, povzel gost nel discorso è intervenuto l'ospite

5. (jezik, zvrst) lingua, linguaggio:
domača, materina beseda lingua slovena, lingua materna
govorjena, pisana beseda lingua parlata, lingua scritta
odrska beseda il linguaggio del teatro
tehniška beseda linguaggio tecnico

6. (besedilo) testo:
kantata na Kosovelove besede cantata su testo del Kosovel

7. (vloga pri odločanju) parola:
imeti dokončno, glavno, prvo besedo avere (sempre) l'ultima parola
imeti kaj besede pri čem avere una parte in qcs.

8. (mnenje, sodba) parola; (geslo, parola) motto, parola d'ordine;
njegova beseda veliko velja, zaleže la sua parola ha un gran peso
založiti, zastaviti besedo za kaj mettere, spendere una buona parola per
beseda da besedo una parola tira l'altra
beseda za besedo parola per parola
na besedo verjeti credere sulla parola
koga za besedo prijeti prendere qcn. in parola
ne da bi zinil besedo senza dir parola, motto

9. rel.
Beseda Verbo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
zob za zob, to je naša beseda la nostra parola d'ordine è: dente per dente
človek redkih besed uomo di poche parole
pazi, da ne bo kakih besed vedi di non dar luogo a maldicenze
ni vredno besed non è il caso di parlarne
ne imeti lepe besede za koga non degnare qcn. di una buona parola
ne imeti, ne najti besed non avere, non trovare parole per
imeti besedo na jeziku avere la parola sulla punta della lingua
položiti komu besedo na jezik mettere la parola in bocca a qcn.
požirati nekoga besede pendere dalle labbra di qcn.
požreti, snesti besedo mancare alla parola, venir meno alla parola data
vzeti besedo z jezika, z ust togliere la parola di bocca
pog. vzeti besedo nazaj rimangiarsi la parola
izginiti brez besede sparire senza dir parola
ubogati na prvo besedo obbedire subito, senza fiatare
opletati z besedami parlare a vanvera
z drugimi besedami in altre parole
nobene besede! niti besede več! basta! non una parola!
konec, mir besedi! basta, non se ne parla più!
zadnja beseda še ni bila izrečena non è stata detta ancora l'ultima parola
zadnja beseda mode l'ultimo grido della moda
zadnja beseda znanosti le ultime conquiste, scoperte della scienza
imeti polna usta besed fare un gran parlare; non fare che lodarsi
beseda ni konj! domandare non costa niente
lingv. dvozložna beseda bisillabo
pregibna beseda parola variabile
tvorba besed formazione delle parole
vezana, nevezana beseda poesia, prosa
PREGOVORI:
besede mičejo, zgledi vlečejo verba movent, exempla trahunt
lepa beseda lepo mesto najde la parola gentile paga

bik samostalnik
1. (žival) ▸ bika
2. tudi z veliko začetnico, v astrologiji (znamenje v horoskopu) ▸ Bika [znamenje]Samski biki utegnejo na nenavadnem mestu srečati sorodno dušo. ▸ Az egyedülálló Bikák váratlan helyen találkozhatnak a lelki társukkal.
Vpliv Sonca v Biku bo prinesel željo po izkazovanju nežnosti. ▸ A Nap hatása a Bika jegyében a gyengédség kimutatása iránti vágyban mutatkozik meg.
Po sončnem horoskopu ima Luno v znamenju Bika. ▸ A naphoroszkóp szerint a Holdja a Bika jegyében áll.

3. neformalno, izraža negativen odnos (neumen človek) kontrastivno zanimivo ▸ marhaJezno mu je zaklical: "Hej, ti neumni bik!" ▸ Mérgesen utánakiáltott: „Hé, te hülye marha!”
"O, ti bik zarukani!" se je Diane razburila nad voznikom avtomobila pred sabo. ▸ „Ó, te tökkelütött marha!” – fortyant fel Diane az előtte haladó buszsofőr miatt.

4. finance (veliko zvišanje tečajev) ▸ bikaNa svetovnih borzah je včeraj bik končno pregnal medveda: delniški tečaji so poskočili od Tokia do New Yorka in od Londona do Frankfurta. ▸ A világ tőzsdéin tegnap a bika végül elűzte a medvét: a részvényárak Tokiótól New Yorkig, Londontól Frankfurtig szárnyaltak.
Ko je borza v znamenju bika oziroma razcveta, se čez noč sama od sebe ne sprevrže v obdobje medveda oziroma daljšega obdobja nazadovanja, brez sprožilca. ▸ Amikor a részvénypiac a bika jegyében, azaz fellendülőben van, nem fordul át ok nélkül egyik napról a másikra medvébe, azaz hosszan tartó hanyatlásba.

bítje² (-a) n

1. essere; organismo, ente:
človek je razumno bitje l'uomo è un essere intelligente
mikroskopsko majhno bitje organismo microscopico
biol. enocelično bitje essere unicellulare
rel. najvišje bitje Bog Dio, essere supremo

2. ekspr. essere; persona; creatura; coso:
prehitelo me je bitje v čeladi mi sorpassò un coso munito di casco
bitje z drugega planeta alieno

3. knjiž. esistenza, vita