Franja

Bik samostalnik
1. astronomija (ozvezdje) ▸ BikaOzvezdje Bik - Taurus je pri nas zvečer vidno od novembra do marca. ▸ A Bika–Taurus csillagkép nálunk novembertől márciusig látható esténként.
Rakova meglica v ozvezdju Bika je ostanek supernove, ki so jo opazili leta 1054. ▸ A Rák-köd a Bika csillagképében egy szupernóva maradványa, amelyet 1054-ben fedeztek fel.

2. v astrologiji (o horoskopu) ▸ BikaVpliv Sonca v Biku bo prinesel željo po izkazovanju nežnosti. ▸ kontrastivno zanimivo A Nap hatása a Bika jegyében a gyengédség kimutatása iránti vágyban mutatkozik meg.
Po sončnem horoskopu ima Luno v znamenju Bika. ▸ A naphoroszkóp szerint a Holdja a Bika jegyében áll.

bile f

1. anat. žolč

2. pren. žolč. srd, jeza:
rodersi, crepare dalla bile žreti se od jeze
diventare verde dalla bile pozeleneti od jeze

biografija samostalnik
1. (umetniško delo) ▸ életrajzZaložba nadaljuje izdajanje biografij in avtobiografij svetovnih glasbenih zvezd. ▸ A kiadó folytatja a világhíres zenészek életrajzainak és önéletrajzainak a kiadását.
Oktobra letos pa bo v ameriške kine prišla nova biografija v režiji Dannyja Boyla. ▸ Idén októberben elkezdik vetíteni az amerikai mozikban a Danny Boyl által rendezett új életrajzi filmet.

2. (o preteklih dosežkih) ▸ biográfia
Po prihodu v zapor so jih najprej fotografirali, nato pa so od njih zahtevali celotno biografijo, od otroštva do aretacije. ▸ A börtönbe érkezésüket követően először lefényképezték őket, majd a gyermekkoruktól a letartóztatásig terjedő teljes életrajzot kértek tőlük.
Je nekdanji slovenski reprezentant s pestro nogometno biografijo (igral je v štirih državah). ▸ Színes labdarúgó-biográfiával rendelkező szlovén válogatott (négy országban játszott).

Biōn -ōnis, m (Βίων) Bion, gr. moško ime; poseb.

1. Bion Borysthenīta (ὁ Βορυσϑενίτης) = rojen ob Boristenu, Teofrastov učenec, najprej kirenski, nato kiniški (ciniški) filozof in zelo zbadljiv satirik (okoli l. 280): Ci., Acr. Od tod adj. Biōnēus 3 bionski = zbadljiv: sermones H.

2. Bion Soleus ali Solēnsis Bion iz kiliškega mesta Solov (Solī), gr. pisec del o poljedelstvu: Varr., Plin.

bipartiō, bolje bipertiō, -īre (-īvī) -ītum (bi in partīre) na dvoje (raz)deliti: hiems, ver bipertitur (glede na vreme) Col. Pogosteje pt. pf. bipartītus (bipertītus) 3 na dvoje (raz)deljen, dvojen, dvodelen: divisio Varr., ex altero... genere, quod erat bipertitum Ci., bipartito agmine Cu., bipertiti Aethiopes Plin. Od tod adv. abl. bipartītō (bipertītō) v dveh delih (oddelkih, krdelih), na dvoje, dvojno, dvodelno: classem bipertito distribuere Ci., id fit bipertito Ci., Romani conversa signa bipertito intulerunt C., collocatis insidiis bipertito in silvis C., equites bipartito in eos emissi L., secta bipartito cum mens discurrit utroque O.; bipertito esse (δίχα εἶναι) vsaksebi, narazen biti: ibi in proximis villis ita bipertito fuerunt, ut... Ci. Adv. bipertītē = bipertītō: Boet.

bis Präposition: do (bis wann do kdaj, bis wohin do kam/kod ...) von ... bis od ... do; bis an približno do; bis hin zu tja do; bis auf (einschließlich) vključno z, (ausgenommen) razen; Bis nachher! Na svidenje! Konjunktion: dokler, dokler ne (bis er kommt dokler ne pride)

Bīsaltae -ārum, m (Βισάλται) Bizalti, traškomak. ljudstvo ob Strimonu: L., V., Val. Fl.; sg. Bīsalta -ae, m Bizalt(ec): Sid. Od tod adj. Bīsalticus 3 bizaltski; subst. Bīsaltica -ae, f (sc. terra) Bizaltika, Bizaltska dežela: L. = Bīsaltia -ae, f Bizaltija: Gell. Heros eponymos te dežele je Bīsaltēs -ae, m Bizalt, Sin Sonca (Sol) in Zemlje (Terra): Hyg; od tod patronim Bīsaltis -idis, f (Βισαλτίς) Bizaltida, Bizaltova hči Teofana (Theophane), ki jo je Pozejdon spremenil v ovco in z njo spočel Friksovega in Helinega ovna: O.

bisextus (bissextus) 3 dvakrat šesti = prestopen: dies bisextus (prior in posterior) Dig. ali kot subst. bisextus -ī, m (sc. dies) Isid. in bisextum -ī, m Amm., Dig., Ulp. (Dig.), Macr. prestopni dan, ker je bil dvojni dan 24. februarja = VI Cal. Mart.; od tod annus bisextus prestopno leto: Aug., Isid.

bisser [bise] verbe transitif, théâtre (dati) ponoviti pred občinstvom

bisser un artiste doseči ponovitev od umetnika

Bistonēs -um, (pesn.) acc. pl. -as, m (Βίστονες) Bistonci, traško ljudstvo v okolici Abdere in Diceje od Nesta do Bistonskega jezera: Plin.; pesn. = Tračani: Lucan., Val. Fl., Sil. Od tod adj.

1. Bistonis -idis, f (Βιστονίς) bistonska, pesn. = traška: ora, terra O., ales (= Procne Prokna, žena traškega kralja Tereja) Sen. tr.; subst. = Tračanka, zlasti traška bakhantka: H., Ps.-V. (Ciris).

2. Bistonius 3 (Βιστόνιος) bistonski: plagae Lucr.; pesn. = traški: aqua, Minerva (boginja zaščitnica bojevite Trakije) O., sarissae, viri O., tyrannus Lucan. ali rex Sid. = traški kralj Diomed (pri Ps.-V. [Culex] je rex Bistonius Terej), rupes Pr., aves Lucan. žerjavi, turbo Lucan. hud sever, chelys Cl. (o Orfejevi liri); subst. Bistonia -ae, f (sc. terra, Βιστονία) Bistonija = Trakija: Bistoniae magnus alumnus (= Orpheus) Val. Fl.

bisulcis -e (bi in sulcus) „dvobrazden“, od tod dvocepen, preklan: bisulcis lingua (anguis) Pac. ap. Non.; pren.: bisulci linguā Pl. (človek) z razcepljenim jezikom = dvojezičnik, hinavec.

bisulcus 3 (bi in sulcus) „dvobrazden“, od tod dvocepen, razcepljen, preklan: Col., lingua O., Plin., cauda, forcipes Plin., bisulcum aliquid ferri Tert. škarje; poseb. o živalskih parkljih: ungula Varr. ap. Non., pes O., Plin., pedes Lucr.; subst. bisulcum -ī, n (sc. animal), nav. v pl. dvoparkljaste živali, dvoparkljarji: Plin.

Bīthȳnī -ōrum, m (Βιϑυνοί) Bitinci, traško ljudstvo, ki se je iz Trakije preselilo čez Bospor na severno obalo Male Azije: N., T. idr.; sg. Bīthȳnus -ī, m Bitinec: Plin., Val. Fl. Od tod

I. adj.

1. Bīthȳnus 3 bitinski, iz Bitinije, v Bitiniji: carina, negotia H., campi Cat., caseus Plin., mare T., Bīth. tyrannus, equites Bĭthōnī Iuv.

2. Bīthȳnius 3 bitinski, iz Bitinije: Varr., Col.; večinoma kot subst.
a) Bīthȳnia -ae, f Bitinija, α) (sc. terra) pokrajina ob Črnem morju od Bospora proti jugu do Olimpa pri Brusi in proti vzhodu do Amastride, najprej samostojno kraljestvo, po l. 75 pa rim. provinca: Ci., N., T. idr., socii Bithyniae Ci. ep. zakupniki za Bitinijo. β) (sc. insula) otok, sicer imenovan Thȳnias: Plin.
b) Bīthȳniī -ōrum, m Bitinci: Prusiae regis Bithyniorum filius Plin.

3. Bīthȳnicus 3 (Βιϑυνικός) bitinski, iz Bitinije: societas Bith. Ci. ep. = socii Bith. (gl. spredaj), civitates Plin. iun., Volusius Bith. Iuv. — Kot častni cognomen Bīthȳnicus Bitinski, npr. Q. Pompeius Bith. Kvint Pompej Bitinski, ki je l. 75 Bitinijo naredil za rim. provinco: Ci., in njegov sin A. Pompeis Bith. Avel Pompej Bitinski: Ci. ep.

— II. subst. Bīthȳnis -idis, f (Βιϑυνίς)

1. = Bitinka: O.

2. = Bitinida, mesto
a) na otoku Bitiniadi (Bīthȳnias) v Črnem morju: Mel.
b) v Trakiji: Mel.

biti cepljen na kaj frazem
neformalno, lahko izraža negativen odnos (oboževati kaj) ▸ oda van érte, rámegy, gerjed
Nihče od naju ni cepljen na te praznike. Lepša so spontana presenečenja. ▸ Egyikünk sincs oda ezekért az ünnepekért. Jobbak a spontán meglepetések.
Zagotovo drži, da so nekateri bolj "cepljeni" na denar kot drugi. ▸ Biztosan igaz, hogy egyesek jobban „gerjednek” a pénzre, mint mások.
Takšen dizel je seveda cepljen na športne rezultate in manj na brezpogojno varčevanje. ▸ Egy ilyen dízel természetesen inkább a sportos teljesítményre megy rá, mint a feltétlen gazdaságosságra.

biti za v muzej frazem
(biti zelo star; biti neuporaben) ▸ múzeumba való, múzeumba illő, kiöregedett
Podobno kot kateri od mestnih avtobusov, so tudi nekatere pohorske žičnice že za v muzej. ▸ A város néhány buszához hasonlóan Pohorje drótkötélpályái is múzeumba illő darabok.
Sobe na oddelku so prastare, postelje skoraj za v muzej. ▸ A kórházi osztály szobái ősrégiek, az ágyak szinte múzeumba való példányok.
Polne Križanke so pričale, da fantje še niso za v muzej in znajo še kako dvigniti temperaturo na prizorišču. ▸ A Križanke teltházas szabadtéri színpada megmutatta, hogy a fiúk még nem öregedtek ki, és tudják, hogyan kell a felpörgetni a hangulatot a nézőtéren.

bitūmen -inis, n (izpos. iz katerega od osko-umbr. narečij) kamena ali zemeljska smola, kamena peklina, asfalt: Lucr., H., Cu., T. idr., nigrum V., tenax O., liquidum Vitr. kameno olje (nafta).

Biturīgēs -um, m Biturigi, kelt. ljudstvo v Akvitaniji južno od Loare: L. Delilo se je na dva rodova: Biturīgēs Vīviscī Biturigi Viviski z glavnim mestom Burdigalo (zdaj Bordeaux): Plin., in Biturīgēs Cubī Biturigi Kubi (pri C. in Sid. le Biturīgēs) z glav. mestom Avarikom (Avāricum), pozneje Biturigami (Biturīgae), zdaj Bourges: Plin.; sg. Biturīx -īgis, m Biturig: Lucan. Od tod adj. Biturīcus 3 bituriški: vitis Col., Isid., Biturīgiacus 3 bituriški: vitis Plin.; subst. Biturīgae -ārum, f Biturige, glav. mesto Biturigov Kubov: Amm., Sid.

bivalen pridevnik
1. (o pogojih za bivanje) ▸ lakhatási, lakásObnovljena hiša zgovorno razkriva značilnosti bivalne kulture rudarskih družin. ▸ A felújított ház híven tükrözi a bányászcsaládok lakáskultúrájának jellemzőit.

2. (namenjen bivanju) ▸ lakó, tartózkodásiS kuhinjskim pultom kuhinjo ločite od bivalnega prostora. ▸ A konyhát konyhapulttal választjuk el a lakótértől.
Izkupiček zbranih sredstev bo namenjen izgradnji bivalne skupnosti. ▸ A bevételt lakóközösség létrehozására fordítják.
Povezane iztočnice: bivalna prikolica, bivalna skupnost, bivalna viza, bivalni kontejner, bivalni vizum, bivalno dovoljenje

bivius 3 (bi in via) dvopoten, razpoten: fauces V. vhodi v soteske z obeh strani, calles Val. Fl.; subst. bivium -iī, n

1. dvopotje, razpotje, razkrižje: Plin., Fl., cum ad bivia consisteres L., in bivio portae V. (ena pot vodi do obale, druga stran od morja).

2. pren.
a) dvojna pot = dvojen način, dvojno sredstvo: bivium... nobis ad culturam dedit natura: experientiam et imitationem Varr., in bivio distineatur amor O. (o ljubezni do dveh deklet).
b) bivium Pythagorae Aus. Pitagorovo razkrižje, t.j. črka Y (littera Pythagorae), s katero je Pitagora baje primerjal dvojno pot življenja: pot kreposti in pot pregreh.

blaesus 3 (gr. βλαισός) čebljav, bebljav, jec(lj)av: balbus et blaesus Icti. jecljavec in bebljavec, madidi et blaesi Iuv. (o pijancih). — Kot priimek Blaesus -ī, m Blez: conditor tardae Blaesus cognomine Cyrrhae (= Aristaeus) O.; poseb. ime Junijevega, Pedijevega in Sempronijevega rodu, npr. Iunius Blaesus Junij Blez, legat v Panoniji, ko je ces. Tiberij nastopil vladarstvo: T. Od tod adj. Blaesiānus 3 Blezov, blezovski: facis ipse Blaesianum Mart. po Blezovo, kakor Blez.