Franja

civíl (-a) m

1. obl. abito civile, (abito) borghese:
policist v civilu poliziotto in borghese

2. pog. (civilist) borghese

cmazi|ti (-m) schmoren
cmaziti se (na soncu) figurativno schmoren (in der prallen Sonne)
figurativno pustiti koga, da se cmazi v lastnem soku (jemanden) schmoren lassen

con|a [ó] ženski spol (-e …)

1. die Zone, -zone (bojev Kampfzone/ Gefechtszone, hrupna Lärmzone, obdelovalna Landbauzone, oplodna Brutzone, popolnega varstva Vollschutzzone, za pešce Fußgängerzone, prelomna Bruchzone, prosta carinska Freizone, rastna Wachstumszone, redukcijska Reduktionszone, siva Grauzone, sovjetska zasedbena Sowjetzone, tamponska Pufferzone, udorna Einbruchszone, zasedbena Besatzungszone)
brezcarinska cona zollfreie Zone
tarifa po conah der Zonentarif

2. (pas) der Streifen; okoli naselja: der Gürtel (vrtov in parkov von Gärten und Parks)

copáta slipper; (odprta) mule

biti v copátah to be in slippers
biti pod ženino copáto figurativno to be henpecked
on je pod (ženino) copáto figurativno he is henpecked, he is tied to his wife's apron-strings, he is under his wife's thumb
imeti moža pod copáto to henpeck one's husband, to wear the trousers (ZDA pants)

coprnica samostalnik
1. (pravljično bitje) ▸ boszorkány Coprnica ga je hotela zrediti, da bi ga spekla in pojedla. ▸ A boszorkány fel akarta hizlalni, hogy aztán megsüsse és megegye.
Sopomenke: čarovnica

2. lahko izraža negativen odnos (ženska z nadnaravnimi sposobnostmi) ▸ boszorkány, boszorka, banya
K coprnicam in coprnikom ne hodim, da bi izvedel svojo bližnjo ali daljno prihodnost. ▸ Nem járok boszorkányokhoz és varázslókhoz azért, hogy megismerjem a közeli vagy a távoli jövőmet.
V srednjem veku bi vas imeli za coprnico, na srečo so danes za nadnaravne sposobnosti prijaznejši časi. ▸ Magát a középkorban boszorkánynak tartották volna, de szerencsére manapság jobb idők járnak a természetfeletti képességekkel rendelkezőkre.
Sopomenke: čarovnica

3. izraža negativen odnos (zlobna, starejša ženska) ▸ boszorkány, boszorka
Pusti to staro coprnico, naj govori sama s sabo. ▸ Hagyd azt a vén boszorkát, hadd motyogjon magában.
Sopomenke: babura, čarovnica

crkniti glagol
1. neformalno (o napravi) ▸ lerobban, bedöglik, felmondja a szolgálatotHčeri je crknil televizor, sinu avto. ▸ A lányának a tévéje döglött be, a fiának az autója.Če nam v službi crkne računalnik, cel dan nimamo kaj delati. ▸ Ha a munkahelyünkön bedöglik a számítógépünk, egész nap tétlenek vagyunk.

2. neformalno, grobo (umreti) ▸ döglik, pusztulNajdi jo, ali pa crkneš od lakote! ▸ Találd meg, vagy éhen döglesz!
Saj kmet lahko crkne ob toliko živalih. ▸ Hiszen egy gazda ennyi jószág mellett meg is dögölhet.

3. neformalno, izraža negativen odnos (o aktivnosti, delovanju) ▸ kimúlikČe ne bi bili solastniki, bi pa gnil sistem takšen obrat pustil crkniti. ▸ Ha nem lennének társtulajdonosok, egy ilyen üzemet a rohadó rendszer hagyna kimúlni.

4. neformalno (poudarja intenzivnost dejanja) ▸ pusztul, megszakadMoj namen je pa, da bralec crkne od smeha. ▸ De az a szándékom, hogy az olvasó megszakadjon a nevetéstől.
Hahaha..., da crkneš od smeha, kako ste mu nasedli. ▸ Hahaha..., megszakadok a nevetéstől, ezt aztán bevettétek.Bivši mož je našel prazno stanovanje in skoraj crknil od presenečenja. ▸ A volt férj üresen találta a lakást, és majdnem összeesett a meglepetéstől.

cúcek zoologija cur

odplaziti se kot polit cúcek to slink away like a beaten cur, to go away with a flea in one's ear (ali with one's tail between one's legs)

cucelj samostalnik
1. (za pitje) ▸ cumi, cucli
2. (kot duda) ▸ cumi, dudli, cucli
Mati vzame iz ročne torbice cucelj in ga potisne otroku v usta. ▸ Az anya a kézitáskájából kiveszi a cumit és a gyermek szájába dugja.

cúker (-kra) m pog.

1. zucchero:
pren. biti kakor cuker avere la carnagione bianca, delicata
te hruške so sladke kakor cuker queste pere sono zucchero
pren. biti sam med in cuker essere tutto latte e miele
pren. ne biti iz cukra essere resistente, rotto alla fatica

2. caramella

cúla bundle; zastarelo trousseau

povezati cúlo (in oditi) to pack up one's traps; to roll one's bundle; to truss up bag and baggage; to bundle (off, up)
zavezati cúlo to tie a bundle

cunami samostalnik
1. (popotresni val) ▸ szökőár, cunamiSopomenke: tsunami

2. (o negativnih dogodkih) ▸ tisztogatásOpozicija govori tudi o kadrovskem cunamiju v gospodarskih družbah. ▸ Az ellenzék személyzeti tisztogatásról beszél a gazdasági társaságoknál is.
Desna opozicija mu očita, da ni prisluhnil lanskim opozorilom o bližajočem se finančnem cunamiju. ▸ A jobboldali ellenzék felrója neki, hogy nem hallgatott a tavalyi figyelmeztetésekre a közelgő pénzügyi cunamiról.
Sopomenke: tsunami

cúnja rag; cloth; (za prah) duster

cúnja za umivanje facecloth, flannel, ZDA washrag
kuhinjska cúnja dish cloth
v cúnjah (raztrgan) in tatters

cúrek jet

cúrek vode a jet of water
lije v cúrkih it's pouring with rain, it's raining in torrents

cvek [ê] moški spol (-a …) der Nagel; in der Schule: der Fünfer

cvèk (cvêka) m

1. pog. (žebelj) chiodo:
pren. sedeti kot cvek sedere impalato

2. cavicchio; piolo

3. žarg. šol. insufficiente; cinque:
dobiti cvek iz matematike prendere un insufficiente, un cinque in matematica

cvet¹ [é] moški spol (-a, -ova/-a, -ovi)

1. die Blüte (tudi figurativno); (cvetica) die Blume; (cvetenje) der Flor, der Blumenflor; (čas cvetenja) die Blütezeit; -blüte (bezgov Holunderblüte, breskov Pfirsichblüte, češnjev Kirschblüte, detelje Kleeblüte, kamilični Kamillenblüte, lipov Lindenblüte, muškatni Mazisblüte, pomarančevca Orangenblüte, vrtnice Rosenblüte); rastlinstvo, botanika die Blüte
oblika cveta die Blütenform
cevasti cvet Röhrenblüte
jezičasti cvet Zungenblüte
lijasti cvet Trichterblüte
nepravi cvet Scheinblüte
notranji cvet Scheibenblüte
ustnati cvet Lippenblüte
vrčasti cvet Krugblüte
vrstnati cvet gefüllte Blüte
zunanji cvet Strahlblüte
zvezdasti cvet Sternblüte
ženski cvet Fruchtblüte
agronomija in vrtnarstvo vejica s cvetovi der Blütenzweig
z velikimi cvetovi großblütig, großblumig
biti v cvetu in Blüte stehen
za zelenjavo: iti v cvet schossen
figurativno v cvetu let in der Jugendblüte

2.
tehnika železov cvet die Eisenblüte
kemija žvepleni cvet die Schwefelblüte
čreslov cvet die Lohblüte
agronomija in vrtnarstvo vinski cvet (bersa) der Kahm

cvét flower; (sadnega drevja) blossom; figurativno (najboljše) the best (ali cream ali choicest)

brez cvétov flowerless
vinski cvét spirit of wine
žveplov cvét flowers pl of sulphur
v cvétu starosti in a hale and hearty old age
v cvétu življenja in the prime of life
cvét armade the flower of the army
padel je v boju v cvétu mladosti he fell in battle in the prime of his youth
pognati v cvét (seme) to run to seed

cvét (-a) m

1. fiore:
nastaviti, pognati cvete mettere gemme
roža gre v cvet la rosa fiorisce
solata gre v cvet l'insalata va in fiore, va in seme

2. pren. fiore, fior fiore:
cvet naroda il fior fiore della nazione
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
bot. brezspolni cvet fiore agamico
dvospolni, enospolni cvet fiore bisessuale, unisessuale
goli cvet fiore gimnospermo
pestični, ženski cvet fiore pistillifero, femminile
prašni, moški cvet fiore staminifero, maschile
farm. (vinski) cvet alcol etilico, etanolo
min. žveplov cvet fiore di zolfo
vinski cvet fioretta
pren. biti cvet essere un fiore di mascalzone
pren. biti v cvetu let essere nel fiore degli anni
biti v polnem cvetu essere nel fiore della bellezza

cvéten (-tna -o) adj. di, del fiore; di fiori:
cvetna kita corona di fiori
bot. cvetni list petalo
cvetni prah polline
cvetna čaša, cvetni kelih calice
cvetna nožnica spata
cvetni kobul ombrella
cvetni košek capolino
cvetni lat infiorescenza a pannocchia
cvetni pecelj gambo, peduncolo
cvetni storžek strobilo in fiore
cvetni venec corolla
cvetno steblo gambo, stelo del fiore

cveteti glagol
1. (pognati cvetove) ▸ virágzikKdo si ne bi želel vrta, v katerem stalno cvetijo grmi in trajnice? ▸ Ki ne szeretne olyan kertet, amelyben a cserjék és az évelők folyamatosan virágoznak?

2. (o algah) ▸ virágzikZakaj morje cveti, strokovnjaki še ne vedo natančno, je pa to ena najhujših groženj turizmu. ▸ Még a szakértők sem tudják pontosan, miért virágzik a tenger, noha a turizmus szempontjából ez jelenti az egyik legnagyobb veszélyt.

3. (prinašati dobiček) ▸ kivirul, virul, virágzikOd 11. stoletja dalje sta v Evropi cveteli obrt in trgovina. ▸ A 11. századtól Európában virágzott a kisipar és a kereskedelem.

4. (izgledati srečen) ▸ kivirul, virulKer je upošteval njeno željo, je ob odhodu kar cvetela od zadovoljstva. ▸ Mivel meghallgatta óhaját, távozáskor szinte virult az elégedettségtől.