Franja

Zadetki iskanja

  • vojna mornarica stalna zveza
    (o vojski) ▸ haditengerészet, hadiflotta
    Sopomenke: vojaška mornarica
  • volk1 [ou̯] moški spol (-a, -a, -ovi) živalstvo, zoologija der Wolf (beli Polarwolf)
    grivasti volk Mähnenwolf
    prerijski volk (kojot) Präriewolf, Heulwolf
    rdeči volk Rotwolf
    obrežni volk (rjava hijena) Strandwolf
    podzemni volk (pižmova hijena) Erdwolf, die Zibethyäne
    figurativno lačen kot volk hungrig wie ein Wolf
    biti lačen kot volk einen Bärenhunger haben
    volk v ovčji koži ein Wolf im Schafspelz
    ti o volku, volk iz gozda wird der Wolf genannt, kommt er gerannt
    volk dlako menja, narave pa ne die Katze [läßt] lässt das Mausen nicht
    narediti volka za pastirja den Bock zum Gärtner machen
    pasti med volkove unter die Wölfe geraten
    tuliti z volkovi mit den Wölfen heulen
    vreči volkovom zum Fraß hinwerfen, opfern
    človek človeku volk homo homini lupus
  • vólk zoologija loup moški spol ; (v basni) Isengrin moški spol ; (vrtavka) toupie ronflante

    morski volk requin moški spol, squale moški spol
    zeleni volk (kemija) vert-de-gris moški spol
    biti lačen kot volk avoir une faim de loup
    volk v ovčji koži (figurativno) loup devenu berger, loup habillé en berger
    tuliti z volkovi (figurativno) hurler avec les loups
    mi o volku, volk na vrata quand on parle du loup, on en voit la queue
    da bo volk sit in koza cela pour ménager la chèvre et le chou
  • vólk (-a) m

    1. zool. lupo (Canis lupus):
    volk tuli, zavija il lupo ulula, urla
    krdelo volkov branco di lupi
    pren. bojevati se kot volk lottare selvaggiamente
    pren. jesti kot volk mangiare voracemente
    volk in volkulja il lupo e la lupa

    2. pejor. belva

    3. pejor. (pohlepen človek) uomo avido

    4. (v predik. rabi)
    biti volk na kaj essere avido, ingordo di qcs.

    5. med. lupus

    6. pog. kem. zeleni volk verderame

    7. žarg. muz. stridore (di strumento ad arco):
    volk na violini, na godalih stridore del violino, degli archi
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    pren. narediti tako, da bo volk sit in koza cela salvare capra e cavoli
    navt. morski volk lupo di mare
    pren. volk v ovčji koži un lupo in veste d'agnello
    zool. sinji morski volk (sinji som) squalo azzurro, verdesca (Carcharias glaucus)
    zool. prerijski volk coyote (Canis latrans)
    pren. mi o volku, volk iz gozda lupus in fabula
    PREGOVORI:
    kdor se z volkovi druži, mora z njimi tuliti chi va col lupo impara a ululare
    volk dlako menja, a narave nikdar il lupo perde il pelo ma non il vizio
    človek človeku volk homo homini lupus
  • Voltov člen stalna zveza
    fizika (o električni bateriji) ▸ Volta-elem
  • volumenski odstotek stalna zveza
    kemija (o razmerju prostornin snovi) ▸ térfogatszázalék
    Sopomenke: volumski procent, volumski odstotek, volumenski procent
  • volumenski procent stalna zveza
    kemija (o razmerju prostornin snovi) ▸ térfogatszázalék
    Sopomenke: volumenski odstotek, volumski procent, volumski odstotek
  • volumski odstotek stalna zveza
    kemija (o razmerju prostornin snovi) ▸ térfogatszázalék
    Sopomenke: volumenski odstotek, volumenski procent, volumski procent
  • volumski procent stalna zveza
    kemija (o razmerju prostornin snovi) ▸ térfogatszázalék
    Sopomenke: volumenski odstotek, volumenski procent, volumski odstotek
  • vonj samostalnik
    1. (zaznavna lastnost) ▸ illat [prijeten vonj]szag [neprijeten vonj]
    močan vonj ▸ erős szag
    V prikolici je bilo čutiti močan vonj po cigaretah. ▸ Az utánfutóban erős cigarettaszag érződött.
    nežen vonj ▸ lágy illat
    neprijeten vonj ▸ szag, kellemetlen szag
    zatohel vonj ▸ áporodott szag
    oster vonj ▸ éles szag
    omamen vonj ▸ bódító illat
    aromatičen vonj ▸ aromás illat
    svež vonj ▸ friss illat
    sladek vonj ▸ édes illat
    vonj po bencinu ▸ benzinszag
    vonj po morju ▸ tengerillat
    vonj po kavi ▸ kávéillat
    vonj se širi ▸ szag árad, illat árad
    Po zraku se je širil omamen vonj po pečeni hrani, da so se ji pocedile sline. ▸ A levegőben sült ételek ínycsiklandó illata terjengett, amitől kicsordult a nyála.
    zaznati vonj ▸ szagot érez, szagot megérez, illatot megérez
    zavohati vonj ▸ szagot kiszimatol, kiszagol
    vonj vrtnic ▸ rózsaillat
    Zaradi nahoda ni zaznaval niti vonja vrtnic. ▸ A nátha miatt még a rózsák illatát sem érezte.
    vonj parfuma ▸ parfümillat
    vonj znoja ▸ izzadságszag
    vonj hrane ▸ ételszag
    vonj po dimu ▸ füstszag
    vonj po znoju ▸ izzadságszag
    opojen vonj ▸ kábító illat
    prijeten vonj ▸ illat, kellemes illat

    2. (dišava) ▸ illat
    nov vonj ▸ új illat
    Nadela si je nov vonj, parfum, ki ji ga je pravkar podaril Alain Le Notre. ▸ Új illatot fújt magára, egy parfümöt, melyet Alain Le Notre adott neki az imént.
    moški vonj ▸ férfi illat
    V septembru prihaja na police nov moški vonj priznane blagovne znamke Kenzo. ▸ Szeptemberben kerül a boltok polcaira a híres Kenzo márka új férfi illata.
    ženstven vonj ▸ nőies illat
    cvetni vonj ▸ virágillat
    cvetlični vonj ▸ virágillat
    odišaviti se z vonjemkontrastivno zanimivo illatosítja magát
    uporabljati vonj ▸ illatot használ
    vonj za moške ▸ férfi illat
    vonj za ženske ▸ női illat
    vonj z notami ▸ jellegzetes illat
    Orientalski vonj z notami cimeta, popra, divje češnje in medu poudarja čutnost in kliče po provokaciji. ▸ A fahéj, a bors, a vadcseresznye és a méz jegyeit hordozó keleties illat hangsúlyozza az érzékiséget és provokációra ösztönöz.

    3. (voh) ▸ szaglás
    čut za vonj ▸ szaglás
    izguba vonja ▸ szaglás elvesztése
    Tudi poškodbe zgornjih delov nosu, lobanjske baze v sprednjem delu, lahko privedejo do trajne izgube vonja. ▸ Az orr felső részének és a koponyaalap elülső részének sérülései szintén maradandó szaglásvesztéshez vezethetnek.
    razvit vonj ▸ szaglást kifejleszt
    Pes ima v nasprotju s svojim gospodarjem zelo dobro razvita vonj in sluh. ▸ Gazdájával ellentétben nagyon kifinomult a kutya szaglása és hallása.
    vonj in sluh ▸ szaglás és hallás

    4. (o občutku) ▸ illat, szag
    dati vonj ▸ illatot áraszt, szagot áraszt, szaglik
    Ponedeljkov spektakel Metallice s spremljevalnimi skupinami na bežigrajskem stadionu je dal vonj po živem mestu. ▸ Hétfőn a Bežigrad Stadionban a látványos, előzenekarokkal felvezetett Metallica-koncert élettel teli város hangulatát árasztotta.
    dajati vonj ▸ szagot áraszt, illatot áraszt
    imeti vonj ▸ szaga van, illatozik, illatos
    Večsobno meščansko stanovanje opremimo tako, da bo imelo vonj po preteklosti. ▸ A többszobás polgári lakást úgy rendezzük be, hogy a múlt illatát árassza.
    čutiti vonj ▸ szagot érez, illatot érez
    V zraku čutim vonj po avanturi, nepredvidljivosti, po nečem, kar se bo zgodilo v hipu. ▸ Kalandot érzek a levegőben, kiszámíthatatlanságot, valami pillanatok alatt bekövetkező dolog fuvallatát.
    V zraku je bilo čutiti vonj po nasilju. ▸ Az erőszak szaga terjengett a levegőben.
    vonj življenja ▸ életszag
    vonj smrti ▸ halálszag
    vonj svobode ▸ szabadságszag, szabadság szaga
    vonj po svobodi ▸ szabadságszag, szabadság szaga
    Amerika ima vonj po svobodi, je dežela možnosti, ki Lorello vsakič znova prevzame. ▸ Amerika szabadságszagú, a lehetőségek földje, amely újra és újra rabul ejti Lorellát.
    vonj po denarju ▸ pénzszag, pénz illata
    Zelo je bil ambiciozen, vonj po denarju ga je vselej premamil. ▸ Nagyon ambiciózus volt, és a pénz illata mindig csábította.
    Na svetu je že tako ali tako preveč naivnežev in lahkovernežev, ki jim že vonj po denarju zamegli razum. ▸ Már így is túl sok naiv és hiszékeny ember van a világon, akinek a pénzszag elhomályosítja az elméjét.
  • votlina samostalnik
    1. (naravni prostor) ▸ üreg, sziklaüreg, odú
    strop votline ▸ üreg teteje
    stena votline ▸ üreg fala
    Na stene votlin je pračlovek risal živali in tako obvladal svoj strah pred zlimi duhovi, preden je odšel na lov. ▸ A sziklaüregek falaira az ősember állatokat rajzolt, így küzdötte le vadászat előtt a rossz szellemekkel szembeni félelmét.
    prebivati v votlini ▸ üregben él
    votline in jame ▸ sziklaüregek és barlangok
    votline in razpoke ▸ sziklaüregek és hasadékok
    skalna votlina ▸ sziklaüreg
    globoka votlina ▸ mély üreg
    Obalo krasijo globoke votline, strme stene in posamezni kamniti stebri. ▸ A tengerpartot mély üregek, meredek sziklák és különálló kőoszlopok tarkítják.
    gorska votlina ▸ hegyi üreg
    podzemna votlina ▸ föld alatti üreg
    drevesna votlina ▸ faodú, fa odva
    morska votlina ▸ tengeri üreg
    kamnita votlina ▸ kőüreg
    kraška votlina ▸ karsztüreg

    2. (del telesa) ▸ üreg
    telesne votline ▸ testüregek
    Endoskop je optični inštrument za pregledovanje telesnih votlin. ▸ Az endoszkóp a testüregek vizsgálatára szolgáló optikai műszer.
    votlina glave ▸ fejüregek
    Že na kopnem poskusimo izenačiti pritisk v votlinah glave, da nas težave ne bi presenetile v vodi. ▸ Már a szárazföldön próbáljuk kiegyenlíteni a fejüregekben lévő nyomást, hogy ne a vízben érjenek minket váratlanul a nehézségek.
    votline srca ▸ szívüregek
    Zaklopka normalno omogoča tok krvi v eni smeri iz zgornje votline srca v sosednji prekat. ▸ A billentyű általában lehetővé teszi, hogy a vér egy irányban áramoljon a szív felső üregéből a szomszédos kamrába.

    3. (o obliki) ▸ üreg, odú, vájat
    V tisti votlini nisem mogel delati, ker nisem mogel postaviti svoje mize. ▸ Abban az odúban nem tudtam tovább dolgozni, mert nem tudtam felállítani az íróasztalomat.
    Stolnica je bila velikanska, mračna votlina. ▸ A stand egy hatalmas, sötét odú volt.
    Na vozovih so izdolbli manjše votline. ▸ Apró vájatokat véstek a szekerekbe.
    Sklenemo dlani, tako da dlani objameta druga drugo in nastane votlina. ▸ Kulcsoljok össze a tenyereinket úgy, hogy köztük egy üreg keletkezzen.

    4. (o psihičnem stanju) ▸ bugyor, üreg, odú
    temna votlina ▸ sötét bugyor, sötét odú
    V temnih votlinah njegovega uma je začel rasti strah. ▸ Az elméje sötét bugyraiban nőni kezdett a félelem.
    Moški se občasno zatečejo v svojo votlino, ko po napornem dnevu potrebujejo mir in počitek. ▸ A férfiak időnként visszavonulnak az odvukba, amikor egy fárasztó nap után nyugalomra és pihenésre van szükségük.
  • vozíti conducir (tudi avto) ; transportar

    vlak vozi dvakrat na dan el tren circula dos veces al día
    ta vlak ne vozi ob nedeljah este tren no circula los domingos
    voziti kočijo (o pavu) abrir el abanico
    voziti se na kolesu ir en bicicleta
    voziti se z vlakom ir (ali viajar) en tren
  • vpis1 moški spol (-a …) v knjige, register ipd.: die Eintragung (ponovni Wiedereintragung, v register/razvid Registereintragung, v trgovinski register Handelsregistereintragung), der Eintrag
    vpis v zemljiško knjigo die Grundbucheintragung, die Intabulation
    vpis v breme die Lastschrift
    obvestilo o vpisu v breme die Lastschriftanzeige
    vpis nadomestnega dediča der Nacherbenvermerk
  • vpis2 moški spol (-a …) na šolo: das Einschreiben, prvi: die Einschulung; na univerzo: die Immatrikulation, die Immatrikulierung
    potrdilo o vpisu der Immatrikulierungsschein
  • vplačil|o srednji spol (-a …) die Einzahlung
    formular za vplačilo das Einzahlungsformular
    blagajna za vplačila die Einzahlungskasse
    potrdilo o vplačilu der Einzahlungsbeleg
  • vpoklic moški spol (-a …) vojska die Einberufung (ponovni Wiedereinberufung), die Einziehung; ukaz: der Einrückungsbefehl, Stellungsbefehl
    obvestilo o vpoklicu der Einberufungsbescheid
  • vpoklicanec samostalnik
    (o vojaški dolžnosti) ▸ besorozott
  • vprašánje question ženski spol , interrogation ženski spol , (v parlamentu) interpellation ženski spol

    aktualno vprašanje question actuelle (ali d'actualité)
    delavsko vprašanje question ouvrière
    manjšinsko vprašanje question des minorités
    načelno vprašanje question de principe
    nerešeno, odprto vprašanje question ouverte (ali pendante, en suspens, indécise, pas résolue)
    pravopisno vprašanje question d'orthographe
    rasno vprašanje question raciale
    sporno vprašanje question litigieuse (ali controversée), point litigieux, différend moški spol
    usodno vprašanje question fatale (ali décisive pour le sort de, vitale, capitale)
    vprašanje vesti cas moški spol de conscience
    žensko vprašanje question féministe
    življenjsko vprašanje question vitale, question de vie et de mort
    postaviti vprašanje poser (ali soulever) une question, interroger, questionner quelqu'un
    odgovoriti na vprašanje répondre à une question
    o tem ni vprašanja il n'est pas question de cela, il n'en est pas question
    sprožiti vprašanje soulever une question
    to je vprašanje denarja c'est une question d'argent
    to je samo še vprašanje časa ce n'est plus qu'une question de temps
    kakršno vprašanje, takšen odgovor à sotte demande point de réponse
  • vprašánje pregunta f ; gram interrogación f ; (sporno vprašanje, problem) cuestión f , problema m

    aktualno vprašanje cuestión actual, cuestión de actualidad
    odprto vprašanje cuestión indecisa, cuestión para decidir
    socialno vprašanje cuestión social
    viseče vprašanje cuestión pendiente
    na vprašanje a la pregunta
    (to) je vprašanje časa es cuestión de tiempo
    to je drugo vprašanje eso es otra cuestión
    o tem ni vprašanja eso está fuera de duda
    je še vprašanje, če ... (ozir. ali) ... falta saber si..., está por decidir si...
    nastane vprašanje, če ... se plantea la cuestión de si...
    obravnavati (rešiti) vprašanje tratar (resolver) una cuestión
    obsuti z vprašanji asediar a preguntas
    odgovoriti na vprašanje responder a una pregunta
    staviti vprašanje hacer (ali poner) una pregunta; plantear una cuestión
    vključiti vprašanje v dnevni red incluir una cuestión en la orden del día
    smešno, neumno vprašanje! ¡vaya una pregunta!, ¡qué pregunta!
    kakršno vprašanje, takšen odgovor cuál la preguuta, tal la respuesta
  • vprášati vpraševáti to ask, to ask a question, to put a question, to question; to interrogate

    vprášati, vpraševáti za to inquire about; to raise a question
    vprašajte v hiši! inquire within!
    vprášati, vpraševáti koga za kaj, o čem to ask someone for (after, about) something
    vprášati, vpraševáti po kom, za koga to ask for someone, to inquire about someone
    vprášati, vpraševáti koga za čas (koliko je ura) to ask someone the time
    vprášati, vpraševáti za pot to ask one's way
    vprášati, vpraševáti koga za svèt to ask someone's advice, to consult someone
    on rad, veliko sprašuje (figurativno) he is inquisitive
    vprašal me je za moje ime he asked me my name
    morali bi vprášati, vpraševáti zdravnika you ought to consult a physician
    neštetokrat koga vprášati, vpraševáti to ask someone times without number (ali pogovorno tons of times)
    preveč me vprašuješ o tem (= tega ne vem) you want to know more than I can tell you, that is beyond my ken
    vprašujem se, če je ta obisk potreben (primeren) I question the necessity of this visit
    vprašujem se (= bogve), kdo je to rekel I wonder who said it
    često sem se vprašal, kaj bi se zgodilo, če... I have often wondered what would happen if...
    zelo vprašujejo po tem artiklu this article is in great demand (ali in great request)
    za to blago nikdo ne vprašuje this article is a drug on the market
    po kavi zelo vprašujejo coffee is very much in demand