Franja

ephēbus -ī, m (gr. ἔφηβος) mladenič (poseb. grški) v starosti od 16 do 20 let. Ko so grški mladeniči dosegli 18. leto, so jih vpisali v občinsko knjigo in s tem razglasili za polnoletne. Od 18. do 20. leta so služili kot vojaki na meji, potem so bili sprejeti v imenik volivcev in tako postali pravi državljani: Varr. fr., Petr., Iuv., Stat., Suet., exire ex ephebis Pl., excedere ex ephebis Ter., e gregibus epheborum Ci., postquam ephebus est factus N., amans ephebus H.

ephorus -ī, m (gr. ἔφορος nadzornik) efor, uradnik v Šparti. Pet eforov je sprva nadzorovalo trg, kmalu so dobili tudi sodno oblast in pravico pozivati druge uradnike na odgovor, kot javni tožilci pa pravico tožiti celo kralje. Naposled so imeli v rokah skoraj vso izvršilno moč: Ci., N.

Opomba: Gen. pl. ephorûm: N.

Epicratēs -is, m (gr. ἐπικρατής)

1. = premogočnik, (šalj. o Pompeju): Ci. ep.

2. kot nom. propr. Epikrat,
a) retor v Atenah: Ci. ep.
b) neki Agirijec: Ci.

epidemija samostalnik
1. (hitro širjenje bolezni) ▸ járvány, epidémiaZadnja velika epidemija kuge v Evropi je bila leta 1666. ▸ Európában az utolsó nagy pestisjárvány 1666-ban volt.
Epidemija virusa HIV in bolezni aids dosega globalne razsežnosti in je v zelo dinamičnem porastu. ▸ A HIV-járvány és az AIDS-betegség globális méreteket öltött és igen dinamikusan terjed.
Leta 1781 so imeli hudo epidemijo, naslednjih petdeset let ošpic na teh otokih ni bilo. ▸ 1781-ben súlyos járvány pusztított, a következő fél évszázadban viszont ezeken a szigeteken nem ütötte fel a fejét a kanyaró.
Dež in vlaga v slabih higienskih razmerah sta že skoraj zagotovilo za bolezni in izbruhe epidemij. ▸ Az eső és a nedvesség a rossz higiéniai körülmények között már majdnem garanciát jelent betegségek elterjedésére és járványok kirobbanására.
Med epidemijo kuge je umrlo kar 123 ljudi. ▸ A pestisjárványban 123 ember hunyt el.
V preteklosti, še ne tako davno, je med epidemijami gripe umrlo na tisoče ljudi. ▸ A múltban, nem is olyan régen az influenzajárványokban többezer ember hunyt el.
Sopomenke: izbruh
Povezane iztočnice: hidrična epidemija

2. (hiter porast česa) ▸ epidémia, járvány
Toda Kitajska korupcije, ki se kot epidemija širi po državi, očitno nikakor ne more izkoreniniti. ▸ Világos azonban, hogy Kína a korrupciót, amely országszerte járványszerűen terjed, sehogy sem tudja visszaszorítani.
Leta 1980 se je zahodni svet soočal s pravo epidemijo odvisnosti od heroina. ▸ kontrastivno zanimivo 1980-ban a nyugati világnak a járványszerűen terjedő heroinfüggőséggel kellett szembenéznie.
Sopomenke: izbruh

épine [epin] féminin trn; trnov grm; bodica; (gorski) greben; pluriel, figuré težave, neprijeten položaj

épine blanche glog
épine dorsale hrbtenica
épine noire trnuljica
épine-vinette féminin česmin
courber l'épine ponižati se
s'égratigner avec une épine oprasniti se ob trnu
s'enfoncer une épine dans le pied zadreti si trn v nogo
être sur des épines biti kot na žerjavici, sedeti ko na trnih
marcher sur des épines (figuré) biti v škripcih
tirer, enlever une épine du pied (figuré) odstraniti težavo, zapreko s poti (à quelqu'un komu)
il n'y a pas de roses sans épines (proverbe) ni rože brez trna

épingle [epɛ̃glə] féminin igla, zaponka; bucika

épingle anglaise, double, de nourrice, de sûreté varnostna zaponka
épingle à cheveux, à chapeau, de cravate igla za lase, za klo-buk, za kravato
épingle à linge ščipalka za perilo
coup masculin d'épingle ubod, zbodljaj z iglo; figuré zbadanje, žalitev
pelote féminin à épingles blazinica za igle
tiré à quatre épingles kot iz škatlice vzet
virage masculin en épingle à cheveux zelo oster zavoj (v obliki lasnice)
chercher une épingle dans une botte de foin iskati šivanko v kupu slame, t. j. brez upanja, da bi kaj našli, v čem uspeli
donner des coups d'épingle zbadati (à quelqu'un koga)
s'enfoncer une épingle dans le doigt zbosti se z buciko v prst
monter quelque chose en épingle pretirano kaj poudarjati, se ponašati s čim
mettre en épingle (familier) jasno napraviti
tirer son épingle du jeu spretno se izvleči iz težavnega položaja

Ēpīrus (Ēpīros) -ī, f (Ἤπειρος = suha zemlja, kopno) Epir, dežela v severozahodni Grčiji: Varr., Ci. ep., L., O., Fl. idr.; slovela je po konjereji: mittit … Eliadum palmas Epiros equarum V. Od tod adj. Ēpīrēnsis -e, epirski: Alexander L. Ethnicon Ēpīrōtēs -ae, m (Ἠπειρώτης) Epirec, epirski preb.: N., L., Plin. idr.; kot adj. = epirski: Epirotae equi P. Veg.; od tod adj. Ēpīrōticus 3 (Ἠπειρωτικός) epirski: Varr., Ci. ep., N., Col., Sen. tr.

épistolier, ère [-stɔlje, ɛr] masculin, féminin vnet ali izvrsten pisec pisem

Voltaire épistolier Voltaire (kot) pisec pisem

éponge [epɔ̃ž] féminin (morska) goba

éponge artificielle, synthétique umetna goba
éponge de caoutchouc goba iz kavčuka, gume
éponge de toilette umivalna, toaletna goba
pêcheur masculin d'éponges lovec na gobe
serviette féminin éponge frotirka
tissu masculin éponge frotirno blago
avoir une éponge dans le gosier, boire comme une éponge (familier) piti ko goba
passer une éponge mouillée sur le tableau obrisati tablo z mokro gobo
presser l'éponge (figuré) ožeti (koga) kot limono, molsti (koga)
passons l'éponge là-dessus pozabimo to!
passer l'éponge sur quelque faute oprostiti, pozabili, ne več govoriti o neki napaki

equality [i:kwǽliti] samostalnik
enakost, enakopravnost

on a footing of equality enakopravno, enakovredno
sign of equality enačaj
to be on equality with družiti se kot s sebi enakim; ocenjevati po istem merilu

equally [í:kwəli] prislov
prav tako, enako

equally with prav tako kot
equally good prav tako dober, nič slabši

équivaloir* [ekivalwar] verbe intransitif biti enako vreden, imeti enako vrednost; ustrezati (à quelque chose čemu); pomeniti isto (à kot)

le mille marin équivaut à 1852 mètres morska milja je enaka dolžini 1852 m
cette réponse équivaut à un refus ta odgovor je toliko kot odklonitev
cela s'équivaut (familier) to je (eno in) isto

equus in ecus -ī, m gen. pl. -ōrum, pesn. tudi equûm, equ ô m, ecûm

1. konj: Iuv., Suet., idr., obviam fit ei Clodius in equo Ci. na konju, jahajoč, equo vehi N., Plin., ali in equo vehi ali equo uti Ci. jezditi, jahati, equis ire Val. Fl., ali equis vectari L., Cu., Suet., equo admisso accurrere C. na konju pridirjati, incitatos equos sustinere et moderari ac flectere C., equites frenatis equis C., in equum ascendere S. ali equum conscendere L., V., O. konja zajezditi, ex equo descendere ali equum escendere S. razjahati (konja), arma, tela, equi, viri, hostes atque cives permixti S., ex equo pugnare L., equo merere L., ali equo militare Cu. služiti za konjenika, equus me portat, alit rex H. (po grškem pregovoru: ἵππος με φέρει, βασιλεύς με τρέφει o tistih, ki prijetno žive na tuje stroške), nunc athletarum studiis, nunc arsit equorum H. se je zanimal za konje, quibus est equus et pater et res H. ki imajo konje, znamenite prednike in premoženje (šalj. za bogate ljudi), equus publicus državni konj, od države dani konj: L., poseb. poštni konj, jadrniški konj: Ict., Amm. idr. pozni pisci, equi nudi (neosedlani) Sil., equus nobilis Cu.; prim. semper equos atque arma virûm pugnasque canebat V. konjske dirke; preg.: equi donati dentes non inspiciuntur Hier. = podarjenemu konju ne glej v zobe; met.
a) equi virique V., L. konjenica in pehota, utque acris concussit equos, utque impulit arma V. konjenike in pešce; ad equum aliquem rescribere C. med konjenike uvrstiti (tudi = v viteški stan povzdigniti); preg.: equis viris ali viris equisque ali equis virisque Ci. idr. = na vso moč.
b) iuncti equi Pl., V. vpreženi konji = bojni voz, prim.: equos temone pressos conscendit O., quadriiuges in equos adversaque pectora tendit V.; occ. žrebec: equus in armenta tendit equarum V., equ. bellator T.

2. met. konju podobne stvari,
a) bipes equus V. morski konjiček.
b) equus Troianus Pl., Ci., V., H., Hyg., Pr., Iust. trojanski konj; tudi naslov Najvijeve igre: Ci. ep.; pren. preg.: intus est equus Troianus Ci. skrivna zarota.
c) equus ligneus Pl., šalj. = ladja (prim.: (gr. αλὸς ἵππος Hom.).
č) (bojna naprava) zidoder, zidolom: invenisse dicunt … equom [= equum] (qui nunc aries appellatur), in muralibus machinis Epium ad Troiam Plin.
d) kot nom. propr. Equus konj = ozvezdje Pegaz: Ci., Hyg., Col., Plin.

Erdboden, der, tla, zemlja; dem Erdboden gleichmachen zravnati z zemljo; wie vom Erdboden verschluckt kot bi ga požrla zemlja; vom Erdboden verschwinden izginiti z obličja zemlje; in den Erdboden versinken v zemljo se pogrezniti

eremít (-a) m knjiž. (puščavnik, samotar) eremita (tudi ekst.):
živeti kot eremit fare vita da eremita

erfahrungsgemäß erfahrungsgemäß so sein: po izkušnjah, kot nas uče izkušnje, wissen: iz izkušenj; Naturgeschehen: izkustveno potrjen

ergō (iz ē regō [prim. regiō] ali ē rogō = „iz smeri“; najbrž nova tvorba, podobna ultrō: ultrā, je obl. ergā)

I. praep. z gen. (ki se mu zapostavlja) zaradi, spričo: quoius rei ergo Ca., ne mulieres lessum funeris ergo habento Tab. XII ap. Ci., eiusque victoriae ergo (se) Apollini id donum dedisse N., formidinis ergo Lucr., L., donari virtutis ergo Formula ap. Ci., neu quis dono militari virtutis ergo donaretur SC ap. L., illius ergo venimus V. zaradi njega; (prim.: „ ergo“ productum idem significat, quod χάριν, gratiā, causa P. F.)

— II. conj. (pesn. ergŏ) zato, (za)torej, potemtakem, tedaj, log. sklepajoč

1. na začetku ali na drugem mestu povednega stavka: unus homo nobis cunctando restituit rem, ergo plusque magisque viri nunc gloria claret Enn., negat haec filiam me suam esse, non ergo haec mater mea est Pl., Quod est aliud in illa provincia genus hominum? Nullum! Ergo ab universa provincia diligitur Ci., Quis tam esset ferreus, qui eam vitam ferre posset … ? Verum ergo illud est, quod a Tarentino Archyta … dici solitum … Ci., accusatus ergo est proditionis, quod … N., ergo dicemus V., ergo pauper eris H. no, potemtakem ostaneš berač, quod excidit ore pio, coniunx, scelus? ergo ego … O., sequitur ergo Cu., Optimum erat negare; sed non potest: occidit ergo (Milo Clodium) aut iure aut iniuriā Q.; pleonastično: ergo igitur Pl., itaque ergo Ter., igitur ergo L., Ap.

2. kot vstavek: non est ergo analogia Varr., Italiā prohibetur, exsulat; non tu ergo hunc patriā privare, sed vitā vis Ci.

3. v vprašalnem stavku: cur ergo, quod scis, me rogas? Pl., ergo, inquiet aliquis, donavit? Ci., unde ergo hoc intellegi potest? Ci. od kod neki? numquam ergo familia nostra quieta erit? S., dedemus ergo Hannibalem? L., quid ergo (= τί νῦν) kako pa? (za)kaj torej?: quid ergo? haec quis tulit? Ci., quid ergo? audacissimus ego ex omnibus? Ci., quid ergo est? H. kaj torej sledi iz tega?

4. pri imp.: tace ergo Pl., date ergo istum symbolum illi Pl., desinite ergo C., ergo age, care pater V., accipite ergo V., ergo omitte H.

5. obnovitev prekinjene misli: tres viae sunt ad Mutinam, quo … ; tres ergo (torej), ut dixi, viae Ci., ergo iter inceptum peragunt V.

Erichthonius -iī, m (Ἐριχϑόνιος) Erihtonij,

1. atiški heroj, atenski kralj, Hefajstov in Zemljin sin, ki je baje ljudi učil vpregati živino in orati s plugom; zato je med zvezdami dobil mesto kot Boōtes (Volar): V., O., Hyg., Col.

2. trojanski heroj in kralj, Dardanov sin, Trojev (Trōs) oče: O., Serv. — Od tod adj. Erichthonius 3 Erihtonijev, erihtonijski,

1. = atenski: populus Pr.

2. = trojanski: arces (grad) Ps.-V. (Cul.).

Ērigonē -ēs, f (Ἠριγόνη) Erigona ,

1. hči Atenca Ikara. Ko je žalovala za umrlim očetom, se je obesila; zato jo je po smrti njen ljubimec Bakh premestil na nebo kot ozvezdje (Virgo, Devica): V., O., Hyg., Col. Erigone se je imenovala tudi tragedija Kvinta Cicerona: Ci. ep. Od tod adj. Ērigonēïus 3 Erigonin: canis O. zvezda Canicula (Pasja zvezda), po mitu Ikarov psiček Maera.

2. Klitajmnestrina hči: Hyg.

3. = Astraea: M.

erkennen^* spoznati; prepoznati, razpoznati; figurativ spregledati; (unterscheiden, sehen) identificirati, razpoznati, Gerüche: zaznati, zaznavati; Recht erkennen auf razsoditi; ein Gutschreiben: knjižiti v dobro; etwas zu erkennen geben dati čutiti; sich zu erkennen geben razkriti svojo identiteto, izkazati se kot