Franja

kapo dol frazem
(o čestitanju ali spoštovanju) ▸ le a kalappal
Pohvalili so njegovo veliko srce. ''Fant, kapo dol!" ▸ Megdicsérték a nagy szívét. „Fiú, le a kalappal!”
Fantom je treba dati kapo dol, saj igramo tako, kot smo dogovorjeni. ▸ Le a kalappal a fiúk előtt, hiszen a megbeszéltek szerint játszunk.

kapríca caprice; whim; fancy; whimsy; crotchet; freak

ni treba ugoditi vsem otroškim kaprícam we must not humour (ali indulge) all the fancies (ali whims) of children

kàr (čésar)

A) pron. (v oziralnim odvisnikih) (ciò, quello) che, cui:
naredi, kar hočeš fa ciò che vuoi
to je edino, s čimer se ne strinjam è l'unica cosa con cui non sono d'accordo
pren. kar je, (to) je è quello che è
bo, kar bo sarà quel che sarà

2. (za uvajanje stavka, ki dopolnjuje vsebino nadrednega stavka) il che:
tudi minister je odstopil, s čimer se je položaj še bolj zapletel si è dimesso pure il ministro, il che ha complicato ulteriormente la situazione

3. (s členkom izraža poljubnost pojava) qualsiasi cosa:
zadovoljen bo s čimer koli si contenterà di qualsiasi cosa
PREGOVORI:
ni vse zlato, kar se sveti non è tutto oro quel che riluce

B) adv.

1. (poudarja intenzivnost dejanja):
kar sijal je od ponosa era tutto raggiante di orgoglio

2. (krepi pomen prislovnega izraza), così, proprio:
spi kar oblečen dorme (così) vestito
čakati je moral kar pet ur dovette aspettare persino cinque ore, la bellezza di cinque ore
kar vsega mu ne moreš verjeti non devi credergli proprio tutto

3. (s presežnikom izraža najvišjo možno mero) il più, il meno possibile; quanto più, quanto meno possibile:
v tipkopisu naj bo kar najmanj napak nel dattiloscritto devono esserci quanto meno possibile errori

4. (izraža rahlo omejitev) piuttosto, abbastanza:
dekle je kar prikupno la ragazza è piuttosto carina
kako pa kaj tvoj oče? — Še kar e tuo padre come sta? — Abbastanza bene

5. (izraža nepričakovanost, neutemeljenost dejanja) d'un tratto, ed ecco:
kar vstal je in šel e lui d'un tratto si alza e se ne va

6. kar tako (izraža, da se dejanje zgodi brez določenega vzroka) così:
kar tako so ga vrgli iz službe l'hanno licenzato così (senza preavviso, inaspettatamente)

7. (izraža spodbudo, poziv) su, forza, via:
kar naprej, prosim avanti, prego
(izraža močno zavrnitev) kar misli si, da te bom zastonj redil stai fresco se credi che ti manterrò gratis
kar po njem su, dagli
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. pren. mož ni kar tako l'uomo non è chicchessia, è una persona importante
ne maram denarja, dam ti kar tako non voglio soldi, ti do gratis
pren. to ne bo šlo kar tako la cosa non andrà così facilmente

C) konj.

1. (v primerjalnih odvisnikih) (kolikor) quanto, che:
denar, kar ga je treba za knjige, ti posodim i soldi che ti occorrono per i libri te li presto
izgubil je še tisto malo upanja, kar ga je imel perse anche quel poco di speranza che gli era rimasta
naj stane, kar hoče costi quel che costi

2. (v časovnih odvisnikih) che, dacché, da quando:
kar je oženjen, ne zahaja več v družbo da quando si è sposato non si fa più vedere in compagnia

kárati to blame, to reprimand; to scold, to berate

kárati zaradi napake to reprimand for a mistake ali a blunder
treba ga je kárati, ker je lagal he must be scolded for lying
biti pošteno karan to get a good scolding (ali a severe reprimand)

klaviatura samostalnik
1. (tipke na glasbilu) ▸ klaviatúra, billentyűzetVsaka od običajno 61 tipk na klaviaturi je namenjena enemu tonu ali frekvenci. ▸ A legtöbbször 61, a billentyűzeten található billentyű egy-egy hang vagy frekvencia megszólaltatására szolgál.
Povezane iztočnice: manualna klaviatura, nožna klaviatura, pedalna klaviatura

2. (nabor; repertoar) ▸ tárház
Eliju Rothu je treba priznati, da pozna klasične filmske grozljivke in da zna uporabiti klaviaturo filmske groze. ▸ Eli Roth esetében el kell ismernünk, hogy ismeri a klasszikus horrorfilmeket és a filmes horror teljes tárházát tudja alkalmazni.
Strankin voditelj ni le izredno karizmatična osebnost, temveč spretno obvlada tudi klaviaturo politične taktike in strategije. ▸ kontrastivno zanimivo A párt vezetője nem csak rendkívül karizmatikus személyiség, de ügyesen tud játszani a politikai taktikákkal és stratégiákkal is.

kobàsica ž
1. klobasa: mesna, domaća, suha kobasica praviti -e delati klobase; više je dana nego kobasica treba je varčevati
2. v snope povezano protje za utrjevanje bregov ob vodi

križar samostalnik
1. pogosto v množini, v zgodovinskem kontekstu (vojščak) ▸ keresztes lovag, keresztes vitézKer križarji niso imeli oblegovalnih naprav, so nameravali mesto z izstradanjem prisiliti k predaji. ▸ Mivel a keresztes lovagoknak nem nem voltak ostromeszközeik, a várost kiéheztetéssel akarták megadásra kényszeríteni.

2. lahko izraža negativen odnos (goreč zagovornik) ▸ lovag, keresztes lovagHamburgerski križarji so šli celo tako daleč, da zahtevajo, naj iz vseh osnovnih šol v ZDA odstranijo avtomate za pijačo in prigrizke, ker to mularijo dela odvisno od junk hrane. ▸ A hamburger-üldöző keresztes lovagok még azt is követelték, hogy az Egyesült Államok összes általános iskolájából távolítsák el az ital- és chipsautomatákat, mert azok a kölyköket a gyorsételek rabjává teszik.
Pogosteje pa ti križarji trdijo, da so kadilci orodje v rokah tobačnih družb, ki jih je treba kaznovati. ▸ Ezek a keresztes lovagok még gyakrabban érvelnek azzal, hogy a dohányosok a dohánygyártó vállalatok eszközei, akiket meg kell büntetni.

krup samostalnik
medicina (bolezen dihal) ▸ krupp
Običajno morajo otroci s krupom, kolikor je to mogoče, mirovati. ▸ A kruppos gyerekeket általában a lehető legnagyobb nyugalomban tartják.
Otroci, pri katerih nasičenost s kisikom znaša manj kot 92 %, morajo dobiti kisik, bolnike s hudim krupom pa je treba sprejeti v bolnišnico na opazovanje. ▸ Azoknak a gyermekeknek, akiknél az oxigénszaturáció 92 százalék alatt van, oxigént kell kapniuk, a súlyosabb kruppban szenvedők pedig megfigyelési célból kórházba kerülhetnek.
Adrenalin običajno v 10–30 minutah zniža silovitost krupa, učinek pa traja zgolj približno dve uri. ▸ Míg az epinefrin többnyire 10–30 percen belül csökkenti a krupp súlyosságát, az előnyös hatások körülbelül csupán 2 órán át tartanak.
Sopomenke: laringotraheobronhitis

krvoses pridevnik
(o živali) ▸ vérszívó
Krvosesi netopirji prenašajo steklino, vendar se je nam ni treba bati. ▸ A vérszívó denevérek veszettséget terjeszthetnek, de nem kell félnünk tőlük.

kȕća ž
1. hiša: -e nam služe za stanovanje; seoska, gradska kuća; kamena kuća kamnitna hiša; kuća brvnara brunarica; kuća pletara pletenjača, iz protja spletena hiša; kuća na sprat, na kat; jednospratna, jednokatna kuća; najamna kuća najemna hiša; božja, gospodnja kuća božja hiša; rodna kuća = kuća rodenja rojstna hiša; trgovačka kuća trgovsko podjetje, trgovska hiša; javna kuća; stambena kuća stanovanjska hiša; porodična kuća družinska hiša; alpska kuća; panonska kuća; balkanska kuća; mediteranska kuća; Bijela, Bela kuća
2. gospodinjstvo: mnogo mu treba za -u
3. dom: vladarska, kraljevska kuća
4. žarg. bajta: stara kuća študent višjega letnika, študent z visokim številom semestrov
5. jama v igri svinjka
6. biti kod -e biti doma, ekspr. biti v čem doma, spoznati se v kaki stroki; ići -i iti domov; dići čitavu -u na glavu obrniti vso hišo na glavo, vznemiriti vso hišo, vso okolico; tjerati koga do božje -e preganjati koga do skrajnosti; ne gori ti kuća nad glavom ni treba hiteti; nema -e ni kućišta nima nikjer ničesar svojega; gledati svoju -u brigati se za svoje zadeve; ugasiti, rasturiti kome -u zatreti koga z njegovim rodom vred

kupec je kralj frazem
(stranka je pomembna in ji je treba ustreči) ▸ a vásárló szava szent
Kupec je kralj, pravijo v trgovinah. ▸ A vásárló szava szent, mondják az üzletekben.

kurjač samostalnik
1. (o ogrevanju stavb) ▸ fűtő, kazánfűtő [kotla]
Več let se je preživljal kot kurjač centralne kurjave. ▸ Sok éven át a központi fűtés kazánfűtőjeként kereste a kenyerét.
Pred tem so imeli peč na drva, ki jo je bilo treba ročno upravljati. S tem so imeli veliko dela, saj so morali imeti zaposlenega kurjača, ki je prišel pozimi vsak dan zakurit peč. ▸ Előtte fatüzelésű kályhájuk volt, amelyet kézzel kellett megrakni. Rengeteg dolguk volt ezzel, mivel fűtőt kellett alkalmazniuk, aki télen minden nap eljött begyújtani a kályhát.

2. nekdaj (železniški delavec) ▸ mozdonyfűtő
Moj oče je bil kurjač parnih lokomotiv in živeli smo le z njegovo plačo. ▸ Apám gőzmozdony kazánfűtőjeként dolgozott, és csak az ő fizetéséből éltünk.

3. (o parnih strojih) ▸ kazánfűtő
Veliko Indijcev je služilo za kurjače na britanskih ladjah. ▸ Sok indiai szolgált kazánfűtőként brit hajókon.

Kurve, die, (-, -n) Mathematik, Physik, Biologie krivulja; (Bogen) krivina, lok; zavoj, Bahn, Straßen: zavoj, ovinek; die Kurve kratzen podurhati jo, popihati jo; die Kurve bekommen zvoziti ovinek, figurativ zvoziti jo; die Kurve raushaben vedeti, kako je treba

lakmus samostalnik
1. kemija (barvilo) ▸ lakmusz
2. (preizkus; test) ▸ lakmuszpapír
Javnomnenjske raziskave so sicer pomembna kompetitivna sestavina političnih spopadov in nujni lakmus za vladanje, vendar je treba biti pri njih previden. ▸ Bár a közvélemény-kutatások a politikai küzdelmek fontos kompetitív tényezői és a kormányzás elengedhetetlen lakmuszpapírjai, óvatosan kell kezelni őket.

latitō¹ -āre -āvī (intens. glag. latēre)

1. na skrivnem (skrit, skrivaj, potajno) bivati, skrivati se; o osebah: latitant per tecta sorores O., l. rupe cavata (pod skalo) O., procul obscura parte O. v temnem kotu, per multos dies O., interdiu in villis Auct. b. Afr., in tabernulā Val. Max., inter ignominiosos Petr., non diu l. Amm.; z dat. (komu, pred kom): ille ignavissimus mihi latitabat? Pl.; z acc. (komu, pred kom skrivati se =) ne dati komu videti se: patronum Pomp. (Dig.); o stvareh: herbarum genera dispertita inter terram latitare minute Lucr., quos avaritia in imo (v globini zemlje), ubi illud malum virus (zlonosni strup = denar) latitat, defodit Sen. ph.; zelo pogosto pt. pr. latitāns -antis skrivajoč se = skrit (o živih in neživih bitjih): extrahitur domo latitans Oppianicus a Manilio Ci., errans, latitans Hirt., latitans ego rupe O. pod skalo, latitantes amici O., l. aper H., invisae atque latitantes res C., latitantibus atque incognitis rebus magis confidimus C., inversis quae sub verbis latitantia cernunt Lucr., latitantia sidera O.

2. occ. skrivati se, da ne bi bilo treba iti pred sodišče: Ulp. (Dig.), si latitare ac diutius ludificare videatur Ci., latitat omnino, sed, si requiri iusseris, invenient hominem apud sororem tuam occultantem se Ci., qui fraudationis causā latitarit Edictum praetor. ap. Ci. et ap. Ulp. (Dig.).

laver [lave] umi(va)ti; (o)prati

laver du linge (o)prati perilo
laver les carreaux à grande eau oprati šipe
laver un dessin prevleči risbo s tušem
machine féminin à laver pralni stroj
machine féminin à laver la vaisselle stroj za pomivanje posode
laver un affront, une injure oprati žalitev, izbrisati žalitev z maščevanjem
laver quelqu'un d'une accusation oprati koga obtožbe, dokazati njegovo nedolžnost v očeh drugih
allez vous laver! (populaire) pojdite k vragu!
une main lave l'autre roka roko umiva
se laver umiti se
je m'en lave les mains umijem si roke nad tem, odklanjam vsako odgovornost za to
se laver d'une accusation dokazati svojo nedolžnost
se laver le bout du nez po mačje se umiti
il faut laver son linge sale en famille treba je urediti neprijetne, nelepe zadeve v domačem krogu (ne v javnosti)
laver la tête à quelqu'un (figuré) komu levite brati, oštevati ga

léčiti to cure; to heal

bolje je preprečiti kot léčiti prevention is better than cure, (figurativno) a stitch in time saves nine
kar se ne da léčiti, je treba pretrpeti what can't be cured must be endured

lēnis¹ -e (verjetno iz indoev. kor. *le H- s pripono -no-; prim. sl. len)

1. rahel, lahen, mil, blag, krotek, nežen, voljan, lagoden, mehek: quid iudicant sensus? Dulce amarum, lene asperum Ci., vocis genera permulta … lene asperum, grave acutum … Ci., l. vox (naspr. acer clamor) Corn., somnus H., ventus Ci., lenissimus Onchesmites Ci. ep., lene vinum H. zaradi starosti voljno (gladko) = uležano, vinum lenius Ter., spiritum lenem agere Tib., color Plin., leni igni coquere Plin.; metaf.: servitutem lenem reddere Pl., l. clivus L. polagoma se dvigajoč, iugum praeruptum atque asperum, sed paulo leniore fastigio C. bolj lahnega naklona, lenia verba Ci., dixerat leniorem sententiam C., hominibus lenissimis ademit misericordiam Ci., nemo est, quin intellegat populum Romanum, qui quondam in hostes lenissimus existimabatur, hoc tempore domestica crudelitate laborare Ci., vos lene consilium … datis H., Faune, per meos fines lenis incedas H. milostljiv(o), dobrotljiv(o); z inf.: non lenis precibus fata recludere H. (ali non lenis precibus = inexorabilis neizprosen ali pa non lenis = neomečljiv; potem bi bilo treba precibus vezati z recludere).

2. metaf.
a) počasen, miren: gradus L., stagnum L. mirno (tiho) tekoča (tekoče), aquae lene caput H. žuboreč, l. venena Ci. počasi delujoči, volatus O., ingenium Ter., ingenium lenissimum Ci., lenis motus laterum Q.; poseb. o govoru: oratio … placida, summissa, lenis (naspr. fortis) Ci., genus lene (naspr. vehemens) Ci., neque … tractu orationis leni et aequabili perpolivit illud opus Ci., leniores epilogi Q.
b) kot gram. t.t. spiritus lenis šibki (mehki) pridih (naspr. spiritus asper): Prisc. — Adv.

I. lēniter

1. rahlo, lahno, tiho: leniter arridens Ci., per excubias custodum l. ire O., ventus l. pluvius Plin., stacte gustu l. amara Plin. malo, nekoliko, color aspectu l. blandus Plin. mila, ljubka; metaf.: collis l. acclivis C. ali l. editus collis L. zložno se dvigajoč, collis l. declivis C. polagoma se spuščajoč.

2. počasi, mirno, lahno, rahlo, ne hudo (ostro, močno, silno, na silo): l. iter facere C., accedere Auct. b. Afr., torrens lenius decurrit O., leniter saevire Plin., traducere l. aevum H., leniter, ex merito quicquid patiare, ferendum est O., l. alloqui L. prijazno, sin cunctetur atque agat lenius C. prepočasi, lenius proelio lacessere C. ne tako močno, lenissime sentire Ci. ep.; poseb. o govoru: leniter (naspr. aspere, atrociter) dicere Ci., Q., iamdiu multo dicis remissius et lenius quam solebas Ci., quam leniter, quam remisse, quam non actuose (agit versum Roscius)! Ci. —

II. adv. acc. n. sg. lēne rahlo, lahno: hortus … sectus humum rivo lene sonantis aquae O. šumeče (žuboreče) vode, l. resonare Sen. ph.

liable [láiəbl] pridevnik
ekonomija, pravno odgovoren (for za)
ki ima nalogo, dolžan, zavezan (to, for)
nagnjen, podvržen (to k)
(z nedoločnikom) predisponiran

to be liable for odgovarjati za, biti porok za
liable for military service ki mora služiti vojsko
liable to prosecution kazniv
liable to taxation ki mora plačati davke
liable to fits of temper ki se hitro razburi
liable to catch cold ki se hitro prehladi
difficulties are liable to occur treba je računati na težave
everybody is liable to make mistakes vsak se lahko zmoti

lieu [ljö] masculin kraj, mesto, prostor; pluriel bivališče (hiša, stanovanje)

en premier, second lieu na prvem, drugem mestu
en dernier lieu na zadnjem mestu, končno
au lieu de namesto
au lieu que namesto da, medtem ko
en haut lieu na visokem mestu, pri oblasti, pri oblastnikih
lieu commun banalnost, trivialnost
lieu de naissance rojstni kraj
lieu de travail delovno mesto
lieux pluriel saints sveti kraji (Jeruzalem, Palestina)
lieu du domicile kraj stalnega bivališča
lieu de pélerinage božja pot
lieu de la scène prizorišče
lieu de rassemblement zbirališče
lieu du supplice morišče
lieu touristique turističen kraj
lieu de départ odhodni kraj
lieu de destination namenilni kraj
en lieu de sûreté na varnem
lieu public javen prostor (kino, kavarna itd.)
lieux pluriel d'aisances stranišče, latrina
mauvais lieu razvpita hiša (kraj), hiša razuzdanosti
les hauts lieux prizorišče velikih dejanj
en tous lieux vsepovsod
en temps et lieu ob primernem času in na primernem mestu
sur les lieux na mestu
se rendre sur les lieux (o policiji) iti na kraj prestopka, zločina
avoir lieu vršiti se, goditi se
avoir lieu de imeti povod za
n'avoir ni feu ni lieu, être sans feu ni lieu ne imeti strehe nad glavo, ne imeti stalnega bivališča
il y a tout lieu de croire que ... zelo verjetno je, da ..., vse kaže, da ...
s'il y a lieu če bo treba
il n'y a lieu de s'inquiéter ni potrebno se vznemirjati
donner lieu dati povod, povzročiti
donner lieu de upravičevati, dovoljevati
ce n'est pas le lieu de discuter tu ni primerno mesto za diskusijo
tenir lieu de nadomestiti