Franja

doceō -ēre, docuī, doctum

1. učiti, poučiti (s)poročati, naučiti, razložiti (razlagati), pojasniti (pojasnjevati), (po)kazati, dokaz(ov)ati, povedati, naznaniti (naznanjati), (s)poročati komu kaj; abs.: studium discendi et docendi Ci., cum doceo et explano Ci., qui cogeretur docere, antequam ipse didicisset Ci., fas est ab hoste doceri O. učiti se, ut docebimus Plin., homines dum docent, discunt Sen. ph., ut docui (kot vrinek) Lact.; z acc. personae: d. iuventutem Ci., posteros Q., te tua fata docebunt V.; z acc. rei: d. omnia Ter., ius civile Ci., testudines, quas iidem captivi docuerant C., nec eventus modo hoc docet L., hoc ipsum littera prisca docet O.; z acc. personae in rei: d. aliquem artes, litteras Ci., quis eum musicam docuerit N., quod me docuit usus Plin. iun.; v pass. se acc. rei ne spremeni: haec (acc.) ab his docebantur C. to so jih ti učili, doctus militiam S. fr., doctus iter melius H., pauca docendus eris O., docetur blanditias Sen. rh.; nam. acc. rei skloni s praep.: quis enim de isto genere non docuit? Ci., mori maluit quam de his rebus Sullam doceri Ci., praemittit, qui de suo adventu doceant C., quod (kar) de lacu Albano docuisset L., ad quam (legem) non docti, sed facti … sumus Ci.; z abl., odvisnim večinoma od kakega izpuščenega glagola v inf.: eum docere fidibus (sc. canere) Ci. na strune brenkati, equo armisque (sc. uti) L. jezditi in uporabljati orožje, optimis disciplinis doceri Ap.; z adv.: docere eum Latine (sc. loqui) Ci.; z inf.: contemnere volnus consuetudo docet Ci., d. rapere Sabinas Pr., resonare doces Amaryllida silvas V.; z ACI: doceat eum virum bonum esse Ci., nunc te docent Gaviam civem Romanum fuisse Ci., Drappes, quem captum esse a Caninio docui Hirt.; pass. z NCI: pueri aequitatem defendere docentur Ci., citharizare doctus est a Dionysio N., at illa multo optuma rei publicae doctus sum, hostem ferire, … S., miscere coetus histrionali studio doctus T.; z odvisnim vprašanjem: ut doceant eum, qui vir Roscius fuerit Ci., nunc, qua ratione quod instat expedias, paucis docebo V., ipse docet, quid agam O.

2. occ.
a) (v gledališču) igralce dramsko igro igrati učiti, naučiti, dramsko igro prikazovati dati (gr. δρᾶμα διδάσκειν): Gell. (XVII, 21, 42), cum Orestem fabulam doceret Euripides Ci., hic Livius primus fabulam … docuit Ci., qui docuere togatas H., (Claudius) ad fratris memoriam … comoediam quoque Graecam … docuit Suet.
b) drž.pr. (sodnika, oblast) o čem poučiti, obvestiti, poročati jim o čem: d. iudices de eius iniuriis Ci., aliquem de causa Ci., d. causam Ci. razložiti, razvijati, qui (legati) senatum docerent de caede fratris S.
c) (kot učitelj) učiti, poučevati, učiteljevati, predavati: d. pueros, adulescentes, adulescentulos Ci., te tantā mercede nihil sapere docuit Ci., in Bithynia oratorias litteras d. Lact. predavati o govorništvu; abs.: Tyrannio docet apud me Ci. ep. predava, homo minus aptus ad docendum Ci., d. Romae Sen. rh., Suet., peregre, Latine Suet. — Adj. pt. pf. doctus 3, adv. -ē

1. dobro izšolan, naučen, izučen, v znanosti izobražen, učen, izveden v čem, vešč česa, čemu ali v čem
a) še bolj participialno: doctā prece blandus H. z naučeno prošnjo, d. puella Tib. ki zna peti in se spozna na pesništvo, puella Musā Sapphicā doctior Cat.; z acc. rei: dulces docta modos H. ki se je naučila.
b) čisto adjektivno: homo doctus et sapiens, Plato vir totius Graeciae facile doctissimus Ci., docta civitas Ci. (o Sirakuzah), doctissimi homines Ci.; z abl. instrumenti: et Graecis litteris et Latinis doctus Ci. učen v … , Graecis doctior Eutr.; z gen.: doctissima fandi V. zelo izurjena v govorjenju, d. iuris civilis Gell., grammaticae Prisc., utriusque linguae doctissimus Aug.; s praep.: in (pri) parum fausto carmine docta O., carmine ab omni ad delinquendum doctior esse potest O. — Subst. doctus -ī, m (v znanosti) izobražen mož, izobraženec, učen mož, učenjak: Sen. ph., Q.; klas. le v pl.: quae omnes docti atque sapientes summa bona esse dixerunt Ci., scribimus indocti doctique poëmata passim H. naj smo se tega učili ali ne; tako tudi superl. doctissimi Ci. najbolj učeni možje, največji učenjaki. — Enalaga: doctissimae voces Pythagoreorum, doctissimi sermones Ci., doctissimus sermo Plin. iun., carmina docta Tib., docta lingua O. zgovoren, ars O. vešča, d. artes Aus. znanosti, labor Ph., d. libelli Mart. učene, doctissimi libri Q. — Adv. doctē, komp. doctius, superl. doctissimē: docte et sapienter dicere Pl., docte perdoctus Pl. dobro naučen, docte et delicate Poeta ap. Ci., luctamur doctius H. bolj učeno, litteris Graecis atque Latinis iuxta atque doctissime eruditus S.

2. met. izurjen, spreten; pri Kom. tudi = pameten, premeten, zvit: nostri, usu docti (pt.), haec reperiebant remedia C., doctus aetate et usu L., doctae sorores (sc. Musae) O. izurjene v svoji umetnosti, d. manus O., d. falx Pr.; z inf.: doctus sagittas tendere H. izurjen v napenjanju loka, docta psallere Chia H. spretna citrarka; numquam accedo, quin abs te abscedam doctior Ter., doctus ad malitiam Ter., nimis doctus ille est ad maleficiendum, dolus doctus, docte atque astu, docte fallere Pl.

dolgoprogaški pridevnik
1. neformalno, v športu (o tekaški disciplini) ▸ hosszútáv, hosszútávú
Pred desetletjem pa so naredili velik pritisk na kenijske tekače, ki so obvladovali in še obvladujejo atletsko srednje- in dolgoprogaško sceno. ▸ Egy évtizeddel ezelőtt azonban nagy nyomást gyakoroltak a kenyai futókra, akik akkor is uralták és mai is uralják az atlétikai színteret a középtáv- és hosszútávfutásban.

2. neformalno, v športu (o drugih športih) ▸ hosszútáv, hosszútávú
Pri dolgoprogaškem plavanju je malce drugače; če ne gre več, lahko plavalec zapusti vodo, alpinist pa nima kam, če zagreši napako. ▸ A hosszútávúszás kicsit más; ha nem tudja folytatni, az úszó, kijöhet a vízből, de az alpinistának nincs hová mennie, ha hibázik.

3. neformalno (o dolgih razdaljah) ▸ hosszú távú, távolsági
Žal ne velja vedno, da je vožnja na kratke razdalje znatno bolj varna kot dolgoprogaška potovanja. ▸ Sajnos nem mindig igaz, hogy a rövid távú vezetés lényegesen biztonságosabb, mint a hosszú távú utazás.
Švedska tovarna tovornjakov Scania je predstavila novo generacijo tovornjakov serije R za dolgoprogaške prevoze. ▸ A svéd Scania teherautógyártó bemutatta az R sorozatú új generációs tehergépkocsikat, amelyek távolsági fuvarozásra szolgálnak.

4. neformalno (o trajanju) ▸ hosszú, időigényes, hosszan tartó
Za igranje teh igric se mora igralec oborožiti z zvrhano mero potrpežljivosti, saj so to tako imenovane dolgoprogaške igre. ▸ Ezekhez a játékokhoz a játékosnak kellő türelemmel kell rendelkeznie, mivel ezek úgynevezett időigényes játékoknak számítanak.
Na ustvarjalni poti so kot večina dolgoprogaških bendov naleteli na nemalo ovir - od stilskih nesoglasij do samostojnih karier posameznih članov. ▸ Ahogy a hosszú ideje fennálló együttesek többsége, ők is számos akadályba ütköztek a pályájuk során – a stílusbeli nézeteltérésektől kezdve a tagok egyéni karrierjéig.

doppelt dvojen; doppelt [soviel] so viel še enkrat toliko, dvakrat toliko; doppelt so groß dvakrat večji; doppelt (vorsichtig) figurativ toliko bolj (previden); doppelte Moral dvojna morala; doppelt genäht hält besser bolje dvakrat kot enkrat

drobencljati glagol
1. (fizično premikati se) ▸ tipeg, lépdegél
Ozrl se je po stavbah in učencih, ki so drobencljali okoli. ▸ Körbenézett az épületeken és a körülötte tipegő tanulókon.
Sredi dopoldneva sta spila kavo v topli kavarnici in opazovala mimoidoče drobencljati skozi mraz. ▸ A délelőtt közepén kávét ittak egy apró, szívélyes kávézóban, és figyelték, hogyan tipegnek a járókelők a fagyban.

2. lahko izraža negativen odnos (o delovanju, aktivnosti) ▸ tipeg, lépdegél
In bi takole družno vsi skupaj drobencljali referendumu zmagovito naproti, če ga ne bi še bolj lomili ravno - zagovorniki. ▸ És így mindnyájan közösen tipegtünk volna a győztes népszavazás felé, ha nem éppen annak szószólói baltázták volna el még jobban.
Njene misli so še vedno drobencljale po robu zavesti, v tistem napol budnem stanju, ki ga prepredajo sanje in resničnost. ▸ A gondolatai még mindig a tudat határán lépdegéltek, abban a félig éber állapotban, amelyet az álmok és a valóság elemei szőnek át.

drsalni slog stalna zveza
šport (o teku na smučeh) ▸ korcsolyázó stílus [sífutás] ▸ skate stílus
Smuči za drsalni slog so se nato vse bolj razvijale, v klasičnem slogu pa se ni zgodilo veliko. ▸ A korcsolyázó stílusú síléceket továbbfejlesztették, de a klasszikus stílusban nem sok minden történt.

drúgi (-a -o)

A) num.

1. (ki v zaporedju ustreza številu 2) secondo, II:
Filip II. Filippo II
v drugi polovici leta nella seconda metà dell'anno

2. (po vrednosti za eno stopnjo nižji od najboljšega) secondo, B:
žel. voziti se v drugem razredu viaggiare in seconda classe
hotel druge kategorije albergo di seconda categoria

3. (glede na pomembnost za eno stopnjo višji od najnižjega) secondo:
oblastni organ druge stopnje organo di secondo grado

4. (izmed dveh bolj oddaljen) altro:
na drugem koncu vasi all'altro capo del villaggio
po drugi strani d'altra parte

5. (ki sledi prejšnjemu) dopo, seguente, prossimo:
en dan je imel vročino, drugi dan pa je bil že zdrav un giorno aveva la febbre, il giorno dopo era sano sanissimo
upamo, da bo druga pomlad bolj sončna speriamo che la primavera prossima ci sia più sole

6. pren. (tak kot prvi) secondo, altro, novello:
imajo ga za drugega Paganinija lo giudicano un secondo Paganini
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
on je moj drugi jaz è il mio alter ego
blago iz druge roke merce di seconda mano
pog. druga stran medalje l'altro verso della medaglia, un altro paio di maniche
evf. spraviti koga na drugi svet mandare qcn. all'altro mondo
pog. pren. igrati drugo violino fare la spalla a uno, avere un ruolo secondario
pri enem ušesu mu gre noter, pri drugem ven non ubbidisce, non ascolta
film. drugi plan secondo piano
sodišče II. stopnje tribunale di secondo grado
mat. na drugo potenco alla seconda potenza, al quadrato
drugi glas voce seconda
šola druge stopnje scuola di secondo grado, scuola media
šport. druga postava squadra di rincalzo
hist. druga fronta secondo fronte (in Normandia nella II guerra mondiale)

B) drúgi (-a -o) m, f, n

1. secondo (-a):
drugi je večji od prvega il secondo è più grande del primo
avt. žarg. voziti v drugi andare in seconda

2. eden ... drugi altro (-a):
eden poje, drugi pije, tretji vriska uno canta, un altro beve, un terzo strilla
eni se smejejo, drugi jokajo alcuni ridono, altri piangono; chi ride e chi piange
eni in drugi so bili jezni gli uni e gli altri erano furiosi

3. eden ... drug altro (-a):
bojita se eden drugega hanno paura l'uno dell'altro
hoditi eden za drugim camminare in fila indiana
padati eden za drugim cadere uno dopo l'altro

drunk² [drʌŋk] pridevnik (with česa)
pijan, opijanjen

as drunk as a lord (ali a fish, fiddler) pijan ko žolna
a drunk fish dolgočasnež
to get drunk opijaniti se
ever drunk ever dry čim več pijemo, tem bolj smo žejni
blind (ali dead) drunk do nezavesti pijan

držáti (-ím)

A) imperf.

1. tenere:
držati v roki knjigo tenere in mano un libro

2. (kot klic za ščuvanje psa) te':
drži! te'!, tienilo!

3. (držati skupaj, vzdržati) tenere

4. sostenere, sorreggere:
balkon držita dva stebra il balcone è sostenuto da due colonne

5. (s širokim pomenskim razponom: s svojo oblastjo, vplivom ohranjati koga na določenem mestu) tenere:
že dva dni ga držijo na policiji già da due giorni lo tengono in arresto
držal je denar za hude čase teneva i soldi da parte per gli anni magri
trgovci so blago rajši držali v skladišču i commercianti preferirono tenere la merce in magazzino
sovražnik še zmeraj drži (obvladuje)
položaje il nemico tiene ancora sempre alcune posizioni
pren. drži me silen bes mi tiene una rabbia da scoppiare

6. (delati, da se kaj ohranja) tenere, mantenere:
držati ritem pri plesu tenere il tempo del ballo
držati tempo do konca teka tenere l'andatura fino alla fine della corsa
blago drži barvo questa stoffa mantiene il colore

7. žarg. tenere, avere; allevare; vendere:
poleg goveje živine drži še ovce oltre ai bovini alleva anche le pecore
tega artikla pri nas ne držimo quest'articolo non lo teniamo

8. pog. (trajati) (per)durare:
deževje je držalo ves mesec piovve tutto il mese

9. (biti tak, da ne more skozi tekočina) tenere:
čeprav je malo počen, lonec drži benché un po' incrinata, la pentola tiene
otrok ne drži vode al bambino scappa la pipì

10. (imeti določeno prostornino) tenere, contenere:
sod drži sto litrov la botte tiene cento litri

11. (biti v skladu z resničnostjo) avverarsi; tornare:
vremenska napoved redkokdaj drži le previsioni del tempo raramente si avverano
račun ne drži il conto non torna
ta predpis ne drži več la norma non è più in vigore

12.
držati besedo, obljubo mantenere la parola, essere di parola, mantenere la promessa
impers. (kot podkrepitev) drži, jutri se vidiva d'accordo, intesi, ci vediamo domani
drži kot pribito è assolutamente sicuro

13. (voditi, peljati) portare; dare:
cesta drži v dolino la strada porta a valle
vrata držijo v spalnico la porta dà nella camera da letto

14. pog. (strinjati se s kom, podpirati koga) parteggiare, tenere per, stare dalla parte di

15. pog.
držati govor tenere un discorso
držati predavanje tenere una conferenza
držati komu dolge pridige predicare continuamente a qcn.
držati stražo stare di guardia
držati pod kontrolo tenere sotto controllo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. kaj te danes drži? ma che cos'hai oggi?
vreme bo še nekaj časa držalo il tempo si manterrà ancora bello
pog. branjevke so držale jajca po ... tolarjev le rivendugliole tenevano le uova a... talleri il pezzo
le upanje ga še drži pokonci soltanto la speranza lo mantiene ancora in vita
oče je svoje otroke trdo držal il padre era severissimo coi figli
evf. ne bo dolgo, ko mu bodo svečo držali è ormai al lumicino
drži me, da bi ga premikastil mi viene voglia di menarlo ben bene
lov. pes dobro drži il segugio non molla
šport. držati figo, pesti za koga augurare successo a qcn., tifare per qcn.
vulg. držati gobec (za zobmi) non fiatare, non aprir bocca
drži jezik! acqua in bocca!
držati korak s kom tenere il passo con qcn.
pog. držati mulo fare il broncio, tenere il muso
knjiž. držati ogledalo svojemu času fare da specchio al proprio tempo
držati roko nad kom tenere mano a qcn.
pog. držati roke križem starsene con le mani in mano, grattarsi la pancia
evf. držati vrečo tenere il sacco
držati koga za besedo prendere uno in parola
pren. držati koga na vajetih, na kratko tenere qcn. in pugno
pog. držati koga v distanci tenere a distanza qcn., non dare confidenza a qcn.
držati kaj v glavi, v spominu tenere in mente, ricordarsi qcs.
držati koga v precepu, v šahu tenere in scacco, tra le grinfie qcn.
držati kaj v svojih rokah avere qcs. in pugno
trditev, ki ne drži una tesi che non regge
lepilo, ki dobro drži una colla che tiene bene
držati jezik za zobmi tenere la lingua a posto
PREGOVORI:
bolje drži ga, kot lovi ga meglio un ho che dieci avrò

B) držáti se (-ím se) imperf. refl.

1. (dotikati se, stikati se) toccarsi; essere vicino, accanto, attiguo:
delovna soba se drži salona lo studio è attiguo al salotto

2. (biti pritrjen, prilepljen) stare attaccato, appiccicarsi:
čevljev se drži blato il fango s'è appiccicato alle scarpe
še zmeraj se ga drži vzdevek iz dijaških časov si porta ancora dietro il nomignolo di quand'era studente

3. (premikati se po določeni poti, ne oddaljevati se od česa)
držati se glavne ceste seguire sempre la strada maestra
držati se doma starsene sempre a casa
pren. držati se koga ko klop seguire qcn. come l'ombra

4. (delati, kot se zahteva)
držati se diete tenere la dieta
držati se dogovorov, pogodbe tenere fede agli accordi, al contratto
držati se navodil seguire le istruzioni
držati se predpisov tenersi alle prescrizioni
držati se principov kot pijanec plota essere ligio ai propri principi

5. (kazati razpoloženje)
držati se čemerno, jezno avere un'aria immusonita, arrabbiata; essere scuro, corrucciato in volto
držati se na jok essere lì lì per piangere
držati se zravnano starsene dritto
pog. držati se (biti domišljav) darsi arie
drži se, ko da ne zna do pet šteti lo si direbbe un semplicione, invece... (è un furbo di tre cotte)

6. (ohranjati položaj kljub ogroženosti)
oporišče se je dolgo držalo il caposaldo tenne a lungo
na oblasti se drži samo s silo si mantiene al potere solo con la forza
reprezentanca se je dobro držala la nazionale si è difesa egregiamente

7. (vesti se) comportarsi

8. (biti na določenem mestu, v določenem stanju) trattenersi, tenersi;
megla se v dolini drži že tri dni la nebbia si trattiene a valle da tre giorni
pozimi se gams drži v gručah d'inverno i camosci si tengono in gruppo
zmeraj se je držal bolj ob strani si è tenuto sempre un po' in disparte
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
zakaj se držiš (name)? perché ce l'hai con me?
pog. avto se dobro drži ceste l'auto ha una buona tenuta di strada
pren. denar se ga ne drži ha le mani bucate
pren. ne vem, kje se me glava drži non so dove ho la testa
pren. komaj se ga še duša drži regge l'anima coi denti
pren. njega se še mleko drži ha la bocca che puzza ancora di latte
vreme se ves teden kislo drži tutta la settimana il tempo si mantiene uggioso
držati se materinega krila stare attaccato alla gonnella della mamma
držati se v dve gube essere piegato in due
pog. nazaj se držati pri jedi, pri pijači essere frugale nel mangiare, nel bere
nazaj se držati pri delu battere la fiacca
pog. držati se odlično (za svoja leta) essere arzillo, vispo (data l'età)
držati se kot lipov bog starsene lì come una mummia, come una statua
navt. držati se smeri tenere la rotta

duševna bolezen stalna zveza
(vrsta bolezni) ▸ mentális betegség, lelki betegség
Proti koncu vojne je vse bolj trpel zaradi duševnih bolezni in depresij. ▸ A háború vége felé egyre inkább gyötörte a lelki betegség és a depresszió.
Demenca je najpogostejša nevrodegenerativna duševna bolezen v starosti. ▸ A demencia a leggyakoribb időskori neurodegeneratív mentális betegség.
Danes se veliko govori o stiskah in duševnih boleznih že pri mladostnikih. ▸ Napjainkban sok szó esik a fiatalok nehézségeiről és mentális betegségeiről.

Dvojčka samostalnik
1. astronomija (ozvezdje) ▸ IkrekNebesna brata Kastor in Poluks pa sta najsvetlejši zvezdi v ozvezdju Dvojčka. ▸ A két égi testvér – Castor és Pollux – pedig az Ikrek csillagkép legfényesebb csillagai.
Radiant Geminidov leži v ozvezdju Dvojčkov. ▸ A Geminidák radiánsa az Ikrek csillagképében fekszik.

2. v astrologiji (o horoskopu) ▸ IkrekLuna v Dvojčkih prinaša živahen in zanimiv dan. ▸ A Hold az Ikrekben mozgalmas és érdekes napot hoz.
Pod vplivom planetov v znamenju Dvojčkov boste vse bolj družabni. ▸ A bolygók hatására az Ikrek jegyében egyre társaságkedvelőbbé válik.

dvomesečen pridevnik
1. (o trajanju) ▸ két hónaposPo približno dvomesečnem premoru smo zopet toplo vabljeni v gledališča. ▸ Közel két hónapos szünet után ismét szeretettel várnak bennünket a színháztermekbe.

2. (o veljavnosti) ▸ kéthavi, két hónaposNovih dvomesečnih vinjet bodo uporabniki odslej bolj veseli, saj bodo veljale od dneva, ko je bila vinjeta preluknjana. ▸ Az új két hónapos matricáknak a felhasználók jobban fognak örülni, hiszen a lyukasztás napjától lesznek érvényesek.
Proletariatu so dali dvomesečno plačo vnaprej. ▸ A munkásoknak kéthavi fizetést adtak előre.

3. (o starosti) ▸ két hónapos

effectivement [-ktivmɑ̃] adverbe dejansko, stvarno, resnično

il est plus inquiet qu'il ne paraît effectivement on je bolj vznemirjen, kot je v resnici videti
Vous étiez malade mardi? - Oui, effectivement. Bili ste bolni v torek? - Da, tako je (res je).

efferō², starejše ecferō, -ferre extulī ēlātum

I.

1. ven nesti, nesti iz, odnesti (odnašati), prinesti (prinašati), spraviti (spravljati) iz … , izvesti (izvajati), izpeljati: litteras C., iubet efferri sine thecis vasa Ci., sua effere N. svoj denar s seboj vzeti, pater clipeum efferri iussit V.; pesn.: nisi laborem summa cum cura ecferas Acc. ap. Ci. če se ne potrudiš, mene efferre pedem posse sperasti? V. oditi. Od kod? s samim abl.: cistellam domo efferre Ter., signa portis efferri vidit L., rem adytis efferre V., caput antro efferre O. glavo pomoliti iz … , simulac pedem limine extulerat Enn. ap. Ci. je bil stopil čez prag, pedem aedibus efferre Pl., pedem portā non efferre Ci. ne ganiti se iz hiše, corripuit sese et tectis citus extulit altis V. je odhitel, je zapustil hišo, molita cibaria domo efferre C. s seboj vzeti; pesn.: quā gressum extuleram V. od koder sem bil prišel; s praep.: ex navi quae imperavi omnia efferre Pl., efferre tela ex aedibus Ci., honestatem secum ex hoc loco Ci., ex acie semivivus elatus N., semianimis de templo elatus N., efferre frumentum ab Ilerda C. iz okolice, penates a Troia mediisque ignibus V., vexilla e castris, arma extra fines efferre L. z zastavami, z orožjem oditi, odriniti. Kam?: puerum extra aedes usquam efferre Ter., aurum foras Pl., huc nassiternam cum aqua Pl., deam in terram L.; pesn.: quos in lucem natura extulit Ph. je na svet spravila; occ.: odnesti na pokopališče, pokopati, zagrebsti (prim. gr. ἐκφέρειν): eum amplo funere (amplissime Ci.) extulit N. ga je dal (kaj) svečano pokopati, elatus est in lecticula N., elatus publice (na državne stroške) N., unde efferretur, vix reliquerat N. je bil zapustil komaj dovolj za pogrebščino, ex testamento sic est elata H; pren.: tua rogatione funere elatam rem publicam esse Ci.

2. pren.:
a) izreči (izrekati), povedati, izgovoriti, izraziti (izražati): Varr., Q., verbum de verbo expressum extulit Ter., graves sententiae inconditis verbis efferuntur Ci., post effert animi motus interprete lingua H.
b) (skrivnosti) raznašati, širiti, razširjati, objaviti (objavljati): efferre clandestina consilia C., in vulgum disciplinam C., res elata defertur ad eius uxorem N. izblebetana, efferre has meas ineptias Ci., hoc foras Ci., aliquid sub auras efferre O. na dan spraviti, izblebetati, vocem eius in vulgus T.; z odvisnim vprašanjem: in vulgus militum elatum est, quā arrogantia usus interdixisset C.
c) roditi (o zemlji), sad prinašati: cum ager cum decumo extulisset Ci., agri fertiles multo plus efferunt quam acceperunt Ci.; pren.: ea, quae efferant aliquid ex sese, perfectiores habere naturas quam ea, quae ex iis efferantur Ci., vivida tellus tuto res teneras effert in luminis oras Lucr.; pren.: virtus fructum effert Ci., Italia effert genus acre virûm V.

II.

1. čez določeno mejo, predaleč voditi, zavesti: Furium longius extulit cursus L., Furij je predaleč zajezdil, Messium impetus extulit ad castra Volscorum L.

2. pren.: prevze(ma)ti, zanesti (zanašati); med. da(ja)ti se čemu prevzeti, zanesti (v sl. bolje akt.: strast, žalost idr. koga prevzame [prevzema], zanese [zanaša], prevlada, obvlada): si me efferret dolor, laetitia Ci., animum prospera fortuna effert L., dolore elatus et iracundiā Ci., efferri incredibili gaudio Ci., vi naturae atque ingenii Ci., irati efferuntur Ci., gloriae cupiditate efferebantur Ci., efferor studio videndi Ci., elati spe, iracundiā, laetitiā C., multitudo mobili impetu effertur Cu., voluptate canendi ac saltandi efferri Suet.

III.

1. vznesti (vznašati), vzgnati: pennis sublime elatus V., L., pulvis elatus L. vzvet; pren. speljati: Aurora mortalibus almam extulerat lucem V., si nona (devetič) diem aurora extulerit V., enalaga: ubi primos crastinus ortūs extulerit Titan V.

2. dvigniti (dvigati), (po)vzdigniti ([po]vzdig[ov]ati), poviš(ev)ati: caput altius extulit V., eff. alte dextram, clipeum sinistrā V., flammas … regia puppis extulerat V. je bila dala znamenje z ognjem, unum latus aggere extulerant T. — Smer z dat. smeri: os caelo, palmas caelo (proti, k nebu) V.; s praep.: ipse rursus singulos in murum extulit C., in altitudinem turris elata C., efferre dextram in iugulum V., bracchia ad superas auras (proti nebu) V., se ad sidera Ci., nubes ad caelum efferebatur (med.) Cu. se je dvigal, super capita scuta efferre T., supra humeri altitudinem manus efferre Q. Od kod? z abl.: caput undā (iz vode) V., piger Nilus cunctanter alveo sese ac languide extulerat Plin. Pren.: te … tam mature ad summum imperium per omnes honorum gradus extulit Ci., quorum animi altius se extulerunt Ci. so se povzdignili, povzpeli, patriam demersam extuli Ci., fortuna quem extulerat demergere est adorta N., contemptam gentem bellis efferre Cu., eum pecunia et honore efferre S. nagraditi in odlikovati, eum supra leges extulerat T. je postavil nad zakone, id eum in summum odium extulerat T. mu je nakopalo … sovraštvo, Agrippam ignobilem loco geminatis consulatibus extulit T.

3. pren.
a) (z besedami) vznesti (vznašati), hvaliti, častiti, slaviti, proslaviti (proslavljati), povelič(ev)ati: multi pavonum pretia efferunt Varr. hvalijo, Pompei consilium summis laudibus efferre C., nemo extulit eum verbis Ci., quis est, qui id non maximis efferat laudibus Ci., poëtica quadam facultate versibus Aratum extulisse Ci., hunc … tres gravissimi historici summis laudibus extulerunt N. quorum laudibus in caelum fuerat elatus N. v zvezde kovan.
b) α) (v dobrem pomenu) se efferre izkaz(ov)ati se, odlikovati se: volo se efferat in adulescente fecunditas Ci., quasi lucent Athenae tuae, qua in urbe primum se orator extulit Ci., quae (virtus) cum se extulit Ci. β) pogosteje v slabem pomenu aliquem efferre koga ošabnega, prevzetnega storiti, poošabiti quae res extulit eum? Ci. quos fortuna extulit Ci. res gestae meae me nimis extulerunt Ci.; refl. in med. ošaben, prevzeten posta(ja)ti, prevze(ma)ti se, (po)ošabiti se, ponašati se s čim, postavljati se: hic me magnifice effero Ter., quod adeptus efferas te insolenter Ci., quos recenti victoria efferri sciret C., scelere atque superbia se ecferens S., exsultabit atque efferet sese L. Pogosto pt. pf. ēlātus 3, tudi kot adj. z adv. -ē,

1. ponašajoč se s čim, ponosen na kaj, ohol, ošaben, prevzeten: insolentiā elatus Ci., honoribus nostris elatus Ci., elati spe celeris victoriae C. barbarā arrogantiā elati dpiciebant nostros C. insula opibus elata N. Lysander hac victoria elatus N. elatius se gessit N., vane Ligus frustraque animis elate superbis V., hoc casu elatior Iulianus Amm.,

2. vzvišen, visok: gestus elatior sit Q. roke naj se bolj navzgor kretajo, rupes in immensum elata Amm. elati cadaverum aggeres Amm., animalia elatiora Aug., elatissimae lucernae Tert.; subst. neutr. pl.: elatiora clivi Col. višja mesta; pren.: animus magnus elatusque Ci., verba Ci., elate loqui, dicere Ci., elatior ingenii vis Q., supra modum elatus M. Tullius Q., elati modi Q., res elatior quam pressa et civilis oratio recipit Sen. ph.

emigracija samostalnik
1. (izseljevanje) ▸ emigráció, kivándorlásPolitično nasilje in socialne razmere so sprožili emigracije v Avstralijo in Severno Ameriko. ▸ A politikai erőszak és a társadalmi körülmények idézték elő az Ausztráliába és Észak-Amerikába irányuló kivándorlást.

2. (življenje v tujini) ▸ emigrációTam je Brecht režiral drame, ki jih je napisal med emigracijo v ZDA. ▸ Brecht ott drámákat rendezett, amelyeket az USA-ban töltött emigrációja alatt írt.
Nasprotoval je fašizmu in zato živel v emigraciji. ▸ Ellenezte a fasizmust, ezért emigrációban élt.

3. (izseljenci) ▸ emigráció, emigránsok, kivándoroltakSlovenska emigracija do konca druge svetovne vojne pravzaprav ni imela pomembnejših časopisov. ▸ A szlovén emigrációnak a II. világháború végéig tulajdonképpen nem volt jelentősebb újságja.
Castro je dejal, da je nakup prijateljski odziv na prijateljsko gesto ZDA, s čimer je še bolj razbesnel kubansko emigracijo v ZDA. ▸ Castro azt mondta, hogy a vásárlás barátságos lépés az USA barátságos gesztusára, amivel még jobban feldühítette az USA-ban élő kubai kivándorlókat.

empatija samostalnik
(sočutje) ▸ empátia [beleélés, együttérzés képessége]Osebe z višjo stopnjo inteligence naj bi bile bolj pripravljene pomagati, mogoče zaradi večje zmožnosti empatije do ljudi, ki potrebujejo pomoč. ▸ A magasabb intelligenciaszintű emberek nagyobb valószínűséggel nyújtanak segítséget, valószínűleg azért, mert a rászorulók felé erősebb az empatikus készségük.

encore [ɑ̃kɔr] adverbe še, še vedno; povrhu, razen tega; zopet; vsaj; vsekakor, pa vendar; interjection že spet!

encore une fois še enkrat
mais encore? (no) in (kaj še)?
non seulement ... mais encore ne samo ... temveč tudi
pas encore še ne
si encore, encore si če vsaj
et encore in vendar, in celó, pa še
encore que četudi, čeprav
je ne suis pas encore prêt nisem še pripravljen
j'ai encore perdu au jeu spet sem izgubil pri igri
réfléchissez encore plus! pomislite še bolj!
si encore j'avais eu le temps! ko bi le bil utegnil!
encore si, si encore il était beau! Mais il est laid! Če bi vsaj bil lep! Pa je grd!
tout ceci est terrible; encore ne sait-on pas tout vse to je strašno; in še ne vemo vsega
trois millions, ce n'est pas cher, encore faut-il les avoir tri milijone ni dragó, pa še te je treba imeti

énerver [enɛrve] verbe transitif razburiti, (raz)dražiti, napraviti živčnega, iti na živce (quelqu'un komu); poétique oslabiti

s'énerver razburiti se, posta(ja)ti vse bolj živčen; poétique (o)slabeti, medleti

enostaven kot pasulj frazem
(zelo enostaven) ▸ egyszerű, mint az egyszeregy, pofonegyszerű
Shema, ki se je zdela enostavna kot pasulj, je postajala bolj kompleksna. ▸ Az a séma, ami pofonegyszerűnek tűnt, egyre bonyolultabbá vált.
Sopomenke: preprost kot pasulj

ērba f bot.

1. trava:
erba amara navadni vratič (Tanacetum vulgare)
erba angelica angelski koren (Angelica silvestre)
erba benedetta navadna sretena (Geum urbanum)
erba medica, erba spagna lucerna (Hedicago sativa)
erba saetta vodni orešek (Sagittaria sagittifolia)
erba strega enoletni golšec (Mercurialis annua)
punto erba obrt stebelni vbod
in erba v klici
dottore in erba bodoči doktor
fare l'erba kositi travo
fare d'ogni erba un fascio pren. metati vse v isti koš
dare l'erba trastullo a qcn. pren. z lepimi besedami koga pitati
questo non è l'erba del tuo orto pren. to ni zraslo na tvojem zelniku
non sono più dell'erba d'oggi pren. nisem danes na svet prišel
campa, cavallo mio, che l'erba cresce tvoja obljuba je zimska odjuga
PREGOVORI: l'erba del vicino è sempre più verde preg. trava na sosedovem vrtu je zmeraj bolj zelena

2.
erbe pl. zelenjava:
piazza delle erbe zelenjavna tržnica
erbe aromatiche dišave
erbe medicinali zdravilna zelišča

3. žarg. trava (marihuana, hašiš)

Erwartung, die, pričakovanje (tudi Philosophie); Erwartungen, pl , obeti; gegen Erwartung bolj/manj, kot bi človek pričakoval